Népújság, 1972. május (23. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-14 / 112. szám

(VcuAi­ n­api pillanatok­ ­; t mr egri Szépasszony-völgyben a Bükk-fennsíkon (Kiss Béla felvételei) VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK? AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXIII. évfolyam, 112. szám ABAs U— FORINT 1972. május 14., vasárnap „Önöknek igazuk van, sok gaztettet követnek el bombázóink” Találkozás amerikai fogoly pilótákkal Pénteken este a Hanoiban akkreditált külföldi tudósítók egy csoportja meglátogatta fogoly amerikai pilóták egyik hanoi táborát. Ngo Dien, a VDK külügy­minisztérium sa­j­tófőosztályá­­nak vezetője tájékoztatta a tudósítókat arról, hogy azok az amerikai pilóták, akik elő­ző nap a háború befejezését követelő felhívással fordultak az USA kongresszusához és az amerikai néphez, k­érték, hogy illetékes vietnami szer­vek tegyék lehetővé találko­zásukat a külföldi sajtó tu­dósítóival. Filmfelvevő gépek berregé­se, fényképezőgépek kattogá­sa közepette nyolc fiatalem­ber vonult be a szűk terem­be. Mosolyogtak —talán mert jól esik egy kis változatosság, hiszen az újságírók mégis csak a külvilágot jelentik számukra. Talán azért is mert felhívásukkal, amely­ben elítélik az újabb bom­bázásokat, s az agresszió tel­jes beszüntetését követelik. Ketten közülük: Edison W. Miller és Walter E. Wilber, a haditengerészeti légierő alez­redesei régi foglyok. Waltert csaknem öt, Wilbert pedig négy éve fogták el A többi haz december, illetve feb­ruár óta fogoly. Egyikük kezén még gipszkötés van. Mindannyian, a sorsukkal ugyan még nem békült, de a bánásmóddal elégedett embe­rek benyomását keltették. David W. Hoffman őrnagy beszélt legtöbbet közülük, a többiek inkább csak közbe­szóltak, kiegészítettek, vagy hozzájuk intézett kérdések­re adott válaszokból kitűnik, hogy jól tájékozottak az utóbbi hetek bombázásai so­rán okozott károkról, isme­rik a haiphongi, a hanoi, a Tham­ Hoa gaztetteket. Aka­dozva, félmondatokban be­széltek ezekről, legfeljebb annyit mondtak: önöknek igazuk van, uraim, sok bor­zalmat követnek el bombázó­ink. Hoffman, külön nyilatkoza­tot alvats fel: — Tévedés lenne azt hin­ni, hogy a mostani támadás elősegíti a békét. Mi már tudjuk, addig nem lesz vége ennek a háborúnak, míg a vietnami nép ki nem vívja függetlenségét, biztonságát — mondta. Nyugatnémet helyzetkép Szerdán megszavazzák a ratifikálást? Jövő szerdára a bonni par­lament megszavazza a rati­fikálást — ígérik a nyu­gatnémet kormánykoalíció, sőt a CDU egyes köreiben. A kereszténydemokrata jobboldal másik része vi­szont az ellenkezőjét állít­ja: a szövetségi gyűlésben az ellenzék megbuktatja a Szovjetunió és Lengyelor­szággal kötött szerződéseket. Ez a két tézis — amely­nek erősen kétséges a szin­tézise — jellemzi a hét vé­gén a nyugatnémet belpoli­tikai helyzetet. Konrad Kraske, a CDU fő­titkára bár fenntartásosan­­ jelezte, hogy pártjának egy része — az újabb pártközi megbeszélések eredményes­sége esetén — szerdán a szer­ződések mellett foglal majd állást. Szombaton délután már meg is kezdődik az újabb „frakcióközi tanácskozás”. Scheer külügyminiszter és Paul Frank államtitkár, va­lamint Ehmke, a kancellári hivatal minisztere fogadta a CDU—CSU költ­öttségét. Bonni megfigyelők nem zárják ki azt a lehetőséget, hogy a jobboldal egyes ve­zetőinek „feltételesen enge­dékeny” kijelentései ismét csak az időhúzást szolgál­ják. AA/WNAAAAAAAAAA/WWW* Pillantás az első negyedévre A népgazdaság idei első negyedévi eredményeiről köz­zétett statisztikai je­lentés a szokásosnál is nagyobb érdeklődésre tarthatott igényt. Ez érthető, hi­szen most először figyelhetők meg azok a változások, ha­tások, amelyek az országos gazdasági aktívát és a decem­beri párthatározatot követően érvényesülnek. Akik meg­értették a párt és a kormány vezetését foglalkoztató egyensúlyi gondokat, tudták, hogy nincs szükség gyöke­res fordulatra Akik pedig a gazdaság mozgástörvényeit, nehézkedési erőit ismerik, számolnak azzal, hogy a kívá­natos átalakulások sem bontakozhatnak ki negyedév alatt. De nézzük mit mutat a statisztika! Immár ismétlődő jelenség: az iparban foglalkoztatottak száma nem nő, sőt egy százalékkal csökkent a tavalyi első negyedévhez ké­pest, így a termelékenység (az egy foglalkoztatottra jutó termelés) 4,7 százalékkal nőtt. Az eddigi gyors ütemben növekedtek a lakosság jövedelmei , vásárlásai is. A termelés alakulása már jelez a szokásostól eltérő sajátosságokat. Mindenekelőtt a növekedés üteme vala­melyest mérséklődött. Erre — bár nem egyértelműen —, hatott az enyhe tél. A bányászat termelése például szén­igényekhez igazodva 4 százalékkal csökkent. Az építő­illetve az építőanyag-iparnak viszont az időjárás kedve­zett, termelésük kiugróan nőtt, 14, illetve 10 százalékkal. Ezáltal is mérséklődött az építési piac feszültsége. A természeti tényezőknél lényegesen nagyobb és egy­értelműbb az egyensúly javítását célzó intézkedések hatá­sa. Főként a beruházási kereslet korlátozásával magya­rázható például, hogy az építőipar egy esztendeje még­rendeléseinek 11, most az első negyedben pedig csupán 2,5 százalékát utasította vissza. Ugyanezek a beruházáso­kat korlátozó lépések részben mérsékelték az importot és növelték az exportot is. Ám a külkereskedelmi egyensúly lényeges javulásában (mint ismeretes a kivitel 26 száza­lékkal nőtt, a behozatal pedig 8 százalékkal csökkent), nagyobb szerep volt a vámkedvezmények csökkentésé­nek, az import áremelésseknek, a készlethitelezés megszi­­g­ortásának­. Az egyensúly javulá­sa (beruházási, külke­reskedelmi és költség­­vetési egyaránt (szük­ségképp a termelés, a gazdaság növekedési ütemének mérséklődésével párosul ha­zánkban. Ezt az összefüggést félreérthetetlenül tükörzi már az első negyedév statisztikai jelentése is. Különösen a gépipar szokatlanul alacsony, 3 százalékos termelésnö­vekedése szembetűnő. A gépipar az esztendő hátralevő részében aszerint növelheti majd termelésését, ahogy a sztornírozott belföldi beruházási rendeléseket exportfel­adatok vállalásával pótolja.­ Ez egyben a külkereskedel­mi mérleg javulásának is egyik lényeges feltétele. Ha már az 1972-es esztendő kilátásainál tartunk el­mondhatjuk: bizonyára rendkívüli nyomás nehezedik ma­jd az irányító és pénzügyi szervekre a beruházások növelé­se iránt. Természetesen az „ésszerűség” és a „gazdaságos­ság” jelszavával érvelnek majd azok a vállalatok, ame­lyek az új helyzetben nem használhatják ki teljesen kapa­citásaikat, illetve amelyek félig kész, vagy el sem kez­dett beruházásaikért emelnek szót. Ha e nyomással szem­beni ellenállás hatásos lesz, ak­kor szinte már automati­kusan javul a költségvetés egyensúlya, mérséklődik a gépimport és növekednek az exportáru alapok. Ma már több mint valószínű, hogy ha a legna­gyobb sikerei is hajtják végre az 1972. évi fel­adatokat, a gazdaság, a nemzeti jövedelem növekedési üteme a tavalyi magas szinthez képest mérséklődik. Az 1971. évi eredményekben ugyanis a nagy beruházási tevé­kenységen túl a mezőgazdaságnak is döntő része volt. A búza-, a kukoricatermés, illetve a sertésállomány rekord­szintet ért el. E három fő termék a mezőgazdasági terme­lés több mint 40 százalékát adja, termelésük tavaly 22 százalékkal nőtt 1970-hez képest. Mivel hasonló fejlődésre tv. idén még kedvező viszonyok között sem számíthatunk, így biztosra vehetjük, hogy a mezőgazdaság a nemzeti jövedelem növekdéséhez a tavalyihoz hasonló mértékben nem tud hozzájárulni. Hogy mégis milyen mértékben já­rul majd hozzá? Ennek megválaszolására „jelenleg a gaz­dasági prognózis, sőt, a meteorológiai előrejelzés sem­ vál­lalkozhat .. . • 1 f ® É#fi . Konkí József K­atonai attasék látogatása (Népújság-telefoto — MTI KB — Pálfai Gábor felv.) A diplomáciai testület ka­tonai attaséi megtekintik a magyar néphadsereg egyik kiképzési bázisát. Verseny — fékekkel A szocialista brigádmozga­lom megtorpanásáról, fék­jeiről írunk lapunk 3. ol­dalán. Séta a víztárolók körül Hogyan hasznosítják öntö­zésre a mátraalji víztáro­lókat a termelőszövetkeze­tek? Erre keres választ munkatársunk írásában a 3. oldalon. Egymillió látogató ? A Heves megyei múzeumi hálózat munkájáról, nagy­­szabású terveiről nyilatko­zott munkatársunknak Ba­kó Ferenc igazgató. Az in­terjú lapunk 4. oldalán ol­vasható. Építő diákok Hol vesznek részt az épí­tőtáborok munkájában a Heves megyei fiatalok az idei nyáron, miért nem lesz munkatábor az egri vár­ban? Erről írunk a lap 4. oldalán. Tavaszi napok Gyöngyös­tarjánban Egy falu dolgos hétköznap­ját vázoljuk fel az 5. ol­dalon. Ecséd — marad A megszűnő ecsédi külfej­tés dolgozóinak várható sorsáról, az üzem további terveiről írunk a lap 5. ol­dalán. Egy diploma krónikája Igaz történet egy állami gondozott fiatal helytállá­sáról. Munkatársunk írását lapunk 6. oldalán olvashat­ják. 100 kérdés 100 felelet Rejtvénypályázatunk har­madik fordulójának kérdé­sei „Zeneóra” címmel a 11. oldalon. Békegyűlések Európa biztonságáért Május 5—13. között tár­sadalmi életünk kiemelke­dő eseménysorozata volt az európai biztonsági hét. Az elmúlt évek hagyományos májusi békemozgalmi akciói­hoz hasonlítva a mostani program tartalmában gazda­gabb volt és­ a­ különféle ren­­­­dezvények sokkal több em­bert vonzottak, mint más­kor, sikerült aktivizálnunk a társadalom valamennyi ré­tegét kontinensünk nagy politikai kérdései iránt Az adatok is impozánsak: 34 nagygyűlést, 550 békegyűlést, több mint 450 réteggyűlést rendeztek a megyékben.

Next