Hazai 's Külföldi Tudósítások, 1838. 2. félév (1-52. szám)

1838-10-17 / 31. szám

343 gári’s h­adi kormányzó, és Wallmoden Lajos gr. mailandi hadi parancsnok, altábornokok tábor­szernagyokká; Bigot F. Lajos gr. generál-őrnagy altábornokká; Mederer Konrád, és Ruff Fridrik ezredesek generál-őrnagyokká ; Andrée József és Cordon Ferencz báró alezredesek ezredesekké; Dresler János, St. Genois Rudolf gróf, Zamet­­schnik Mihály, Rakittievits István, és Eder Frid­rik őrnagyok alezredesekké; Stoichics Demeter, Mayern Ferencz, Schirl Henrik, Hromeda La­jos, Petrichevich-N­orváth János, Deym Ferencz gróf, Cavriani Károly gr. Limbschen Károly b., Piati János, Kollowrat-Krakovsky Leopold gr., Ullrich Rudolf, Gorizutti Octavius b., Bauenobl János, Marienni Jakab, Sartori Jósef, Paich Si­mon , kapitányok őrnagyokká. Kinsky Antal gr. altábornok és osztálynok tengermelléki hadi kor­mányzóvá,Ernst August nyugalmazott ezredes leo­­poldstadti várparancsnokká, Kolb Ferencz An­dris gránátos zászlóallj’ parancsnokává nevezte­tett. Zichy­ Ferraris­­Emmanuel gr. őrnagy ’s Ra­­deczky gr. szárnysegéde, a’ császár huszár-ezred­hez tétetett­ át. Karacsay Fedor gr. ezredes és cat­­tarói várparancsnok és Lazarich József b. Man­­tuában helybeli alezredes, hivatalukban fölcserél­tettek. Nyugalmaztattak : Köster György ezredes; Andre János, Radochay Miklós (mind­ketten ez­redesi ranggal) és Neugebauer Gáspár b. alez­redesek; St. Julien Kelemen gr., Thanhofer Fe­rencz, és Münchhausen Otto b. őrnagyok: Hen­nersdorf Béla, Wanga Jósef, Sardagna Péter (őr­nagyi ranggal és nyugpénzzel), Thun­ Jósef, Wegerich János, Vitális Sándor, Wimpf­en A. Gusztáv b., Wirtak Imre, Ehler Antal és Petzek József kapitányok mind őrnagyi ranggal. Idegen rendeket ’s viselhetésökre legfensőbb engedelm­et nyertek: Radeczky Jósef gr. lombard - velenczei parancsnok-general a’ kir. sardiniai st. Anuncia­­de-rendet; Clam-Martinitz Károly gr.­ tábornok ’s ő Felségének fősegéde , a’ kir. sardiniai St. Móricz és Lázár - rend nagy keresztjét; Moll Já­nos b. ezredes ugyanazon rend közép, Lederer Auguszt b. őrnagy ’s Ő Felségének szárny-segé­de pedig kis keresztjét; Kentzinger Károly b. nyugalmazott generál-őrnagy a Lucca­rgi kato­nai sz.*György rend’­első osztályú, Brodorotti Fridrik őrnagy és Körber Fülöp főhadnagy má­sod osztályú keresztjét. Graefenbergi (ausztriai Silesiaban) hírek sze­rint Priesznitz’ idei víz vendégei közt e követke­zők találtattak: Skrzynecky, Krasinski ,Chropicki, Szymanowsky,’s többen a’ lengy­el lázadás’ vezérei közűl. Továbbá Esterházy és Schwarzenberg hg­­nek, Lichtenstein Károly, Montlucar, és Nassau hgek. A’ graefenbergi vendégek’ száma átalában aug. 20-án 622re ment, köztök 3 hg., 2 hgné, 41 gróf, 14 grné, 27 báró, 10 báróné, 109 ne­mes vagy hadi tiszt, 56 nemes vagy hadi tisztnő 85 tistviselő, 20 tisztviselőné és 14 orvos, Jon­gybrd­aiun­a. A’ Satirist hiteles kútfőre hivatkozva állítja , hogy Fülöp Lajosnak Nemours hg. ’s Victoria ki­rályné’ összekötése iránti ajánlata elfogadtatott, ’s jelenleg a’ királyné’ és ministerei’ tanácsko­zása alatt van. Az United Service Gazette ellen­ben szinte hiteles forrásra hivatkozva jelenti, mi­ként ő fölsége Kent­hgné és Melbourne lord’ be­folyása által, Szász Coburg hg. legidősb fiával le­endő összeketésben megegyezett, ’s a’ belgák’ki­rályának minapi látogatása főleg ezt tárgyazá. Ál­lítja továbbá, hogy a’parlamenttől, mihelyt meg­­nyittatik, ő fölsége’összekelése miatt azonnal a’ civillista’ szaporítása fog köretni. A’ Spectator megjegyzi: ,,A’ belgák’ királya’és királynéjának elutazta óta Windsorban halotti csend van. Mel­bourne 1. a’ királyi lakban állandó tanyát ütött. Néha az ő és királyi úrnéja’ mulatságára egy egy sürgöny­ érkezik Downing­ Streetből, egyébiránt a’ királynénál bókoló udvarnok’ szerepét viszi.“ A’ M. Chronicle így nyilatkozik a’ franczia-schwei­­zi kérdésről: „A’ franczia kormány bölcsen cse­lekszik, ha Bonaparte La­jos’ elutazásával Schweiz­­ból megelégszik. E’fiatal hgnek nem lehetett szán­déka zavarokat okozni a’ franczia kormánynak, mert ha ezt akarja, nem jelenti vala a’ thurgaui tanácsnak, hogy el akar utazni, hanem be vár­ta volna a’ szövetségi gyűlés’ tagadó válaszát,’s a’ franczia kormánynak erre következendett lépését, melly háborúnak nevetséges, csupán franczia os­tromzárnak elégtelen, más hatalmakkal együtt rendett ostromzárnak pedig gyűlöletes lett vol­na.“ A’ különben radical Examiner igen komo­lyan szól a’ nép’ mostani ingerültségéről. „Sem­mi se örvendeztetne, úgy­mond, bennünket annyi­ra, mintha a’ dolgozó néposztályok erkölcsi ere­jük’ növekednék ’s nézeteik a’ többi osztályok’ figyelmét is magokra vonni képesek volnának. Ők közelébb már jóval előhaladtak a’ köztiszte­letben; ügyességük ’s belátásuk, bajos helyzetük mellett is meglepőleg hatott azokra, kik őket eddig csak megvetni szokták; de még sok van hátra, mit csak halk és békés előhaladással lehet elérni. E’ haladást könnyen gátolhatják a’ mos­tani jelenések. Nem az erkölcsi erő’ elégtelensé­gét tanúsítja-e az anyagi erőre hivatkozás? Meg­érett-e az politikai hatalomra, ki mindig kész pol­gárháborúra ? Képes-e az, ki azonnal fegyverhez

Next