Hargita, 1970. július (3. évfolyam, 151-177. szám)

1970-07-10 / 159. szám

I NICOLAE CEAUŞESCU ELVTARS BESZEDE TISZTELT ELVTÁRSAK! A Központi Bizottság plenáris ü­­lése olyan rendkívüli körülmények között ült össze, amikor az egész párt és nép hatalmas munkát fejt ki az utóbbi hónapokban orszá­gunkra zúdult katasztrofális árvizek nyomainak megszüntetéséért. Az, hogy a plenáris ülés napirendjén pártunk és államunk bel- és külpo­litikai tevékenységét érintő problé­mák szerepelnek, ismételten bizo­nyítja a nemzeti és a nemzetközi feladatok közötti dialektikus egysé­get. Közismert igazság, hogy a sokol­dalúan fejlett szocialista társada­lom megteremtésére, az egész nép jólétének növelésére irányuló tevé­kenység s az arról való gondosko­dás, hogy erősítsük a szocialista országok, a kommunista- és mun­kásmozgalom, az­ összes antiimpe­rialista erők összeforrottságát és egységét, valóra váltsuk a békés egymás mellett élés politikáját, fej­lesszük az együttműködést a világ összes államaival, tekintet nélkül társadalmi rendszerükre­­ egységes egészet alkot, kölcsönösen hat egy­másra, oszthatatlan része pártunk társadalmi vezető szerepe érvénye­sülési folyamatának. Ez a magyarázata egyébként an­nak, hogy az országunkban kelet­kezett súlyos körülmények között a párt Központi Bizottsága és a kor­mány, miközben határozott intézke­déseket tett az áradások okozta sú­lyos problémák megoldásáért ,az e­­gész gazdasági és társadalmi élet normális ütemének biztosításáért, u­­gyanakkor miért fejtett ki széles körű nemzetközi tevékenységet. Mielőtt rátérnék a plenáris ülés napirendjén szereplő problémákra, szükségesnek tartom tájékoztatni a Központi Bizottságot, a pártot és az egész népet az 1970. évi állami tervfeladatok teljesítésének helyze­téről. Az első félévben az ipari össztermelés több mint 101 száza­lékban valósult meg, és terven fe­lül 1 milliárd 500 millió lej értékű terméket állítottunk elő. 1969. első felével szemben az ipari termelés volumene 12,4 százalékkal növeke­dett, túlszárnyalva az erre az évre előirányzott ütemet. Szintén siker­rel valósítjuk meg a munkatermelé­kenység növelésére, a termékek mi­nőségének javítására, az egész gaz­dasági tevékenység hatékonyságá­nak fokozására vonatkozó feladato­kat. A beruházások tekintetében, az évi tervből 44,6 százalékot való­sítottunk meg, s ezért úgy véljük, kedvező feltételek vannak a meg­állapított program maradéktalan teljesítésére. Külkereskedelmi téren az első 6 hónap exporttervét túl­szárnyaltuk, és mintegy 23 százalé­kos növekedést értünk el a múlt év első feléhez viszonyítva. Az iparban a terv megvalósítása terén az első 6 hónapban elért e­­redmények annak tulajdoníthatók, hogy idejében intézkedéseket tet­tünk a termelés jó lebonyolításá­nak biztosítására. Ezek az eredmé­nyek a munkások, technikusok, és mérnökök, a vállalatvezetőségek in­tenzív munkájának, valamint annak köszönhetők, hogy a minisztériumok és a központi szervek jobban irá­nyították és vezették a gazdasági tevékenységet. Ezek az eredmények ugyanakkor bizonyítják, hogy a pártszervek és -szervezetek egyre jobban betöltik szervező és vezető szerepüket a gazdaságban. Annál inkább hang­súlyoznunk kell az iparban az első félévi termelési terv valóra váltá­sában elért eredményeket, mert - mint ismeretes - ebben az időszak­ban az áradások miatt több száz vállalat megszakította tevékenysé­gét. Ami a mezőgazdaságot illeti, a Központi Bizottság márciusi plená­ris ülésének határozatai alapján fo­kozott munka folyt a gazdag termé­sek eléréséért. A mezőgazdasági munkákat jól végezték el, nagyobb mennyiségű műtrágyát biztosítot­tak, és ha nem következtek volna be a katasztrofális áradások, ame­lyek csaknem 1 millió hektár földet sújtottak, rendkívül nagy termések elérésére lehetett volna számítani. A nehézségek ellenére úgy véljük, hogy az árvíz sújtotta területek új­­ravetésére, a jó növényápolásra tett intézkedések révén a nyári gabona­félék termése megfelelően biztosít­ja majd a lakosság ellátását. E­­gyébként az árpa és a búza beta­karítása már megkezdődött, és az elért termések kielégítőek; azokban a megyékben is, ahol még nem kez­dődött meg a betakarítás, becslések szerint jó búza- és árpatermés vár­ható. Ugyancsak jó termések elérésére van kilátás az ősziekből. A kukori­ca, a napraforgó és a többi nö­vény általában jól fejlődik; a ned­vességtartalom több a szükségesnél, de tekintettel arra, hogy az idő me­leg, kielégítő őszi termés várható. Meg vagyunk tehát győződve arról, hogy biztosítani tudjuk a mezőgaz­dasági termékekben mutatkozó szükségletek fedezését. Szeretném megjegyezni, hogy eb­ben az időszakban a párt- és ál­lamvezetőség nagy gondot fordított a lakosság ellátására, ami tükröző­dött abban, hogy a piac jobban el volt látva mezőgazdasági élelmi­szertermékekkel, főleg zöldségfélék­kel. A lakosság által vásárolt áruk volumene csaknem 10 százalékkal növekedett a múlt év első feléhez viszonyítva. Ily módon nyugodtan állíthatjuk, hogy az év első hat hónapjában a gazdaságban elért általános ered­mények jók .Minden feltétellel ren­delkezünk ahhoz, hogy megvalósít­suk és túlszárnyaljuk az egész évi állami tervet, biztosítva ezzel az 1966—1970-es ötéves terv sikeres tel­jesítését és erőteljes kiindulási ala­pot teremtve a következő ötéves tervhez. Ennek ellenére meg kell monda­nom, hogy gazdasági tevékenysé­günknek ebben az időszakában e­­gész sor fogyatékosságot észleltünk a műszaki-anyagi ellátásban, a beruházási dokumentációk és ter­vek biztosításában, a különböző vál­lalatok közötti együttműködésben. Hiányosságok mutatkoztak a ter­melés- és munkaszervezés javítása, az anyagi és pénzügyi eszközök jobb felhasználása, a gazdasági te­vékenység nagyobb jövedelmezősé­ge iránti gondoskodás tekintetében is. Az első hat hónapi eredmények bizonyítják, hogy minden vállalat­ban nagy tartalékok állnak rendel­kezésre az ipari termelés fokozásá­hoz, a munkatermelékenység növe­léséhez, a termelés minőségének javításához, az anyagi költségek csökkentéséhez és a gazdasági ha­tékonyság emeléséhez. Egyébként az itt felszólaló csak­nem valamennyi első titkár elvtárs utalt arra, hogy egyes tartalékok mozgósítása révén megtoldották a termelési és jövedelemterv túltelje­sítésére vonatkozó vállalásokat , hogy az első félévben vállalásaik­nak több mint 50 százalékát meg­valósították. Ez azt mutatja, hogy a terven felüli termelés lehetőségei - természetesen ott, ahol ez érde­künk, ahol szükség van ezekre a termékekre - még nagyok- és min­den erőnket latba kell vetnünk ezek hasznosításáért. Ismeretes egyéb­ként, hogy még egész sor válla­lat nem dolgozik a tervezett ka­pacitással, bár eléggé hosszú idő telt el üzembehelyezésük óta. Vannak olyan vállalataink, ahol gyakori a gyártási folyamat megszakítása, a­­hol nem használják ki teljesen a gépek kapacitását. A gazdaságban elért jó eredmé­nyek hangsúlyozása mellett meg kell mondanunk, hogy még sok ki­használatlan lehetőséggel rendelke­zünk és a következő időszakban fo­koznunk kell erőfeszítéseinket, hogy sokkal nagyobb termelést érjünk el az eddigi pótvállalásokban előirá­­nyozottnál. Szükség van erre,­­ elv­­társak, mert a természeti csapás o­­kozta veszteségeket elsősorban az iparban pótolhatjuk, tehát ezen a téren kell erőfeszítéseinket összpon­tosítanunk. A minisztériumoknak, ipari fővállalatoknak és vállalatok­nak határozottabb lépéseket kell tenniük a fogyatékosságok kiküszö­böléséért, a gazdaságunk rendelke­zésére álló nagy tartalékok és lehe­tőségek hasznosításáért. Amint az előterjesztett tájékozta­tóból értesültek, az árvízkár meg­haladja a 10 milliárd lejt. Számos vállalat még most sem dolgozik tel­jes kapacitással. Nagy mennyiségű nyersanyag és anyag megsemmisült. Még mindig mintegy 300 000 hek­tárnyi terület áll víz alatt. Ez a rendkívüli helyzet további erélyes in­tézkedéseket követel. Biztosítani kell, hogy az összes vállalatok tel­jes kapacitással dolgozzanak, job­ban kell takarékoskodni a nyers­anyagokkal és anyagokkal, hogy az elszenvedett károk legnagyobb részét pótolhassuk. Ezzel kapcsolatban tájékoztatni szeretném a plénumot arról, hogy a X. kongresszus előirányzataival szemben számottevő javításokat esz­közöltünk a következő ötéves terv­ben a termelési költségek csökken­tése, a nyersanyagok és segédanya­gok fogyasztásának csökkentése te­kintetében. Véleményünk szerint, még e javítások után is, nagy tartalékok állnak rendelkezés­re. Éppen ezért gondoskod­nunk kell arról, hogy még eb­ben az évben reális haladást ér­jünk el a termelési költségek és az anyagfogyasztás csökkentésében. A minisztériumoknak, központi gazda­sági szervezeteknek határozottan meg kell valósítaniuk a Központi Bizottságnak és kormánynak azt a határozatát, hogy minden tevékeny­ségi szektorban maradéktalanul tel­jesítsék az idei termelési tervet. Szükséges, hogy a következő 6 hó­napban biztosítsuk a termelési ka­pacitások intenzívebb kihasználá­sát, hogy az év végéig teljes egé­szében pótoljuk az ipart ért veszte­ségeket és terven felül körülbelül 5 milliárd lejnyi termelést valósítsunk meg. A vállalatoknak egyszersmind fo­kozottabban kell gondoskodniuk a termelés minőségének javításáról, minthogy ez gazdaságunk fejlődé­sének egyik központi kérdése. Fo­koznunk kell a termelés- és mun­kaszervezés javításának akcióját, biztosítva ezáltal a munkatermelé­kenység emelését, a gazdasági ha­tékonyság gyors növelését. Nagy figyelmet kell szentelnünk a beruházási terv maradéktalan megvalósításának­ az idejében való üzembe helyezésnek, sőt egyes mun­kálatok korábbi átadásának, hogy biztosítsuk mind az idei terv kifo­gástalan teljesítésének előfeltételeit, mind a tartós alapot a következő é­­vekre. Tekintettel arra, hogy egyes tevékenységi szektorokban még ko­moly lemaradások vannak a beru­házási terv telejsítésében, a minisz­tériumoknak, a megyei pártbizott­ságoknak meg kell tenniük minden szükséges intézkedést a kitűzött ob­jektumoknak a megállapított határ­időben való megvalósítására. Fel kell használnunk a rendelkezésre ál­ló lehetőségeket, hogy az idén e­­gyes beruházásokkal tetézzük a tervet, hogy ezáltal megkönnyítsük az 1971-ben előttünk álló rendkí­vül nagy feladatok megvalósítását. Ezért arra kérem mind a miniszté­riumok vezetőségét, mind az első titkárokat, a Központi Bizottság ösz­­szes tagjait, hogy a legnagyobb fi­gyelmet szenteljék a beruházási terv megvalósításának és ott, ahol le­hetőségek nyílnak, egyes új munká­latok határidő előtti megkezdésének. A mezőgazdaságban, tekintetbe véve a keletkezett helyzetet, mie­lőbb biztosítanunk kell mindazoknak a területeknek az újbóli bevetését, amelyekről a vizek visszavonulnak, s minél nagyobb területek bevetését kukoricával, zöldségfélékkel és ta­karmánynövényekkel a kalászosok betakarítása után, ez lehetővé teszi az áradások okozta veszteségek pót­lását. Meg kell tennünk minden in­tézkedést a nyári növények idejé­ben való és kifogástalan betakarítá­sára. Különösen felhívom a figyel­met erre a kérdésre, minthogy eb­ben a hónapban is esőket jeleznek; nem kell várni csupán a jó időre, a helyzet megköveteli, hogy bármi­lyen időben dolgozzunk, hogy bizto­sítsuk a búza és az árpa idejében való betakarítását. Tekintettel arra, hogy a mező­­gazdaságban, különösen az állatte­nyésztő szektorban, nagy beruházá­sokat kell eszközölnünk, intézked­nünk kell az összes előirányzott munkák idejében való elvégzéséről. Erre annál is inkább szükség van, mivel lemaradás mutatkozik a me­zőgazdasági beruházások első hat havi terve tekintetében. Egyszersmind nagyobb figyelmet kell fordítani a vízrendészeti­ talaj­­javítási és lecsapolási munkákra, az erre az évre előirányzott minden munka elvégzésére; ezen a terüle­ten bármilyen lemaradás káros kö­vetkezményekkel járhat a párt Köz­ponti Bizottságának márciusi plé­numán kijelölt program végrehajtá­sa szempontjából. A következő időszakban nagy fi­gyelmet kell fordítanunk az 1971. évi terv előkészítésére. A jövő évi tervjavaslatot valamennyi vállalat, minden megyei bizottság ismeri, tehát van idő az alapos előkészítés­re. Ebből a célból meg kell gyor­sítani az 1971-es gazdasági szerző­ (F­oly­tat­ás a 2. oldalon) III. évfolyam 159. (737) szám 1970. július 10 péntek Ara 30 iráni 00 BEFEJEZŐDÖ­TT A ROMÁN KOMMUNISTA PÁRT 00 *KÖZPONTI BIZO­TTSÁGÁNAK 00 PLENÁRIS ÜLÉSE Július 8-án és 9-én plenáris ülést tartott a Román Kommu­nista Párt Központi Bizottsága. A plenáris ülés megvitatta a mezőgazdasági termelés és mun­ka megszervezéséről szóló tör­vénytervezetet és a szocialista szervezetek vezetőségének az a­­nyagi és pénzeszközökkel való gazdálkodással, a pénzügyi el­lenőrzés megszervezésével és működésével kapcsolatos felelős­ségéről szóló törvénytervezetet. A Központi Bizottság elhatározta, hogy ezeket a törvénytervezete­ket elfogadás céljából Románia Szocialista Köztársaság Nagy Nemzetgyűlése elé terjeszti a­­zokkal a javításokkal együtt, a­­melyek a nyilvános vitából és az RKP KB mezőgazdasági és er­dőgazdálkodási bizottságában, valamint gazdaságügyi bizottsá­gában lefolyt vitákból erednek. A plenáris ülés megvitatta az RKP KB Végrehajtó Bizottságá­nak tájékoztatóját az ez évi tava­szi áradásokról, e természeti csa­pás következményeinek kiküszö­bölésére tett intézkedésekről és elfogadott egy dokumentumot, amelyet közzé tettek. A plenáris ülés határozatot fogadott el a Román Kommunis­ta Párt félszázados évfordulójá­­nak megünnepléséről. A határo­zatot közzé teszik. A plenáris ülést tájékoztatták a párt és az állam vezetőségé­nek az utóbbi időszakban kifej­tett nemzetközi tevékenységéről országunk párt- és állami kül­döttségeinek más országokban tett látogatásairól és a külföldi küldöttségeknek Románia Szo­cialista Köztársaságban tett lá­togatásairól. A Központi Bizottság nagyra értékeli az RKP KB Végrehajtó Bizottsága, a Románia Szocialis­ta Köztársaság kormánya, a Nicolae Ceauşescu elvtárs, a párt főtitkára, az Államtanács elnöke által kifejtett nemzetközi tevékenységet és kifejezi azt a véleményét, hogy ez a tevékeny­ség beilleszkedik a párt X. kong­resszusán meghatározott külpoli­tika megvalósításába. A plenáris ülés rendkívül ered­ményeseknek­ tekinti a küldött­ségcseréket és azokat a megbe­széléseket, amelyeket a Román Kommunista Párt folytatott ebben az időszakban a szocialista or­szágok kommunista pártjaival, valamint más országok számos kommunista és munkáspártjával, demokratikus szervezetével. Ezek a találkozók jelentősen hozzájá­rultak pártunk és államunk azon politikájának megvalósításához, amely az összes szocialista ál­lamokkal való barátság, szövet­ség és kooperálás fejlesztésére, a kommunista és munkáspártok­kal, a demokratikus és haladó e­­rőkkel, a nemzeti felszabadítási mozgalmakkal való internaciona­lista szolidaritás fejlesztésére, a szocialista világrendszer, a nem­zetközi kommunista mozgalom, az összes antiimperialista erők egységének erősítéséhez való hozzájárulás növelésére irányul. A plenáris ülés nagyra értéke­li a Románia Szocialista Köztár­saság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége közöt­ti barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szer­ződés aláírását, amire a Szovjet­unió párt- és kormányküldöttsé­gének országunkban tett látoga­tása alkalmából került sor. Ez a dokumentum rendkívül fontos a két szocialista állam közötti sok­rétű kapcsolatok fejlesztése szempontjából, a román és a szovjet népek javára, a szocialis­ta világrendszer erősödése és egysége ügyének, a világ béké­jének és haladásának javára. A plenáris ülés hasznosaknak és eredményeseknek tekinti az elmúlt időszakban állam- és kor­mányfőkkel, valamint számos or­szág más képviselőivel sorra ke­rült kontaktusokat. Mindezekben kifejezésre jutott Romániának az a politikája, hogy fejleszti kap­csolatait az összes országokkal, tekintet nélkül azok társadalmi rendszerére, hozzájárul az ag­resszív imperialista körök politi­kája, a kolonializmus és a neo­­kolonializmus elleni harchoz, sík­­raszáll minden nép ama jogának tiszteletben tartásáért, hogy ön­maga döntsön sorsáról, síkra­­száll a nemzetközi enyhülésért és a feszültségi gócok felszámo­lásáért, Európa és az egész világ biztonságáért és békéjéért. A plenáris ülés hangsúlyozza, hogy a Román Kommunista Párt, Románia Szocialista Köztársaság kormánya állhatatosan folytatja ezt a külpolitikát, amely teljes egészében megfelel a román nép létérdekeinek, a szocializ­mus ,a béke és a népek közöt­ti egyetértés érdekeinek. A plenáris ülésen felszólaltak a következő elvtársak: Richard Winter, Alexandru Iliescu, Iosif Uglar, Ştefan Boboş, Nicolae Ve­reş, George Homoştean, Faze­kas Lajos, Teodor Haş, Radu Be­­ligan, Nicolae Mihai, Florenţa Munteanu, Adalbert Crişan, Ion Iliescu, Zaharia Stancu, Gheor­­ghe Roşu, George Macovescu, Valter Roman, Ioachim Moga. A plenáris ülés munkálatainak berekesztésekor NICOLAE CEAUŞESCU elvtárs mondott beszédet. TERMÉSCSM • Jól haladnak a növényápolással • A szénafű ne vénüljön meg • Nagyobb gondot fordítani a nö­vényvédelemre Ezelőtt két-három héttel a Szé­kelyudvarhely környéki gazdaságok­ban, noha kapu alá sarjadt a nö­vény, a vetés okozta a legnagyobb nehézséget. Sorozatos vizek, vetés, újra vetés. Azóta földbe jutott a mag ,most a legtöbb munkát a nö­vényápolás, kaszálás, növényvéde­lem jelenti. Közismert, hogy erre­felé kevés a kétkezi munkaerő. En­nek ellenére a mezőgazdasági mun­kákat megfelelő ütemben végzik. A növényápolás terén Felsőboldogfal­­va, Fenyéd és Farcád áll a legjob­ban. A kukorica, burgonya, cukorré­pa első kapálásával majd teljesen végeztek, s a bevetett területek je­lentős hányadán elvégezték a má­sodik kapálást is. A statisztikák e téren lemaradást mutatnak a szé­kelyudvarhelyi gazdaságnál (a 180 ha kapás növényekkel bevetett te­rületen 100-an végeztek az első ka­pálással, és csupán 50 hektáron a másodikkal). Annál jobban halad ez utóbbi gazdaságban a termesz­tett takarmányok és szénafüvek ka­szálása és behordása. A munkaerő zöme ide irányul. 40 ha területen levágták a lucernát és a 393 hektár kaszálóról lekaszálták a szénát, a­­miből 410 tonnát már be is hordtak. A másik , három gazdaságban még csak a kezdetnél tartanak. Fenyé­­den 15, Boldogfalván 30, Farcádon 53 hektáron kaszáltak. Tovább halo­gatni, várakozni e munkálatok tel­jes ütemű megkezdésével és végzé­sével nem szabad. Szükséges, hogy a­z összes idény­munkák ütemes végzése • * jó szervezést, odaadást igénye!___ a jövő évi takarmány biztosítása ér­dekében haladéktalanul, ezekben a gazdaságokban is „leakasszák a szegről a kaszát". A fogatok majd mindenik rtsz­­ben a növényápolási munkákat vég­zik, vagy szénát hordanak. Munká­juk megszervezése, irányítása nagy gondot igényel, hisz errefelé (a gé­pesítés kis mértékben alkalmazha­tó) a fogatokra hárul a növényápo­lási, hordási munkák zöme. Éppen ezért megengedhetetlen az önfejűs­­ködés, „csinálom, amit akarok" megnyilvánulások egyes fogatosok részéről. Mint például Fenyéden is, Sándor I. István, Talárd László fogatosok a vezetőség utasításai el­lenére, csapot-papot otthagyva ka­szálni fogtak, jóllehet a fogatoknak a növényápolásnál kellett volna dolgozniuk, de nekik kaszálni tá­madt éppen kedvük. Ha a növényvédelmi munkák mu­tatóit nézzük, egyik gazdaság sem remekel. Székelyudvarhelyen 72, Felsőboldogfalván 60, Farcádon 45, Fenyéden 5 hektáron permeteztek csupán. Úgy vélem nem szükséges hangsúlyozón, hogy a jelenlegi idő­szakban milyen rendkívüli jelentősé­­gük van az idejében elvégzett nö­vényvédelmi munkáknak (burgonya­vész, kolorádó bogár). Nem árt, ha a székelyudvarhelyi municípiumhoz tartozó négy gazdaság nagyobb fi­gyelmet szentel e munkálatoknak is. Sófalvi András : Biztosíték a tagság szorgalma Biztonságosan beszél a csíkmada­­rasi mezőgazdasági termelőszövet­kezet elnöke. Emberei dolgoznak, csúcsszezonban a gazdaság 300- 320 tagját tudja mozgósítani. Az Olt kiöntött vize 80 ha kaszálóterü­let terméshozamát csökkentette (kb 500 kg), de mindent megtesznek a­­zért, hogy munkájukkal ellensúlyozzák a kárt. Lekaszáltak eddig 20 hektár szénafüvet, besilóztak 150 tonna herét. E hét végéig, a hátralevő 30 ha levágásával befejezik a vetett takarmányok betakarítását. Jövő hét első négy napjában újabb 280 ha kaszálón befejezik a munkálatokat. A cukorrépával bevetett területen már a harmadik kapálást is elvé­gezték. A burgonyavetésre tervezett 180 hektárt száz százalékban teljesítették. Ebből száz hektár területet kétszer is megkapáltak, a később ültetett 80 hektáron is, a mai nap folya­mán befejezik az első kapálást. Az elnök biztonságos beszámoló­ját és terveit a tagság szorgalma, öntudatos hozzáállása hitelesíti. Kerekes Ágnes A traktorosokon nem múlik A székelyudvarhelyi mezőgazda­ság-gépesítési vállalatnál ez az időszak a viszonylagos „pangás" időszaka. Persze, ez korántsem azt jelenti, hogy traktorvezetői ölhetett kezekkel ülnek, s várják, hogy újból jelentkezzék a csúcsidény - az ara­tás, cséplés -, amely amúgy is ro­hamosan közeledik már. Sőt Ke­resztúr környékén már be is érke­zett. Az aratásra idejében és kellő­képpen felkészültek. A kombájnokat, cséplőgépeket, szalmapréseket, si­lókombájnokat kijavították. Minden készen áll a sikeres rajtolásra, az egy-két hét múlva teljes ütemmel beinduló aratási munkálatok elvég­zésére. Jelenleg a traktorok nagy része a soron lévő mezőgazdasági mun­kálatokkal foglalatoskodik: 77 szánt, 25 tárcsát, 12 vet, 12 arat, 25 kapál, 27 permetet poroz, 9 ka­szál. Közel 50 szállításal foglalkozik (építkezési anyagok, takarmányszál­­lítás stb.) Néhány helyen arra is jut idő, hogy a gépesítési székhely új műhelyének építésével dolgozza­nak. (Kányádon, Bögözben, Paraj­­don stb.) HÍREK • ESEMÉNYEK • HÍREK • ESEMÉNYEK • Elkészült a negyedik tömbház Székelykeresztúron. Tegnap fejezték be egy huszonnégy lakrészes tömbház építését s így hamarosan húsz, két szobás és négy háromszobás új lakásba költözhet­nek lakók Székelykeresztúron. Az é­­pítkezés értéke meghaladja az egy millió lejt. 4 Betlenfalván gyalogjáró é­­pítéséhez kezdtek hazafias munkával a lakosok. A több mint három kilométerre tervezett járdából néhány nap alatt már kö­zel háromszáz méteres szakaszt be­fejeztek. E hazafias munka értéke eléri a huszonötezer lejt. 5 A Csíkszeredai Városi Bíróság a hét elején is több ítéletet rótt ki törvényeink megsértői­re, így Bencze Gyulát hat hónapi börtönbüntetésre ítélték sikkasztá­sért, Csergő Zoltánt súlyos testi bántalmazásért egy év és három hónapra, míg Vízi Vilmos erdővétsé­géért 1500 lej pénzbüntetéssel fizet.­­ Mintegy 35 ezer lej értékű laboratóriumi felszereléssel gazdago­dott az utóbbi napokban a székelyudvarhelyi múzeum termé­szettudományi részlege. Az új felszerelési anyag főleg geológiai laboratóriumi vizsgálatok szempontjából jelentős. A felszerelések kö­zött mikroszkópok, calcográf (Zeiss, Polodeum 6) valamint laboratóriu­mi üveg­anyagok, exicátor (szárító) és más anyagok találhatók. Az új felszereléseket kiegészíti a Dr. Bányai Jánostól vásárolt mikrólaborató­­rium.­ ­ Új, modern iskola épül Ma­roshévízen. Az egyemeletes, huszonnégy tantermes, labo­ratóriumokkal, szertárakkal, központi fűtéssel ellátott líc­eum építési mun­kálatai felgyorsult ütemben folynak. Az építkezésből szakiskolás és kö­zépiskolás fiatalok is kiveszik részü­ket. Július elejéig az építkezési munkálatok értéke közel egy millió lej, a belső szereléseké pedig 357 000 lej volt.­­ Méhészeti kiállítást és múze­umot szervez a Méhész Egye­sület. A Méhész Egyesület­ Hargita megyei fiókjához e héten érkeztek az első méhészeti felszere­lések, termékek, valamint régészeti­méhészeti gyűjtemények - faodvas kaptárok, szalma kaptárok, kasos kaptárok, föld kaptárok, régi füstö­lők — a fővárosban októberben megnyíló Méhészeti Kiállításra és Múzeumba. Jelentkezni továbbra is a Méhész Egyesület megyei fiókjá­nál és a helyi egységeknél lehet augusztus elejéig.

Next