Hajdú-Bihari Napló, 1969. december (26. évfolyam, 278-302. szám)
1969-12-04 / 281. szám
HAJDÚ-BIHARI | XXVI. ÉVFOLYAM 281. SZÁM • ÁRA: 80 FILLÉR • 1969. DECEMBER 4., CSÜTÖRTÖK A helytállás próbája Ezekben a napokban megannyiszor elhangzanak a közismert sztereotípiák: megjött a tél, hideg van, csúszósak az utak, zorddá vált az időjárás. Igen, a köznapi valóság hirtelen és gyorsan vált legfontosabb beszédtémánkká. Gyorsan, de nem váratlanul. A természet rendje az időjárás változataiból építi a maga folyamatát, őszre tél, télre tavasz, de ez megintcsak közhely, formális és megszokott változat. A közhelyek variánsait azonban állandóan egyensúlyban tartja az élet. Drámaivá, mozgalmassá teszi s épp azáltal, hogy nap mint nap belefogalmazza az emberi kapcsolatokat. S az emberi kapcsolatokba belefogalmazza azt a fenntartó, társadalmat formáló, alakító tevékenységet is, amelyet munkának hívunk, munkának nevezünk. S a közhely gyakorlatában, tehát abban, hogy hideg van, megjött a tél, épp a munka rangja, jelentősége nő meg igazán, válik fontossá. A munka lényegében és jelentőségében pedig maga az ember, az ember jelentősége magasodik fel igazán. Megszokott és mindennapi kép: az időjárástól függetlenül az élet nem állhat meg, az embernek dolgoznia kell. S dolgozik is, a zord és viszontagságos időben is végzi a maga feladatát. Elég csak egy szempillantást vetnünk Debrecen különböző területeire: folynak az építkezések, a megkezdett épületekben ezekben a napokban sem szünetel a munka. Az építő nem mondhatja azt: nulla fok alá süllyedt a hőmérő, hagyjuk abba a munkát, majd folytatjuk tavasszal, ha kiengedett a föld fagya. A hómunkás nem mondhatja azt, hogy hideg van, metszően fúj a szél, az északi szél - meg aztán holnap úgyis újabb hó jöhet, ismét beterítve az utakat -, majd ha felmelegszik, akkor látunk munkához. De nem mondhatja a szövetkezet állatgondozója sem, nem mondhatja a vasutas, a rendőr, nem mondhatják ezrek és milliók, hogy most pedig takaródót fújunk, s amolyan medvemódszerrel átalusszuk a téli napokat. • Az élet télen sem áll meg, a munka ritmusa egy percig sem szünetel. A társadalom azáltal él és létezik, hogy alkotói minden időben tudják és teszik is kötelességüket. Igaz, ma ennek a munkának megnőnek a nehézségei. Minden túlzás nélkül mondhatjuk, hogy ezekben a napokban, hónapokban a helytállás próbája következik. Az építkezéseken, a váltók mellett, a közlekedésben, az utcák közrendjében. E helytállást azonban nem intézhetjük el csak annyival, hogy jó, hát ki-ki tudja a kötelességét, s kötelességteljesítésből, társadalmi tudatától már meg is teszi mindazt, amit posztja rászabott. A dolgok lényegéhez ugyanis hozzátartozik: a felsorolt munkahelyeken, a szabadban végzett munka közben az emberek fáznak, fagyoskodnak. A kéz meggémberedik, az arcot csípi a szél, szóval sokkal nagyobbak a nehézségek, mint a tavaszi vagy éppen a nyári körülmények között. S ezeket a nehézségeket be kell kalkulálnunk, s főleg be kell kalkulálniuk azoknak, akik felelősei ezeknek a munkahelyeknek. S ezért a helytállásért többet és jobbat is kell nyújtaniuk. A körülmények javításában, biztosításában. Mire gondolunk? A villamosvégállomásokon megszokott téli kép, hogy a beérkező járművek dolgozóit forró teával várják. Jól jön ilyenkor a forró ital, felmelegíti a testet. De a gondoskodás többet is tesz. Mondjuk ki, ha csak hangfogózottan is: felmelegíti a lelket is. Jólesik az embernek, ha látja, érzi ezt a gondoskodást, ezt az együttérzést köznapi teendőinek végzése közben. A helytállás próbája tehát mindannyiunk próbája. Vizsgázzunk jelesre ebből a tantárgyból is!. . . Az első 25 év csak kezdete hazánk új történelmének Ünnepi népfrontülés Szegeden a Függetlenségi Front megalakulásának jubileumán A Szegedi Nemzeti Színházban 25 évvel ezelőtt, 1944. december 3-án a Polgári Demokrata Párt, a Független Kisgazdapárt, a Magyar Kommunista Párt, a Nemzeti Parasztpárt, a Szociáldemokrata Párt és a szegedi Szabad Szakszervezetek együttes ülésén hirdették meg a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front programját. A jubileum alkalmából a Hazafias Népfront Országos Tanácsa szerdán ünnepi ülést rendezett a Szegedi Nemzeti Színházban. Fél 11 órakor a színház falán emléktáblát avattak. A színházban 11 órakor kezdődött az ünnepi ülés. Az elnökségben helyet foglalt Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, dr. Ajtai Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, továbbá Erdei Lászlóné, dr. Ortutay Gyula és Sarlós István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának alelnökei, Erdei Ferenc, az országos tanács főtitkára, Bugár Jánosné, az országos tanács főtitkárhelyettese. Az ünnepi ülést Apró Antal nyitotta meg. APRÓ ANTAL: A szocializmus építésének ügye az egész népé Bevezetőben utalt arra, hogy a felszabadulás negyedszázados évfordulójára emlékező országos ünnepségsorozat kiemelkedő eseményeként került sor a Hazafias Népfront Országos Tanácsának ünnepi ülésére. A Negyed század távlatából joggal állíthatjuk, hogy a gyakorlatban jónak, időállónak bizonyult a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front által 25 évvel ezelőtt elfogadott program Magyarország demokratikus újjáépítésére. A program az ország függetlenségének biztosítását, a demokratikus államrendszer kialakítását, a földosztást, az újjáépítést és a legfontosabb népgazdasági ágazatok államosítását tűzte ki célul. — A Függetlenségi Front létrehozásának és programja kialakításának kezdeményezője a Magyar Kommunista Párt volt. — Pártunk a felszabadult országrészeken hosszú és súlyos illegalitás évei után először itt, Szergeden lépett a dolgozó tömegek elé országépítő programjával. Akkor — a legális kommunista párt zászlóbontása idején ■ — sokan meglepődtek, hogy rövid idő alatt milyen nagy erőt képvisel a kommunista párt, amely a falvakban, városokban, üzemekben jelentős politikai befolyásra tett szert, és programját a felszabadult dolgozó tömegek mindenütt örömmel támogatták. — Magyarország nem volt, hanem lesz — hirdette a program Negyed századdal a felszabadulás után — a történelem által igazolva — nyugodtan mondhatjuk, hogy a második világháború romjaiból kiemeltük hazánkat. A felszabadulás örömet, lendületet, értelmet adott a munkának. Országunk a dolgozó tömegek cselekvő támogatásával nemcsak újjáépült, hanem egy új politikai és gazdasági rendszert, szocialista társadalmat hozott létre. Az elmúlt huszonöt esztendő ennek az új, szocialista Magyarországnak a történetét sűríti magában. » — Az elmúlt negyed század tapasztalata azt bizonyítja, hogy mindig akkor oldottuk meg jól feladatainkat, amikor helyesen alkalmaztuk a nemzeti összefogás politikáját, amikor a szocializmus építésének ügyét az egész nép ügyévé tettük — fejezte be beszédét Apró Antal. Ezt követően Erdei Ferenc akadémikus, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára mondott ünnepi beszédet. ERDEI FERENC: A népi nemzeti egység kiállta a történelem próbáját Bevezetőben Erdei Ferenc emlékeztetett arra, hogy 1944. december 3-án ezen a helyen alakult meg a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front. — Azóta 25 év telt el. Éltünk a történelem adta lehetőséggel: új, demokratikus népi államot építettünk fel, megalapoztuk a szocializmust, és ma úgy tekinthetünk vissza az elmúlt negyedszázadra, hogy új országot építettünk fel, megvalósítottuk a nép uralmát, s a népfrontban megtestesült népinemzeti egység kiállta a történelem próbáját. Formájában változott a 25 év alatt, de lényegében állandósult és erősödött: a kommunisták és a pártonkívüliek összefogását, az osztályok szövetségét valósítja meg, most már nem az ország romokból való újjáépítésére, hanem a szocializmus teljes felépítésére. — Történeti mértékkel mérve mai életünk kiindulópontja a felszabadulás, minden régi itt végződik, s minden új itt kezdődik Megkezdődött a moszkvai találkozó Moszkva (TASZSZ) Moszkvában megkezdődött Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, a Német Demokratikus Köztársaság, Románia és a Szovjetunió párt- és állami vezetőinek találkozója. A résztvevők véleménycserét folytatnak az időszerű nemzetközi problémákról. A Negyedszázad távlatában ma már tisztán és fényesen világít előttünk azoknak a nagy időknek az emléke: új fejezete kezdődött akkor nemzetünk történelmének. Azóta új korszakban élünk, megváltozott a világ körülöttünk, új ország, nép lépett a régi helyébe, s nemzetünk új helyet foglal el a világban. Jogos öntudattal tekinthetünk tehát vissza most az ünnepi emlékezés napjaiban az elmúlt negyedszázad alatt megtett útra. Felszabadulásunk negyedszázados jubileuma idején jogos büszkeséggel gondolhatunk új korszakunk eddigi időszakára: történelmi arányú eredményeivel is, kudarcaiból szerzett tapasztalatainkkal is olyan korszaka ez hazánk történetének, amely megszakította az elbukások és az elnyomás százados váltakozását. Olyan jövőt ígér népünknek, hogy mindent meg tudunk valósítani, amit az előző forradalmi és reformkorszakok megkíséreltek. Ezenfelül azt is teljesíteni tudjuk, amit korunkban nekünk, a ma élő nemzedéknek kell felismernie és elvégeznie. — Valamikor úgy mondtuk: „Élni tudtunk a szabadsággal.” Most másképpen kell mondanunk: megtanultuk az új korszak történelmi leckéjét. Megismertük a szocializmus eszméjének történelmi arculatát. Felfogtuk nemzeti létünk feltételeit és távlatait, tapasztalatokat szereztünk az új világ felépítésének és berendezésének járható és nem járható útjairól, s mind többet tudunk arról, hogy hogyan kell tervezni és építeni a szocialista termelést és kultúrát, az állami és társadalmi intézményeket. És legfőképpen: megteremtettük a szocialista népi-nemzeti egység alapjait, megalapoztuk társadalmunk minden osztályának és rétegének együttműködését a közösen vállalt célért: a szocializmus megvalósításáért. Ami kezdetben csak a kommunisták és a kommunista párt ügye volt, az már nemzeti üggyé lett. Az irányítás felelősségének súlyát hordozó marxista- leninista párttal együtt halad és együtt dolgozik a nép túlnyomó többsége. Beszéde további részében Erdei Ferenc méltatta a Magyar Kommunista Párt 1944. novemberi programjavaslatát, valamint a magyar kommunisták félévszázados küzdelemsorozatát, majd a népfrontmozgalom kialakulásáról, a Magyar Frontról beszélt. Huszonöt évvel ezelőtt ezen a helyen a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front, a Magyar Kommunista Párt, a Szociáldemokrata Párt, a Kisgazdapárt és a Nemzeti Parasztpárt népfront jellegű koalíciós pártszövetség formájában lett folytatója elődjének, a Magyar Frontnak — a szakszervezetek csatlakozásával —, amelyhez Budapest felszabadulása után a Polgári Demokrata Párt is csatlakozott. — 1953-ban a politikai hibák és a törvénysértések feltárása nyomán állott elő ismét olyan helyzet, amikor a népfrontmozgalom újjászerveződhetett. 1954-ben alakult meg a Hazafias Népfront, s annak az évnek októberében tartotta első kongresszusát. Az akkori hatalmi harcok eredményeként azonban a népfrontmozgalom nem tudott konszolidálódni, mind jelle(Folytatás a 2. oldalon) Ülést tartott az MSZMP megyei bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Hajdú-Bihar megyei Bizottsága 1969. december 3-án C. Nagy Gábor elvtársnak, a megyei pártbizottság titkárának elnökletével kibővített ülést tartott. Az ülésen Karakas László elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára tartott tájékoztatót az MSZMP Központi Bizottsága 1969. november 26—28-i üléséről. Az ülésen részt vett Tóth József elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának munkatársa. Magyar-mongol képzőművész megállapodás A Mongol Képzőművészek Szövetségének hazánkban tartózkodó küldöttsége megállapodást írt alá a Magyar Képzőművészek Szövetségének vezetésével. A két évre szóló egyezmény lehetőséget nyújt egymás művészeti életénekjobb megismerésére, delegációk cseréjére, valamint a két ország művészeinek rendszeres találkozására (MTI) Tájjellegű megbeszélések a Debrecen és környéke Tsz-szövetségnél A Debrecen és Környéke Termelőszövetkezetek Területi Szövetségéhez tartozó gazdaságokban 15 helyen tájjellegű megbeszélést tartottak az elmúlt hetekben. Részt vettek a megbeszéléseken a tsz-ek elnökei, párttitkárai, főkönyvelői és főagronómusai. A szövetség elnökségének egy tagja és a titkárság egy dolgozója adott tájékoztatást az egy esztendő alatt végzett munkáról, eredményekről és tervekről Részletesen ismertették a szövetkezeti vezetőkkel a mezőgazdaság várható eredményeit, fontos számokat sorakoztattak a harmadik negyedévi mérlegbeszámolók alapján. Egyértelmű volt a megállapítás a megbeszéléseken: a szövetséghez tartozó közös gazdaságok ez évben tovább szilárdultak, növelték termelési eredményeiket, bővítették a kiegészítő tevékenységet, és fokozott figyelmet fordítottak a jövő esztendőre. Ezzel kapcsolatban nyomatékkal húzták alá a zárszámadások fontosságát, hogy mindenütt a valóságnak megfelelő képet nyújtsanak az összesítő adatok a munkáról. A tájjellegű megbeszéléseken részletes tájékoztatást kaptak a termelőszövetkezeti vezetők a mezőgazdasággal kapcsolatos, várható gazdaságpolitikai elképzelésekről, ösztönzőkről. Ebben az esztendőben jelentős eredményeket értek el a termelőszövetkezetek az önálló, vállalatszerű gazdálkodásban. Az ezzel kapcsolatos tapasztalatokat kicserélték a szövetkezeti vezetők és szakemberek, s több feladat megvalósításáha a szövetség aktív segítségét és támogatását igényelték.