Háromszék, 1992. augusztus (4. évfolyam, 680-701. szám)

1992-08-01 / 681. szám

Mi a sarokból... (folytatás az első oldalról) Nyilvánvaló, hogy bármely személy leváltása, jelen esetben a prefektusé, nemzetiségi hovatartozása miatt , al­kotmányellenes, és mint olyan, bün­tetést von maga után. Az első kérdés, amely itt az RMDSZ tevékenységének kapcsán felvetődik, hogyan nézzen szembe a szervezet vezetősége egy i­­lyen problémával? Mikor hívják az embereket az utcára, mikor lehet az utcai demonstrációtól eredményt vár­ni, s ennek elmaradása milyen követ­kezményekkel jár? az első és talán legfontosabb meg­állapítás az lehet, hogy egy nyilván­való jogsértés elkövetése esetén, amttíg m­inden fórumot meg nem jártunk a jogsértés orvoslása érdekében, több szempontból is politikai hiba embere­ket, az utcára hívni. A múlt csütörtö­ki tüntetés is ilyen politikai hibaként értékelhető. Nézzük az okokat. Először is azért hiba, mert azt su­gallja, hogy mára minden jogsértés orvoslásának helye az utca. Holott jogállamban erről szó sincs. (Az más kérdés, hogy Románia jogállam-e vagy sem. Mindenképpen­ legfőbb ideje elkezdeni úgy viselkedni, mint­ha jogállam lenne !) Másodszor nyilvánvaló, hogy ilyen esetekben azonnali eredményre szá­mítani nem lehet. Ez a szempont azért fontos, mert lehetnek olyan helyze­tek, amikor muszáj az utcára vonulni. Ám, ha addig a lakosságot olyan akciókra mozgósítjuk, melyek valamilyen azonnali kézzelfog­ható eredményt nem tudnak fel­mutatni, a politikai cselekvés ilyen formája iránt is elveszíti bizalmát. Harmadszor, hiba azért is, mert az RMDSZ egyre alkuképtelenebb pozí­cióba szorítja önmagát az olyan kije­lentésekkel, mint amilyenek csütörtö­kön elhangzottak, pl. „a kompromisz­­szumnak vége“. Az ilyen kijelentések nemcsak a kormány, de az ellenzék irányába is jelzésértékűek, lemérhe­tő rajtuk, mennyire tartjuk komoly, megbízható partnereknek őket. Negyedszer: a felszólalók szóhasz­nálata egyre inkább az érzelmi ráha­tás célját szolgálja. Ha az RMDSZ azt állítja, hogy érveken alapuló pár­beszédet kíván folytatni a romániai politikai erőkkel, akkor neki is el kell kezdenie az érvekkel való politi­zálást Ennek a fajta érzelmi ráhatás­nak amúgy is van egy mögöttes je­lentése: ti., hogy az RMDSZ képtelen megtalálni azokat az utakat, módsze­reket, melyekkel alkukat lehetne köt­ni különböző politikai erőkkel, vagy legalább valamilyen közös játéksza­­bályrendszert fel lehetne állítani. A SÁRGA CSILLAGRÓL A sárga csillagos gondolatra a meg­figyelő első következtetése az, hogy itt, vagy egy beugrás, vagy pedig egy beugratás történik. Hogy Bukarestben írják a jobbnál jobb forgatókönyve­ket, melyeknek mi itt tökéletesen e­­leget teszünk. Már az önmegjelölés önmagában komoly plusz pszichológiai nyomást gyakorolhat a romániai magyar társa­dalomra. Nem hiszem, hogy plusz rossz közérzetre a jelenlegi gazdasági helyzetben szüksége van a lakosság­nak Másrészről, bizonyára lesznek olya­nok, akik nem tűzik ki a sárga csil­lagot — akkor pedig megvalósul az, amitől két éve félünk: megosztódik egy helyi magyar társadalom. Mert lesznek majd „jó magyarok“, akik a csillagot kitűzik, és lesznek „rossz magyarok“, akik azzal nem értenek egyet. És mindez teljesen házi-hazai ötlet alapján valósul meg ! Mit tehetne az RMDSZ? 1. Minde­nekelőtt lemond a sárga csillagos öt­letről. 2. Minden jogsértés esetén e­­lőbb jogorvoslatért fordul különböző bíróságokhoz, és a lakosság mozgósí­tásától, az utcára való­­hívástól a végsőkig tartózkodik; 3. Kivonul, mi­nimum itt, Háromszéken a sarokból, ahová önmagát szorította, és nyit a potenciális politikai partnerek felé, azokkal rendszeres, érdemi párbeszé­det folytat, melyről a helyi társadal­mat tájékoztatja. 4. Rendszeres felvi­lágosításba kezd arról, hogy mit je­lent állampolgárnak­ lenni, melyek a­­zok a jogok, amelyek mindannyiun­kat megilletnek, és azokkal hogyan tudunk élni. Ha a fentieknek csak egy töredéke valósul is meg, az RMDSZ már jó munkát végzett, a sikerélmény nyo­mán pedig talán csökken a vezetők frusztrációs érzése, több bizalommal tárgyalhatnak majd politikai partne­reikkel. BEKE GYÖRGY Világos árnyékában — 16. — — A te helytállásod nem teszi fölöslegessé a má­sokét, mondjuk az enyémet, fegyverrel a kezemben. — Van-e jogunk nekünk, van-e joga Mack ez­redesnek életeket pazarolni? Ötezer életet egyszerre! Egyetlenegyet sincs! — Nem hívlak magammal, Sándor. Csak elbú­csúzni jöttem. Én megyek. — Ha tudnálak, megakadályoználak. — Olyanok is jönni akarnak, akikről nem is gon­dolnád. —­ Lehet, az ámítás könnyen elkábíthat akárkit. — Megint az ámítás! Idehallgass! Nem lenne sza­bad elmondanom, de kihoztad belőlem. Jól ismered Borza Áront, a volt enyedi diákot, az örmény keres­kedő kocsisát, aki itt, Sztambulban egyvégtében szi­dalmazta Kossuth kormányzót, amiért elbolondította őt a szabadság eszméjével. Jönne ide Kossuth, mon­dogatta, vakarná a lovakat helyette. És most ez a Borza Áron kérte, hogy engedjük meg neki, vál­l­­hasson titkos megbízatást. — Lehet, hogy megunta a kocsiskodást, a lovak vakarását. — Ne légy cinikus, nem ez a természeted, Sándor. Veress elszenyedte magát. Már nem Mack ezredes terve ellen hadakozott, barátját szerette volna vissza­tartani a kalandtól. — Menjen helyetted Borza Áron. Miért énven te? — Úgy beszélsz, mintha nem, lettél volna katona. Megkérdezted-e a háború idején Kahns alezredest, hogy miért énnen téned, küld ki vortyázni várni sarkalni, miért a bal számúra rendel és nem a jobbra? Reám esett a választás. Egyébként az ezredes meg is indo­kolta. Jól tudok románul, ezt nagyon fontosnak tart­ja, mert Bukaresten át utazom, jó barátságban állok a brüsszai román emigránsokkal, ők is segíthetik az utamat. — Elfogadható érvelés. — A tűz, ha egyszer fellobban újra, gyorsan át­terjed egész Erdélyre, egész Magyarországra. Az el­nyomás még a félénkebbeket is szövetségeseinkké tet­te. Inkább a halál, mint a lelki szolgaság! Szinte rábeszélően folytatta, mintha Veress Sán­dort is magával akarná vinni útjára. Emlékezzék csak: együtt voltak, mikor ő. Várady is ki akart men­ni Kossuthtal Amerikába. A kormányzó nem vitte magával, mert szerinte az értelmes ifjú emberekre, kipróbált forradalmárokra nagyobb szükség lesz Tö­rökországban, közelebb a szülőföldjükhöz, hogy az első hívásra harcba állhassanak. — Úgy érzem, hogy az én sorsom már akkor el­dőlt. Úgy tekintem, hogy ezt a mostani megbízatást akkor kaptam, magától Kossuth Lajostól. — Nincs még itt az ideje, Jóska! — Készül a nagy háború a szultán és a cár kö­zött. Ferenc József nem maradhat ki belőle. Kell-e alkalmasabb idő arra, hogy Bécs uralmát megdönt­­sük? Hosszú hallgatás. Veress utolsó kísérletet tett: — Jóska, te mindig babonásan hittél az anyaje­gyek intésében. — Hiszek bennük. Gyűszűs ujjaim vannak, ez azt jelenti, hogy akasztófán halok meg. Sokszor mond­tam neked is. — Ez a gyűszűs ujj arra int, hogy ne vállald ma­gadra a pusztulásodat. A nyurga szűke fiatalember egészen elsápadt: — Ennyire gyávának tartasz engem? — Féltelek. Jóska. Érezték mind a ketten hogy élejük elvált egymás­tól, talán örökre. ( folytatjuk ) 1992. AUGUSZTUS 1. v»* // f ' 1 Jovoragok A juhok, kecskék a jövőrágók erdeinkben. Gombászni voltunk a mi­nap a dálnoki farm fölötti erdőkben, ahol, az újabb és okos módi szerint, sávos tarvágással termelik ki az erdő faanyagát, hogy a köztes meghagyott erdősávok egyrészt a természetes felújulást segítsék — a behulló mag, a kiújuló k eresztevény révén —, másrészt az erdő lombhajózata árnyékot adó, védelmet nyújtó. Ott, ahol mi jártunk, az erdészet tölgycsemetékkel, gyor­san növő, kiváló erezetű, bútorfát adó erdei juharral telepítette be a sávo­kat. A juhok, kecskék tövig rágták. Valami gyomfa, borókabokor, törzsök­re pusztított bükk meg gyertyán nő azért. Egy-egy nyír- meg nyárféleség rugaszkodik ki a juh meg az ágaskodó kecske szájából, s iramodik neki az égnek. A kártétel ocsmány, pénzben ki sem fejezhető. S a juhászok orcát­­lanul etetik föl a sarj- és ültetett erdőt. Nekik ezt hozta, ezt a szabadosságot a decemberi fordulat. Ha belenéznének valamelyik háromszáz esztendős falutörvénybe, elképedve láthatnák, hogy az ilyesmiért esetleg még a falu végi viskót is széthányná a faluközösség a fejük fölül. Nem juhász-, hanem vándor- vagy koldusbotot­­vennének a kezükbe, és számukra ott többé nem nőne fű, az bizonyos. Az erdészet puskás és jegyzőkönyves emberei azért csak befordulhatnának néha az esztenákra, a vágottasokba a célból is, hogy ne felejtsék el, mit is eszik a kecske, juh. Hogy ki juha rágja a jö­vőt, azt nem nehéz megtalálni, mert manapság már nem a déli hegyek fe­lől hajtják erre a seregeket. SYLVESTER LAJOS (ALBERT LEVENTE felvétele) MOLDÁVIÁBAN viszonylagos nyugalom volt. Tig­hina kivételével hallgattak a fegyverek a frontokon. Megkezdték a felvonu­lást a rendfenntartó zás­zlóaljak. A France Presse jelentése szerint Co­den és Coşniţa között ismeretlen fegyveresek egy felvonuló rendfenn­tartó alakulatra lőttek. AZ ENSZ TAGORSZÁGAINAK száma tegnap 179-re emelkedett. Felvették a világszervezetbe Grúziát. KÉT SZAKÉRTŐCSOPORTOT küld az ENSZ menekültügyi főbiz­tossága a volt Jugoszláviába, hogy felmérjék a menekültek téli szük­ségleteit.­­ A Nyugat-Európai Unió tagországainak magas rangú tiszt­ségviselői Rómában tervet dolgoz­nak ki a segélyeket szállító menet­oszlopok védelmére.­­ A brit kül­ügyminisztérium megerősítette: au­gusztus 26—28. között Londonban nemzetközi békekonferenciára kerül sor, amelyen részt vesznek a konf­liktusban álló felek, az ENSZ és az európai országok képviselői.­­ Tegnap délelőtt ismét lezárták a szarajevói repülőteret. Csütörtök éjjel és hajnalban heves harcok színtere volt a város, reggel egy bomba a repülőtérre esett. 0 Ka­nada 26 000 délszláv menekültnek ad befogadási engedélyt, s engedé­lyezi számukra az ország területén való letelepedése is. Kanadában már 15 000 volt jugoszláv állampolgár és 1000 menekült tartózkodik. To­vábbi 10 000 volt jugoszláv állam­polgár — akiknek rokonaik élnek Kanadában — a következő két év során bevándorlási engedélyt kap. RÖVIDEN : Nem találtak semmilyen, a tö­megpusztító fegyverekkel kapcsola­tos dokumentumot az iraki mezőgaz­dasági minisztérium épületében — tájékoztatta a BT-t az ENSZ-meg­­bízottak vezetője, aki írásos jelenté­sét a jövő héten készíti el.­­ A Pentagon közölte: Irak fokozta a ci­vil lakosság elleni támadásait az or­szág északi és déli térségében, ami a BT határozatának megszegését je­lenti. 0 A harmadik forduló után sem választottak elnököt a cseh­szlovák parlamentben. A következő fordulóra augusztus 6-án kerül sor. 0 Augusztus végéig a szlovák tör­vényhozás elé terjesztik az új al­kotmánytervezetet, amely — többek között — létrehozza a Szlovák Köz­társaság elnöke tisztségét. Szlová­kiában 3 kormány- és egy parla­menti bizottságot alakítottak a szövetség felbontásának érdekében. A Tibet autonómiájának megadá­sáról kezdett tárgyalásokat a kínai hatóságokkal a Dalai Láma.­­ Amnesztiatörvényt fogadott el a Fü­­löp-szigetek parlamentje. Közke­gyelemben részesítenek 4 500 kom­munista harcost, illetve a déli ré­szek elszakadását akarókat. A tör­vény kezdeményezője a nemrég megválasztott Ramos államfő volt.­­ Oroszországban jelenleg olyan a helyzet, mint a századelőn, szél­sőséges csoportosulások szület­nek, amelyek veszélyeztethetik a demokratikus átalakulást — jelen­tette ki Rómában Ruckoj alelnök, aki Jelcin tervezett látogatásának előkészítésére utazott az olasz fő­városba.­­ Orosz—amerikai vegyes bizottság alakult a második világhá­ború idején a SZU-ban eltűnt ame­rikai állampolgárok kutatására. Ed­dig 39 olyan személy nevét ismerik, akit arra kényszerítettek, hogy szláv nemzetiségűnek vallja magát s így az országban maradjon. HAHOMSZEK 3

Next