Hargita, 1971. május (4. évfolyam, 102-127. szám)
1971-05-08 / 108. szám
IV. évfolyam 108. (993) szám 1971. MÁJUS 8 szombat Ára 30 bani VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA Az RKP megalakulásának 50. évfordulója tiszteletére ünnepi gyűlés a fővárosban NICOLAE CEAUŞESCU elvtárs előadói beszéde Péntek délelőtt ünnepi gyűlés volt a Köztársasági Palota termében a hazai munkásmozgalom, a román nép története korszakalkotó eseményének , a Román Kommunista Párt megalakulásának 50. évfordulója alkalmából. A hatalmas terem ünnepi köntösbe öltözött. A színpad hátterét a párt és az ország óriási zászlói, a Román Kommunista Párt címere, az 50-es jubileumi évszám és az 1921— 1971 jubileumi dátum díszíti. Tíz órakor viharos taps és éljenzés köszönti a terembe lépő párt- és államvezetőket. Az elnökségben helyet foglalnak a következő elvtársak: Nicolae Ceauşescu, Ion Gheorghe Maurer, Emil Bodnaraş, Manea Manescu, Paul Niculescu,Mizil, Gheorghe Pană, Gheorghe Rădulescu, Virgil Trofin, Ilie Verdeţ, Maxim Berghianu, Florian Dănălache, Constantin Drăgan, Emil Drăgănescu, Fazekas János, Petre Lupu, Dumitru Popa, Dumitru Popescu, Leonte Răutu, Gheorghe Stoica, Vasile Vilcu, Ştefan Voitec, Iosif Banc, Constantin Băbălău, Petre Blajovici, Miron Constantinescu, Mihai Dalea, Miu Dobrescu, Aurel Duca, Gere Mihály, Ion Iliescu, Ion Ioniţă, Király Károly, Vasile Patilineţ, Ion Stănescu, Mihai Telescu, Iosif Uglar, Richard Winter, valamint a párt megalakításának részvevői és más munkásmozgalmi veteránok — Gheorghe Cristescu, a Romániai Kommunista Párt első főtitkára, Constantin Pârvulescu, Chivu Stoica, Mihail Cruceanu, Ion Niculi, Alexandru Sencovici, Gheorghe Vasilichi, Petre Constantinescu-Iaşi, Vanda Nicolschi, Constantin Ţiulescu, Constanţa Crăciun, Vasile Bîgu, Victor Brătfăleanu, Ion Popescu-Puţuri, Sanda Rangheţ, Anton Breitenhofer, Bányai László, Csögör Lajos, Méliusz József, Gheorghe Petrescu, Gheorghe Rusu, Mihai Roşianu és Vida Géza, ipari és mezőgazdasági élenjáró dolgozók — a Szocialista Munka Hősei —, társadalmi szervezetek vezetői, tábornokok, tudományos, művészeti és kulturális dolgozók. A teremben vannak az RKP KB, az Államtanács és a kormány, a Szocialista Egységfront Országos Tanácsa tagjai, párt- és állami aktivisták, az ország összes megyéiből érkezett számos illegalitásbeli párttag, az RKP megyei bizottságainak első titkárai, központi intézmények és társadalmi szervezetek vezetői, a termelésben élenjáró munkások és parasztok, fegyveres erőink több katonája, tudósok, művészek. Az ünnepi gyűlésen jelenlévő több ezer ember magának a párt történetének szimbolikus képét alkotta. Jelen voltak az RKP első alakuló kongreszszusának részvevői, a régi harcosok, akik az illegalitás súlyos éveiben a párt soraiban harcoltak azokban a nagy osztálycsatákban, amelyeket a kommunisták szerveztek és vezettek a haza szabadságáért és függetlenségéért, a nép boldogságáért. Jelen voltak, akik hozzájárultak az augusztus 23- i fegyveres felkelés győzelméhez, a demokratikus rendszer megteremtéséhez, a népi forradalom megvalósításához. Jelen voltak az összes dolgozók — románok, magyarok, németek és más nemzetiségűek — képviselői, minden korcsoporthoz és szakmához tartozó dolgozók képviselői. Ezek az emberek kétkezi és szellemi munkájukkal lelkesedéssel és magasfokú hazafias felelősségérzettel vesznek részt a Román Kommunista Párt politikájának kidolgozásában és valóra váltásában, építik hazánk földjén a sokoldalúan fejlett szocialista társadalmat. Jelen volt Románia Szocialista Köztársaságban akkreditált számos diplomáciai képviselet vezetője. (Folytatás a 3. oldalon) Tisztelt elvtársak és barátaink! Ma ünnepeljük a Román Kommunista Párt megalakulásának, ennek a népünk életében történelmi jelentőségű, korszakalkotó eseménynek az 50. évfordulóját. Engedjék meg, hogy ebből az ünnepélyes alkalomból tolmácsoljam önöknek, az összes kommunistáknak, egész népünknek a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa és kormánya legmelegebb jókívánságait és szívélyes üdvözletét. (Erős, hosszas taps.) Ez az évforduló alkalmat nyújt arra, hogy visszapillantsunk a párt által megtett útra, azokra a harcokra, amelyeket a munkásosztály, hazánk összes dolgozói folytattak a társadalmi és nemzeti igazságért és szabadságért, a burzsoá-földesúri rendszer megdöntéséért, a politikai hatalom kivívásáért és a szocializmus sikeres felépítéséért Romániában. A megtett út nem volt sima , sok nehézséget kellett legyőzni, nagy akadályokat kellett leküzdeni — de sem a vadállati terror, sem a börtönök, sem pedig a halál nem tudta letéríteni a kommunistákat útjukról. A kommunisták mindig magasra emelték a társadalmi és Tisztelt elvtársak! Pártunk története a munkásosztály, a parasztság, az értelmiség, nemzetiségre való tekintet nélkül az összes dolgozók társadalmi és nemzeti harcainak története, a romániai munkás, és forradalmi mozgalom megszületésének és fejlődésének története. Mi, kommunisták, a nép haladó hagyományainak folytatói vagyunk. Megbecsüljük mindazokat, akik az idegen elnyomatás ellen, a nép függetlenségéért, a román nemzeti állam megalakításáért vívott harc élén álltak. A harcok nehezét mindig a széles néptömegek viselték, forró hálánkat fejezzük ki nekik és kegyelettel adózunk e harcokban hozott súlyos áldozataiknak. A XIX. századot nagy nemzeti és társadalmi felszabadulási mozgalmak jellemezték. Az 1821-es felkelés, az 1848-as forradalom, a fejedelemségek 1859. évi egyesülése, az 1877-es függetlenségi háború sorsdöntő mozzanat országunk történetében. Ugyanakkor ezek az események jelezték, hogy országunk rátért a kapitalista fejlődés útjára, és hogy a történelem szinterén a burzsoáziával egyidőben megjelent a munkásosztály is. A múlt század második felében, különösen a román nemzeti állam 1839-ben történt megalakulása után, Románia erőteljes kapitalista fejlődésen ment át. Az a sajátos helyzet, amelyet az ottomán birodalomtól való függőség és az idézett elő, hogy a külföldi tőke már akkoriban behatolt az ország gazdaságába, rendkívül nehéz körülmények közé juttatta a dolgozókat. Ilyen keretek között már az 1860—1870- es időszakban kezdtek megalakulni a munkás szervezetek. Meg kell jegyeznem, hogy az első munkáskörök létrejöttét, a szocialista eszmék romániai elterjedésének kezdetét ösztönözték azok a kapcsolatok, amelyeket román harcosok tartottak fenn a tudományos szocializmus mentenemzett küzdelem zászlaját, a munkásosztály, egész dolgozó népünk biztoskezű szervezőiként és vezetőiként munkálkodtak. (Erős, hosszas taps.) Harcukban a kommunistákat állandóan a mindent legyőző marxista-leninista tanításba vetett töretlen hit, a nemzeti szabadságra és társadalmi igazságra irányuló népi törekvések iránti bátortalan odaadás lelkesítette. (Élénk taps.) E gyűlésen jelen vannak veteránok, akik részt vettek a párt megalakításában, az illegalitás éveinek sok aktivistája, aki határtalan odaadással teljesítette a párttól kapott feladatokat, s kivette részét pártunk és népünk összes nagy sikereiből. A párt igen nagyra értékli az illegalitás éveinek aktivistáit. A Központi Bizottság nevében meleg jókívánságainkat és kommunista köszönetünket tolmácsolom valamenynyiüknek. (Hosszas taps.) Sokan azok közül, akik 1921- ben részt vettek a párt megalakításában és soraiban aktiváltak, nincsenek már közöttünk. A mély tiszteletadás jeléül adózzunk emléküknek egy percnyi csenddel. (A hallgatóság pár pillanatra feláll, kegyelettel adózik az elhunytak emlékének tremtőivel , Marx-szal és Engelsszel. 1888-ban Engels Ion Nădejde szocialista harcoshoz intézett levelében kifejezte nagy megelégedését afölött,, hogy a romániai szocialisták programjukban a marxista elmélet alapelveit alkalmazzák. A munkásmozgalom fejlődése és a tudományos szocializmus eszméinek elterjedése nyomán 1893- ban megalakult a Romániai Munkások Szociáldemokrata Pártja. Noha csak hat évig működött, mert egyes vezetők átálltak a burzsoázia oldalára, a Romániai Munkások Szociáldemokrata Pártja rendkívüli mozzanatot jelentett a proletariátus politikai harcában. A szakszervezeti mozgalom országos méretű megszervezése 1906- ban és a Szocialista Párt helyreállítása 1910-ben tükrözte a romániai munkásosztály politikai érettségét, azt, hogy egyre jelentősebb szerepet vívott ki az ország életében. A romániai munkásmozgalom továbbra is kapcsolatot tartott fenn más országok forradalmi mozgalmával ; segített Oroszországba szállítani a nyugati orosz emigráció által, nyomtatott irodalmat — beleértve a lenini Iszkrát is, — kinyilvánította aktív szolidaritását az orosz proletariátusnak a cárizmus elleni 1905- ös harcával, többek között segítséget nyújtott a Potyemkin cirkáló forradalmi legénységének, amely— mint ismeretes — politikai menedékjogot kapott Romániában. A román szocialista harcosoknak közvetlen kapcsolataik voltak V. I. Leninnel. Az első imperialista világháborút megelőző években, valamint a háború idején a munkás- és szocialista mozgalom határozottan fellépett a háború ellen, részt vett a háborúellenes nemzetközi értekezleteken és nagy tömegtüntetéseket szervezett az országban. A háború befejezése és az egységes nemzeti állam megteremtése után, Románia fejlődésének új szakaszába lépett , ugyanakkor a munkás- és szocialista mozgalom új dimenziókat kapott. Századunk második évtizedének végén az országban számos társadalmi és nemzeti ellentét halmozódott fel, s ez mélyreható változásokat követelt meg a társadalmi életben. Különösen az agrárreform végrehajtása, a fejlett nemzeti ipar megteremtése, a külföldi tőkétől való függőség felszámolása, a politikai és állami élet demokratizálása vált sürgetővé. Ezektől a változásoktól függött az ország gyors gazdasági és társadalmi haladása. A nemzetközi életben is állandóan mélyültek az osztályellentétek, megnövekedett a munkásosztály forradalmi lendülete, birodalmak omlottak össze, fokozódott a nemzeti és társadalmi felszabadítási küzdelem.'Arság,y'Októberi Szocialista Forradalom győzelme az emberiség történelme új korszakának kezdetét hirdette — a szocializmus és a kommunizmus megtermelésére való áttérés korszakát. Ilyen belső és külső körülmények között a romániai munkásosztály és más társadalmi erők elszántan harcra keltek a társadalmi és nemzeti elnyomás ellen. Az 1918—1919-es sztrájkok, az 1920-as általános sztrájk a forradalmi lendület növekedéséről és arról tanúskodik, hogy a munkásosztály egyre erőteljesebben érvényesül a román társadalom leghaladóbb társadalmi erejeként. A belföldi és a nemzetközi helyzet, az akkori évek osztályharcai meggyorsították annak a szükségességnek a kikristályosodását, hogy olyan új típusú forradalmi párt alakuljon meg, amely vezetni tudja a munkásosztályt és a többi haladó társadalmi erőt a demokratikus jogaik és szabadságjogaik megvédéséért, a mélyreható társadalmi átalakulásokért vívott harcban. A szocialista párt soraiban egyre erőteljesebben hallatták szavukat azok az erők, amelyek állást foglaltak egy marxista-leninista ideológiára támaszkodó forradalmi párt mellett. 1921 május 8-án a szocialista párt kongresszusa nagy szavazattöbbséggel elhatározta, hogy a párt átalakul Romániai Kommunista Párttá. (Erős, hosszasan ismétlődő taps.) Úgy, hiszem, egyetértenek azzal, hogy köszöntsük az ünnepi gyűlésünkön résztvevő Gheorghe Cristescu elvtársat, aki a Romániai Kommunista Párt első főtitkára volt. (Erős taps.) A komunista párt megalakulása a forradalmi erők és a marxizmus-leninizmus diadalát jelentette országunk munkásmozgalmában; ettől a pillanattól kezdve a romániai forradalmi mozgalom fejlődésének újabb, magasabb szakaszába lépett. A reakciós körök már a párt első kongresszusa idején kegyetlenül üldözték a kommunistákat. Három évi legális tevékenység után a pártot törvényen kívül helyezte a burzsoa-földesúri, kormány. A kommunisták két évtizeden át kénytelenek voltak az illegalitás nehéz körülményei között tevékenykedni, szembeszállni a burzsoa-földesúri rendszer megtorló intézkedéseivel. Ebben az egész időszakban a párt volt a dolgozók valamennyi forradalmi harcának szervezője és vezetője. Az akkori számos osztálycsata közül megemlítem a lupényi bányászok 1929 évi sztrájkját, a kőolajipari és vasúti munkások 1933-as sztrájkjait, amelyek a legbeszédesebben kifejezték munkásosztályunk kombattív szellemét, a kommunista párt szerepének érvényesülését, azt a képességét, hogy szervezze és vezesse a dolgozók harcát. (Erős taps.) Sokoldalú tevékenységet fejtett ki pártunk a munkásosztály egységéért, valamennyi demokratikus erő összefogásáért, az ország fasizálási politikája, a háborús készülődés ellen vívott harcban. Ilyen értelemben említésre méltó a demokratikus erők sikeres egységes akciói az 1936-os részleges választásokon, valamint az 1939. évi május elsejei nagy antifasiszta és háborúellenes tüntetés.. A párt ebben az egész időszakban fáradhatatlanul küzdött a Szovjetunióval való barátsági és együttműködési politikáért, a román-szovjet diplomáciai kapcsolatok felvételéért. (Élénk taps.) A reakciós körök nemzetellenes politikájával szemben a kommunista párt volt az ország nemzeti éredekeit védelmező legkövetkezetesebb erő. A demokratikus erők egységének a hiánya azonban lehetővé tette, hogy a reakció bevezesse a katonai-fasiszta diktatúrát, alárendelje ez országot a hitlerista Németországnak. Ismeretes, hogy 1939—1940- ben súlyosbodott a nemzetközi helyzet; a náci Németország közvetlen agressziót indított számos európai állam ellen, kirobbantotta a második világháborút. Románia nemzetközi szempontból elszigetelt helyzetben volt, ez megkönnyítette Hitler számára a bécsi döntés kikényszerítését, országunk területének megcsonkítását. Ilyen körülmények között a Romániai Kommunista Párt az Ekésfronttal, a MADOSZ-szal és más politikai erőkkel együtt harcba szólította a népet a haza területi épségének megvédéséért. (Erős taps.) A nemzeti ellenállásnak kedvező légkör alakult ki, de a vezető kormányköröknek és a burzsoá pártok vezetőségének árulása megakadályozta a széles néptömegek harcát. Röviddel ezután a katonai-fasiszta diktatúra, a nép akarata és nemzeti érdekei ellenére, a náci Németország oldalán belesodorta Romániát a szovjetellenes háborúba. 1940-ben a hitlerista Csapatok bevonultak az országba s ez voltaképpen Románia megszállását és a náci háborús gépezetnek való (Folytatás a 2. oldalon) A nép társadalmi és nemzeti felszabadításáért, a szocializmusért vívott harc nagyszerű forradalmi hagyományai DÍSZELŐADÁS a Román Kommunista Párt félszázados évfordulója alkalmából Péntek este Románia Szocialaló Nicolae Ceauşescu elvtárlista Köztársaság Palotájának sat, Ion Gheorghe Maurer elvtermében díszelőadást tartottak a Román Kommunista Párt félévszázados évfordulója alkalmából. Az előadáson részt vettek a következő elvtársak : Nicolae Ceauşescu feleségével, Elena Ceauşescuval, Ion Gheorghe Maurer feleségével, Elena Maurerrel, Emil Bodnaraş, Manea Manescu, Paul Niculescu-Mizil, Gheorghe Pană, Gheorghe Rădulescu, Virgil Trofin, Ilie Verdeţ, Maxim Berghianu, Florian Dănălache, Constantin Drăgan, Emil Drăgănescu, Fazekas János, Petre Lupu, Dumitru Popa, Dumitru Popescu, Leonte Răutu, Gheorghe Stoica, Vasile Vîlcu, Ştefan Voitec, Iosif Banc, Constantin Băbălău, Petre Blajovici, Miron Constantinescu, Mihai Dalea, Miu Dobrescu, Aurel Duca, Gere Mihály, Ion Iliescu, Ion Ioniţă, Király Károly, Vasile Patilineţ, Ion Stănescu, Mihai Telescu, Iosif Uglar, Richard Winter, feleségükkel együtt, az RKP KB, az Államtanács és a kormány több tagja. Jelen volt hazánk munkásmozgalmának több régi harcosa, párt- és állami aktivisták, központi intézmények és társadalmi szervezetek vezetői, a tudományos, kulturális és művészeti élet több személyisége, fővárosi vállalatok és intézmények dolgozói. Ott voltak az előadáson Bukarestben akkreditált diplomáciai képviseletek vezetői, kulturális attasék és a diplomáciai testület más tagjai. A jelenlevők hosszas tapssal köszöntötték a hivatalos páholyban helyet fogtársat, a többi párt- és államvezetőt. Az előadáson közreműködött a hadsereg Doina művészegyüttese, a Rapsodia Română művészegyüttes, a George Enescu Állami Filharmónia énekkara, a Ciprian Porumbescu konzervatórium Madrigál kórusa, a Román Opera balettkara, az Alexandru Sahia filmstúdió, a román, magyar, német és szerb műkedvelők 10. versenyén díjazott Vilcea, Krassó"Szörény, Fehér, Szatmár, Olt, Neamţ, Kovászna, Temes, Konstanca, Brassó, Teleorman, Dolj megyei zenekarok és népi táncegyüttesek, valamint a bukaresti színpadok több jeles előadóművésze. Az előadás megkapóan felelevenítette a Román Kommunista Párt 50 évi dicsőséges tevékenységét, a párt által a nemzeti szabadságért és függetlenségért vívott illegális harc nehéz éveit, az 1944. augusztus 23-i fegyveres felkelést, amelyet a párt szervezett és vezetett, a szocialista Románia felépítéséért végzett lendületes munkát. Az előadás a pártnak szentelt himnusszal fejeződött be. A nagy teremben jelenlevők felállnak helyükről, hosszasan megtapsolják, lelkesen és melegen éltetik a Román Kommunista Pártot, annak főtitkárát, Nicolae Ceauşescu elvtársat. Befejezésül az előadás művészeinek és rendezőinek virágokat nyújtottak át a párt- és államvezetőség részéről (Agerpres) iiiimiifHiiiiiiiimiiHiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiif Ünnepi rendezvények külföldön A Román Kommunista Párt félszázados évfordulója tiszteletére A 6. OLDALON HOLNAP ZSÖGÖDÖN! Ahogy a gyermekek álmodják nagy események előtt, dobbanó szívvel, még egy nap és itt az öröm. Dehát csak az emberpalánták vajon ? Mi felnőttek talán nem számoltuk, a napokat szinte azóta, hogy az utolsó fehér hófolt is fű alá bújt ?Hogyne számoltuk volna, még erősebben dobbanó szívvel, mert hát mi egyszerre adunk és kapunk. Hírt adunk magunkról, egész vidékünkről, odaállunk a kamerák elé székelyharisnyásan, rokolyával, perdülő szoknyával, dallal az ajkunkon, táncos lábbal, hogy lássák az Omul csúcson és odalent az alföldön, Bukarestben és Nagyváradon, mindenütt, ahova az éter hullámain eljut hangunk és mosolyunk, hogy lássák ünnepköszöntő tájainkat és embereinket — viruló lányainkat, izmos legényeinket, dolgos önmagunkat— ezen a májusi napon. A napokat hát tovább már nem számláljuk, most már nem a percek múlását kívánjuk annyira, hanem a felhők vonulását tovatűnését. Azt mondják az emberek, elmennek azok, ha várjuk, ha nem. Merthogy törvény az — állítják —, hogy ha esett egész héten, kiderül vasárnap. De hogyha mégse ? Hát arról szó sem lehet — így a magabiztos derűlátás. A kamerák már ott várnak ránk a zsögödi pázsiton, készen arra, hogy szemünk fényét magukba fogadják, tovább küldjék a pillanatok töredékei alatt minden égtáj felé. Az előkészületeknek vége, szeletekben a flekkenttek való, ládákban a nyomaték — sok-sok ezer literrel. És persze, nemcsak a felnőtteknek, lesz ott öröm majd csemetéinknek is, tengernyi édesség, labda, színes-gömbölyű léggömbök sokasága... Vegyük hát fel szép ruhánkat, menjünk ki mindnyájan ! Várnak ránk a fenyők, és — vasárnap déltől — százezrek kíváncsi szeme a közelben épp úgy, mint távoli otthonokban. .. MEÖYS FOLKLÓR f Eltí tOMM »«»port WvWáM ti ÍHWTÖt ***** zsögödföroőn