Hétfői Hírek, 1973. július-december (17. évfolyam, 27-52. szám)
1973-10-22 / 43. szám
Négy óriás A leninvárosi olefinüzem építéséről tájékoztat a miniszteri biztos Mezők, erdők között fekszik a város, amely Leninről kapta a nevét. Közelében terjeszkedik négy nagy óriás: egyikük — a Tiszai Vegyikombinát — már él, a másik három — az Olefinmű, a Tiszai Hőerőmű és a Tiszai Kőolajfinomító — születőben van. A jelen tehát az erőfeszítések, az összefogások korszaka, évekig tart még a nagyszabású építőmunka. Hol tart jelenleg? Budapest—Leninváros közötti távolság. Csak az előírásoknak megfelelően levizsgázott hegesztők végezhetik ezt a munkát, ezért külön tanfolyamokon képezték ki erre a szakmunkásokat, s ma már több mint száz ilyen különlegesen képzett hegesztő dolgozik. Épül már a Leninvárosból a Szovjetunióba tartó etiléntávvezeték, amelynek magyarországi szakasza 130 kilométer lesz. Megérkeztek a legkorszerűbb amerikai kompresszorok, amelyek az ipari gázokat, s az előállított termékeket továbbítják. — A szerelési munka jelentős részét év végéig befejezzük — tájékoztat Szabó Gergely. — Jelenleg már túl vagyunk az építés félidején. A teljes üzemhez a terv szerint évente 900 000 ezer tonna ipari benzint használunk majd fel, s ebből 250 ezer tonna etilént, 130 ezer tonna propilént — a műanyaggyártás alapanyagait — és 200 ezer tonna magas oktánszámú szuperbenzint, továbbá 80 ezer tonna úgynevezett C— 4-es terméket állítunk elő, amelyből műgumi és műkancsuk készíthető. Az épülő nagy mű közelében a város még szunnyad. Bár már 13 ezren lakják, még nincs itt igazi élet. Este 8 után kihalt minden, s mozi is csak ritkán játszik utolsó előadást. Van már művelődési ház, könyvtár, étterem, iskola, KÖZÉRT, de nincs még kórház, szülőotthon. Ám minden harmadik ember kocsitulajdonos, minden lakás központi és távfűtéses. A várost — mint a helyiek mondják — „be kell még lakni”. Tőke Péter Különleges képzettséggel Jelenleg negyvennyolc vállalat kétezer munkása, szerelője, technikusa dolgozik az olefinmű építésén. Az egyik brigád szinte a másik sarkában jár, csaknem minden gép és alkatrész együtt van, a hatalmas, automatizált üzemet össze kell rakni, mint egy Marklin-játékot. Csaknem olyan hosszúságú csőkígyórendszert kell itt eggyé forrasztani, amekkora a Téma: a tananyagcsökkentés Vizsgálat 22 gimnáziumban Mit követelnek az egyetemi felvételnél Huszonkét fővárosi és vidéki gimnáziumban vizsgálta meg a Művelődésügyi Minisztérium az elmúlt hetekben, miként valósulnak meg az oktatáspolitikai párthatározat rövid távú tervei. A tapasztalatokról érdeklődtünk Werker Ottónál, a gimnáziumi osztály vezetőjénél. — Az új óratervekkel kapcsolatos feladatokat — mondta — mindenütt megoldották. Pedig nem volt könnyű, hiszen csak testnevelésből 50 százalékkal nőtt és matematikából, énekből is változott az óraszám. Tapasztalataink szerint jól valósították meg a fakultatív, a választható tantárgyak bevezetését is. Mint tudott, ez egy idegen nyelv vagy gyakorlati oktatás, illetve egy második idegen nyelv választására adott lehetőséget. A vizsgált gimnáziumokban általában felefele arányú volt a megoszlás. A gyakorlati oktatást illetően elsősorban a praktikus jellegű tantárgyak iránt volt nagy az érdeklődés. Sok iskolában választották a gyors- és gépírást, a műszaki rajzot, az autóvezetést és -szerelést, a szabás-varrást. Mindez a helyesen végrehajtott tananyagcsökkentés eredménye? — Részben. A tananyagcsökkentés egyik legkedvezőbb hatása, hogy a gimnáziumokban jelentősen megnőtt az iskolai könyvtárak forgalma. A diákoknak több az idejük az olvasásra. Ez, persze, nem a munka alóli mentesítést jelenti, hanem elsősorban a felesleges, lexikális ismeretek, adatok megköveteléséről való lemondást. Milyen problémák adódtak az iskolai vizsgálatok során? — A pedagógusoknál a házi feladatok csökkentésére vonatkozó rendelkezés talált legkevésbé megértésre. Ennél alapvető szemléletváltozásra van szükség, ami bizonyára hosszabb időt vesz igénybe. Előfordul például, hogy egyes tanárok a „szorgalmi” feladatot kötelezőként kérik számon. Reméljük, hogy mielőbb megértik: ha a tanítási órákon jól szervezik meg a munkát, akkor nem szükséges az otthoni feladatoktól várni az eredményeket. Figyelembe veszik-e majd az egyetemi felvételiknél a tananyagcsökkentést? — Mind a huszonkét vizsgált gimnáziumban felvetődött ez a probléma. Megnyugtatásul közölhetjük: hamarosan megjelenik az eddiginél részletesebb felvételi tájékoztató, amelyből kitűnik, hogy ez a szempont messzemenően érvényesül. De tudomásul kell venni, hogy a felvételi vizsga bizonyos mértékig verseny is. Ha a felvételizők a kötelező anyagot valamennyien tudják, akkor a többlettudás és ismeret dönt. A gimnáziumoknak nem az a feladatuk, hogy a felvételi vizsgára készítsenek fel, hanem, hogy alkalmassá tegyék a fiatalokat a felsőfokú ismeretek megszerzésére. Ehhez pedig elsősorban az önálló gondolkodás képességét kell bennük kifejleszteni. Pálos Miklós Mederszabályozási munkálatokat végez a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság a Tisza szolnoki szakaszán. Az elmúlt évtizedekben a híd előtti folyókanyarban nagy tömegű hordalék rakódott le, s ez megváltoztatta a víz sodróvonalát, veszélyeztetve a parton levő városi vízművet, a villanytelepet és egyéb fontos a Tisz létesítményeket. Emellett növelte az árvízveszélyt is. Ezért az igazgatóság, megfelelő partbiztosítás után, holland gyártmányú, modern úszó-kotró gépet állított munkába, mellyel a folyó medrében fellazítják az üledéket, az iszapot, s azt egy nagy teljesítményű szivattyú, vízzel keverve, mintegy 1500 méter hosszú nyomócsövön át, az alcsiszigeti holtág árvízvédelmi töltése és a Tisza-meder közötti terület feltöltésére továbbítja. Az iszap kiválása után a vizet visszavezetik a folyóba. Az új berendezéssel év végéig mintegy 30 ezer köbméter hordalékot távolítanak el a folyóból. 1975. január 1-ig A HH munkatársa az olefinprogram — a szuperbenzin és műanyag-alapanyagok — megvalósítására kijelölt miniszteri biztos, Szabó Gergely vendége. (Ő egyben a munkálatokat irányító Petrolkémiai Beruházási Vállalat igazgatója is.) Mielőtt az olefinműhöz kísérne, ismerteti a program főbb adatait. Az Olefinmű berendezéseinek vásárlásáról szóló szerződést 1971 közepén írták alá, megszületett az olefinprogram. Ennek értelmében hazánk 5,5 milliárd forintos költséggel létesít olefinüzemet, amely termékeinek több mint felét csővezetéken a Szovjetunióba szállítja, különféle műanyagokért cserébe. — Egy olefinüzem építése és termelése ma már csak akkor gazdaságos, ha legalább évi 200 ezer tonnát tud termelni — mondja a miniszteri biztos. — Ennyi műanyagipari alapanyagot feldolgozó gyárat viszont egy olyan kis ország, mint hazánk, nem tud létesíteni. Mivel a Szovjetunióban, a Kárpátokon túl, Katusnál épül egy vegyipari üzem, amelynek termeléséhez etilén alapanyagra van szüksége, a megállapodás létrejött. Volt azonban egy feltétel: 1975. január 1-én már termelnünk kell. Napokat sem késhetünk, mert ha mi nem tudunk dolgozni, szovjet partnereink sem. Vállaltuk a rizikót. Rendkívüli intézkedésekre volt szükség, hogy mindent időben megszervezzenek. Az építés 1972-ben kezdődött, s a múlt év végéig már 215 millió forint értékű munkát végeztek el. Az idén megindulhattak a szerelési munkák is. Az NSZK-beli Linde-cég határidő előtt, ez év elején minden berendezést és gépet leszállított. ÓBUDA: Áruszállítás - föld alatt Alagutak az Örs vezér téren A fővárosi kereskedelmi hálózat fejlesztéséről rendezett vitát a Hazafias Népfront Várospolitikai Munkabizottsága. Elmondták: a budapesti üzletekben egy négyzetméterre 70 százalékkal nagyobb forgalom jut, mint az országos átlag, az utca képét sok helyen csúfítják a járdán tornyosuló göngyölegek, ládák. Mi a megoldás? A nyilvános értekezleten sok érdekes javaslat hangzott el. Nem megvalósíthatatlan az az ötlet, amely szerint a Belvárosban a gázprogram megvalósulásával felszabadult pincéket az üzletek "Eladótérként, vagy raktárként használják ki- Kovács Gyula, a Fővárosi Tanács Kereskedelmi Főosztályának vezetője elmondta: úgynevezett szállító alagutak építésével kívánják megoldani az Örs vezér téren, és az Óbudai lakótelepen épülő 20 ezer négyzetméter alapterületű bevásárló központok áruellátást, így a forgalom kikerülésével, a föld alatt juthatnak majd el a bevásárló központok pinceraktáraihoz. Hasonló megoldást terveznek a Belváros áruellátására is. Orvos sem jár orvoshoz A negyvenen felüliek egészségügyi vizsgálatának tapasztalatai Amint arról már beszámoltunk, nemrég megkezdődődött kilencvenezer negyven éven felüli fővárosi lakos teljes egészségügyi kivizsgálása. A reprezentatív felmérés célja: megállapítani milyen fizikai megterhelésnek van kitéve ez a korosztály, milyen fokú a tápláltsága, milyen rejtett, fel nem ismert betegségekben, például cukor-, szív-, vagy érrendszeri betegségekben szenved. A munkában 77 körzeti orvos vesz részt. A kezdeti eredmények alapján kiderült, hogy az eddig vizsgáltak 30 százaléka az utóbbi 4—5 évben egyáltalán nem volt orvosnál. Különösen a 40—60 év közöttiek idegenkednek az orvostól, illetve becsülik túl egészségüket. Körzetenként eddig mintegy 200—200, összesen mintegy 15 000 embert vizsgáltak meg alaposan. Örvendetes tény, hogy a magaskorúak, főleg a 70 év körüliek között sokan egészségesek. Az ennél fiatalabbak között azonban sok a magasvérnyomású és a cukorbeteg. A szűrésben részesülők két, egyenként 50—50 kérdést tartalmazó kérdőívet kaptak körzeti orvosuktól, a lakóbizottságokon, illetve a vöröskeresztes aktívákon keresztül. Ezekből elsősorban meteorológiai érzékenységükre, valamint idegrendszerük állapotára következtetnek. A szükség szerinti szakvizsgálatok most zajlanak a kerületi szakrendelőkben. A napokban az egyik körzetben egy daganatos bélbeteget találtak, aki mit sem tudott betegségéről. Azonnal megoperálták, s állapota jó. Felfedeztek egy kéthetes szívinfarktust is. A beteg mindöszsze hasi fájdalmat érzett, s arra gondolt, hogy elrontotta a gyomrát. A teljes egészségügyi szűrést a 77 budapesti körzetben az orvosok a napi beteggondozási munkájukon felül, önként vállalták. Érdekessége az egészségügyi felmérésnek, hogy a Magyar Általános Orvosok Tudományos Egyesülete ezzel kapcsolatban ismerte fel: maguk a körzeti orvosok sem járnak orvoshoz, többségük 10—15 éve nem vett részt alapos kivizsgáláson. Ugyanakkor a körzeti orvosok átlagéletkora tíz évvel alacsonyabb, mint a lakosság átlagéletkora. Ezért most az összes fővárosi és vidéki körzeti orvost — függetlenül életkorától — bekapcsolják a betegségfelmérő, illetve megelőző egészségügyi szűrésbe. Kocsis Éva Csokonai évfordulóra Csokonai Vitéz Mihály születésének 200. évfordulója alkalmából, november 16-án teret neveznek el a költőről Debrecenben, s máris megjelent a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár gondozásában egy 70 oldalas Csokonai-füzet, amiben megtalálhatók a költő műveiről, nyelvezetéről, fordításairól és a vele kapcsolatos anekdotákról szóló ismertetések. Alkotóház Nyírbátorban 200 ezer forintos költséggel épül fel Szabolcs megye első alkotóháza: egy négyszobás lakást alakítanak át, s műtermet is építenek hozzá, a berendezést a Képzőművészek Szövetsége adja majd. TV-TULAJDONOSOK TETŐANTENNA SZERELÉSE ÉS JAVÍTÁSA GARANCIÁVAL a budapesti I. és II. programra, a csehszlovákiai és az URH-adókra Budaörs, Szabadság u. 44. Telefon: 149—192., reggel 7-től este 6 óráig. Hogyan hatott? Az ifjúsági törvény életbe lépése óta elkövetkezett a második ősz, a második tervév utolsó negyede. Időszerű hát a rövid visszapillantás: hogyan hatott eddig a törvény a fiatalok életére? A fiatalok helyzetének könnyítésére és javítására készült vállalati intézkedési tervek legtöbbje nem üres kinyilatkoztatásokat tartalmaz, hanem sokoldalú, gyakorlati támogatást ír elő. Egyebek között ezt bizonyítja, hogy az ifjúmunkások bérszintje biztatóan emelkedik, az emelkedés a törvény hatálybalépésének második évfordulójára országos átlagban eléri a 8,8 százalékot. Javulás tapasztalható a lakáselosztásnál is: az előző évek 20 százalékos arányával szemben ma már fiatal házasok kapják az elkészült lakások 45—50 százalékát. Megkezdődött az ifjúsági bútorakció is. Az igen széles jogkörrel felhatalmazott Országos Ifjúsági és Oktatási Tanács 24 millió forintot fordít, a Fővárosi Tanács és a megyei tanácsok pedig további 10 milliót juttatnak a tanulás terheinek csökkentésére. E 34 millióból az idei tanévben már 15 ezer rászoruló család középiskolás gyermeke kap évente 2000—4000 forint ösztöndíjat. Ez a támogatás remélhetően tovább bátorítja a fizikai dolgozókat, a nagycsaládosokat fiuk, lányuk taníttatására. Javult a kulturális kedvezmények mérlege is. A most kezdődött évadban 170 ezer tanuló jut olcsó színház- és hangversenybérlethez, valamint a színházjegyek árát csökkentő utalványhoz. Ez a rövid, s egyáltalán nem részletes felsorolás mindössze az ifjúsági törvény adta jogok és lehetőségek megvalósulásának folyamatáról ad sommás áttekintést. A jogok és lehetőségek körének további szélesítése, az ifjúság kedvezményeinek bővítése függ nemzeti jövedelmünk növekedésének ütemétől, tehát mindannyiunk, köztük a fiatalok jó munkájától is. (ké.)