Gazdasági Lapok, 1850 (2. évfolyam, 1-84. szám)
1850-03-31 / 26. szám
Szerkeszti s kiadja: Korizmics László. Pest, mart. 31. GAZDASÁGI LAPOK. „Hozzunk mezőgazdaságunkba mielőbb helyes arányokat“ TARTALOM : Az úrbéri kárpótlás iránt. (P.) — A gazdászat fontossága egy tanulságos példában. (Kistelki.) — A veszettség vagy ebdüh. Folyt. (Dr. Szabó.) — Jégverés ellen kölcsönösen biztositani. Egyesület alapszabályai. — Gazdasági tudósítás Barsból. (Solymosi.) — Kereskedelmi hirek. — Pénzkeret és termény-ár. Az úrbéri kárpótlás iránt. A Pester Morgenblatt 46-dik számában B. ur közli nézeteit az úrbéri kárpótlás iránt. A kárpótlási summa kifizetését illetőleg ugyanazon módot ajánlja, melly e lapok 21. számában javasoltatott. Úgy szinte megegyezik abban is, hogy az illetők a mostani körülmények közt, egy telek után a legjobb helyzetben 600, a legsilányabban pedig 300 pftnál többet nem igen követelhetnek. Véleménye szerint az ekkér fizetendő összes summa mintegy 100 millió forintot tenne, tehát 10 millióval többet, mint e lapok számítása szerint. Továbbá B. úr azt állítja, hogy az úrbériségek értékes ára, verés el-adások és bírói végrehajtások következtében mindenütt tudva van. Úgy látszik tehát, hogy B. úr nem ama 100 milliót, mellyet a versionalizer felvett, akarja fizettetni, hanem kívánná, hogy ezen, szerinte tudva levő árak szedessenek össze az országban, és segedelmükkel történjék a kárpótlási summának meghatározása. Ez eljárás véleményünk szerint az óhajtott czélra sehogy se vezetne, mert: 1) Igen sok vidéken, sőt egész megyékben, különösen ott, hol csak nagyobb terjedelmű majorátusi birtokok, vagy más osztatlan, vagy az utolsó évtizedekben eladás alá nem került nagy jószágok léteznek, illy nemű értéki adatokat nem találhatni. Itt tehát nem maradna egyéb hátra, mint az ingatag alapú becslésekhez folyamodni. De 2) ott is, hol becslések és eladások történtek, az urbériségek értéke ritka esetekben határoztatott meg illően és külön, hanem a birtok többnyire egyetemben becsültetett és adatott el; minél fogva illy helyeken sem léteznek meghatározott, és csak elfogadni kellő árak. 3) Ha valahol az urbériségek külön becsülve adattak is el, áruk koránsem lehet határozó az egész vidékre vagy megyére nézve; mert meglehet, hogy épen ezen eladott urbériségek, a nagyon kedvező vagy felette mostoha helyzet és körülmények következtében , rendkívüli, az egyéb vidék vagy megye urbériségeinek valóságos értékével semmi arányban sem álló áron keltek. Minélfogva, ha a kormány a javaslott mód szerint akarna eljárni, s az illető adatokat az egész országban összeszedné, a végső eredménye volna, hogy haszontalan adatokat gyűjtene, mert ezek egymástól annyira eltérnének, olly bizonytalanok, és hiányosak volnának, hogy szerintök a kárpótlási summát sehogysem lehetne elfogadhatólag meghatározni. Ezen adatok által csupán homályosítlatnék a dolognak valósága, s zavartatnának a fogalmak, és végre a kormány mégis sok idővesztés után kénytelen volna más módhoz folyamodni. Ha B. úr által javalt móddal ezért lehetne érni, úgy bizonyosan Klauzál ministériuma, s az országgyűlés is, kik a kérdés miképeni megoldásáról sokat gondolkodtak, reá jöttek volna. De mindenki tudván, hogy e módtól semmi sem várható, az javaslatba sem hozatott, sőt az illető adatok begyűjtése, mint a kérdés megoldására nézve teljesen haszontalan eljárás, senkinek eszébe sem jött, úgy hiszem , lassan kint átalánossá válandik a meggyőződés, hogy a kárpótlási kérdés közmegelégedésre, gyorsan, és a mostani körülményeknek megfelelőleg csak úgy oldható meg, mint e lapok számaiban , ön által tisztelt szerkesztő úr, nem rég előadatott. ’) P. ’) Mi szívesen nézzük a mennél több oldalról próbálkozó megoldásokat az úrbéri kárpótlásra nézve, de meg vagyunk győződve, hogy az általunk ismertetett megoldásnál gyakorlatiabbat, igazságosabbat és gyorsabbat a kérdés, és a körülmények természete nem enged. Szerk. 26