Hazai 's Külföldi Tudósítások, 1836. 2. félév (1-52. szám)
1836-10-15 / 31. szám
( 242 ) szeretettől hevült kegyes szívű keresztények, kik között kalocsai Érsek , Exel a rögtöni segedelmet nyújtandó a’ szerencsétlenül károsodottakat öszveíratta; Kalocsa városa, ’s üsződ helysége pedig más nap mindjárt kiosztott kenyerekkel mutatták meg nemesen érző keblök részvételét. Szász Czegő oc. lsőjén. A’ gyújtogatok gyilkosságnál is vétkesebb mirjek ide is hogy elhatott , szomorúan bocsáthatjuk közhírré , mert oc. lsőjén estve 8 órakor a’ ref. pap szalmás kerítése meggyujtatván, ettől minden szénája, gabonája, csűre, gazdasági épűletjei a’ lángok prédájává lettek — innét a’ tűz a’ haranglábig harapodzván, annak deszkázatja sebes tüze, a’ szép régi ref. templomot is minden belső készületjeivel együtt semmivé tette; a’ tűz által öszvehasadott kőfalak, már most csak mind meg nem igazítható rom, bizonyítják, hogy nincs olly emberi kézi mív, a’mit ugyan emberi kéz öszve ne ronthatna. Egy a’templom mellett lakó paraszt gazda minden vagyona is áldozatja lett ezen szerencsétlenségnek, leginkább akkor, midőn a’ tűzből kimentett ládájából négy ökreinek árát is, egy lelketlen gonosztevő kilopta. Se víz, se oltó szerek nem lévén, a’ helységbeli lakosok, csak a’ tulajdonokat kivánván bátorságba tenni, a’ szomszéd falunak, Kerlés igyekezetének köszönheti egyedül csak az, egész szalma fedelezetü helység, megmaradását. Ki által, és miből fog ezen szegény ekklézsia valaha felsegítetni , az igazán csak a’ végzés titok könyvében lehet feljegyezve. Erd. NIir. Besztercze oct. 4. A’ gyilkoló kórság keserveitől alig kezdé a’ sors nehány napoktól fogva megkímélni Besztercze királyi várost — midőn oct. 4dik déli 11 órakor egy vigyázatlan pipásnak kender poszdorjába vert tüze által — a’ kevés évekkel ezelőtt leégett külvárosi házak újra lángba borulának — száraz idő, még is szeles, egy óra alatt 45 házat teve a’ lángok prédájává; egy beteg öreg, egy gyermek és egy nehány marha is áldozatja leve a’ vigyázatlanságnak — nem kondult meg egy harang is a’ híradásra, ideje volt a’ tűznek harapódzni — csupa katonai dobszóra, a’ béke szerető városi lakos, nem tudván kőfalai közt hol a’ veszedelem — a’ tűz oltásban példás igyekezetét most igen későn nyilvánosíthatta; az őrkatonaság igen szép renddel benn a’ városban várta a’ segítségre való parancsot a’ veszedelem végéig, és így 45 elpusztult gazdával szaporodók száma azon több ezer szerencsétleneknek, kik ezen évben a’ két magyar hazában csak hamvas isten halmokat látnak vagyonaik helyett, birtokokban. Érd. Hír. Karloviczon folyó October 4dike éjjelén szélütésben elhunyt Kulpini Stratimirovics István, görög nem egyesült érsek és metropolíta, Leopold cs. rend nagykeresztese, valóságos titkos tanácsnok sat. ő Excja becses életének 79dik esztendejében. (Lásd Hasznos Mulatságunkat ) Jászberényben folyó évi sept. Ildikén görcsmirigyben hirtelen meghialálozott a’ Jász-kerületnek nagyérdemű kapitánya Makó Lőrincz úr, munkás életének 60dik esztendejében. Az elhunyt sírjára fényt sugároztat fedhetetlen Charaktere ’s azon jeles munkásság, mellyel közel 40 esztendeig viselt kerületi hivatalokat. NAGYBITANNIA. Az angol hírlapokat kizárólag a’ félsziget, különösen Portugal ügyei foglalatoskodtatják. A’ Times kérdezi Palmerston lordot, nehány héttel ezelőtt a’ belgák királya, vagy annak emberei által, nem intetett-e meg, hogy Lissabonban Dona Maria kormánya ellen terv készül, és így nem lett volna-e kötelessége azt meggátolni? Mire a’ M. Chronicle így válaszol: ,,A’ britt kormány igenis tudta, nem titkoljuk tovább, hogy oka van Portugálban revolutiós mozgástól tartani. De e’ tekintetben nem volt szüksége Leopold király figyelmeztetésére; mert mihelyt a’ constitutio Spanyolországban kihirdetett ’s elfogadtatott, magának Aberdeen lordnak is, ha külső minister lett volna, látnia kellett volna, hogy e’ példát Portugal követni fogja. A’ portugáli hírlapok hangja után is lehetett várni a’ revolutiót; maga a’ lissaboni kormány is várta azt, ’s háromszor tett intézeteket elnyomására, sőt még Spanyolországból is visszahívta seregének egy részét. Vajyon mit kellett volna a’ britt kormánynak cselekedni ? Talán a’ constitutiót levernie? Midőn D. Miguel 1820 ban eltörtötte a’ constitutiót, 6000 angol katona volt Portugálban, az akkori tory-ministerium miért nem lépett közbe, ’s miért nem állította azt vissza? A’ britt kormány, ámbár eleve értesítetett a’ revolutiós mozgás kiütéséről, kötelessége szerint nem tehetett egyebet, mint hogy a’ portugáli kormányt megintse, ’s intézeteket tegyen a’ Portugálban lévő britt alattvalók életének ’s vagyonának biztosítására.“ — A’ Standard viszont így felel: „A’ britt kormánynak el kellett volna-e nyomni Portugálban a’ constitutiót, vagy sem, az maradjom még kérdésben; de hogy a’ királyné ’s kir. familia személyes szabadságáról ’s bátorságáról gondoskodni kellett volna , kérdésen kívül van. Tagadhatlan dolog, hogy a’ királyné fellázadt katonáji által fogollyá tétetett, ’s élete veszélyben forgott. Miként egyezhetik ez a’ Chronicle azon vallomásával, hogy a’ britt kormány értesítve volt a’ közeledő kicsisről, nem könnyen foghatni meg. Ha Palmerston 1. tudta az ott történendőt, és még