Megyei Tükör, 1972. június (5. évfolyam, 654-679. szám)

1972-06-01 / 654. szám

Konzultáció A VEZETÉS MÓDSZEREINEK TÖKÉLETESÍTÉSE - SZOCIALISTA TÁRSADALMUNK HALADÁSÁNAK BIZTOSÍTÉKA (Befejező rész) Az Országos Konferencián és a X. pártkongresszus prog­ramjában meghatározott irány­elveknek megfelelően, a mező­­gazdaság fejlesztésére számos intézkedést foganatosítottak a szocialista termelési mód fel­sőbbrendűségéből származó e­­lőnyök gyümölcsöztetésére, az iparral szembeni lemaradásá­nak felszámolására. Éppen ezért országos tervet dolgoz­tak ki és léptettek életbe az ál­lattenyésztés fejlesztésére, a vízforrásokkal való jobb gaz­dálkodásra, az öntözés kiter­jesztésére, a lecsapolásra, a ta­lajerózió visszaverésére, in­tézkedtek a szántóföld, a lege­lő, az erdőalap jobb kihaszná- l­ás­ár­ól. A mezőgazdaság korszerű­sítése és műszaki-anyagi a­­lapjának fejlesztése érdekében kifejtett erőfeszítésekkel pár­huzamosan, fokozottabban fog­lalkoztak e termelési ág szer­vezésének és vezetésének tö­kéletesítésével, így a mezőgaz­daságot az anyagi termelés töb­bi ágazatához hasonlóan beso­rolták az egységes országos tervbe, amely biztosítja a nemzetgazdaság szükségletei­től megkövetelt ritmusban és arányokban való fejlődését. Számos intézkedés történt a szövetkezeti mezőgazdaságban Ebből a szempontból el­ső helyen áll a terme­lés- és munkaszervezés tökéle­tesítése. A globális akkord a­­lapján való javadalmazási forma alkalmazása és a garan­tált minimális jövedelem be­vezetése hozzájárult a szövet­kezeti tagoknak a termelési te­vékenységben való fokozot­tabb bekapcsolódásához, ez pedig elősegítette a hektárho­zam, a szövetkezeti tagok jö­vedelmének növekedését. A mezőgazdasági termelőszövet­kezetek új alapszabályzata tükrözi a termelési viszonyok­ban, a szervezési és vezetési módszerekben bekövetkezett változásokat. A nemzetgazdaság eme ága termelőerőinek t­á­­r­sa­d­a­l­m­a­s­í­­tási foka elmély­ülésének tör­vényszerű folyamatából kiin­dulva — ahol két tulajdonfor­ma, állami és csoporttulajdon létezik — a párt megfelelő keretet teremtett a szövetkezet­közi kapcsolatok, valamint a szövetkezeti és állami szektor közötti viszony kiszélesítésé­hez. A szövetkezetközi szövet­ségek a szocialista termelési viszonyok sajátos együttmű­ködési formájaként jöttek lét­re, amelyek képesek biztosíta­ni a szövetkezetek erőinek e­­gyesítését, anyagi­­és emberi lehetőségeik magas hatékony­ságú értékesítését. A jóváhagyott intézkedések az áruforgalomnak a termelés­hez való szorosabb kötését e­­redményezték. A termék el­adásáért a felelősséget a ter­melőkre — vállalat, központ, minisztérium — ruházták át, így a termelési folyamat két fázisa egységes egészet alkot. A párt fokozottabb tevékeny­séget fejtett ki az elosztás te­rén folyó tevékenység tökéle­tesítéséért is. E folyamat lénye­gét világosan megvilágított­a az Országos Konferencián, megállapítva, hogy az anyagi érdekeltség elvének következe­tes alkalmazása , a termelés­ben és a társadalmi életben való hozzájárulásnak megfe­lelő jövedelem biztosítása, va­lamint a feladatok nem teljesí­tése vagy a társadalomnak o­­kozott károk iránti felelősség megállapítása révén — az a­­nyagi érdekeltség összekapcso­lása az erkölcsi elismeréssel nagyban elősegíti a termelés fokozását. A DEMOKRÁCIA ELMÉLYÍ­TÉSE — A TERMELÉS TÖ­KÉLETESÍTÉS­ÉT CÉLZÓ PROGRAM LÉNYEGE Az Országos Konferencián, a­ RKP X. kongresszusán körvonalazott intézkedések kö­zös vonása az arra való törek­vés, hogy állandóan szélesít­sék a vezetéki formák és mód­szerek demokratikus tartal­mát, megvalósítsák a dolgo­zóknak a közügyek vezetésébe való egyre szélesebb körű és aktívabb bekapcsolódásához szükséges keretet. Ezen az a­­lapon az utóbbi években szé­leskörűen fejlődött a gazdasági demokrácia, elmélyült a kol­lektív munka elve. Ennek bi­zonyítéka az is, hogy az Or­szágos Konferencia útmutatá­sainak megfelelően, a kollektív vezető szerveket munkajelle­ges szervekként hoztak létre és nem formális, csupán repre­zentatív szándékkal. Tudva­levő, hogy az ipari, építő-, szál­lítási, kereskedelmi vállala­tokban, in­tézmén­yekben stb. létrehozták a dolgozók bizott­ságát, a központokban pedig a dolgozók tanácsát. Az összes gazdasági részlegeken — mint a legfelsőbb munkás vezetőségi szervet — intézményesítették az alkalmazottak közgyűlését, amely hivatott megvitatni a tervfeladatok, a gazdasági kö­telezettségek végrehajtásának problémáit, mindazokat a je­lenségeket, amelyek az illető munkahely élet- és munkafel­tételeivel kapcsolatosak, ellen­őrzést kell gyakorolnia a veze­tő szervek munkája fölött. A mezőgazdasági termelőszövet­kezetekben a kollektív veze­tés a szövetkezeti tagok köz­gyűlése és a vezető tan­ács ré­vén, a felsőfokú oktatásban a szenátusok és a tanári taná­csok révén valósul meg. A szocialista demokrácia el­mélyülési folyamata a társadal­mi élet többi területein is je­len volt, szorosan összefonód­va az államnak a társadalmi é­­let egységes szervezésében és vezetésében betöltött szerepé­nek növekedésével, funkciói­nak egyre magasabb fokú gya­korlásával. Fokozódott az államhatalmi szervek hozzáértése. A Nagy Nemzetgyűlésnél is rátértek a hosszabb ideig tartó nyílt ü­­lésszakok rendszerére, mely idő alatt a képviselők plénumon vagy bizottságok szerint dol­goznak. A problémák változa­tosságát és sokféleségét, opera­tívabb intézésük szükségessé­gét figyelembe véve kibővült az Államtanács, a Miniszterta­nács, a minisztériumok és más központi intézmények feladat­köre. Az állami szervek tevékeny­ségének javításában, a szocia­lista demokrácia elmélyítésé­ben fontos lépést jelentett az ország területi-adminisztratív újraelosztása. A tartományok­nak megyékkel való helyette­sítése egész sor közbeeső lánc­szemet iktatott ki az ország adminisztratív szerkezetéből, s ez közelebb hozta a központi állami vezetést az adminisztra­tív területi szervezés alapegy­ségeihez. Ugyanakkor jelenté­kenyen megnövekedett az ál­lamhatalom helyi szerveinek, a néptanácsoknak a szerepe és feladatköre. Az Országos Konferencia és a X. kongresszus irányelvei a­­lapján jóváhagyott intézkedé­sek megfelelő feltételeket te­remtettek arra, hogy a szocia­lista demokrácia teljes mérték­ben megnyilvánuljon, hogy a dolgozók — mint az államha­talom reális birtokosai és mint a termelőeszközök tulaj­donosai és községük, városuk, municipiu­muk és megyéjük közügyeinek vezetői — véle­ményt nyilvánítsanak bármi­lyen általános és helyi érdekű problémában, kibontakozzék gazdálkodási szellemük és kez­dem­é­nyezőkészségük. A jelenlegi szakaszban a de­mokrácia fejlődésének fontos irányit képezi a tömeg- és tár­sadalmi szervezetek , szak­szervezetek, szövetkezeti szö­vetségek, KISZ stb. — feladat­körének kibővülése. Ez abban fejeződik ki, hogy az állami szervek mellett hozzájárulnak a társadalmi tevékenység meg­szervezéséhez, a rend és a tör­vényesség védelméhez, a dol­gozók munka- és életkörülmé­nyeinek javításához. Az Országos Konferencia u­­tán nem sok idővel létrehoz­ták az együtt lakó nemzetisé­gek tanácsait, amelyek az RKP marxi-leniai nemzetisé­gi politikájának ragyogó bi­zonyítékai. A szocialista de­mokrácia elmélyítésében fontos lépést jelentett a Szocialista Egységfrontnak 1968 végén, a párt kezdeményezésére történt létrehozása. Ez permanens po­litikai szervként működik, tük­rözi társadalmunknak a párt körüli szoros politikai egység FONTOS KÖVETELMÉNY —­­ VEZETÉS TI­DOMÁNY­O­K ELSAJÁTÍTÁSA A társadalmi, gazdasági élet egyre sokrétűbbé válása szük­ségessé teszi a vezetés tudomá­nyának egyre szélesebb körű elsajátítását. Az Országos Kon­ferenciának és az RKP X kongresszusának útmutatása­it figyelembe véve, a párt köz­ponti bizottsága az utóbbi é­­vekben számos intézkedést fo­ganatosított a káderek felké­szülésének tökéletesítésére. Még 1967-ben létesült a veze­tő káderek felkészítési köz­pontja, ebben az évben pedig a Ştefan Gheorghiu Akadémi­án létrehozták a nemzetgazda­ság és állami adminisztráció felelős káderei felkészítését és továbbképzését irányító köz­ponti intézetet. A nemzetgazda­ságban széles körű tevékeny­ség folyik a káderek újrafel­készítéséért. Észrevehető, hogy a káderek előléptetésére vo­natkozó javítások fontos krité­riuma a szakmai felkészültség fokozása. Az Országos Konferencián és a X. pártkongresszuson le­szögezett legfontosabb kérdé­sek egyike a szakmai felkészült­ség és a politikai- ideológiai felkészültség szoros kapcso­lata, amelyek szervesen illesz­kednek egymáshoz, a szocialis­ta tudat elválaszthatatlan al­kotó elemei. Bármennyire is felkészült lehet szakmai szem­pontból egy vezető, nem érthe­ti meg a társadalmi fejlődés és a szocialista építés általá­nos törvényeit, nem alkalmaz­hatja azokat alkotó módon ha­zánk konkrét körülményei kö­zött, ha nem rendelkezik ala­pos politikai és ideológiai is­meretekkel. Az RKP KB 1971 novemberi plenárisán jóvá­ha­gyott nevelési program értéke éppen az, hogy előtérbe he­lyezte a tömegek szocialista tudatának fejlesztésével, a tár­sadalmi haladás hajtó motor­jává való átalakításával kap­csolatos irányelveket és mó­dozatokat. Megyei bajnokságok LABDARÚGÁS M­B I. Katania — Uzon 2—2. A hazai fölény ellenére csak a 39. percben születik meg a vezető gól. Ekkor egy közve­tett szabadrúgás végén Orbán eredményes. A második félidő első felében is folytatódik a kihagyott gólhelyzetek és ka­pufák sora. A 80. percben Sza­bó II. eredményes. 2—0. Még tíz perc van hátra. Rövid idő, de nem elég rövid ahhoz, hogy a katolnaiak megőrizzék két-Szotyor — I­lyefalva 0—5, Kilyén — Szép­néző 3—0, Za­bola — Réty 0—3, Olasztelek — Tamásfalva 4—0, Katolna gólos vezetésüket. A 85. perc­ben szépítenek az utoniuk, majd a 88-ban egyenlíte­nek. Teljesen megérdemelten került az uzoniak birtokába az egyik pont. (Nagy Imre) Szotyor — Illyefalva 2—0, Kilyén — Szépmező 4—2, Za­bola — Réty 1—1, Olasztelek — Tamásfalva 4—0, Egyesü­lés — Köröspatak 3—0 (játék nélkül). — Uzon 2—1, Egyesülés — Köröspatak 3—0. A táblázat é­­lén változatlanul Bárót áll. MB II. KELETI CSOPORT Csernáton — Kökös 1—2. A csoport rangadója. Sajnos, az eredményt — mondja Nagy Károly, a szakbizottság meg­figyelője — befolyásolták a súlyos bírói tévedések. Az el­ső félidő 29. percében A neu játékvezető miután elnézi a kökösi csatár leshelyzetét, sza­badrúgással sújtja a hazai csapatot. Ebből a lest követő szabadrúgásból születik meg a kökösiek egyik gólja. Játékve­zetői tévedéseit a II. félidő 15. percében tetőzte A­neu, ami­kor nem adott meg egy sza­bályos tizenegyest a csernáto­­niak javára. A sok tévedés Kökös javára döntötte el a mérkőzést. Mit szól mindehhez a szakbizottság ? Barátos — Szentkirály 3—0.­­A szentkirályiak a három gól után leszálltak a pályáról. Új taktikai húzás a gólzápor el­kerülésére. Valóban, elkerül­ték ezen a mérkőzésen, de ... A szakbizottság három fordu­lóra kényszerpihenőt rendelt el.* ,7°sy ez ik 1() alatt a szent­­királyi labdarúgók kipihen­hessék a menekülés fáradal­mait. Mind a három mérkő­zést hivatalból elveszíti Szent­király. Hát megérte ?) Szörcse — Telek 5—0. (A telekiek már bátrabbak voltak, ők csak öt gól után hagyták el a játékteret. Akkor nem tudták, hogy ők is — akár­csak a szentkirályiak — három fordulóra szállnak le a pályá­ról.) Sepsiszentgyörgyi Akarat — Nagyborosnyó 1— 1 1. Barátos 2. Kökös 3. Vágon NYUGATI CSOPORT Aldoboly — Tibarcfalva 6— 1 2. Fergetegesen kezdnek a ha­zaiak. Már az első támadásuk gólt eredményez. Eltelik egy jó félóra, míg újra zörög a háló, de ekkor egymásután háromszor is. Munteanu kétszer és Ker­tész egyszer eredményes. A szünet utáni gólzáport hiába várták az aldobolyiak, mert nem következett be. Mindösz­­sze két gólt lőnek Ciurea ré­vén. (Bokor Géza) Híd­vég — Bardóc 3—0 (meg nem jelenés), Bodok — Rákos 3—0, Málnás — Bukszád 10— Nagyajta — Vargyas 3—0, Nagybacon — Bölön 5—2.­­ Nagyajta 2. Aldoboly 3. Málnás 1. KATOLNA 23 2. Egyesülés 22 3. Barót 22 4. Szotyor 23 5. Illyefalva 22 6. Kilyén 22 7. Réty 22 8. Tamásfalva 22 10. Szépmező 22 11. Zabola 22 11. Olasztelek 22 12. Uzon 22 13. Köröspatak 23 153 5 72—26 33 153 4 57—24 33 117 4 50—26 29 125 6 57—35 29 121 9 34—29 25 103 9 38—29 23 8 6 8 34—43 22 101 11 34—51 21 7 5 10 31—42 19 5 7 10 39—53 17 6 4 12 37—48 16 3 8 11 36—66 15 2 3 18 16—667 IFJUSÁGI BAJNOKSÁG: gét és egyöntetűségét a cialista Egységfront­­ország Tanácsának ez év április­ii plenáris ülése hangsúlyozta hogy ennek a szervnek kulss szerepet kell betöltenie a d­e­mokrácia elmélyítésében .„‘ szervezve a legfontosabb ha­tározattervezetek és törvény­­tervezetek széles körű vitái­­t" összesítve az állampolgárok­nak ezekre vonatkozó javasla­tait KÉZILABDA Férfiak : Kovásznál Tudo­mány — Építők 26—36. Kézdi­­vásárhelyi Líceum — Kovász­nál Akarat 34—24. Baróti Bá­nyász — Kézdivásárhelyi Lí­ceum 19—20. Árapataki Olim­pia — Győzelem 19—23. Ba­róti Bányász — Sportiskola II. 0—6. 1. GYŐZELEM 2. Sportiskola II. 3. Kezdi. Líceum Nők : Kézdivásárhelyi Sport­iskola — Kovásznai Kárpátok 12—6, Konfekció — Sportis­kola II. 4—20, Baróti Bányász — Kézdivásárhelyi Sportisko­la 5—5, Sepsiszentgyörgyi O­­limpia — Sportiskola M . 6, Baróti Bányász — Olt­­ 30, Sepsiszentgyörgyi Akarat — Sportiskola IH. 6—0. 1. OLT 2. Sportiskola II. 3. S. Akarat VILLA mtorna Az Országos Pártkonferen­­cia tiszteletére a sporttanác mellett működő kézilabda-sz bizottság villámtornát ren­d­­az v—VI. osztályos csapata részvételével.. Benevezési­­záridő : június 1. Összeállította : nI . FOGARASI KAROL

Next