Gyulai Hírlap, 1970. július-december (11. évfolyam, 51-101. szám)

1970-10-20 / 81. szám

VILÁG PROLEI­ÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: 1 forint 1970. OKTÓBER 20., KEDD I BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG GYULAI KIADÁSa XI. évfolyam, sí. szám Több mint 3 milliós költséggel új GELKA-szervizt létesítenek Gyulán A városi tanács végrehajtó bi­zottsága múlt heti ülésének egy­ik napirendi pontja a GELKA gyulai szervizének te­vékenységéről szóló beszámoló volt Kozma György igazgató írásbeli tájékoztatója alapján. Az ülésen részt vett a budapesti központ részéről dr. Bába Jó­zsef főosztályvezető. A Gazdasági Bizottság hatá­rozata, illetve a Kohó- és Gép­ipari Minisztérium rendelete alapján a Gépipari Elektromos Karbantartó Vállalatot, köz­nyelven a GELKA-t 1960. jú­niusában a híradástechnikai ké­szülékeik és elektromos háztar­tási gépek garanciális és kész­pénzes javításának ellátására szervezték. Gyulán a szerviz 1963. márciusában kezdte el te­vékenységét a jelenlegi helyén, mindössze 99 négyzetméter alapterületű helyiségben. A kö­vetkező évben már bővíteni kel­­­lett a feladatok növekedésével, azonban csak 132 négyzetméter­­re lehetett növelni az alapterü­letet, amely már régen újból szűknek bizonyult. A szervizt a budapesti köz­pont irányítja, látja el anyag­gal, javítási dokumentációkkal és technológiai utasításokkal. A műszerészek rendszeres tovább­képzéséről is központilag gon­doskodnak. Az egyre növekvő feladatok a műszerészlétszám megfelelő meghatározását és megfelelő számú ipari tanuló képzését teszik szükségessé. A gyulai szerviz jelenlegi létszá­ma 13, ebből nyolc a termelő műszerész, ezenkívül négy ipa­ri tanulót is foglalkoztatnak. A szerviz a városon kívül a vonzási körébe tartozó 15 köz­ségben végez javítást. A beszá­moló érdekes kimutatást is kö­zöl a Gyulán és a járásban mű­ködő rádiók és televíziók számá­ról s ismerteti az egy főre eső megyei átlagot is. A számokból az derül ki, hogy mind a rádió, mind a televíziókészülékek ál­lománya, illetve az előfizetők száma városunkban jobb a me­gyei átlagnál, a járásban vi­szont kevesebb. A készülékek számának a növekedése magá­val hozta a javítások növeke­dését, a várhatóan tovább nö­vekvő igények kielégítése pedig szükségessé teszi a szerviz fej­lesztését. Az elmúlt évben 11 015 javí­tást végeztek a szervizben 4 napos átlagos átfutási idővel. Az idén az első fél évben 6 258 volt a javításra szorult készü­lékek száma, az átlagos átfutá­si idő 3,7 nap. Tavaly a nagy­számú javítás ellenére is mind­össze 33 esetben fordult elő észrevétel vagy panasz. Egy múlt évi kormányhatározat ér­telmében a szolgáltatások gaz­dái a tanácsok lettek, a válla­lat — a tájékoztató szerint —, minden vonatkozásban osztozni kíván a gondban és a felelős­ségben a tanácsokkal, a profil­jukba tartozó lakossági szolgál­tatás ellátását illetően. Ehhez azonban elengedhetetlenül szük­­séges Gyulán új, korszerű szer­viz létesítése.­­ A végrehajtó bizottság öröm­mel vette dr. Bába József hatá­rozott ígéretét, amely szerint 1971-ben mintegy 300—350 négyzetméter alapterületű szer­vizt létesít. A szükséges 3—3,5 milliós anyagi fedezet a megyei tanács támogatásával rendelke­zésre áll. Megtörtént a helyki­jelölés is. A GELKA kérte a Béike sugárúton, a MEDOSZ- székház és a híd között épülő új lakások előtt húzódó, reprezen­tatív kivitelezésű üzletsorban való elhelyezését. A végrehajtó bizottság műsza­ki osztálya a hét folyamán megadja az üzletházra vonatko­zó tervezési megbízást annál is inkább, mert az UNIVERZAL, Kiskereskedelmi Vállalat igaz­gatójával folytatott tárgyalás eredményeként október 15-én megállapodás jött létre, amely szerint a vállalat ugyanezen a területen 250—300 négyzetmé­ter alapterületű üzlet részére tart igényt. így látják az asszonyok? A közelmúltban ülést tartott a Magyar Nők Országos Tanácsa. Erdei Lászlóné elnök ismertette a X. kongresszus irányelveit és a program megvalósításával ös­­­szefüggő tennivalókat. A részt­vevők nagy figyelemmel hallgat­ták a tájékoztatást, megértéssel fogadták és kifejezésre juttatták, hogy legjobb tudásukkal, minden erejükkel a párthatározatok vég­rehajtását. Mind a vitaindító be­szédben, mind pedig a hozzászó­lásokban azok a szociális, egész­ségügyi, nevelési célkitűzések kerültek terítékre, amelyek kö­rül gondok vannak akár a csa­ládban. Körülbelül húsz felszólalás, javaslat, vélemény hangzott el Többek között egységes szociál­politikát javasoltak, mert jelen­leg a családvédelemmel, a szociális tennivalókkal több szerv és intézmény foglalkozik, hiányzik az egyöntetűség. Tény, hogy a nagy családokkal, az öre­­­­gekkel, az állami gondozott gye­­­­rekekkel törődik az állam, az­­ összehangolt munkának azonban­­ még nagyobb lenne az eredmé­­­­nye. Szerepel az új ötéves terv­­i­ben a bölcsődék, napközi ottho­­­­nők fejlesztése, de meg kell néz­­­­ni, mennyi a bölcsőde és meg kell nézni az iskolai napközi ott­honok százalékos arányát is. Ja­­vaslat hangzott el, hogy az or­szágos választásokon a nők nem­csak számarányuk, hanem társa­dalmi szerepük szerint ma kapják meg az őket megillető helyet. A tanácsülés figyelme a nők élet- és munkakörülményeinek megkönnyítésére is irányult. Szó esett az éjszakai műszak fokoza­tos megszüntetéséről, a szolgál­tatások bővítéséről és a helyes árpolitika kialakításáról. Szeredi Eta, az országos tanács tagja Mit hozott a 20 éves SZTK a dolgozóknak? A felszabadulás előtt több mint 30 különböző biztosító in­tézet működött, amelyek egy­mástól eltérő szolgáltatást­­ nyújtottak tagjaiknak mind a­­ szolgáltatások mértéke, mind­­ azok színvonala szempontjából.­ A különbségek a dolgozók réte­geit egymással szembe állítot­ták. A biztosítási járulék felét a dolgozók fizették, a befolyt összegnek csak egy részét for­dították szolgáltatásokra. 1950-ig Gyulán működött az OTI megyei igazgatósága, Bé­késcsabán pedig kirendeltség.­­ A megyeszékhely áthelyezése után a társadalombiztosítási igazgatóság 20 évvel ezelőtt Bé­késcsabán alakult meg, Gyulán kirendeltség maradt. Az Elnöki Tanács 1950. évi rendelete a társadalombiztosítás igazgatását a szakszervezetekre bízta. Az egységesítés 1964-ben fejeződött be és 1965. január 1- től a feladatok ellátása teljes egészében a SZOT hatáskörébe került. Ennek eredményeként a lakosság 97 százaléka élvezi a szolgáltatásokat: orvosi gyógy­kezelést, gyógyszert, gyógyászati segédeszközöket, kórházi ellá­tást, táppénzt, betegségi, szülé­si, temetési, segélyt, családi pót­lékot, árvajáradékot, gyermek­gondozási segélyt és a nyugdí­jak különböző típusait. Húsz év óta működnek váro­sunkban is a 100 dolgozónál többet foglalkoztató üzemekben, hivatalokban, az üzemekben társadalombiztosítási kifizető helyek, ami a központosítás he­lyett a munkahelyre lebontott ügyintézést jelenti. Ugyancsak 1950-ben választottak Gyulán társadalombiztosítási tanácsot, mint a dolgozók biztosítással kapcsolatos vitás ügyeinek in­téző szervét. Megyénkben 86 nyugdíjügyi albizottság, 113 kifizetőhelyi el­lenőrző albizottság működik. Napjainkban az összes beérkező nyugdíjügyek felét már a mun­kahelyeken készítik elő s ez az átlagos 26 napos elintézési időt 18 napra csökkentette. — m. gy. — Miski Bertalanék szombaton beköltöztek újjáépített családi házukba... Augusztus óta hat alkalom­mal ment hétvégeken egy-egy, lakatosokból és műszerészekből összeállt brigád a harisnyagyár­ból Fehérgyarmatra, ahol el­vállalták az árvíz következté­ben összedőlt egyik családi ház felépítését. A sors úgy hozta, hogy Miski Bertalanék, hetve­nen felüli nyugdíjasok otthonát építsék fel. A munka szinte percre a vállalt időre készült el és szombaton már át is tudták adni. Az ünnepi eseményre a harisnyagyáriak legalább olyan izgalommal készültek, mint az idős házaspár. Úgy tervezték, hogy az átadással meglepetést okoznak, ezért nem is küldtek előre értesítést. Szombaton a hajnali órákban mikrobusz és bútorokkal meg­rakott teherautó indult Fehér­gyarmatra a harisnyagyár elöl. Újhelyi Sándorné, országgyűlé­si képviselő, Borbély Jánosné párttitkár és dr. Sípos Sándor főmérnök meg Székely Vilmos, az egyik brigádvezető vezetésé­vel összesen tizenhatan indul­tak útnak Szabolcs felé. A meglepetés nem egészen si­került, mert a másik építőbri­gád-vezető, Csukás Mátyás sze­mélyautójával előbb érkezett meg. Annál nagyobb volt aztán az öröm, amikor a teherautóról lepakolták a szoba- és a kony­habútort, a férfiak berendezték a szobát, a nők a konyhát, fel­rakták a függönyöket, felterí­­tették a szőnyegeket legalább olyan meghatottan, mint ahogy a Miski házaspár ámulva fogadta az eseményeket. A rózsacsok­rot Miski néni sírva vette át a térítőkkel, éppúgy, mint ahogy Miski bácsi szeméből is kicsor­dultak a könnyek, amikor ke­zébe vette az albumot, amely­ben a képek az újjáépítés min­den mozzanatát megörökítik. A két szoba, konyhás, fürdő­szobás, mellékhelyiségekkel el­látott ház felépítésén a haris­nyagyár műszakiai és lakatosai 1300 munkaórát dolgoztak. A berendezésekért a gyár női dol­gozói egy szombat délutáni ke­resetüket ajánlották fel, ami­ből több mint 11 ezer forint jött össze. A 72 éves, boldog és hálás Miski Bertalan saját maga köl­tötte verssel fejezte ki háláját a gyulaiak emberi magatartásá­ért... Teherautó vitte a szoba- és a konyhabútort A búcsú percei az új ház előtt (Fotó: Kiss Örs) Gépi adatfeldolgozási verseny a HGM üzemei között A KGM Ipargazdasági Szer­vezési és Számítástechnikai In­tézet vasárnap rendezte meg a KGM-üzemek 1970. évi adatfel­dolgozási versenyét. A versenyen hét vállalat gépi adatlyukasztói és ellenőrző lyukasztói vettek részt. Az első helyezést a lyu­kasztóknál Farkas Istvánná, az ellenőrző lyukasztóknál Tihanyi Istvánné szerezte, mindketten a KGM Ipargazdasági Szervezési és Számítástechnikai Intézet dolgozói, a X. pártkongresszus tiszteletére megrendezett ver­seny segítette az országos számí­tástechnikai program előkészüle­­teit is.

Next