Hevesmegyei Népújság, 1953. január (1-9. szám)
1953-01-01 / 1. szám
1 HEVES MEGYEI NÉPÚJSÁG Becsüljük meg párttagsági könyvünket Fejlődésünk élharcosai, egész hazánk kommunistái az új tagsági könyv átvételére készülnek. Alig pár nap és párttagjaink kezébe kerül a kommunisták legdrágább kincse, a tagsági könyv. „A párttagsági könyv a párttag legféltettebb pártokmánya, mely a párthoz való tartozást bizonyítja) nem egyszerű igazolvány tehát, hanem a párttag megtisztelő címére jogosító okirat” — hangsúlyozza a Központi Vezetőség határozata. A tagsági könyv igazolja, hogy tulajdonosa ahhoz a párthoz tartozik, mely létrejötte óta küzd a népek szabadságáért, a dolgozó nép kizsákmányolóival szemben. Alig, egy évtizeddel ezelőtt börtönt, halált jelentett kommunista párttagnak lenni, mégis ezrek és tízezrek vállották a kínzást, a mártírhalált a nagy ügy érdekében. A felszabadulás után legálissá vált pártunk szabadon küzdhetett a fasiszta maradványok felszámolásáért, dolgozó népünk minden rendű ellensége ellen. Megtisztelő, felemelő érzés olyan párt tagjának lenni, mely a Szovjetunió segítségével, Rákosi elvtárs vezetésével a fasiszták által lerombolt, feldúlt országból a tömeget segítségével békés, virágzó, a szocializmus haladó hazát teremtett népének. A párttagsági könyv párttagjaink szive felett azt bizonyítja, hogy a szebb életért folyó harcban életi iár annak tulajdonosa. /1 . A párttagsági könyvi kicserélésével kapcsolatos összeíró munkában megyénk párttagjainak döntő többsége azzal is bebizonyította hűségét, szeretetét pártunk iránt, hogy tisztán, gondosan megőrizve nyújtotta át a legféltettebb okmányt pártcsoport bizalmijának összeírás végett. Számos olyan párttag volt, aki azelőtt elhanyagolta a párttag legelemibb kötelezettségét a tagdíjfizetést. A Központi Vezetőség határozata után, mely többek között kimondja, hogy csak az kaphat új tagsági könyvet, akinek tagdíjhátraléka nincs, párttagságunk nagy többsége eleget tett kötelezettségének. Augusztusban párttagjaimat megint csak 80.3 százaléka fizetett tagsági díjat; a hevesi járásban 37.2, a pétervásári járásban 25.6, a füzesabonyi járásban a párttagság 20 százaléka nem fizetett tagdíjat. December 29-ig a hevesi járásban mindössze kettő, a pétervásári járásban a párttagság négy százaléka nem fizetett csak tagdíjat. Olyan párttagok is voltak, akik 25—30 hónapra visszamenőleg fizették meg tartozásukat a pártnak. Megértették: ez a legkevesebb, melyet tenniük kell mindazokért, amit a párttól kaptak Akadtak olyanok is párttagjaink között, akik nem értették meg, hogy a párttagsági könyv megbecsülése pártunk védelmét is jelenti az ellenség behatolása ellen. Az egri járásban 50, a füzesabonyi járásban 98 tagsági könyv veszett el. Párttagjainknak, mikor az 51 tagsági könyvet kezükbe veszik emlékezniük kell arra, hogy a kommunista pártok történetében nem egy eset fordult elő, amikor ellenséges elemek. — megtalált, vagy lopott tagsági könyv ^ birtokában befurakodtak a pártba, s így móduukban állt, hogy belülről bomlasszák a pártot, nehezítsék munkájét. Éppen ezért nem mindegy, hol tartjuk tagságv könnyünket. Sokan könnyeden, kabátjuk külső zsebében, aktatáskában, vagy egyéb alkalmatlan hélyen tartják, ahonnan könnyen kieshet, s az ellenség kezébe kerülhet. Minden párttag tartja legfontosabb kötelességének, hogy olyan helyen őrizze tagsági könyvét, ahol avatatlan kéz nem férfiét hozzá. A párttagsági könyv megbecsülésében álljon példaként minden párttag előtt a Szovjet Hadsereg kommunistáinak hősies magatartása, amellyel a fasizmus ellen vívott legvéresebb harcok közepette is, szívük felett féltve őrizték tagsági könyvüket. Ne felejtsék a párttagjaink: a párttagsági könyv a párttag tükre, mely megmutatja a párttag öntudatának fejlődését, a tagdíjfizetés rendszeres teljesítését, az átjelentések teljesítését, s egyben azt is, mennyire őrzi tagsági könyvét. Most, amikor az új tagsági könyv átvételére készülünk, gondolunk arra, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszusa módosított Szervezeti Szabályzatában eddiginél is magasabbra emelte a párttag megtisztelő címét. Mi, magyar kommunisták is harcosai vagyunk a népeket átfogó haladás tábornak, amelynek élén a Szovjetunió halad és ez tőlünk még több odaadást, éberséget és párttagsági könyvünk iránti nagyobb megbecsülést követel. Minden párttag, kommunista féltve őrizze és becsülje párthoz való tartozásának jelképét, vigyázzon új párttagsági könyvére, mint a szeme fényére. Tanulmányozzuk a párt KIK. kongressusának határozatait Részletek F. Mazanov, az L. M. Kagainovics T. számú golyóscsanágy-gyár párttitkárának beszédéből. A XIX. pártkongresszus határozatainak magyarázatai terén végzett politikai tömegmunkánál fontos szerepet játszik a szemléltető agitáció. Valamennyi műhelyben sok színes plakátot helyeztünk el, amelyeken idézeteket közöltünk Sztálin elvtárs beszédéből Malenkov elvtárs beszámolóiéból és más kongresszusi anyagokból. A békeharc!, — Harc szeretett hazánk gazdaság hatalmának megszilárdításáért! — felhívások arra, hogy széles körben bontakozzék ki a szocialista verseny az új sztálini ötéves terv teljesítéséért — íme? ez a tartalma a műhelybeli szemléltető agitációnak. A szemléltető agitációt teljesen felújítottuk, a legtöbb műhelyt vörös sarokban, a kongresszusi anyag alapján készített plakátok és diagrammok a szovjet nép gazdasági és kulturális sikereit mutatják be. A görgőcsapágyműhely vörös sarkában két nagy vászonfestmény van, amelyet egy felirat alatt egyesítettünk. A felirat szövege: ..Miért harcol a szovjet nép az ötödik ötéves tervben”. Az egyik vászonfestményen számok mutatják az ipari termelés egyes ágainak fejlődését az új ötéves tervben, a másik ugyanezt mutatja be a mezőgazdaságról. A műhelyi szerkesztő bizottságok rendszeresen adnak ki faliújságokat, amelyek az új ötéves terv népszerűsítésével foglalkoznak. A görgő és a nagy m írbeli szerkesztőbizottság a tartalom és kiállítás tekintetében nemrégiben kitűnő számot adott ki A Szovjetunió villamosítási tervétől a kommunizmus nagy építkezéséig“ cím alatt. Ebben a faliújságban érdekes kifejező anyagokat gyűjtöttek össze, hazánk villamosításáról. Ilyen anyagokat ismertet számról számra üzemi lapunk is. Az agitátorok beszélgetéseik során is gyakran használják fel a szemléltető agitáció eszközeit — térképeket, diagrammokat, kifejező illusztrációkat. Potaipov agitátor például, aki a szerszám műhelyben dolgozik, amikor az ötödik ötéves tervről beszélgetett, olyan térképet használt fel, amelyen megjelölte az óriási építkezések helyeit. Sztálin dutéri születésnapján nyitottak meg kis mézőmuinkát Komoly, szívós és tervszerű munka folyik év eleje óta a szilvásváradi általános iskola nevelői, úttörő és szülői munkaközössége között. Cél a tanulmányi színvonlal, a természettudományi világnézet, a tárgyi tudás és technikai képzés emelése. Ennek érdekében szervezték meg iskolánk múzeumát, amelynek feladata a Bükk és Szilvásvárad értékeinek feldolgozása volt. A múzeum elkészítésében igen jó munkát végeztek a nevelők, az úttörő szakkörök, a szülői munkaközösség és a patronáló üzemek dolgozóit is. December 21-én, Sztálin elvtárs születésnapján nyitottuk meg kis múzeumunkat. Ez a kiállítás is bizonyította, hogy az iskolában új típusú, sokoldalú szocialista embereket nevelnek. Kiemelkedő a kiállítás anyagából a község történelmének feldolgozása írásban és színes rajzokban, amely bemutatja Szilvásvárad hétszáz éves szenvedését, teljes kizsákmányolását, de az utolsó színes rajz már a felszabadulás pillanatában ábrázolja a községet; egy szovjet katona jöm, karján magyar gyermekkel. A kiállításon ízléses fametszetgyűjtemények láthatók: 95 éves cserfa, tölgyfametszetek, kitömött rókák, egerészölyvek, fácánok, foglyok; fölöttük üveg alatt a környék madarainak színes toll - gyűjteménye egy másik sarokban őz és szarvasagancsgyüjtemény és ezekből készült népművészeti csontfaragások. A kiállítás legszebb alkotása Simon Károly erdész; hatalmas, szépen elkészített kerekasztalai mely a Bükk-fensíkot, illetve az itt folyó munkát ábrázolja. A parányi mészégető-kemencék izzanak, a fai szénégető füstöl; de láthatjuk az apró kocsikat, amin fát fuvaroznak; az őz, szarvas és vaddisznócsaládok viaszból készített másai szinte élnek, az erdő fái hajladoznak. De nehéz lenne felsorolni az ásványok, a fametszetek sorozatát, amely mind a tanulók jó munkáit bizonyítja és azt a lelkesedést, amellyel a tanulók, a szülők, a nevelők erre a kiállításra készültek. A kiállítást több mint 500 dolgozó látogatta meg és írta be a látogatási könyvbe az elismerés és az őszinte megbecsülés sorait. Ez a kiállítás nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy az a kóla és a szülők még szorosabb együttműködésben dolgozzanak. Kálmán Ferenc Igazgató Harmincéves a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Lenin és Sztálin kezdettől fogva egy olyan szocialista állam felépítésén munkálkodtak,amely önkéntes szövetségbe forrasztja össze oroszhon népeit. „Mi, — hangsúlyozta Lenin — a nemzetek önkéntes szövetségét akarjuk, olyan szövetséget,amely nem engedné meg, hogy 'egyik nemzet ráerőszakolja akaratát a másikra; olyan szövetséget, amely a legteljesebb bizalom, a testvéri egység világos felismerése, a teljesen önkéntes megegyezés alapján jönne létre" E nagyszerű szövetség létrejöttének december 30-án ünnepeltük harmincadik évfordulóját. 1922 december 30-án, a 'Szovjetek I. Össz szövetségi kongresszusán, Sztálin elvtárs 'előadói beszéde után, ünnepélyesen kimondották a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének (SZSZKSZ) megalakítását. Akkor még csak négy , ma már tizenhat szövetséges köztársaság, számtalan autonóm köztársaság és nemzeti terület alkotja a nagy szovjet államot. Az egyenlő jogok — mégis csak az út kezdetét jelenthették. A különböző nemzetek fejlettségi foka ugyanis igen elütött egymástól. Az egyik oldalon világvárosok, a másikon nomád sátorlakók s míg az orosz irodalom lapjaira már Puskinok, Gogolyok, Tolsztojok írták be nevüket, addig a baskíroknak még ábécéjük sem volt. Ismét Sztálin elvtárs mutatott rá a leglényegesebb tennivalókra: nemzeti kérdés olyan rendszabályok kidolgozását követeli, amelyek az elmaradott nemzetek és népek dolgozó tömegeinek gazdasági, politikai és kulturális haladását megkönnyítik, amelyek módot nyújtanak nekik arra, hogy utolérjék az előrehaladott proletár Közép- Oroszországot". Az elmúlt három évtized alatt a nemzetiségi területek rohamos fejlődése példátlanul áll a történelemben. Olyan területek, ahol annak előtte ritkaság, sőt kincsszámba ment az iparcikk, magasan iparosodott területekké váltak. Jakutiában százharmincszorosára, Kirgiziában százszorosára emelkedett »?. ipari termelés, Burját-Mongóliában, ahol régen összesen húsz kisipari vállalkozás volt — ma 280 nagyüzem működik, közöttük bányák, gépgyárak, könnyűipari kombinátok. Amikor az 1900-as évek elején Szamszonov cári főhivatalnokhoz kérvény érkezett, hogy a mai Üzbekisztán területén építsenek textilüzemet, így válaszolt: „Kiutasítani a kérelmet, mert az egészségtelen konkurrenciát jelentene az orosz gyárosok számára Azóta itt hatalmas textilbázist hívtak életre s az üzbég földek dús gyapottermései Taskent, Fergana, Koskand üzemeiben dolgozzák fel. Virágzásnak indult a mezőgazdasági termelés is. A magas északon — ahol egy évben legfeljebb 70 -80 fagymentes napra lehet számítani, s ahol lehetetlennek tartották a gabona termesztését — a szovjet tudomány segítségével nagymennyiségű búzát, rozsot takarítanak be. Az egykori Éhség sztyeppén, amelynek forrón perzselő homokját — a szólásmondás szerint — a nyúl is ,,sült nyúl ként" hagyta el, ma gyapot cserjék virágzanak. Őzbeki sátánban ezer hektárnyi vetésterületre 14 traktor jut, míg Franciaországban ugyanilyen területre 7, Olaszországban 4 és Iránban 1/18-ad traktor, tehát legfeljebb egy kerete a gépnek. Talán még a gazdasági fejlődésnél is szembetűnőbb azonban a kulturális előrehaladás. Negyvennyolc nemzetiség írását a szovjet hatalom éveiben alkották meg. Üzbekisztánban 1917-ben a lakosság egy százaléka tudott írni-olvasni, ma 29 tudományos kutatóintézet és 36 főiskola működik a köztársaságban, az iskolák száma több mint ötvenszeresére emelkedett. Alig Franciaországban 36, Indiában 9, Iránban 3 egyetemi hallgató jut 10.000 lakosra, addig Tádzsikisztánban 58, Üzbekisztánban 71 és Azerbajdzsánban 93. Ezek a korlátlan lehetőségek biztosítják, hogy kinyíljanak, virágozzanak a népi tehetségek. „Kik egykor uraknak rabjai voltunk, néppé növekedtünk . . . zengi a lett költő. Valóban, a nagy orosz nép segítségével, amely első az egyenlők között, virágzó szocialista nemzetekké növekedtek, fejlődtek az elnyomott nemzetiségek. A kölcsönös segítség és bizalom sziklaszilárddá, megbonthoatatlannáá tette ezt a szövetséget. Fényes próbája volt a testvériségnek a Nagy Honvédő Háború. „A Szovjetunió — erőd, ahová csak egy kapu vezet, és a rabló, aki betör ezen a kapun, az egész nép életére tör. A szovjet hazában nincs kerítés, amely elválasztaná házainkat. Az üzbég utcája Bjeorussziában kezdődik, az ukrán háza az üzbég utcájánál’’ — írta fiaihoz harcbahívó felhívásában az üzbég nép. A rabló valamennyit szovjet néppel szembetalálta magát. A 28 pamfilovista hős között, akik Moszkva előtt feltartóztatták a német fankokat, egyaránt voltak oroszok, kazahok, üzbégek, s a 10.942 frontharcos között, akik megkapták a Szovjetunió Hőse címet, 7630 orosz és 1928 ukrán mellett 25 őszét. 58 mordvin, 42 csuvas, 98 kazah stb volt. A Szovjetunió népeinek szövetsége hatalmas világítótorony, amely beragyogja fényével az egész földet. Ez szolgált példaként a népi demokráciáknak, Kínától Csehszlovákiáiig, hogy megoldják országaikban a nemzetiségi kérdést, végleg eltüntessék a múlt káros örökségeit. Ez a példa lelkesíti fokozott szabadságküzdelemre a gyarmatok és függő országok elnyomott népeit és arra biztatja a kapitalista országok dolgozóit, akiknek függetlenségét és szabadságát papírronggyá változtatta a nyakukra telepedő amerikai imperializmus, hogy emeljék magadra a nemzeti függetlenség zászlaját. „A Szovjetunió népei között fennálló barátság — mondotta Sztálin — nagy és komoly vívmány. Amíg ez a barátság fennáll, országunk népei szabadok és legyőzhetetlenek lesznek. Nem félünk senkitől, sem a külső, sem a belső ellenségtől mindaddig, amíg ez a barátság el is virul." 1953 Január 1. A Román Népköztársaság öt éve A Román Népköztársaság dolgozó népe ma ünnepli a népköztársaság kikiáltásának ötödik évfordulóját. Miután a Szovjetunió világtörténelmi jelentőségű győzelme lehetővé tette, hogy a román nép szétzúzza az ország vérét szívó burzsoá-feudális hatalmat és maga vegye kezébe sorsának intézését — a román népi hatalom a szocializmus építésének útjára lépett. Öt év alatt új Románia bontakozott ki a régi helyén. Gyors ütemben fejlődött a népgazdaság minden ága, megszilárdult a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetsége, évről évre emelkedett a nép anyagi és kulturális életszínvonala és a népi hatalom megteremtette az előfeltételeket a Romániában élő nemzetiségek sokoldali fejlődésére, biztosítva ezek teljes egyenjogúságát. A szocializmus anyagi alapjait a most megvalósuló nagyszabású ötéves terv teremti meg a Románi Népköztársaságban. A Szovjetunió állandó hathatós segítségére és a többi népi demokratikus országgal való szoros együttműködésre támaszkodva rohamosan fejlődik a román ipar, amelynek termelése a terv befejezésekor — 1955-ben — az ötszöröse lesz az 1948. évi termelésnek. A kizsákmányolás alól felszabadult nép munkalendülete alkotóereje itt is csodákat művel. Új gyárak nőnek ki a földből, új iparágak keletkeznek, mint amilyen a traktorgyártás, a villanymotorok gyártása, vagy az olajkitermelő berendezések előállítása. A román ipar ma számos olyan iparcikket gyárt, amelyet azelőtt az imperialista országokból kellett behozni az országba. Románia a népi hatalom éveiben a békés építőmunka színhelyévé vált. Az új gyárak és üzemek, hő- és vízierőművek mellett utak és vasutak épülnek, minden kényelemmel ellátott munkáslakások, gyógyintézmények, óvodák és bölcsődék. A földeken a traktorok és más mezőgazdasági gépek tízezrei segítik a dolgozó parasztság munkáját. A most épülő Duna—Feketetenger csatorna és a vele kapcsolatos öntözőberendezések aszályos területeket varázsolnak termékennyé — a dolgozók lelkes munkája teljesen megváltoztatja az ország képét. Mindez a dolgozó népért, annak jólétéért, vidám és boldog életéért! A régi, nyomorban és tudatlanságban élő Románia immár végérvényesen a múlté. Ahol azelőtt a nyomor volt az úr, ott most állandóan emelkedik az életszínvonal, városban és falun egyaránt növekszik a jólét. Az írástudatlanságot teljesen felszámolják és a kultúrforradalom egyre nagyobb arányokban bontakozik ki a népi demokratikus Romániában. A Román Népköztársaság külpolitikája a béke megőrzését és biztosítását tűzte ki célul. A békés alkotómunka győzelmei bizonyítják a román nép törhetetlen, szilárd békeakaratát. De ugyanakkor pártja vezetésével éberen figyeli a határain leselkedő Tito banda minden próbálkozását és kíméletlenül lesújt az amerikai imperialisták gyalázatos ügynökeinek kísérleteire, amivel a felszabadult nép országépítő munkáját igyekeznek lépten-nyomon megzavarni. „Harc útján haladunk az ötéves terv teljesítése és túlteljesítése, a szocializmus építése, a béke megvédése, a boldogság és a jólét felé” — mondotta Gheorghiu-Dej elvtárs. A román dolgozók egy emberként védik szabad hazájukat, népi demokratikus államukat, népköztársaságukat. A megyénk dolgozó népe is testvéri szeretettel üdvözli a Román Népköztársaság dolgozóit az évforduló alkalmából. Egy úton járunk, amelyet nagy példaképünk mutat számunkra — egy cél felé törekszünk, amely a növekvő jólétet és a tartós békét biztosítja országaink népei számára. Kívánjuk, hogy a román dolgozó nép a Román Munkáspárt vezetésével újabb és újabb győzelmeket érjen el a szocialista haza fejlesztése és a béke megőrzése terén és teljes sikerrel valósítsa meg azt a nagyszerű feladatot, amelyet Gheorghiu-Dej elvtárs tűzött ki: teljesítsék négy év alatt szocializmust építő ötéves tervüket. ,A Román Népköztársaság Ötödik Évfordulója- érem alapítása A Román Népköztársaság Nagy Nemzetgyűlésének elnöksége a népköztársaság kikiáltásának 5. évfordulója alkalmából ,,A Román Népköztársaság ötödik Évfordulója" érmet alapított. Az érmet a román népi állam megalapításáért, megerősítéséért és felvirágoztatásáért küzdő legjobb harcosoknak ítélik. A Nagy Nemzetgyűlés elnöksége 9407 dolgozót tüntetett ki ezzel az éremmel. A népköztársaság 5. évfordulója alkalmából a Nagy Nemzetgyűlés elnöksége ezenkívül igen sok dolgozót ér demrenddel és érdeméremmé! tüntetett ki. Kimagasló munkasikerek a Román Népköztársaság ünnepének tiszteletére A román dolgozók kimagasló munkasikerekkel ünneplik a népköztársaság kikiáltásának évfordulóját. A romániai Sztálinvárosban és Sztálin tartományiban már 120 vállalat dolgozik 1953-ra. 21.000 munkás sikerrel alkalmazza a szovjet módszereiket. A napokban üzembe helyezték az Ovidiu II. Hőerőmű második áramfejlesztő gépcsoportját. Az erőmű ma kilencszer annyi árammal látja el Dobrudzsát, mint az összes régi villanytelepek együttvéve. Arad tartomány 34 ipari vállalata december 26 án befejezte évi tervét. Igen jó eredményeket értek el a Magyar Autonóm Terület dolgozói is. A Dózsa György textilgyár szövőnői december I óta 1953. évi tervüket teljesítik. December 23-ig Románia egész kőolajipara teljesítette évi nyersolajtermelési tervét, egyben a benzin- és kenőolajtermelési tervét is. Különösen jelentős sikereket értek el a moinesti trösztnél, amely 5,7 százalékkal több olajat termelt az előirányzottnál. • Az olajipari dolgozók egész évben sikeresen alkalmazták a szovjet módszereket, s ennek eredményeként a munka termelékenysége 1951-hez viszonyítva 18,7 százalékkal emelkedett, míg az önköltség 2,2 százalékkal csökkent. Az olajipari dolgozók október végéig 13.500.000 lej értékű anyagot takarítottak meg. A Román Népköztársaság Akadémiájának ünnepi ülése December 27-én a Román Népköztársaság Akadémiája ünnepi ülést tartott a Román Népköztársaság kikiáltásának 5. évfordulója alkalmából. A Román Népköztársaság kikiáltásának 5. évfordulójáról és az Akadémia feladatairól Tratea Savulescu, az Akadémia elnöke mondott beszámolót. A gyűlés részvevői hatalmas lelkesedéssel üdvözlő táviratot intéztek J. V. Sztálinhoz és Üdvözlő levelet Gh. Gheorghiu-Dej- hez.