Hazai 's Külföldi Tudósítások, 1836. 2. félév (1-52. szám)

1836-10-15 / 31. szám

( 242 ) szeretettől hevült kegyes szívű keresztények, kik között kalocsai Érsek , Ex­el a rögtöni se­gedelmet nyújtandó a’ szerencsétlenül károsodotta­kat öszveíratta; Kalocsa városa, ’s üsződ helysége pedig más nap mindjárt kiosztott kenyerekkel mu­­tatták­ meg nemesen érző keblök részvételét. Szász Czegő oc­. lsőjén. A’ gyújtogatok gyilkosságnál is vétkesebb mirjek ide is hogy el­hatott , szomorúan bocsáthatjuk közhírré , mert oc­. lsőjén estve 8 órakor a’ ref. pap szalmás kerítése meggy­uj­tat­ván, ettől minden szénája, gabonája, csűre, gazdasági épűletjei a’ lángok prédájává let­tek — innét a’ tűz a’ haranglábig harapodzván, annak deszkázatja sebes tüze, a’ szép régi ref. templomot is minden belső készületjeivel együtt semmivé tette; a’ tűz által öszvehasadott kőfalak, már most csak mind meg nem igazítható rom, bi­zonyítják, hogy nincs olly emberi kézi mív, a’mit ugyan emberi kéz öszve ne ronthatna. Egy a’tem­plom mellett lakó paraszt gazda minden vagyona is áldozatja lett ezen szerencsétlenségnek, leginkább akkor, midőn a’ tűzből kimentett ládájából négy ökreinek árát is, egy lelketlen gonosztevő kilopta. Se víz, se oltó szerek nem lévén, a’ helységbeli lakosok, csak a’ tulajdonokat kivánván bátorságba tenni, a’ szomszéd falunak, Kerlés igyekezeté­nek köszönheti egyedül csak az, egész szalma fe­­delezetü helység, megmaradását. Ki által, és mi­ből fog ezen szegény ekklézsia valaha felsegítet­ni , az igazán csak a’ végzés titok könyvében le­h­e­t feljegyezve. Erd. NIir. Besztercze oct. 4. A’ gyilkoló kórság ke­serveitől alig kezdé a’ sors nehány napoktól fogva megkímélni Besztercze királyi várost — midőn oct. 4dik déli 11 órakor egy vigyázatlan pipásnak ken­der poszdorjába vert tüze által — a’ kevés évekkel ezelőtt leégett külvárosi házak újra lángba borulá­­nak — száraz idő, még is szeles, egy óra alatt 45 házat teve a’ lángok prédájává; egy beteg öreg, egy gyermek és egy nehány marha is áldozatja le­ve a’ vigyázatlanságnak — nem kondult­ meg egy harang is a’ híradásra, ideje volt a’ tűznek hara­­pódzni — csupa katonai dobszóra, a’ béke szerető városi lakos, nem tudván kőfalai közt hol a’ ve­szedelem — a’ tűz oltásban példás igyekezetét most igen későn nyilvánosíthatta; az őrkatonaság igen szép renddel benn a’ városban várta a’ segítségre való parancsot a’ veszedelem végéig, és így 45 elpusztult gazdával szaporodók száma azon több ezer szerencsétleneknek, kik ezen évben a’ két magyar hazában csak hamvas isten halmokat lát­nak vagyonaik helyett, birtokokban. Érd. Hír. Karloviczon folyó October 4dike éjje­lén szélütésben elhunyt Kulpini Strati­mir­o­vics István, görög nem egyesült érsek és metropolíta, Leopold cs. rend nagykeresztese, valóságos titkos tanácsnok sat. ő Excja becses életének 79dik esz­tendejében. (Lásd Hasznos Mulatságunkat ) Jászberényben folyó évi sept. Ildikén görcs­­mirigyben hirtelen meghialálozott a’ Jász-kerület­nek nagyérdemű kapitánya Makó Lőrincz úr, munkás életének 60dik esztendejében. Az elhunyt sírjára fényt sugároztat fedhetetlen Charaktere ’s azon jeles munkásság, mellyel közel 40 esztendeig viselt kerületi hivatalokat. NAGYB­­ITANNIA. Az angol hírlapokat kizárólag a’ félsziget, kü­lönösen Portugal ügyei foglalatoskodtatják. A’ Ti­mes kérdezi Palmerston lordot, nehány héttel ez­előtt a’ belgák királya, vagy annak emberei által, nem intetett-e meg, hogy Lissabonban Dona Ma­ria kormánya ellen terv készül, és így nem lett volna-e kötelessége azt meggátolni? Mire a’ M. Chronicle így válaszol: ,,A’ britt kormány igenis tudta, nem titkoljuk tovább, hogy oka van Por­tugálban revolutiós mozgástól tartani. De e’ tekin­tetben nem volt szüksége Leopold király figyel­meztetésére; mert mihelyt a’ constitutio Spanyol­­országban kihirdetett ’s elfogadtatott, magának Aberdeen lordnak is, ha külső minister lett volna, látnia kellett volna, hogy e’ példát Portugal kö­vetni fogja. A’ portugáli hírlapok hangja után is lehetett várni a’ revolutiót; maga a’ lissaboni kor­mány is várta azt, ’s háromszor tett intézeteket elnyomására, sőt még Spanyolországból is vissza­hívta seregének egy részét. Vajyon mit kellett volna a’ britt kormánynak cselekedni ? Talán a’ constitutiót levernie? Midőn D. Miguel 1820 ban eltörtötte a’ constitutiót, 6000 angol katona volt Portugálban, az akkori tory-ministerium miért nem lépett közbe, ’s miért nem állította azt vissza? A’ britt kormány, ámbár eleve értesítetett a’ revolu­tiós mozgás kiütéséről, kötelessége szerint nem te­hetett egyebet, mint hogy a’ portugáli kormányt megintse, ’s intézeteket tegyen a’ Portugálban lé­vő britt alattvalók életének ’s vagyonának bizto­sítására.“ — A’ Standard viszont így felel: „A’ britt kormánynak el kellett volna-e nyomni Por­tugálban a’ constitutiót, vagy sem, az maradjom még kérdésben; de hogy a’ királyné ’s kir. fami­lia személyes szabadságáról ’s bátorságáról gondos­kodni kellett volna , kérdésen kívül van. Ta­­gadhatlan dolog, hogy a’ királyné fellázadt kato­­náji által fogollyá tétetett, ’s élete veszélyben for­gott. Miként egyezhetik ez a’ Chronicle azon val­lomásával, hogy a’ britt kormány értesítve volt a’ közeledő kicsisről, nem könnyen foghatni­ meg. Ha Palmerston 1. tudta az ott történendőt, és még

Next