Megyei Tükör, 1972. június (5. évfolyam, 654-679. szám)
1972-06-01 / 654. szám
Konzultáció A VEZETÉS MÓDSZEREINEK TÖKÉLETESÍTÉSE - SZOCIALISTA TÁRSADALMUNK HALADÁSÁNAK BIZTOSÍTÉKA (Befejező rész) Az Országos Konferencián és a X. pártkongresszus programjában meghatározott irányelveknek megfelelően, a mezőgazdaság fejlesztésére számos intézkedést foganatosítottak a szocialista termelési mód felsőbbrendűségéből származó előnyök gyümölcsöztetésére, az iparral szembeni lemaradásának felszámolására. Éppen ezért országos tervet dolgoztak ki és léptettek életbe az állattenyésztés fejlesztésére, a vízforrásokkal való jobb gazdálkodásra, az öntözés kiterjesztésére, a lecsapolásra, a talajerózió visszaverésére, intézkedtek a szántóföld, a legelő, az erdőalap jobb kihaszná- lásáról. A mezőgazdaság korszerűsítése és műszaki-anyagi alapjának fejlesztése érdekében kifejtett erőfeszítésekkel párhuzamosan, fokozottabban foglalkoztak e termelési ág szervezésének és vezetésének tökéletesítésével, így a mezőgazdaságot az anyagi termelés többi ágazatához hasonlóan besorolták az egységes országos tervbe, amely biztosítja a nemzetgazdaság szükségleteitől megkövetelt ritmusban és arányokban való fejlődését. Számos intézkedés történt a szövetkezeti mezőgazdaságban Ebből a szempontból első helyen áll a termelés- és munkaszervezés tökéletesítése. A globális akkord alapján való javadalmazási forma alkalmazása és a garantált minimális jövedelem bevezetése hozzájárult a szövetkezeti tagoknak a termelési tevékenységben való fokozottabb bekapcsolódásához, ez pedig elősegítette a hektárhozam, a szövetkezeti tagok jövedelmének növekedését. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek új alapszabályzata tükrözi a termelési viszonyokban, a szervezési és vezetési módszerekben bekövetkezett változásokat. A nemzetgazdaság eme ága termelőerőinek társadalmasítási foka elmélyülésének törvényszerű folyamatából kiindulva — ahol két tulajdonforma, állami és csoporttulajdon létezik — a párt megfelelő keretet teremtett a szövetkezetközi kapcsolatok, valamint a szövetkezeti és állami szektor közötti viszony kiszélesítéséhez. A szövetkezetközi szövetségek a szocialista termelési viszonyok sajátos együttműködési formájaként jöttek létre, amelyek képesek biztosítani a szövetkezetek erőinek egyesítését, anyagiés emberi lehetőségeik magas hatékonyságú értékesítését. A jóváhagyott intézkedések az áruforgalomnak a termeléshez való szorosabb kötését eredményezték. A termék eladásáért a felelősséget a termelőkre — vállalat, központ, minisztérium — ruházták át, így a termelési folyamat két fázisa egységes egészet alkot. A párt fokozottabb tevékenységet fejtett ki az elosztás terén folyó tevékenység tökéletesítéséért is. E folyamat lényegét világosan megvilágította az Országos Konferencián, megállapítva, hogy az anyagi érdekeltség elvének következetes alkalmazása , a termelésben és a társadalmi életben való hozzájárulásnak megfelelő jövedelem biztosítása, valamint a feladatok nem teljesítése vagy a társadalomnak okozott károk iránti felelősség megállapítása révén — az anyagi érdekeltség összekapcsolása az erkölcsi elismeréssel nagyban elősegíti a termelés fokozását. A DEMOKRÁCIA ELMÉLYÍTÉSE — A TERMELÉS TÖKÉLETESÍTÉSÉT CÉLZÓ PROGRAM LÉNYEGE Az Országos Konferencián, a RKP X. kongresszusán körvonalazott intézkedések közös vonása az arra való törekvés, hogy állandóan szélesítsék a vezetéki formák és módszerek demokratikus tartalmát, megvalósítsák a dolgozóknak a közügyek vezetésébe való egyre szélesebb körű és aktívabb bekapcsolódásához szükséges keretet. Ezen az alapon az utóbbi években széleskörűen fejlődött a gazdasági demokrácia, elmélyült a kollektív munka elve. Ennek bizonyítéka az is, hogy az Országos Konferencia útmutatásainak megfelelően, a kollektív vezető szerveket munkajelleges szervekként hoztak létre és nem formális, csupán reprezentatív szándékkal. Tudvalevő, hogy az ipari, építő-, szállítási, kereskedelmi vállalatokban, intézményekben stb. létrehozták a dolgozók bizottságát, a központokban pedig a dolgozók tanácsát. Az összes gazdasági részlegeken — mint a legfelsőbb munkás vezetőségi szervet — intézményesítették az alkalmazottak közgyűlését, amely hivatott megvitatni a tervfeladatok, a gazdasági kötelezettségek végrehajtásának problémáit, mindazokat a jelenségeket, amelyek az illető munkahely élet- és munkafeltételeivel kapcsolatosak, ellenőrzést kell gyakorolnia a vezető szervek munkája fölött. A mezőgazdasági termelőszövetkezetekben a kollektív vezetés a szövetkezeti tagok közgyűlése és a vezető tanács révén, a felsőfokú oktatásban a szenátusok és a tanári tanácsok révén valósul meg. A szocialista demokrácia elmélyülési folyamata a társadalmi élet többi területein is jelen volt, szorosan összefonódva az államnak a társadalmi élet egységes szervezésében és vezetésében betöltött szerepének növekedésével, funkcióinak egyre magasabb fokú gyakorlásával. Fokozódott az államhatalmi szervek hozzáértése. A Nagy Nemzetgyűlésnél is rátértek a hosszabb ideig tartó nyílt ülésszakok rendszerére, mely idő alatt a képviselők plénumon vagy bizottságok szerint dolgoznak. A problémák változatosságát és sokféleségét, operatívabb intézésük szükségességét figyelembe véve kibővült az Államtanács, a Minisztertanács, a minisztériumok és más központi intézmények feladatköre. Az állami szervek tevékenységének javításában, a szocialista demokrácia elmélyítésében fontos lépést jelentett az ország területi-adminisztratív újraelosztása. A tartományoknak megyékkel való helyettesítése egész sor közbeeső láncszemet iktatott ki az ország adminisztratív szerkezetéből, s ez közelebb hozta a központi állami vezetést az adminisztratív területi szervezés alapegységeihez. Ugyanakkor jelentékenyen megnövekedett az államhatalom helyi szerveinek, a néptanácsoknak a szerepe és feladatköre. Az Országos Konferencia és a X. kongresszus irányelvei alapján jóváhagyott intézkedések megfelelő feltételeket teremtettek arra, hogy a szocialista demokrácia teljes mértékben megnyilvánuljon, hogy a dolgozók — mint az államhatalom reális birtokosai és mint a termelőeszközök tulajdonosai és községük, városuk, municipiumuk és megyéjük közügyeinek vezetői — véleményt nyilvánítsanak bármilyen általános és helyi érdekű problémában, kibontakozzék gazdálkodási szellemük és kezdeményezőkészségük. A jelenlegi szakaszban a demokrácia fejlődésének fontos irányit képezi a tömeg- és társadalmi szervezetek , szakszervezetek, szövetkezeti szövetségek, KISZ stb. — feladatkörének kibővülése. Ez abban fejeződik ki, hogy az állami szervek mellett hozzájárulnak a társadalmi tevékenység megszervezéséhez, a rend és a törvényesség védelméhez, a dolgozók munka- és életkörülményeinek javításához. Az Országos Konferencia után nem sok idővel létrehozták az együtt lakó nemzetiségek tanácsait, amelyek az RKP marxi-leniai nemzetiségi politikájának ragyogó bizonyítékai. A szocialista demokrácia elmélyítésében fontos lépést jelentett a Szocialista Egységfrontnak 1968 végén, a párt kezdeményezésére történt létrehozása. Ez permanens politikai szervként működik, tükrözi társadalmunknak a párt körüli szoros politikai egység FONTOS KÖVETELMÉNY — VEZETÉS TIDOMÁNYOK ELSAJÁTÍTÁSA A társadalmi, gazdasági élet egyre sokrétűbbé válása szükségessé teszi a vezetés tudományának egyre szélesebb körű elsajátítását. Az Országos Konferenciának és az RKP X kongresszusának útmutatásait figyelembe véve, a párt központi bizottsága az utóbbi években számos intézkedést foganatosított a káderek felkészülésének tökéletesítésére. Még 1967-ben létesült a vezető káderek felkészítési központja, ebben az évben pedig a Ştefan Gheorghiu Akadémián létrehozták a nemzetgazdaság és állami adminisztráció felelős káderei felkészítését és továbbképzését irányító központi intézetet. A nemzetgazdaságban széles körű tevékenység folyik a káderek újrafelkészítéséért. Észrevehető, hogy a káderek előléptetésére vonatkozó javítások fontos kritériuma a szakmai felkészültség fokozása. Az Országos Konferencián és a X. pártkongresszuson leszögezett legfontosabb kérdések egyike a szakmai felkészültség és a politikai- ideológiai felkészültség szoros kapcsolata, amelyek szervesen illeszkednek egymáshoz, a szocialista tudat elválaszthatatlan alkotó elemei. Bármennyire is felkészült lehet szakmai szempontból egy vezető, nem értheti meg a társadalmi fejlődés és a szocialista építés általános törvényeit, nem alkalmazhatja azokat alkotó módon hazánk konkrét körülményei között, ha nem rendelkezik alapos politikai és ideológiai ismeretekkel. Az RKP KB 1971 novemberi plenárisán jóváhagyott nevelési program értéke éppen az, hogy előtérbe helyezte a tömegek szocialista tudatának fejlesztésével, a társadalmi haladás hajtó motorjává való átalakításával kapcsolatos irányelveket és módozatokat. Megyei bajnokságok LABDARÚGÁS MB I. Katania — Uzon 2—2. A hazai fölény ellenére csak a 39. percben születik meg a vezető gól. Ekkor egy közvetett szabadrúgás végén Orbán eredményes. A második félidő első felében is folytatódik a kihagyott gólhelyzetek és kapufák sora. A 80. percben Szabó II. eredményes. 2—0. Még tíz perc van hátra. Rövid idő, de nem elég rövid ahhoz, hogy a katolnaiak megőrizzék két-Szotyor — Ilyefalva 0—5, Kilyén — Szépnéző 3—0, Zabola — Réty 0—3, Olasztelek — Tamásfalva 4—0, Katolna gólos vezetésüket. A 85. percben szépítenek az utoniuk, majd a 88-ban egyenlítenek. Teljesen megérdemelten került az uzoniak birtokába az egyik pont. (Nagy Imre) Szotyor — Illyefalva 2—0, Kilyén — Szépmező 4—2, Zabola — Réty 1—1, Olasztelek — Tamásfalva 4—0, Egyesülés — Köröspatak 3—0 (játék nélkül). — Uzon 2—1, Egyesülés — Köröspatak 3—0. A táblázat élén változatlanul Bárót áll. MB II. KELETI CSOPORT Csernáton — Kökös 1—2. A csoport rangadója. Sajnos, az eredményt — mondja Nagy Károly, a szakbizottság megfigyelője — befolyásolták a súlyos bírói tévedések. Az első félidő 29. percében A neu játékvezető miután elnézi a kökösi csatár leshelyzetét, szabadrúgással sújtja a hazai csapatot. Ebből a lest követő szabadrúgásból születik meg a kökösiek egyik gólja. Játékvezetői tévedéseit a II. félidő 15. percében tetőzte Aneu, amikor nem adott meg egy szabályos tizenegyest a csernátoniak javára. A sok tévedés Kökös javára döntötte el a mérkőzést. Mit szól mindehhez a szakbizottság ? Barátos — Szentkirály 3—0.A szentkirályiak a három gól után leszálltak a pályáról. Új taktikai húzás a gólzápor elkerülésére. Valóban, elkerülték ezen a mérkőzésen, de ... A szakbizottság három fordulóra kényszerpihenőt rendelt el.* ,7°sy ez ik 1() alatt a szentkirályi labdarúgók kipihenhessék a menekülés fáradalmait. Mind a három mérkőzést hivatalból elveszíti Szentkirály. Hát megérte ?) Szörcse — Telek 5—0. (A telekiek már bátrabbak voltak, ők csak öt gól után hagyták el a játékteret. Akkor nem tudták, hogy ők is — akárcsak a szentkirályiak — három fordulóra szállnak le a pályáról.) Sepsiszentgyörgyi Akarat — Nagyborosnyó 1— 1 1. Barátos 2. Kökös 3. Vágon NYUGATI CSOPORT Aldoboly — Tibarcfalva 6— 1 2. Fergetegesen kezdnek a hazaiak. Már az első támadásuk gólt eredményez. Eltelik egy jó félóra, míg újra zörög a háló, de ekkor egymásután háromszor is. Munteanu kétszer és Kertész egyszer eredményes. A szünet utáni gólzáport hiába várták az aldobolyiak, mert nem következett be. Mindöszsze két gólt lőnek Ciurea révén. (Bokor Géza) Hídvég — Bardóc 3—0 (meg nem jelenés), Bodok — Rákos 3—0, Málnás — Bukszád 10— Nagyajta — Vargyas 3—0, Nagybacon — Bölön 5—2. Nagyajta 2. Aldoboly 3. Málnás 1. KATOLNA 23 2. Egyesülés 22 3. Barót 22 4. Szotyor 23 5. Illyefalva 22 6. Kilyén 22 7. Réty 22 8. Tamásfalva 22 10. Szépmező 22 11. Zabola 22 11. Olasztelek 22 12. Uzon 22 13. Köröspatak 23 153 5 72—26 33 153 4 57—24 33 117 4 50—26 29 125 6 57—35 29 121 9 34—29 25 103 9 38—29 23 8 6 8 34—43 22 101 11 34—51 21 7 5 10 31—42 19 5 7 10 39—53 17 6 4 12 37—48 16 3 8 11 36—66 15 2 3 18 16—667 IFJUSÁGI BAJNOKSÁG: gét és egyöntetűségét a cialista Egységfrontország Tanácsának ez év áprilisii plenáris ülése hangsúlyozta hogy ennek a szervnek kulss szerepet kell betöltenie a demokrácia elmélyítésében .„‘ szervezve a legfontosabb határozattervezetek és törvénytervezetek széles körű vitáit" összesítve az állampolgároknak ezekre vonatkozó javaslatait KÉZILABDA Férfiak : Kovásznál Tudomány — Építők 26—36. Kézdivásárhelyi Líceum — Kovásznál Akarat 34—24. Baróti Bányász — Kézdivásárhelyi Líceum 19—20. Árapataki Olimpia — Győzelem 19—23. Baróti Bányász — Sportiskola II. 0—6. 1. GYŐZELEM 2. Sportiskola II. 3. Kezdi. Líceum Nők : Kézdivásárhelyi Sportiskola — Kovásznai Kárpátok 12—6, Konfekció — Sportiskola II. 4—20, Baróti Bányász — Kézdivásárhelyi Sportiskola 5—5, Sepsiszentgyörgyi Olimpia — Sportiskola M . 6, Baróti Bányász — Olt 30, Sepsiszentgyörgyi Akarat — Sportiskola IH. 6—0. 1. OLT 2. Sportiskola II. 3. S. Akarat VILLA mtorna Az Országos Pártkonferencia tiszteletére a sporttanác mellett működő kézilabda-sz bizottság villámtornát rendaz v—VI. osztályos csapata részvételével.. Benevezésizáridő : június 1. Összeállította : nI . FOGARASI KAROL