Háromszék, 2002. május (14. évfolyam, 3549-3571. szám)

2002-05-23 / 3564. szám

4 E­BRD-KÖZGYŰLÉS A korrupció ellen Kelet-Európában hatékonyabb, a korrupció letörésére alkalmas kormányzati rendszereket kell kialakítani, hogy a térség vonzóbb legyen az átalakítási folyamat befejezéséhez szükséges befektetések számára — mondta az amerikai pénzügy­­miniszter a londoni Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) bukaresti éves közgyűlésén. Paul O'Neill szerint az EBRD kedvezményezettjeinek meg kell kettőzniük a be­fektetési környezet javítására kifejtett erőfeszítéseiket. Fő­képp a balkáni országokban van szükség alapvető refor­mokra, mint például az egy­szerűbb adórendszer megte­remtésére, egyértelmű és ha­tékony szabályozásra, a szer­ződéses és a tulajdonosi jogbiztonság érvényesítésére és a korrupció elleni átfogó fellépésre - mondta a miniszter. O’Neill úgy véli: a gazdasági fejlődés sikerének záloga az olyan vezetés, amely meg­teremti a törvényesség uralmát, keményen dolgozik a korrupció kiirtásán, és ezzel stabilitást teremt a társadalomban, ami elengedhetetlen feltétele a magánszektorból érkező műkö­­dőtőke-befektetéseknek. Az amerikai kormánynak „meg­ingathatatlan meggyőződése”, hogy az egyéni szabadság és szabadságjogok elválaszt­hatatlan kísérői a gyors, fenntartható gazdasági növe­kedésnek — mondta bukaresti sajtóértekezletén az amerikai pénzügyminiszter. European Bank for fil­­ mfil­mmixir­ írttól Jean Lemierre bankelnök a bukaresti közgyűlésen meg­erősítette az EBRD új irány­vonalát, amely előtérbe helye­zi az átalakulási folyamat társadalmi terheit is. Lemierre nyitóbeszédében azt mondta: a működési területet adó országoknak tudniuk kell, hogy a bank „megérti a reformok társadalmi dimenzióit”. Az elnök az emberi jogokat is számon kérte egyes kedvez­ményezett országokon, első­sorban Fehéroroszországon. Lemierre szerint Fehérorosz­­ország az EBRD-finanszírozá­­sok erőteljes csökkentését kockáztatja ha nem érvényesíti az emberi jogokat. Az elnök a Reuters értesülése szerint erről külön levélben értesítette Alekszandr Lukasenko fehér­orosz államfőt. Az EBRD-t ezzel együtt is bírálatok érték emberi jogi szervezetek részéről. A New York-i székhelyű Human Rights Watch az Üzbegisz­­tánba tervezett 2003-as köz­gyűlés helyszínének megvál­toztatására hívta fel a kelet­­európai átalakulás finanszí­rozására 1991-ben alakult londoni nemzetközi bankot. A szervezet szerint az EBRD- közgyűlést az üzbég vezetés úgy fogja beállítani, mint a helyi politikai ellenzékkel, a független sajtóval és a független iszlám csoportokkal szembeni­ bánásmód elismeré­sét. Lemierre-hez írt levelében a Human Rights Watch arra hívta fel az elnök figyelmét, hogy Üzbegisztánban az el­lenzéki pártokat betiltották, aktivistáikat és vezetőiket száműzték, bebörtönözték, zaklatják vagy bántalmazzák. Ha ezt az EBRD a jövő évi közgyűlés ottani megtar­tásával jutalmazza, azzal a bank aláássa mindazt az erőfeszítést, amelyet az üzbég és a nemzetközi közösség kifejt az ü­zbegisztáni diktatórikus rendszer ellen és a törvé­nyesség megteremtése érde­kében. * FŐIDÉNY ELŐTT N­etturizmus Négy év múlva az elektronikus utazási piac értéke elérheti az évi 20 milliárd eurót. Tavaly az ilyen célú internetes oldalak látogatottsága is,75 százalékos ütemben nőtt Európában. A magyar utazási irodák és szállodacégek egyelőre elenyésző százalékban értékesítik termé­keiket a világhálón. A korábban ígéretesnek tűnő internetes utazási vállalkozások az üzleti tervektől elmaradó teljesítmény miatt likviditási gondokkal küzdenek. Egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek viszont a hagyományos utaztatók on­ line vállalkozásai. Az ügyfelek ugyanis ma még csak tájékozódni szeretnek a világhálón, foglalásaikkal inkább az irodákat keresik föl — derül ki egy napokban megjelent felmérésből. A magyarországi utazási piac szereplői is nagyobb mértékben használják az internetet termékeik népszerűsítésére. Igaz, mint ezt a megkérdezett irodáknál és szálloda­­cégeknél állítják, az e-kereskedelem aránya forgalmuknak ma még csak néhány százaléka. A tapasztalat azt mutatja, hogy a magyar utazási irodák elsősorban­­repülőjegyet értékesítenek interneten, míg a kifejezetten az internetes kereskedelemre alakult irodák sem csak az interneten keresztül értékesítenek. A hagyományos cégeken alapuló portálok sikerére jó példa a kilenc nagy légitársaság által alapított Opodo gyors felfutása. A vetélytársak ugyan kétkedve tekintenek rá, s vonzó árait a tulajdonosoktól kapott rendkívüli áraknak és a 65 millió eurós hatékonyságnövelési segélynek tulajdonítják, amelyet azonban a cégvezetés szerint nemsokára tisztáz a napokban indult versenyfelügyeleti vizsgálat. A hagyományos utazási irodák ügyfélkörét így egyre inkább a személyes kapcsolattartáshoz jobban ragaszkodó üzleti és szenior utazók alkotják. Éppen az jelenti tehát a világháló további előretörésének kulcsát is: a tanácsadói szerepre korlátozódó utazási irodákhoz hasonlóan ők is az igényekhez való jobb igazodás és a személyre sza­bott kommunikáció révén lehetnek kedveltebbek. E jó kilátásra ad példát a Priceline.com is. A tavaly még veszteséges portál az idén némileg csökkenő, 262 millió dolláros forgalom mellett már nyereséges zónában van. A repülőjegyek iránti gyenge keresletet ellensúlyozták a hotel- és bérautó-foglalások. A válla­latvezetés a további siker zálogát látja a most bevezetett termékükben: az előre összeállított csomagok helyett az ügyfél saját kívánság szerint választhat a szolgáltatásokból, s ezekhez megadhatja a maximális árakat, így a szolgáltatók ehhez igazodva adják ajánlatukat. A TUI és a Thomas Cook európai tapasztalata ezt azonban cáfolja, náluk egyértelműen a komplett csomagok megrendelése jelentette a forgalom zömét. Minden siker ellenére azonban utóbbi cégnél az elektronikus értékesítés aránya az árbevétel alig egy százalékára rúg csupán. A Touristik Deport be­számolója szerint az on­ line meg­rendelések magasabb átlagára ugyan­akkor bizonyítja, hogy az ügyletek mégsem az olcsóbb ajánlatok miatt látogatják a világhálót, ami kedvező kilátás a jövőre nézve. MAGYARORSZÁG D­rágább lesz a balatoni nyár A balatoni szállások szakértők szerint átlagosan tíz százalékkal lesznek drágábbak, mint tavaly. Egy háromcsillagos szálloda olcsónak tekinthető kétágyas szobája 7000 forint körüli, de az idei főszezonban a 15 000 forint fölötti szobaár sem lesz ritka. A Központi Statisztikai Hivatal szerint a keres­kedelmi szálláshelyeken 2(X) 1 -ben­14,6 milliárd forint volt a szállásdíjbevétel, amely folyó áron 2 szá­zalékkal több, mint az előző évben. Míg a külföldiek vendégéjszakáinak száma kissé nőtt, a hazaiaké mint­egy 4 százalékkal csökkent. A kevesebb hazai vendég azonban a tavalyinál igé­nyesebb volt: 7 százalék­kal többet költött szállás­­díjra, miközben a szobaárak 2001-ben átlagosan 2 százalékkal voltak alacsonyabbak, mint 2000-ben. Összehasonlítva a tavalyi szobaárakat az ideiekkel, a siófoki Aranypart Hotelben például erős emelkedés tapasztalható. Tavaly ugyanis 5900 forintot kellett­ fizetni egy kétágyas szobáért az előszezonban, a főszezonban pedig 9400-at, míg idénre ez a szám 7400 forintra változott az előszezonban, és 13 900 forintra a főszezonban. A siófoki Tourinform iroda munkatársa nem tudott pontos számmal szolgálni a balatoni keres­kedelmi szálláshelyek átlagos áremelkedésével kapcsolatban, de körülbelül 10 százalékos áremel­kedést jósölt. A Siotour Rt. az idén 155 millió forintot költött beruházásra. A Balatontourist Rt. pedig 212 millió forintot költ sátortáboraira és nyaralótelepeire. Idén nyáron minimum 800 forintot kell annak fizetnie éjsza­kánként, aki a Balaton-par­­ton szeretne kempingezni. Ez az előszezonra vonat­kozó földvári kempingár 350 forintos sátorárat, és 450 forintos szállásárat egyesít. A sátorár persze megoszlik a sátorban lakó személyek számával. A balatonlellei Aranylűd háromcsillagos kem­pingben idén az elő­szezonban 700 forint a sátordíj és 700 forint a szállásdíj. A főszezonban a szállásdíj személyenként 900, míg a sátordíj 850 forint. Siófokon az Aranypart kemping az egyik legdrágább a Balaton környékén. Itt a főszezonban 1000 forint a szállásdíj és 750 forint a sátordíj. Ezekben az árak az áfát tartalmazzák, viszont nem szerepel bennük a napi 200 forintos helyi idegenforgalmi adó. Egy négyfős család egyheti kempingezése mérsékeltebb árú kempingben 20 650 forintba kerül. Ehhez még hozzáadódnak az étkezés, a stranddíjak, az utazási költségek és a szórakozási költségek. A balatoni szállodákban a közelgő szezon előtt feltűnően gyengék az előrendelések, sőt, sok helyütt lemondják főleg a német vendégek­­ az eddigi foglalásokat. A lemondásokat az euró bevezetésével és az ennek hatására emelkedő utazási árakkal, a német gazdasági recesszióval és a gyenge magyar turisztikai marketingmunkával magyarázzák a szakértők. Drága Balaton kamatláb-emelkedés. A Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa a piac kisebb meglepetésére 50 bázisponttal, 9 százalékra emelte irányadó alapkamatát. Az áprilisi inflációs adat a vártnál magasabb fogyasztói áremelkedést mutatott, amire a piac meg­felelően reagált. A forint kismértékben gyengült, míg az állampapírpiacon a három­öt éves hozamok emelkedtek nagyobb mértékben, jelezve, hogy megváltoztak a középtávú inflációs várakozások. Ezt követően azonban a hozamgörbe rövid oldalán is hasonló hozamemelkedés következett be, ami egyértelmű jele volt a kamatemelési várakozások erősödésének. A Bertelsmann megveszi a Napstert. A német Bertelsmann média­­birodalom bejelentette, hogy megvásárolja a valaha szebb napokat látott Napster fájlcserélő eszközeit, és kifizeti a társaság hitelezőinek járó nyolcmillió dollárt is. A Napster új szol­gáltatása várhatóan még idén elindul. A megállapodás értelmében a cég e hét elején távozott vezérigazgatója, Konrad Hilbers újra elfoglalja pozícióját, Shawn Fanning, a Napster alapítója pedig technológiai igaz­gatóként működik tovább. A csődközeli helyzetbe jutott Napster megvásárlásáról szóló híresztelések néhány hete láttak napvilágot. A cég egyébként december 14-e óta nem működik az interneten, hivatalosan egy új szoftver tesztelése miatt. A társaság tavaly márciusban eleget tett egy bírósági határozatnak, amely értelmében minden szerzői joggal védett hanganyagot eltávolít a rendszeréről, és eközben megkezdi az egyezkedést a lemezgyártó cégekkel a szol­gáltatás legális úton történő újraindításáról. A német médiavállalat 2000 októberétől több mint 80 millió dollárt költött a Napsterre, és a cég 70 munkatársának visszahívásán is fáradozik. A Napster új szolgáltatása, amely már a szerzői jogokat is figyelembe veszi, várhatóan még idén elindul. Veszteségrekord a British Airwaysnél. „Újkori történelmének” legrosszabb évét zárta a március 31-ével véget ért pénzügyi évadában a British Airways (BA): a brit légitársaság 1987- es privatizációja óta nem látott, 200 millió fontos (77,9 milliárd forintos) adózás előtti veszteséget halmozott fel. Nem alakult különbül a légi­cég forgalma: a bevétel 10 százalékkal visszaesve, 8,3 milliárd fontra csökkent. A hétfőn közzétett eredmény jelentősen elmarad a megelőző év 186 millió fontos profitjához képest. Elemzők szerint a szeptember 11 -e utáni események, a filléres utakat kínáló diszkont légitársaságok (az Easyjet, a Ryanair) agresszív árpolitikája alaposan aláásta a cég pozícióit: a kereslet visszaesett, a fizetőképes utasok elmaradtak, a fokozódó költségtudatosság miatt sokan pedig átpártoltak az olcsóbb társaságokhoz. Ebben a helyzetben a BA radikális és sikeres költségcsökkentésbe kezdett: 13 500 alkalmazottat elbocsátottak, a járatok számát alaposan lecsökkentették, a béreket visszafogták. A „fogyókúrának” végül meglett az eredménye: a negyedik negyedben a költségeket 13 százalékkal sikerült csök­kenteni. Röviden MÉDIAVILÁG Százezer fölött a HVG A magyarországi Heti Világgazdaság, ismertebb nevén a HVG hetilap tavaly átlagban több mint százezer példányban fogyott el, nyeresége megközelítette az egymilliárd forintot. A HVG Rt. árbevétele 2001-ben 4,3 milliárd, adózott eredménye pedig 950 millió forint volt mondta a Világgazdaságnak Szauer Péter, a HVG Rt. vezérigazgatója. A lapot kiadó cég vezetője közölte: a tavalyi év a társaság második legeredményesebb éve volt, és a lap ára idén sem emelkedik. Ugyanakkor — az eredeti tervek szerint — továbbra is együttműködő partnert keres magának a HVG. A cég közgyűlése múlt héten úgy döntött, hogy a nyereség 60 százaléka eredménytartalék lesz, 40 százalékát pedig osztalékként kifizetik. Szauer Péter elmondta, azt is, hogy a nemzetközi átlagnak megfelelően az árbevétel 22 százaléka a lap eladásából, 78 százaléka pedig hirdetési bevételekből számlázott. Tavaly hetente átlagosan 1­14 400-at adtak el a­, újságból. VILAGGAZDASAG 2002. MÁJUS 23.

Next