Gazdasági Mérnök, 1918. január-december (42. évfolyam, 1-8. szám)
1918-01-01 / 1-2. szám
XXXXII évfolyam. Budapest, 1918. Január. Szerkesztőség és kiadóhivatal VII., Aréna út 11. szám. Felelős szerkesztő: GERŐ NÁNDOR Megjelenik minden hó 15-én és 30-án Egész évre 24 K, félévre 12 K Munkagépek a mezőgazdaságban. A nagyarányú gazdasági evolució a hrmelési irányzatokben éhién nérfeű eltolódósokat idéz elő, és megteremti a modern wgyűrt*. Időpontja azoknak a bámulatos találmányoknak a megjelenésével kezdődik, melyiknek révén a gőzgép, hőerőgépek, tehát a gépburka versenyezhet az emberi munkaerővel, és ezt csakhamar kiszorítja. Ez az evolúció nagyarányú változásokat idéz elő a mezőgazdasági tízemben is. Mióta a hőerőgépek (petróleum, benzin stb. motrok) a mezőgazdasági tízemben is kezdtek alkalmazást nyerni, úgyszólván napirenden van a kérdés: Motor-e vagy gőzgép? Annyiszor meg volt már vitatva e kérdés, hogy csak felesleges ismétlésekbe kellene bocsájtkozni a válaszok részletes felsorolásának Mivel azonban még mindig felszínen a kérdés, íme néhány válasz a főbb pontokra. 1. Akármilyen rendszerű motrokhoz csak olyanott gépvezető kell, mint a gőzgépekhez, mert a motrok semmivel sem egyszerűbb szerkezetek mint a gőzgép A gépészkérdés a motroknál csak annyival egyszerűbb, hogy ezek üzemben vezetéséhez nem kell úgynevezett „vizsgá- zott“ gépész, hanem akármilyen ügyesebb cse-lédembember is kellő betanulása után — vezeteheti a gépet, mert a vizsgázott gépész még nem következéskép ügyes gépész is. Ellenben egy ügyes cseléd vizsga — oklevél — nélkül is megállhatja a motor mellett a helyét, ha tisztában van annak szerkeztével és a szerkezet kezelésével, tisztításával. Feltétlenül kell érteni a motorkezelő cselédnek némit a kovács illetve gépész mesterséghez. Tudnia kell a tengelyt csapágy, dugattyú, olajozó, csavarok, stb. stb. szerkezetét üzemzavarok okát és azokat — ha el nem is tudja mind hárítani legalább tudnia kell megtalálni, megokolni és azok ellen lehetőségig védekezni. Ugyanilyen ismerettel kell bírnia a motortulajdonosnak is, tehát neki is teljesen tisztában kell lenni az illető motor szerkezetével, működési módjával, hogy adandó alkalomkor tudjon tanácscsal szolgálni az „ügyes" cselédnek. 2. Ha egy modern gazda cséplő készületét újonan beszerez, akkor először is számítást csinál, melyik lesz az olcsóbb, motor-e vagy gőzgép? Nem a beszerzési árat tekinti elősorban hanem a végzendő munkával szembenálló üzemköltségekbe. Miután a motor és gőzgép beszerzési ára közti egyenlő nagyságú erőszolgálatot feltételezve — lényeges különbség nincs, főképen csak az üzemköltségek dönthetnének abban a kérdésben mi az olcsóbb, motor-e vagy a gőzgép. A számítást nem nehéz megcsinálni. Tessék megértékelni a gőzgép és motor tüzelőanyagának egységét lóerő-óránként. Erre nézve számos adat áll rendelkezésünkre : úgy a fa, mint a kőszén, mint a benzin vagy petróleumra nézve. Minden gyárban lehet erre nézve elég megbízható adatokat kapni. Amennyire a mai tüzelőanyagok ára után számítani lehet, addig míg 12 lóerőnél nagyobb erőre (csépelési erő felfogás szerint megfele az úgynevezett 6 lóerős gőzgépnek) szükség nincs, a benzinmotor — adómentes benzint értve — pénzben kevesebb értékű tüzelőanyagot fogyaszt a kőszénbányáktól és vasúttól távolabb eső helyeken, mint a gőzgép. Tizenkét lóerős nagyobb erőnél már a kőszén gőztermelés olcsóbb, tüzelőanyag szempontjából. Ahol bőven és olcsón tűzifa, ott a legolcsóbb. Szalmával a modern gazda manapság nem fűt. További számítás alapját képezi a tüzelőanyag és a víz fuvarozása. A hőérő motoroknál ez jelentékenyen kevesebb, mint a gőzgépeknél. Nagy átlagban a fuvarozás a hőerőmotoroknál negyed része gőz- gép igényelte fuvarozásnak. Ennek költsége pedig helyről helyre más és más csak a helyi viszonyok alapján lehet erre megbízható számítást csinálni Ha az illető gazda e két pontot szem előtt tartva számla, nem lesz nehéz rájutni a reá kedvezőbb erőgép megoldására Különösen, ha nem feledkezik meg még arról is, hogy a gőzgép felfűtése annak időszaki szünetei munkakörben s a munka utánni melegvezstesége— mikor tehát hasznos munkát nem végez — mintegy nyolcadhatod részét a tüzelőanyagnak hiába fogyasztja, ami a hőerőmotoroknál nincs meg s annak szálitása is több erőt igényel mint a motor. Számítás dolga tehát a motormegválasztás. S e számítás nem nehéz, ha fentieket tekintetbe veszik. 1—2. szám Tengeri biztosítás. A tengeri hajózás üzést a hajózás kezdetleges idejében már bizonyos kockázattal járt, amely kockázat már akkor kívánatossá tette a most már minden téren nagy mértékben kifejlődött tengeri biztosítást. Tengeri biztosítások kötését már a rómaiak is ismerték. Hatalmasabb lendületet ezen üzlet azonban csak a középkorban, kezd venni és elsősorban hajókölcsönök alakjában jelentkezik, amelyek magas kamat ellenében adallai, és csak akkor váltak esedékessé, ha a hajó biztos révbe jutott. Ha a hajó útközben elveszett, a kölcsönadó igényét a kölcsönzött összegre elvesztette. A tengeri hajózás kifejlődésével a Földközi-tenger kereskedelmi gócpontjaiban Barcelonában Velencében, Genovában, Firenzében kezd a biztosítási üzlet bankokkal kapcsolatban rendes üzletággá kifejlődni Olasz bankok adják a nagyobb lendületet a tengeri biztosításnak Londonban és Burgesben. Ott már jogászi szempontokból is kezdenek ezen üzletággal foglalkozni. Visszaélések keletkeznek, melyeknek törvényes intézkedésekkel gyekeznek elejét venni. Az olaszok helyébe Londonban a hanza-városiüzletemberek lépnek kikét ádáz ellenségük, Gresham lord igyekszik kiszorítani, mi neki 1597-ben sikerült is 1601 - ben az angol parlament törvényt hoz a biztosításról és 1609. egy külön hivatalt szerveznek a mely Office of registering assurances on sips or goods címen működik Az első angol biztositó intézetek azonban csak 1720-ban alakultak meg. Ezek a Royal Exchange és a London Assurance Corporation. Londonnal csaknem egyidejűleg Hamburgkezd a tengeri biztosítással nagyobb arányban foglalkozni Ott az 1731 ben kiadott Erste Hamburgische Assehuranz und Havarie Ordung című rendelettel szabályozzák a követendő eljárást. Egyes üzletemberek is sokat foglalkoznak biztosítási üzletek kötésével. Ezek csakhamar szövetkezeti alapon kezdenek működni. Ők alapítják a XVI. században az azóta hatalmas intézményé kifejlődőt Lloyd Corporation mely szóteli szeletővedelEdward Lloyd kávéházápnjakapta nevét. A Lloyd-biztsitokkal (LloydsUnse ) )kapcsolherük ezektől teljesen óvatosan,ellenálló intézményként alakult a Lloyd-lajstrom (Lloyd Register of British and Foreign Shipping mely a biztosíték érdekében a világ összes hat