Hajdú-Bihari Napló, 1997. december (54. évfolyam, 280-303. szám)
1997-12-24 / 299. szám
a át A régi öregek még jól emlékeznek arra, hogy ötszázegynéhány éve Kolompos Kristóf debreceni hajós három óceánjáróval elindult a Tócóról felfedezni Amerikát. A Tócó akkor nagy büszke folyó volt, három partja mentén virágzott a gazdaság, pezsgett az élet, az emberek minden koalícióval elégedettek voltak. A forrásvidéken - a józsai fenyvesekben - dolgos kisgazdák vágták a fákat, amiket aztán a mai Monti ezredes utca helyén lévő piacon eladtak a szabad demokratáknak. A fából az erős szakszervezettel rendelkező munkásság hajókat ácsolt, a kevésbé szervezett munkásság pedig teknőket faragott. Tette mindenki a dolgát, és az eredmény se maradt el. Volt mindenkinek hat ökre, fekete subája, rámás csizmája és ipari védőkesztyűje a sarjútüske böködése ellen. A máig égő földrajzi nevek jelzik, hogy Tócóból a halak sem hiányoztak. Debrecen jellegzetes hala volt a macshal. Az igen ízletes macsból két fajta úszkált a folyóban: a kismacs és a nagymacs. Amikor az idelátogató idegenek kérdezték a halászokat, hogy aztán nagy-e a hal, amit fogni szoktak, mindig azt felelték, hogy „nagy hát!". (V. ö. Nagyhát). A bővizű folyónak köszönhetően a Hortobágy egy földi édenkert volt. Gazdag faunájára jellemző, hogy Európában egyedül itt volt honos a búgócsiga, az érckakas, a vasmacska, a címeres ökör és a címzetes marha. Az öntözéses gazdálkodás következtében nagy kiterjedésű cukornádültetvények voltak, amit tanúsítanak a fennmaradt helységnevek, mint például Nádudvar és Kaba Cukor FC. Itt kell megjegyeznem, hogy maga Kolompos Kristóf is úgy indult el Amerikát felfedezni, hogy két hajót gabonával rakott meg, egyet pedig cukornáddal. Ezt az utóbbi hajót 1494- ben a Guantanamo-öbölben egy Fidel Castro nevezetű kalózkapitány elrabolta, és a szállítmány felhasználásával meghonosította Kubában a cukornádat. A rónáról ugyanakkor teljes mértékben hiányzott az árvalányhaj, mert az árva lányok egyházi intézetekben nevelkedtek, ahol is féltő gonddal óvták a hajukat. A városnak ekkor megvolt minden esélye arra, hogy a régió központjává váljék, megelőzve Miskolcot, de tán még Nyíregyházát is! Ráadásul a józsai polgárok ebben az időben keresték meg Debrecen főbíróját egy, a kort messze megelőző projekttel: építsenek a Tócán vízlépcsőt! A vízlépcső hármas célt szolgált volna a józsaiak szerint. Lehetővé tette volna a hajózást egész évben, biztosította volna a Hortobágy öntözővíz-ellátását, a turbinák segítségével áramot termelt volna. Debrecen főbírája, aki egyébként igen heves természetű ember volt (de a nevét csak egy „s"-sel és „y" nélkül írta), azzal vetette el a józsaiak ajánlatát, hogy a Tócó eddig is hajózható volt egész évben, a Hortobágy öntözése megoldott, az áramtermelésre pedig nincs szükség, mert nincs se rádió, se tévé, se villany. A szűk látókörű döntés miatt így nem vízlépcsőzhették be a Tócót. Az eredményt már ismerjük: a folyó feltöltődött, eliszaposodott, végül jelentéktelen kis bűzös vízfolyássá silányult. Ezzel szemben az M3-as Nyíregyházára tart... Bem A főbíró bűne T« S ¥ § ^ o S3 N 'S * O -2 N '«! .g-e ■3<6 66 ■C ns * c <6 * .S 2? „ac --5, ti 4S s *Jl s be m ■§ -SP — -a 'S-I Se 5 S-*v ft) ^*8 <8 5 31 K * Első kérdés: Ki mit lopott '97-ben? Aki erre pontos választ tud adni, hároméves sikerdíjra érdemes, és sürgősen vegye fel... OJ EVER ...mondják a brit meteorológusok. Én meg azt mondom, mi is tettünk rá egy-két lapáttal, hogy ki ne hűljünk. Igyekszünk melegen tartani közéletünket. Magyarok cselekedetei! Meghökkentő változatosság és szakértelem. Honfoglalástól napjainkig. Gazdag anyag az idei „termés", van miből csemegézni, így Szilveszter táján! Szemelgessünk! Első kérdés: Ki mit lopott '97-ben? Aki erre pontos választ tud adni, hároméves sikerdíjra érdemes és sürgősen vegye fel, míg el nem tocsikolják. Érezze magát az év emberének! Hát van ilyen? - Na, ne röhögtessen, Mol-bor - gondolja most türelmes olvasóm -, de lehetne szellemesebb is... - Elnézést! Ez a kor szelleme! Együtt kell vele élnünk! - szakértők minduntalan. Tudom, most elhúzza száját, de ne küldjön el sehová télvíz idején. Én is meg vagyok fertőzve, különben is ez nem a párbeszéd helye. Letettem a garast, mondom tovább! Szóval ilyen ember nincs! Pedig már hivatalból is volna, van is. De nyomják Tökölt! Még jobban, mint annak idején Krahácsot! Szegény Gábriel főarkangyal (karácsonyi ünnepkörben), rendőreink védőszentje hiába kardoskodik, nyomják, nagyon nyomják, különösen, mióta már nem tököli lakos. Viszont a T. Házban a gombot csak neki nyomják, mikor egy-egy balhét megmagyaráz. Ha a „patkóban" ülnék, csak feltenném a kérdést újra: Mi van a Teve utcai rendőrszékház terveivel? Válasz: Ezt az ügyet ad acta tevék. Ezért hallgatnak a tévék! Más! Mi van Zemplényi „Atyával"? Válasz: Advent van! Zsolozsmázik, zsolozsmázik, ájtatoskodik, morzsolja napjait, rózsafüzérét. Nálunk vallás- és vallatásszabadság van! Mi humánusak vagyunk, mi nem verjük, mint azok ott Carlost! „Itt túl a rácson, egy más világ van..." Pang! Szabad még valamit? Ki lopta el Hajlongó János autóját? Válasz: Mi nem állhatunk ott minden kilométerkőnél. Keresett eleget, keressen most, mást is! „Kérdezze meg háziorvosát vagy gyógyszerészét" Pang! Lehet egy kérdéssel több? Lám, már megint Önök előtt jár az alvilág bűnügyi technikában. Fegyvereket loptak a sümegi várból. (Közép-)korszerűeket, és nemcsak könynyű, de nehéz fegyvereket is. Ágyúcsövet is. Mit tesznek, ha ezeket bevetik? Válasz: Már megtettük az ellenintézkedést. Olasz kollégáink elküldték Dávid parittyáját Firenzéből! (Derültség a Ház mindkét oldalán.) „Mert vannak egyértelmű dolgok." Pang! Továbbá. Nagy idegesség lett úrrá a fővárosi önkormányzat közbeszerzési osztályán. Valaki nem kapott eleget, és elkezdett beszélni. Ebből lett a baj. A falánkság gyomrukra ment a városatyáknak. Van egy régi hatásos gyógyszer: „Egy-két PURGÓ sosem káros, ettől székes a főváros!" Pang! Más! Minielnökünk, Nos Gyula és osztrák kollégája közösen kívánják megrendezni a 2004-es foci EB-t. Válogatottunk jelenlegi „eredményei" idején ez a szuper optimizmus azt sugallja, hogy vatikáni ügyekben ki-be jártas kormányfőnk hisz a feltámadásban. Előre kérjük, ami biztos, biztos, alapítson egy Zsákgyárat is. Hallani egy szirénhangot: „Jönnek a jugoszlávok..., jönnek a jugoszlávok..., és a fiúk csak zsákolnak..., csak zsákolnak...! Jelszó: „Nem a győzelem a fontos, hanem a részvét a drukkereknek"! Van még! Se puszi, se pá! Se csók! Csak Nemcsók! Alig kezdte el tárgyalásait, a csúcsrajáratást sem érte el a vízlépcső ügyében, de a vizes szakértők máris fenékküszöbön akarják rúgni, a két duzzasztós ajánlat után. János nem duzzog, inkább felhörpint három deci vöröset, mert Nos Gyula megbízik benne. Ez nem semmi - bízott a szavatartó pozsonyi kollégában, később Zuhan Tamásban. Nem kétséges ez komoly garancia, hogy pusziidé, puszi-oda Jánosunk rövidesen úgy összezavarodik a támogatást illetően, mint Ophélia, dalolva megy a víznek Dunakilitinél. Ám Titelnél kifogják ...tüntetni Vasvári Pál-díjjal! „Borban az igazság, borban a vigasz..." Pang! Végül egy takaros, magyaros, cuki - muki falat: '93-ban, úgy gondolom, Jóska, meghódítván Ágnes asszonyt, magához vévén, Zrínyi Ilonának becézte. Ciróka, miróka, Maczóka, babusgatta. Mígnem egy szép napon, ez év március idusán, majd többször, nyilalást érzett keblén. Semmibe vette! Nem úgy Marika, a hű neje. - Te, Józsi! Te Kleopátrával csalsz engem?!... Kígyó már Téged, nem Szekeres Imre! Ekkor döbbent rá, hogy Ő bizony hűtlen kígyót melenget keblén, és az nem lehet más, csakis Maczóka! Haragjában Visszahívta a csengős pulpitusról, és kizárta „Munkács várából". Rögvest üzent a „szomszéd várba" Csurinak: „Írjál egy újabb bestellert „Házelnöksirató" címmel". „...a férfi, aki mindent megkap, amit akar" Pang! Mol-bor Meleg év volt ’97... Meleg év volt... ..az 1997-es...