Hajdú-Bihari Napló, 1969. december (26. évfolyam, 278-302. szám)

1969-12-04 / 281. szám

HAJDÚ-BIHARI | XXVI. ÉVFOLYAM 281. SZÁM • ÁRA: 80 FILLÉR • 1969. DECEMBER 4., CSÜTÖRTÖK A helytállás próbája Ezekben a­ napokban megannyi­szor elhangzanak a közismert szte­reotípiák: megjött a tél, hideg van, csúszósak az utak, zorddá vált az időjárás. Igen, a köznapi valóság hirtelen és gyorsan vált legfonto­sabb beszédtémánkká. Gyorsan, de nem váratlanul. A természet rendje az időjárás változataiból építi a maga folyamatát, őszre tél, télre tavasz, de ez megintcsak közhely, formális és megszokott változat. A közhelyek variánsait azonban állandóan egyensúlyban tartja az élet. Drámaivá, mozgalmassá teszi s épp azáltal, hogy nap mint nap belefogalmazza az emberi kapcsola­tokat. S az emberi kapcsolatokba belefogalmazza azt a fenntartó, társadalmat formáló, alakító tevé­kenységet is, amelyet munkának hívunk, munkának nevezünk. S a közhely gyakorlatában, tehát abban, hogy hideg van, megjött a tél, épp a munka rangja, jelentősége nő meg igazán, válik fontossá. A mun­ka lényegében és jelentőségében pedig maga az ember, az ember jelentősége magasodik fel igazán. Megszokott és mindennapi kép: az időjárástól függetlenül az élet nem állhat meg, az embernek dol­goznia kell. S dolgozik is, a zord és viszontagságos időben is vég­zi a maga feladatát. Elég csak egy szempillantást vetnünk Debrecen kü­lönböző területeire: folynak az építkezések, a megkezdett épületek­ben ezekben a napokban sem szü­netel a munka. Az építő nem mond­hatja azt: nulla fok alá süllyedt a hőmérő, hagyjuk abba a munkát, majd folytatjuk tavasszal, ha kien­gedett a föld fagya. A hómunkás nem mondhatja azt, hogy hideg van, metszően fúj a szél, az északi szél - meg aztán holnap úgyis újabb hó jöhet, ismét beterítve az utakat -, majd ha felmelegszik, akkor lá­tunk munkához. De nem mondhatja a szövetkezet állatgondozója sem, nem mondhatja a vasutas, a rend­őr, nem mondhatják ezrek és mil­liók, hogy most pedig takaródót fújunk, s amolyan medvemódszer­rel átalusszuk a téli napokat. • Az élet télen sem áll meg, a munka ritmusa egy percig sem szü­netel. A társadalom azáltal él és létezik, hogy alkotói minden idő­ben tudják és teszik is kötelessé­güket. Igaz, ma ennek a munká­nak megnőnek a nehézségei. Min­den túlzás nélkül mondhatjuk, hogy ezekben a napokban, hónapokban a helytállás próbája következik. Az­­ építkezéseken, a váltók mellett, a közlekedésben, az utcák közrend­jében. E helytállást azonban nem in­­tézhetjük el csak annyival, hogy jó, hát ki-ki tudja a kötelességét, s kötelességteljesítésből, társadalmi tudatától már meg is teszi mindazt, amit posztja rászabott. A dolgok lényegéhez ugyanis hozzátartozik: a felsorolt munkahelyeken, a sza­badban végzett munka közben az emberek fáznak, fagyoskodnak. A kéz meggémberedik, az arcot csípi a szél, szóval sokkal nagyobbak a nehézségek, mint a tavaszi vagy éppen a ny­ári körülmények között. S ezeket a nehézségeket be kell kal­kulálnunk, s főleg be kell kalkulál­niuk azoknak, akik felelősei ezek­nek a munkahelyeknek. S ezért a helytállásért többet és jobbat is kell nyújtaniuk. A körülmények javításában, biztosításában. Mire gondolunk? A villamos­végállomásokon megszokott téli kép, hogy a beérkező járművek dol­gozóit forró teával várják. Jól jön ilyenkor a forró ital, felmelegíti a testet. De a gondoskodás többet is tesz. Mondjuk ki, ha csak hang­­fogózottan is: felmelegíti a lelket is. Jólesik az embernek, ha látja, érzi ezt a gondoskodást, ezt az együttérzést köznapi teendőinek végzése közben. A helytállás próbája tehát mind­annyiunk próbája. Vizsgázzunk je­lesre ebből a tantárgyból is!. . . Az első 25 év csak kezdete hazánk új történelmének Ünnepi népfrontülés Szegeden a Függetlenségi Front megalakulásának jubileumán A Szegedi Nemzeti Színházban 25 évvel ezelőtt, 1944. de­cember 3-án a Polgári Demokrata Párt, a Független Kis­gazdapárt, a Magyar Kommunista Párt, a Nemzeti Paraszt­párt, a Szociáldemokrata Párt és a szegedi Szabad Szak­­szervezetek együttes ülésén hirdették meg­ a Magyar Nem­zeti Függetlenségi Front programját. A jubileum alkalmából a Hazafias Népfront Országos Ta­nácsa szerdán ünnepi ülést rendezett a Szegedi Nemzeti Színházban. Fél 11 órakor a színház falán emléktáblát avattak. A színházban 11 órakor kezdődött az ünnepi ülés. Az elnökségben helyet foglalt Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács el­nökhelyettese, Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának el­nöke, dr. Ajtai Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, továbbá Erdei Lászlóné, dr. Ortutay Gyula és Sarlós István, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának alelnökei, Erdei Ferenc, az országos ta­nács főtitkára, Bugár Jánosné, az országos tanács főtitkár­­helyettese. Az ünnepi ülést Apró Antal nyitotta meg. APRÓ ANTAL: A szocializmus építésének ügye az egész népé Bevezetőben utalt arra, hogy a felszabadulás negyedszázados év­fordulójára emlékező országos ün­nepségsorozat kiemelkedő esemé­nyeként került sor a Hazafias Népfront Országos Tanácsának ün­nepi ülésére. A Negyed század távlatából jog­gal állíthatjuk, hogy a gyakorlat­ban jónak, időállónak bizonyult a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front által 25 évvel ezelőtt elfo­gadott program Magyarország de­mokratikus újjáépítésére.­­ A program az ország függet­lenségének biztosítását, a demokra­tikus államrendszer kialakítását, a földosztást, az újjáépítést és a leg­­fontosabb népgazdasági ágazatok államosítását tűzte ki célul. — A Függetlenségi Front létre­hozásának és programja kialakítá­sának kezdeményezője a Magyar Kommunista Párt volt. — Pártunk a felszabadult or­szágrészeken hosszú és súlyos ille­galitás évei után először itt, Szer­geden lépett a dolgozó tömegek elé országépítő programjával. Ak­kor — a legális kommunista párt zászlóbontása idején ■ — sokan meglepődtek, hogy rövid idő alatt milyen nagy erőt képvisel a kom­munista párt, amely a falvakban, városokban, üzemekben jelentős politikai befolyásra tett szert, és programját a felszabadult dolgozó tömegek mindenütt örömmel tá­mogatták. — Magyarország nem volt, ha­nem lesz — hirdette a program Negyed századdal a felszabadulás után — a történelem által igazol­va — nyugodtan mondhatjuk, hogy a második világháború romjaiból kiemeltük hazánkat. A felszabadu­lás örömet, lendületet, értelmet adott a munkának. Országunk a dolgozó tömegek cselekvő támoga­tásával nemcsak újjáépült, hanem egy új politikai és gazdasági rend­szert, szocialista társadalmat ho­zott létre. Az elmúlt huszonöt esz­tendő ennek az új, szocialista Ma­gyarországnak a történetét sűríti magában. » — Az elmúlt negyed század ta­pasztalata azt bizonyítja, hogy mindig akkor oldottuk meg jól fel­adatainkat, amikor helyesen alkal­maztuk a nemzeti összefogás poli­tikáját, amikor a szocializmus épí­tésének ügyét az egész nép ügyévé tettük — fejezte be beszédét Apró Antal. Ezt követően Erdei Ferenc aka­démikus, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának főtitkára mon­dott ünnepi beszédet. ERDEI FERENC: A népi nemzeti egység kiállta a történelem próbáját Bevezetőben Erdei Ferenc emlé­keztetett arra, hogy 1944. decem­ber 3-án ezen a helyen alakult meg a Magyar Nemzeti Független­ségi Front. — Azóta 25 év telt el. Éltünk a történelem adta lehetőséggel: új, demokratikus népi államot építet­tünk fel, megalapoztuk a szocia­lizmust, és ma úgy tekinthetünk vissza az elmúlt negyedszázadra, hogy új országot építettünk fel, megvalósítottuk a nép uralmát, s a népfrontban megtestesült népi­nemzeti egység kiállta a történe­lem próbáját. Formájában válto­zott a 25 év alatt, de lényegében állandósult és erősödött: a kommu­nisták és a pártonkívüliek összefo­gását, az osztályok szövetségét va­lósítja meg, most már nem az or­szág romokból való újjáépítésére, hanem a szocializmus teljes felépí­tésére. — Történeti mértékkel mérve mai életünk kiindulópontja a fel­­szabadulás, minden régi itt vég­ződik, s minden új itt kezdődik Megkezdődött a moszkvai találkozó Moszkva (TASZSZ) Moszkvában megkezdődött Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, a Német Demokratikus Köztársaság, Románia és a Szov­jetunió párt- és állami vezetőinek találkozója. A résztvevők véleménycserét folytatnak az időszerű nemzetközi prob­lémákról. A Negyedszázad távlatában ma már tisztán és fényesen világít előttünk azoknak a nagy időknek az emléke: új fejezete kezdődött akkor nemzetünk történelmének. Azóta új korszakban élünk, meg­változott a világ körülöttünk, új ország, nép lépett a régi helyébe, s nemzetünk új helyet foglal el a világban. Jogos öntudattal tekint­hetünk tehát vissza most az ünne­pi emlékezés napjaiban az elmúlt negyedszázad alatt megtett útra.­­ Felszabadulásunk negyedszá­zados jubileuma idején jogos büszkeséggel gondolhatunk új kor­szakunk eddigi időszakára: törté­nelmi arányú eredményeivel is, kudarcaiból szerzett tapasztala­tainkkal is olyan korszaka ez ha­zánk történetének, amely megsza­kította az elbukások és az elnyo­más százados váltakozását. Oly­an jövőt ígér népünknek, hogy mindent meg tudunk valósítani, amit az előző forradalmi és reformkorsza­kok megkíséreltek. Ezenfelül azt is teljesíteni tudjuk, amit korunk­ban nekünk, a ma élő nemzedék­nek kell felismernie és elvégeznie. — Valamikor úgy mondtuk: „Él­ni tudtunk a szabadsággal.” Most másképpen kell mondanunk: meg­tanultuk az új korszak történelmi leckéjét. Megismertük a szocializ­mus eszméjének történelmi arcu­latát. Felfogtuk nemzeti létünk fel­tételeit és távlatait, tapasztalatokat szereztünk az új világ felépítésé­nek és berendezésének járható és nem járható útjairól, s mind töb­bet tudunk arról, hogy hogyan kell tervezni és építeni a szocia­lista termelést és kultúrát, az ál­lami és társadalmi intézményeket. És legfőképpen: megteremtettük a szocialista népi-nemzeti egység alapjait, megalapoztuk társadal­munk minden osztályának és réte­gének együttműködését a közösen vállalt célért: a szocializmus meg­valósításáért. Ami kezdetben csak a kommunisták és a kommunista párt ügye volt, az már nemzeti üggyé lett. Az irányítás felelőssé­gének súlyát hordozó marxista- leninista párttal együtt halad és együtt dolgozik a nép túlnyomó többsége. Beszéde további részében Erdei Ferenc méltatta a Magyar Kom­munista Párt 1944. novemberi programjavaslatát, valamint a ma­gyar kommunisták félévszázados küzdelemsorozatát, majd a nép­frontmozgalom kialakulásáról, a Magyar Frontról beszélt.­­ Huszonöt évvel ezelőtt ezen a helyen a Magyar Nemzeti Függet­lenségi Front, a Magyar Kommu­nista­ Párt, a Szociáldemokrata Párt, a Kisgazdapárt és a Nemzeti Parasztpárt népfront jellegű koa­líciós pártszövetség formájában lett folytatója elődjének, a Magyar Frontnak — a szakszervezetek csatlakozásával —, amelyhez Bu­dapest felszabadulása után a Pol­gári Demokrata Párt is csatlako­zott. — 1953-ban a politikai hibák és a törvénysértések feltárása nyo­mán állott elő ismét olyan hely­zet, amikor a népfrontmozgalom újjászerveződhetett. 1954-ben ala­kult meg a Hazafias Népfront, s annak­­ az évnek októberében tar­totta első kongresszusát. Az akkori hatalmi harcok eredményeként azonban a népfrontmozgalom nem tudott konszolidálódni, mind jelle­(Folytatás a 2. oldalon) Ülést tartott az MSZMP megyei bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Hajdú-Bihar megyei Bizottsága 1969. december 3-án C. Nagy Gá­bor elvtársnak, a megyei pártbi­zottság titkárának elnökletével ki­bővített ülést tartott. Az ülésen Karakas László elvtárs, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja, a megyei párt­bizottság első titkára tartott tájé­koztatót az MSZMP Központi Bi­zottsága 1969. november 26—28-i üléséről. Az ülésen részt vett Tóth József elvtárs, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának munkatársa. Magyar-mongol képzőművész megállapodás A Mongol Képzőművészek Szö­vetségének hazánkban tartózkodó küldöttsége megállapodást írt alá a Magyar Képzőművészek Szövet­ségének vezetésével. A két évre szóló egyezmény lehetőséget nyújt egymás művészeti életének­­jobb megismerésére, delegációk cseréjé­re, valamint a két ország művé­szeinek rendszeres találkozására (MTI) Tájjellegű megbeszélések a Debrecen és környéke Tsz-szövetségnél A Debrecen és Környéke Terme­lőszövetkezetek Területi Szövetsé­­géhez tartozó gazdaságokban 15 he­lyen tájjellegű megbeszélést tartot­tak az elmúlt hetekben. Részt vet­tek a megbeszéléseken a tsz-ek el­nökei, párttitkárai, főkönyvelői és főagronómusai. A szövetség elnök­ségének egy tagja és a titkárság egy dolgozója adott tájékoztatást az egy esztendő alatt végzett munká­ról, eredményekről és tervekről Részletesen ismertették a szövetke­zeti vezetőkkel a mezőgazdaság várható eredményeit, f­ontos szá­mokat sorakoztattak a harmadik negyedévi mérlegbeszámolók alap­ján. Egyértelmű volt a megállapítás a megbeszéléseken: a szövetséghez tartozó közös gazdaságok ez évben tovább szilárdultak, növelték ter­melési eredményeiket, bővítették a kiegészítő tevékenységet, és foko­zott figyelmet fordítottak a jövő esztendőre. Ezzel kapcsolatban nyo­matékkal húzták alá a zárszámadá­sok fontosságát, hogy mindenütt a valóságnak megfelelő képet nyújt­sanak az összesítő adatok a mun­káról. A tájjellegű megbeszéléseken részletes tájékoztatást kaptak a ter­melőszövetkezeti vezetők a mező­­gazdasággal kapcsolatos, várható gazdaságpolitikai elképzelésekről, ösztönzőkről. Ebben az esztendőben jelentős eredményeket értek el a termelő­­szövetkezetek az önálló, vállalatsze­rű gazdálkodásban. Az ezzel kap­csolatos tapasztalatokat kicserélték a szövetkezeti vezetők és szakembe­rek, s több feladat megvalósításáha a szövetség aktív segítségét és tá­mogatását igényelték.

Next