Friss Ujság, 1920. március (25. évfolyam, 53-78. szám)

1920-03-27 / 75. szám

­ / / / XXV. évfolyam 75. szám. J­_________Apa V­yBudapest, 1920. márcifls 27 Szomba POLITIKAI NAPILAP ~~n -2****TM**?T M “’XMS^9 ELŐFIZETÉSI ÁRA: Pfp9P 9 KRíM H « 9 cm&k V., Honvéd-utcza 10. sz. Helyben, házhoz hordva, vidéken postai R|í SB ül S Sí ISsB ílgit*S .ártsa, Kg® Szerk­. telefőn — — 131—Sí. & fi# I fii fim Ki ::^«. Félévre K 56.—. Egész évre K 110.—. K T5® BS H Sg ® ® |*| Nyomda „ — — 54—30. Egret szili­­lkai mm 9 I ll 8 1 Mi K W iSj Tsk JbL|§ RhR FIÓKKI­ADÓHIVATALOK: helyben, vTilken és pályaudvaros J| Ili fflm® WmM­­M*Km VIL. Elképzi-ut 34. (Tel. József ll8-2«.I -lO fillér. Uh Hi Hl BB fllKM VL, Anar&ssy-ut 6­, Kecskeméti-u. 1-4 ** —— " »"'■ ...........IMI ' —.......... “ ' ............ ■*""” "" ' l*"*"" V* Vví'./. íii--•­í.ivjf'f . .’"í”lL‘í y rvpy | •-•: \ . . . , ’ /; -i • 4... ' / ’'•••'• _ '• * '1 i* r f' '"ffi-Tm­/Elfogadták a felülbélyegzési javaslatot. Tilos megműveletlenül hagyni a földet. Londonban tanácskoznak a legyőzöttek sorsáról . 1/ at Kisgazda­pert Károly Királysága ellen. A kisgab­ai és a kormánybiztosi kinevezések. Felzúdulás a borsodi kormánybiztos kinevezése miatt. — Friedrich Apponyi miniszterelnök­ségé­ért Kedden kezdődik a húsvéti szünet. A képviselőház hétfőn tartja a húsvéti szünet előtti utolsó ülését Tegnap még úgy látszott, hogy a patikában elsimult a válság s maga­­ Simonyi­­ Semadam miniszterelnök­­ hangoztatta, hogy remélhetőleg sik­i­kerül biztosítani az együttműködést Mára aztán újabb nehézségek me­rültek fel, s ma ismét ott tartunk, ahogy nem tudni, mikor borul fel a helyzet. A miniszterelnök már pár nappal ezelőtt kijelentette, hogy gondoskod­ni kíván a belügyi tárca betöltéséről, mert a mai viszonyok között nem képes ezt a hivatalt is ellátni. A ke­resztény­ pártban sokan vannak, akik újra Beniczky Ödönt szeretnék látni , a belügyminiszteri székben, a kisgaz- s­da­párt azonban erről hallani sem­­ akar. A keresztény­ pártban most Dömötör Mihály képviselő kinevezé­séről beszélnek. Belügyminiszter még nincs, az ál­lamtitkárságok, főispánságok és kor­­­­mánybiztosságok betöltése azonban­­ mári,s éles ellentétekre ad alkalmat.­­A megállapodás eredetileg az volt, hogy mindez állásokat az új belügy­miniszter fogja betölteni, a pártok kívánságainak figyelembevételével.­­ A főispánságok és kormánybiztosság s­­okat illetőleg az volt az alapelv, hogy minden megye és kerület ré­szére olyan párti főispánt és kor­mánybiztost neveznek ki, amilyen párti a megye és kerület képviselői­­­ nek többsége. Nagy megütközést­­ keltett már most a kisgazda­pártban az a hír, hogy a miniszterelnök a saját hatáskörében kívánja a kineve­zéseket megejteni. A borsodi kormánybiztos kinevezésével kapcsolatban volt ma nagy felzúdulás a Házban a kisgaz­dák között. Bottlik József, a nem­­­­zetgyűlés kisgazda-párti alelnöke, , külön értekezletre hívatta össze a­­ kisgazda-képviselőket, s előadta,­­ hogy Simonyi-Semadam Sándor mi­niszterelnök mint belügyminiszter a borsodi kormánybiztossági kerület élére olyan, kormánybiztost óhajt ki­­n­eveztetek aki a kisgazdapártnak legnagyobb ellenfele és a párttal a legélesebb harcban állott. Közölte — mondotta — a miniszterelnökkel, hogy ez a kinevezés tarthatatlan, mert a kerület tizenhat kisgazda­képviselőt és csak négy keresztény­ipártit választott. A miniszterelnök azonban — mint Bottlik előadta —■ azt válaszolta, hogy teljesen fölösle­gesnek tartja a sérelmezést, mert a kinevezésekbe nem tűr beleszólást és beavatkozást. — Az értekezlet többek felszólalása után egyhangúlag elha­tározta, hogy: — A párt nem, fogadja el a kineve­zést. Tiltakozik ellene és hajlandó a következményeket levonni. Mielőtt­­ azonban erre a lépésre határozná el­­ magát, felkéri Rubinek földmivelés­ A kisgazdapárt ma este értekezle­­tet tartott, amelyen Soós Károly hadügyminiszter is jelen volt, aki udvariassági látogatást tett a párt­ban. Az értekezlet legfontosabb moz­zanata az az indítvány volt, hogy a hadsereg és a köztisztviselők te­gyék le az esküt az alkotmányra. Az indítványt a párt egyhangúlag magáévá tette. A kisgazdapárt egyik vezére az indítvány elfogadása után az újság­írók előtt kijelentette, hogy a párt most már nyíltan szembehelyezke­dett a legitimitással, mert az a föl­fogása, hogy Magyarországon a ki­rályi jog gyakorlása nem szünetel, hanem megszűnt a kisgazdapárt ezen állásfoglalá­sával a két nagy keresztény­ párt között a szóban forgó és legközelebb a nemzetgyűlés elé kerülő nagy kér­désben teljessé vált a szakadás, m­ert amint ez tudvalevő, a Keresz­tény Nemzeti Egyesülés pártjának az az álláspontja, hogy Magyaror­szágon csak szünetel a királyi jogok gyakorlása. A kisgazdapárt fenti állásfoglalá­sával nyíltan szembefordult­­azokkal a politikusokkal, akik, bizonyos hí­rek szerint a Habsburg-uralomnak Magyarországon való visszaállításá­ra törekszenek és erre a legitimitás­ban látják a törvényes alapot Az üres miniszteri tárcák betöltése. Az értekezlet foglalkozott az üre­sedésben lévő miniszteri tárcák be­töltésének kérdésével is Rabinek Gyula feltétlenül szüksé­gesnek jelentette ki a szóbanforgó tárcák mielőbbi betöltését, mert az ország konszolidációjának szerinte egyik legfőbb előfeltétele az, hogy maga a kormány is konszolidálód­­jék. A kereskedelmi tárcára a pártnak Emmich Gusztáv a jelöltje, aki az ér­tekezleten jelen is volt. A kormánybiztosságok és főispán­­ságok kérdése Foglalkozott az értekezlet a kor­mánybiztosságok és a főispánságok betöltésével is, amit a tiszántúli vá­lasztásokra való tekintettel szintén igen sürgősen elintézendő kérdés­nek tartanak. Rubinek kijelentette, hogy elegen­dőnek tartja, ha egyelőre csak a fő­­ispáni állásokat tölti be a kormány, a párt azonban okvetlenül ragasz­kodik ahhoz, hogy azokban a me­gyékben, ahol a kisgazdapárti kép­viselők vannak többségben, a főis­pán kisgazdapárti legyen. Ha a kis­gazdapárt által kijelölt egyént a kor­mány akármilyen okból kifogásolná, a párt hajlandó minden esetben most k­elölni­ügyi minisztert, hogy tisztázza a kérdést a miniszterelnökkel és az eredményt jelentse be a ma esti pártértekezleten Apponyi miniszterelnökségéről pár nap óta szintén sok szó esik. Friedrich István vetette fel, oly for­mában, hogy Apponyi elnöksége alatt szakférfiakból álló kormánynak kel­lene alakulnia, melyben természete­sen helyet foglalnának a pártok bi­zalmi emberei is. A gondolat való­ban megszívlelendő, egyelőre azon­ban nem időszerű, é­s a mód, aho­gyan felszínre került, hasonlít ah­­hoz, ahogyan annak idején Apponyi kormányzóságát propagálták. Fried­rich Gaál Gasztonra, a kisgazda­párt egyik vezetőjére, hivatkozott, mint aki eredetileg felvetette az eszmét.­­ Gaál Gaszton azonban kijelentet­te, hogy a terv csak a Huszár-kor­mány lemondása utáni időkre esett, s mikor értesült Simonyi-Semadorff kinevezéséről, annyira elejtetésze a maga kibontakozási eszméjét, hogy még csak említést sem tett róla a kormányzónak. Hailer István ma az egész kombi­nációról ezeket mondotta: -- Leginkább azon csodálkozom, hogy egyes olyan emberek, akik az intranzigens keresztény irányzatnak volnának hívei, tartanak éppen szük­ségesnek olyan kormányt, amely olyan emberekhez nyúl­ vissza, akik régi politikusok ugyan, de soha a leecsekétőebb jelét sem adták a legs halványabb értelemben felfogott ke­resztény kurzusnak sem. Itt említjük meg, hogy a Friedrich -Huszár-ügyben a bizottság ma dél­ben tartotta első érdemleges ülését. Destrukciónak nevezi Almády Géza udvari tanácsos, ny. fővárosi tanácsnok, azt, ami ma a keresztény pártban történik. Almády levelet intézett Friedrich Istvánhoz, s bejelenti a pártból való kilépését Levelében rámutat a pártban elmér­gesedett személyi villongásokra, a magánérdekek harcára, egyesek il­letéktelen szereplésére, a törtetések­­re, amelyek véleménye szerint a ma­gyar nemzeti és igaz keresztény irányzatot, nem diadalra, hanem csődbe viszik. Kijelenti, hogy a des­trukcióban tovább ment passzíven sem kíván részt venni. Megírtuk tegnap, hogy Szabó Ferenc rendőr elfogta Szabó János nap­számost, aki azonban bekisérés közben megugrott. A rendőr utána lőtt és Szabó holtan rogyott össze. Képünk ezt a jelenetet ábrázolja. T Schlachta Margit arfizelma.­ ­ Ma estére ért véget a budai pót­­választás és az eredmény az, h­ogy­­ Schlachta Margit missziós nővér kö­rülbelül ötszáz szótöbbséggel győ­zött a többi jelölttel szemben. Csik­­­éry mester, aki majd meghajt a képviselőségért, megbukott, mást a kapa. Schlachta Margit megválasztá­sával bevonul az első nő a magyar országgyűlésbe, ami kétségtelenül ér­dekes, sőt jelentőséges dolog.­­ A választási küzdelem igen heves volt és­ Csibéryék mindent elkövettett

Next