Hajdú-Bihari Napló, 1990. április (47. évfolyam, 77-100. szám)

1990-04-21 / 93. szám

2 HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ Meggyorsítják a szovjet csapatok kivonását Az utolsó harckocsi is hazaindult Esztergomból 1990. április 20., péntek — Felgyorsul a szovjet csapatok eddig pontosan az eredetileg maghatározott ütemtervhez igazodó kivonása Magyarország területéről — jelentette be a pénteken Esztergomban Matvej Burlakov vezérezredes, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet Déli Hadseregcsoport parancsnoka. Az eddigi tapasztalatok ugyanis amellett szólnak, hogy az adott lehetőségek mellett a biztonság veszélyeztetése nélkül megoldható az üzem fokozása. E fontos bejelentés azon a nemzetközi sajtótájékoztatón hangzott el, amelyet abból az alkalomból hívtak össze a dunántúli városba, hogy az ott állomásozó szovjet harckocsizó alakulat utolsó tankját is bevagonírozták és elindították Záhony felé. Az esztergomi volt a legnagyobb, hazánk területén állomásozó szovjet harckocsizó alakulat. A tájékoztatón Burlakov vezérezredes azt is elmondta, hogy eddig 31 szovjet katonai szerelvény hagyta el Magyarországot, további négy másik pedig a tájékoztató időpontjában tartott a határ felé. A vonatokon 2500 szovjet állampolgár — katona, polgári alkalmazott és azok családtagjai — utazott vissza hazájába. Rajtuk kívül elszállítottak 900 különféle harci eszközt és 40 ezer tonnányi egyéb anyagot. A szállítás a magyar partnerek, elsősorban a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Államvasutak készséges segítségének köszönhetően eddig teljesen zavartalan volt. A Déli Hadseregcsoport a következőkben is mindent megtesz azért, hogy a megállapodásoknak megfelelően 1991. június végéig valamennyi szovjet katona eltávozzon Magyarországról. • Kérdésekre válaszolva a vezérezredes sajnálatosnak minősítette, hogy több lapban elferdített, a valóságnak nem megfelelő hírek jelentek meg arról, hogy milyen állapotban vannak a kiürített laktanyák. Éppen ezért tervezik, hogy május végén a veszprémi, egy hónappal később pedig a győri laktanyába is meghívják az újságírókat és bárkit, aki a saját szemével akar meggyőződni az igazságról. Cáfolta Matvej Burlakov azt az állítást is, hogy a hajmáskéri kiképzőközpont területe helyrehozhatatlan környezeti ártalmakat szenvedett. (MTI) Új név Prága, 1990. április 20., péntek (MTI) — A csehszlovák parlament pénteken újabb szavazást tartott az ország nevéről és a törvényhozás a szükséges szavazattöbbséggel jóváhagyta, hogy az ország új neve Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság legyen. Orvosi jelentés Boston, 1990. április 20., péntek — Az MTI-hez a HM sajtóosztályán keresztül Bostonból eljuttatott legújabb orvosi jelentés szerint Sütő András április 3-i műtétét követően folytatódik a gyógyulási folyamat, ám a beavatkozás sikere — vagyis az, hogy a bal szemen a visszahelyezett retina megtapad-e — csak néhány hét múlva állapítható meg teljes bizonyossággal. Az egy héttel ezelőtti állapothoz képest a szemlencse lassan tisztul — közli a jelentés. Sütő András a következő héten vesz részt újabb szemvizsgálaton. ■ Az RMDSZ kérése: a magyar utasok a kongresszus idején kerüljék el Nagyváradot 1990. április 20. Mint az utóbbi napok sajtójelentéseiből kiderült, rendkívül feszült légkörben zajlott le a Romániai Magyar Demokrata Szövetség szombaton Nagyváradon megkezdődő első kongresszusának előkészítése. Az MTI debreceni tudósítójának Nagyváradról származó további értesülési szerint Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke csütörtökön Nagyváradon megbeszélést folytatott a szövetség vezetőivel. Megelégedéssel nyugtázták, hogy a rendőrség rendkívüli erőfeszítéseket tesz a kongresszus zavartalan lebonyolítása érdekében. E célból, a helybeliek munkájának segítésére, kétezer kolozsvári rendőrt is Nagyváradra vezényeltek. Szigorították a határellenőrzéseket, s ennek megfelelően a Romániába belépő magyarokat is a korábbinál szigorúbban ellenőrzik. Az RMDSZ képviselői mindezek ellenére arra kérik a magyar beutazókat — amennyiben úticéljuk nem különösen fontos — a kongresszus idején ne menjenek Nagyváradra. Nagyváradi egyházi körökből származó információk szerint a kongresszus, az előzetes elképzelések szerint, tisztázza az RMDSZ magatartását a választásokon, határozottan állást foglal a kivándorlások ügyében, következetesen végrehajtható programot dolgoz ki az iskolakérdésben és meghatározza viszonyát a Vatra Romaneasca-hoz is. (MTI) Köszönetnyilvánítás Hosszú évtizedek után választott szabadon a magyar nép. Pártok, képviselőjelöltek versengtek a választók bizalmának elnyeréséért. A nép döntött és ezt tiszteletben kell tartani. Minden zavaró körülmény ellenére, a Szabad Demokraták Szövetségének jelöltjei komoly sikereket értek el. A leadott szavazatok bizonyítják, hogy a magyarság tetemes része rokonszenvezik a szociálliberális eszmékkel, értékekkel. Népünk, nemzetünk történelmének kiemelkedő korszakai azok, amikor ablakot nyitottunk Európára, a világra. E virágzó időszakokban a magyarságtudat és az európaiság termékenyen hatott egymásra, s kölcsönhatásukból „csuda dolgok" születtek. Várakozással teli korszak köszöntött be. A történelem újra kezünkbe adta a demokrácia megteremtésének a lehetőségét. Az új korszak letéteményese a most megválasztott parlament, amelynek munkájában felelősségteljes munka vár a Szabad Demokraták Szövetségének képviselőire, akik az ellenzék padsoraiban, a nemzethez lojális kreatív politikát kívánnak folytatni. Ez a politika a választók bizalmára épül, azok szavazatára, akik támogatták az SZDSZ-t az első szabad választás alkalmával. Köszönjük ezt a bizalmat, s mindazt az erőfeszítést, amely az ország második legnagyobb pártjává tette a Szabad Demokraták Szövetségét. Európai — s egyúttal magyar — pártként a jövőben is számítunk a nemzet támogatására, s a megelőlegezett bizalomnak lelkiismeretes parlamenti munkával igyekszünk megfelelni. Szabad Demokraták Szövetségének Hajdú-Bihar megyei szervezetei Mondjam A lösz is megindult Úton-útfélen — s most már nem tudni, miért — halálra ítélik a nagy táblavédő fasorokat is és a mezők szögleteiből, kiszögelléseiből eltűnnek a kisebb erdőcsoportok. Ahogy végigmegyünk a 4-es főúton, bárki megcsodálhatja, hogy az árok majdnem színültig tele van a finom lösz porával. A felső termőréteget elhordta a szél, tökéletesebben fogalmazva, jócskán belemarkolt az erózió a termőrétegbe. Ilyen hatalmas löszhordást ritkán él meg az alföldi ember, akár szekérszám vihetné el az útszél árkaiból a löszt. Senki meg nem róhatná érte, hiszen az árkot tisztítaná ki. Vajon csak a szél kerekedett föl olyan erővel, hogy megbontsa a végtelennek tűnő táblákat? Vajon ez az iszonyú természeti erő nem társadalmi bizonytalanságaink közepette dolgozta meg a termőtalajt? Arra célzok, s ki is mondom, hogy 1990-ben a föld tulajdonjogi állapotát immár annyian vitatják, hogy egyesek egyszerűen nekiesnek a mezővédő fasoroknak, hátha már holnap úgysem lesz az övék. Holott a régi dűlők és utak mentén ültetett fák valaha és nem is oly régen a közösséget szolgálták. Például a közbirtokosságot, Hajdúhadháztégláson a kunkerti dűlő fasorának tömeges letarolását nem is hagyták annyiban a magukat még birtokon belül érző parasztok, s a vita jelenleg ott tart, hogy a földjüket ugyan államosították, de a rajta fölnevelt fasor még mindig őket illeti meg. Mert ők ültették, mert ők nevelték. No, ez csak egy példa a sok közül, s most nem is annyira az az érdekes, hogy kié a fa, bár ez sem elhanyagolandó vitatéma. A kíméletlenség az, ami tollhegyre vehető. Ilyenkor rablógazdálkodást szoktunk emlegetni, de ennek a kifejezésnek immár semmilyen riasztó értelme sincs. Pedig a fejszés irtók talán arra is gondolhatnának, hogy a nagy tábla traktorosa majd nyáron délben szeretne egy fa hősében megebédelni, netán szundítani egyet. Avagy éppen arra is emlékezhetnének, hogy ezek a fasorok bújtatják a gyérülő vadállományt, a nyulat, a fácánt, a fürjet, de még az őzet is. Mert valamikor ilyen volt az a sokszor megénekelt paraszti romantika. Sajnos, a még úgynevezett „félidőben" lévő fiatal fasorok is áldozatul esnek a most dúló földtulajdonosi önkénynek. Számomra nincs rettenetesebb, mint látni a fekete lösszel befújt árkokat. Jelenleg dúló társadalmi vitáinkban ugyanilyen kegyetlenül tarol a mások véleményének meg nem hallgatása. Meddig? Mert a fasor most még csak figyelmeztet. Hiánya káromolja az értelmetlen pusztító vagy épp a tulajdont magához ragadó embert. Szalai Csaba Katonai repülőgép balesete 1990. április 20. — Kiképzési feladat végrehajtása közben, pénteken, a kora délutáni órákban lezuhant a Magyar Honvédség pápai repülőalakulatának egyik MiG—23-as típusú repülőgépe. Cseporán Mihály őrnagy, a repülőgép vezetője rendellenességet észlelt, a gépet lakott területről kiverette, majd Ajka körzetében katapultált és szerencsésen földet ért. A repülőgép a székpusztai halastó közelében becsapódott. A Magyar Honvédség illetékes szervei megkezdték a vizsgálatot. (MTI) Felhívás május 1-je megünneplésére Egy évszázada szerte a világban, minden évben megemlékeznek az 1886. május 1-jei tragikus eseményről, amikor is az Amerikában lévő chicagói Haymarket téren több munkást meggyilkoltak, mert munkásjogokat követeltek. Ezek a megemlékezések az elmúlt száz év során más és más tartalommal teltek meg, de egy fogalom mindig végigkísérte azokat: ez a munka. Hazánkban a súlyos gondokkal küzdő gazdaságban már nem adatik meg mindenkinek a munkavégzés lehetősége. Ilyen körülmények között kap megkülönböztetett jelentőséget a május elsejék egy másik örök aktualitása: a munkásszolidaritás. Ma már elsősorban a hazánkban munkanélkülivé válókkal és a különösen nehéz megélhetési körülmények között élőkkel vagyunk szolidárisak. Mindezeket figyelembe véve az e felhívást közreadó szakszervezeteknek az a célja, hogy a munkát és a munkásszolidaritást ünnepeljék az idei május elsején. Felkérjük a Debrecenben és a megyében élő szervezett dolgozókat, hogy családjukkal együtt ünnepeljék közösen május elsejét, s minél többen vegyenek részt azokon a programokon, amelyeket a Kölcsey Ferenc Művelődési Központtal közösen kínálunk, s amelyeket a Napló hasábjain később részletesen ismertetünk. Közös ünneplésre és együttműködésre hívunk és kérünk fel mindenkit, aki hajlandó cselekvő együttműködésben tenni a városért, a megyéért, akik teljes felelősséggel kívánják, hogy ne a széthúzás legyen a jövőnk, hanem valamennyiünk legalapvetőbb érdekein alapuló közmegegyezés. Kérjük mindazokat, akik szándékainkat el tudják fogadni és célkitűzéseinkkel azonosulni tudnak, hogy csatlakozzanak felhívásunkhoz és vegyenek részt a rendezvényeken. Szakmai Szakszervezetek megyei képviseletei 1990. ÁPRILIS 21. SZOMBAT Tiltakozás és felhívás A városi tanács végrehajtó bizottságához A Kossuth Könyvkiadó kollektívája aggodalommal szemléli, hogy a város ingatlanjai miként és mi módon forgácsolódnak szét a különböző pártharcokban, miközben a városért, annak művelődéséért, kultúrájáért sokat tevő intézmények, vállalatok szűkös, számukra nem kielégítő és megfelelő helyen kénytelenek működni. Tudomásunk szerint a végrehajtó bizottság a pártoknak a kezelői jog megadását tervezi, mégpedig úgy, hogy néhány látványos intézkedésen túlmenően kizárólagosan a pártok önös érdekei érvényesülnek. Városunkban a jelenleg működő pártok egymást túllicitálva követelik maguknak a volt MSZMP-vagyont, elfelejtve azt, amit még ellenzékként képviseltek. Félreértés ne essék! Számunkra is fontos, hogy a pártok megfelelő helyen és körülmények között tudjanak működni, de ehhez nem törvényszerűen a kezelői jog megadása szükséges, mikor a jog ismeri a bérlet fogalmát is. A pártok által kért ingatlanok Debrecen város és megye polgárait illeti meg, hiszen nagy része az ő adójukból épült fel. Ezeket az ingatlanokat véleményünk szerint a lakosság érdekében kell hasznosítani. Továbbá az sem lehet érdeke a végrehajtó bizottságnak, hogy például az ilyen ingatlanban működő vállalat egy elhamarkodott döntés miatt lehetetlen helyzetbe kerüljön. Döntésükkel növelnék a munkanélküliek számát és a pártokat jogtalan előnyben részesítenék. Ezúton tájékoztatjuk a vbt, hogy a Hámán Kató u. 44. szám földszintje eredetileg is a Kossuth Könyvkiadó elhelyezésére lett tervezve és kivitelezve. Sajnálatos módon az egypártrendszer nem tette lehetővé, hogy az épület számunkra fenntartott földszinti részét megvásároljuk, vagy a kezelői jogát megkapjuk, bár az idők folyamán értékét bérleti díjban többszörösen kifizettük. Kérjük a végrehajtó bizottságot, hogy döntésénél vegye figyelembe érvényes, a városi tanácshoz benyújtott pályázatunkat, melyre a mai napig sürgetésünk ellenére nem kaptunk választ. A pártokhoz A Madisz debreceni szervezete felhívással fordul a városban működő valamennyi párthoz, hogy a városi tanács végrehajtó bizottságától a volt MSZMP-tulajdonú pártházak kezelői jogát ne vegye át. A volt MSZMP tulajdonát képező vagyont — ma már köztudott — hogy túlnyomó részben az adófizető állampolgárok pénzéből építették. Ezért véleményünk szerint az így felhalmozott vagyon a társadalmat illeti meg, ezáltal annak kezelését arra kell bízni, aki a társadalom hasznára és szolgálatába tudja állítani. Ennek megoldását csak a helyi önkormányzat megalakulását követően látjuk biztosítottnak. Javasoljuk, hogy a tanács az önkormányzat megalakulásáig továbbra is adja bérbe ezen épületeket, ingatlanokat és az így befolyt összeg gyarapítsa városunk közegészségügyi ellátását és művelődéspolitikáját. Számításaink szerint ez az összeg havonta több millió forint. A pártok a kezelőjog birtokában ettől a lehetőségtől ismételten megfosztanák városunk lakosságát.