Hirnök, 1842. január-december (6. évfolyam, 1-104. szám)
1842-01-13 / 4. szám
4. szám. Januar 13. 1842. A Zlirnek kinevezések , hivatalos tudósítások, honi és külföldi politicai hirek, mindennemű statisticai adatok, pénzkeret, piaczi árak, dunavizállás és mindenféle hirdetmények minél gyorsabb közlésével • _ a Századunk terjedelmesb politicai s rokon’ tudományu értekezésekkel , a Kis futár literatúrai művészeti és közéletben jelesebb tünemények találmányok és intézetek ismertetésével ’ foglalkodnak főképen. HÍRNÖK Szerkeszti s kiadja Kalisfidvi Orosz József. Megjelennek e lapok minden hétfőn és csütörtökön. Félévi elültetés Pozsonyban boríték nélkül 4 p. fr., borítékkal és postán 4 fr. 24 kr. Elöfizethetni helyben a szerkesztőségnél a „Zöldfa“ fogadó melletti 724. sz. ház lső emeletében , Pesten 11 éber Józsefnél a Tudakozó intézetben , kinél a hirdetmények s a szerkesztőséget illető egyéb közlemények is elfogadtatnak. Minden nem-hivatalos leveleknek bérmentes beküldetése kéretik. Tartalom: Magyarország és Erdély. Kinevezések; jótékonyságok; gr. Sztáray Albert a házi adóról; pozsonyi különféle; Trencsin, Bihar és Közép-Szolnok megyék közgyűlései; Kraszna megyei tisztválasztás; oskolai szükség; országgyűlési tudósítások Erdélyből. Nagybritannia. Francziaország. Új évi tisztelkedések, az orosz követ nélkül. Spanyolország. Cortes-megnyitás és trónbeszéd; rendszabályok a lázadási pártok elnyomására isvóniai szigetek. Zavargások Corfuban. Kis futár. Kereskedési viszonyok; homoeopathia diadalma; hivatalos levelezés. Hirdetések: Magyarország és Erdély. Öcs. s apost. kir. Felsége Török Bálint grófot, kir. helytartósági titoknokot, ugyanazon kormányszék számfölötti tanácsosává méltóztatott legkegyelmesebben kinevezni. (Priv. tud.) Ö cs. s apost. kir. Felsége Desselüffy Gyula grófot, Zemplén megye főjegyzőjét, a Tiszán inneni kerületi Tábla tiszteletbeli ülnökévé méltóztatott legkegyelmesebben kinevezni. (Priv. tud.) Legfensőbb leiratnál fogva a nagybányai kér. éretválasztó-hivatalra Göttmann Károly bánsági bányakutató-biztos (Schürfungscommissár) neveztetett ki. (Priv. tud.) Ö cs. kir. apost. Felsége Werner Károly pozsonyi polg. czukrásznak megengedni kegyeskedett, hogy nevét nevelő atyja néhai Barth Mihály után, Barth névvel felcserélhesse. Test városa tanácsa legközelebb tett emberbaráti határozatánál fogva a váczi siketnéma-intézetben pesti szegényebb sorsú siketnéma gyermekek számára 2 helyet alapított, városi kamarapénztárából évenkint fizetendő 240 p. forinttal. A szenvedő emberiség iránt viseltető keresztény szeretetnél fogva nm. Korompai gr. Brunszvik Anna Mária született Keselőkői Majthényi asszony csili, keresztes cs. kir. udvari dáma, maga és felejthetetlen nővére Némethujvári gr. Batthányi Johanna született Keselőkői Majthényi nevében , a budai irgalmas szerzet kórházában jelenleg egy új betegágyat, 3000 for. tőkepénz letétele által kegyeskedett alapítani olly föltétel mellett, hogy ezen kórházban naponkint mindenkor egy beteg ápoltassák; hogyha pedig valaha az irgalmas szerzet Budán lakni megszüntetnék, azonnal a lelett tőkepénz a kegyes alapítók törvényes maradékira háromoljék. # Buda, jan. 7. Mintha a jótevők szent buzgalomban egymással vetekednének, olly tényleges részvétet mutatnak az itteni singlék intézete iránt, melly hazánkban legelső ríme épen tel. Aiclwaiser József ur és szép erényü neje Alapi Salamon Róza, szokott nemes bökeblüségüktől indíttatva egy betegágyat alapítanak; m. Batthyányi Tarnóczy grófnő pedig, kinek az intézet különben is egy alapítványt köszön, a nőegyesületi 3 kisdedóvó tanodának alapítványtőkéje gyarapítására 20 darab arannyal kedveskedett. Mihez képest e gyöngéd lelkűlét szülte ajánlatokat legszivesben megköszönve tisztem szerinti nyilvánosságra hozom Külkey Henrik lileknak. Gróf Sztáray Albert, amaz aristocrata a szónak legnemesb értelmében, bővebben fejti ki multévi Századunk GG számában a házi adónak a nemesség általi felvállalásáról közlött nézeteit. Nehéz volna elhatározni minek adjon az olvasó elsőbbséget e jeles czikkelyben, az eszmék tisztaságának és szabatosságának e, a legnemesb hazafias érzelmek nyilványításának, vagy az öntudatában erős bátorságnak, mellyel az ellenfélnek minden leplezés, minden mellékes czérzás nélkül kereken kimondatik az igazság, ennél pedig sem több sem kevesebb, bizonyos tanúságául annak, hogy a nemes felszólaló fölül helyze magát amaz aprólékos szenvedélyeken, mellyek nem ritkán időszaki sajtónkban olly gyászos szerepet játszanak. Ajánljuk tehát az olvasó különös figyelmébe a Világból kölcsönözött következő értekezést: „Több hónappal ezelőtt közlöm a Hírnök „Századunkjak 66. számában nézetimet a házi adó tárgya fölött, s ezen eszméim irányát, összefüggését, s egész rendszeremet a Testi Hírlap szerkesztője — a mint azt közvetett czikkeiből látom — tökéletesen felfogta. Igen is, szilárditni s erősitni kívánom az aristocratiát az által, hogy azt terhek átvételével a teljes jog mezejére helyezem. Azért sokkal erősebb az angol aristocratia állása a miénknél, minthogy teher alóli kivételeket nem ismer, s minden teherben osztozik. Ámde nem akarom, hogy az aristocratia magát engedményekre kényszerítesse, akár azok részéről, kiknek ezek javokra szolgálnának , akár azok által, kik a tömegek javát czéljuk elérésére ürügyül használják. Akarom, hogy mindaz, mi a népnek hasznos, min magunktól induljon ki, sa mellett azt követelem, miképen a feltételeket is, mellyeknél fogva valamit teszünk, mi köthessük ki. — Nevezzék ezt aztán engedvényeknek, vagy akárminek másnak, mindegy, csak lényegök, s az eredmények maradjanak ugyanazok. De azok, kik az irodalom és sajtó vezéreiül tolják fel magukat, hangosan kiáltják: nem kell nekünk kegyelem; amit mi kívánunk, azt jogszerűleg kívánjuk! Az már itt a kérdés: mi hivatásnál s felhatalmazásnál fogva mondhatják ők ezt?Nem járna e a nép minden esetre jobban, ha ő mindahhoz izgatás nélkül juthatna, mit ő az úgynevezett szabadelműek által kijelölt úton,melly kereken kimondva, tiszta forradalmi alkalmasint épen nem vagy csak végetlen áldozatoknál fogva nyerhetne meg , miután vezérei s kalózai számára mindig e vzetné meg illy küzdés közben a bor árát. Ámde igen természetes , miképen azok, kiket megemlitek, nem kívánhatják, hogy valódi javítások s könyekitések a nép számára békés úton eszközöltessenek; mert ezen esetben czélják, miszerint nem a népnek, hanem magoknak kívánnak használni, hiusitattni fogna ; egyike sem lehetne azon uraknak minister, mint ez Francziaországban, hova mint politikai vallásuk frigyszekrényére, rokonszenvvel tekintenek, történik; egyikök sem fogna kényelemmel azon kastélyban heverészni, mellyel az előtt az Á. herczeg vagy B. gróf vagy C. terjedelmes vagyonú nemes birt stb. De itt újra magát az aristocratiát kell felszólilnom és újra ajánlanom a terhek által— és levitelét, a Századunk Gyik számában foglalt javaslatom szellemében. Csak akkor leszünk teljesen jogszerű állásban ! s illy czélra azt mondom én is: egyesüljünk, haladjunk! — tartsunk sorosan össze. Nagy a mi erőnk, mert az a jó ereje. Ne legyünk bolondjai senkinek, kivétel nélkül senkinek ; kössük ki mindig a feltételt, miellőtt valamit tennénk. Ennélfogva helyes vola, hogy p. o. Fejér vármegyében megbukott az indítvány, miszerint a házi pénztár vaktában átveendő volt. Mert a javaltam feltételek nélküli elvállalás által természetesen csak a semmit nem birók ámitottjai lettünk volna, mint ezt M. L. indítványa, ki a tisztviselői dijakat mindjárt 32000. fttal meg akará neveltetni, elléggé bizonyító; maga a P. Hírlap több ízben igy kiált fel, ,’midőn a mostani házi pénztári felosztás szóba jö láthatni, miképen csak azok rendelkeznek iránta, kik hozzá nem adóznak.“ Igenis, az aristocratia számára akarom fentartani a befolyást a törvényhozásba,kizárva mindazokat, kiket a bölcs törvény, minthogy arra még most alkalkalmatlanok, mindeddig kizár. Mindenütt a szavazatjog kiterjesztésén törekszik a fejetlenség pártja, minthogy így mindig több olly párthívet nyer, kik anélkül, hogy valami tárgy felett ítélhetnének, vezéreiknek vakon szoknak engedelmeskedni, s még több kortest akarnak, kik felett rendelkezhessenek. Igen is, gyámság alatt akarom tartani a tömegeket, s kereken kimondva, zabolázni is; ellenben igazságos igazgatás által anyagi jóléteket előmozdítni, értelmi haladásukat is ápolni, de nem a keresetre szánandó, és erre szükséges idejüket elvesztegettetni, arra hogy valamiben részt vegyenek, mit nem kívánnak s mire nem képesek, t. i. az együtt uralkodásra. Ildik Henrik, Francziaország minden lakosának vasárnaponkint tyúkot óhajtott a csuporba; én mindenkinek, mennyire lehetséges (daczára minden liberális kiabálásnak reggelenkint a súlyos munka előtt egy pohár jó pálinkát, jó izü kennyezet, s szallonnát a mezei munkára, húst és bort ebédre, vasárnaponkint tánczocskát, tisztes ruházatot, kényelmes lakást kívánok. Azonban szinto oly kevéssé kívánhatom, mint a jó Ildik Henrik kívánta, hogy a parasztok minden másod-, vagy harmadnap, a bíró által összecsődittessenek, résztvenni a törvényhozásban s kormányzásban, miáltal ők, csak idejüket, mellyet jobbra fordíthatnak, veszítenek; — szóval: anyagi jólétet akarok nekik minden tekintetben biztosítni, nyilvános élet gondjai nélkül. Igenis, el akarom én különözni a hadi pénztár fundusát a háziétól, mert nem érzem magamat lekötelezvea Hírlap minden okoskodása mellett magának a státusnak adózni. Felesleg volna annak ismétlése, mit én idenézőleg, a Századunk 66dik számában mondottam ; csak azt kell megjegyeznem, hogy Magyarország az ausztriai birodalom status-egyesületében olly ország gyanánt áll, melly hozzon bár kevesbbet be aránylag mint egyebek, de minden esetre alkotmányosságánál fogva határzott föltételek alatt jutott az ausztriai ház alá. Úgy kell Magyaroszágot tekinteni, mint nagyainkra tulajdoni joggal néző szabadalmas községeket, mellyek kedvező örök szerződést nyerének. Ezek olly kevéssé változtathatók, mint a quasi-szerződés Magyarországgal. Jegyezzük meg egyébiránt, mit mond maga a P. Hírlap, s mi történt Borsod megyében, hol a többség, ama liberlis (egyébiránt csalékony) feltétel mellett, hogy a miniszerek az ország jövedelmei felől számot adjanak, azaz felelősek legyenek, késznek nyilatkozván, minden közteherben részt venni, tovább ment, mint nekünk valaha menni lehet, és szabad. Bár mindig kormány embere valók, mégis annak soha nem hízelkedtem; mindig óhajtom, hogy a kormány alkotmányos hatalmát, tekintélyét s erejét sértetlenül megtarja, szóval: maradjon igazi kormány. Hogy én a kormánynak adót fizessek, mire kötelezve nem vagyok, ezen pontig sem én, sem a kormány akármi alkotmányszerv hive nem fog, és gyanús azok szándéka, kik ezt tenni akarják. Egyfelől rendbontás, másfelől hizelgés a kormánynak!! Deimez bizonyosan nem fogja magát illyek által elámlítani. Akarom igen is, hogy a birtokos aristocratia, szemközt a proletariusokkal, szavazati túlnyomóság által elhatározó befolyást nyerjen a terhek elosztása, s meghatározása körüli kérdésekben, — mert, hiszem, az is csakugyan nem fér meg az örökigazsággal, hogy az ember valakinek bolondja tartozzék lenni. — Ellenben azokra, kiknek nemesi birtokuk többé nincs , nemesi tartozásokat többé róni nem akarok, miután át nem látom, miért kelljen épen ezen osztálynak kettősen terheltetni. E mellett azonban szavazati jogukat választások alkalmakor kétségbe nem hoztam. — A P. Hírlapnak igaza van, ha ő valami votum curiatum—félét gyanít terveimben ; magam is illyesmirül gondolkoztam. Azonban igen ráérünk a modalitássali törődésre, míg majd a dolog komoly fontolgatás alá kerülésül, ámbár én újra ismétlem: kezdjünk minél előbb bele, a terhek lesátvevésébe. Én aristocratia alatt a birtokot is értem, nem egyedül a születést. Nem csak a herczeg, gróf, báró tartozik ide, hanem minden igazi birtokos, kinek érdeke tetileg a megtartás. Azon birtoktalanok osztálya pedik, kik mozgalmak által csak nyerhetnek, a „Világ“ hasábjain már elegendőkép meghatott. Téved a P. Hírlap, midőn azt hiszi, hogy tervem az aristocratia egy egész osztályának nézeteit képezi. Kérdést nem szenved ugyan, hogy az engedményi készségre nézve az aristocratia alkalmasint egyetért; a módra nézve különböznek meg most a vélemények. Vakmerőség volt volna tőlem egész osztály nevében szólni a nélkül, hogy azt megkérdezném. Szintolly kevéssé képviselem én az aristocratiát, mint a P. Hírlap s társai a magyar nemzetet, s az ő általok tett javaslatok s nyilvánított kívánságok a nép kívánságait, melly őket orgánumivá nem választotta. Már most ugyan engemet a P. Hírlap testeslelkes ariszolatának fog tartani s kitrombitálni; — ez pedig nála minden résznak összegét képezi; de én megvallom, hogy az vagyok s hogy a gondviseléstől nyert e helyzetet megvédni eltökélt akaratom. Felruházott bennünket alkotmányos állásunk a hatalommal , hogy azok javáról gondoskodhassunk, kik a sors mostohasága által, mindenütt széles e világon, függésben vannak, t. i. a szegények, a nép, a tömegek. Kötelességünk, hogy azok gyámjai s védői legyünk a kényszerítés, igazságtalanság és szerfeletti terheltetés, de egyszersmind a demagógok általi csábítás ellen is , kik őket kárukkal vétkes czéljaikra akarják használni. Védni akarom rendesen szerzett jogaimat s birtokomat minden megtámadás ellen ; nem szívelem, hogy irkálók s lázitók kezei közé jussak; nem akarok felkelni, hogy helyemet a másik elfoglalja. — Otes toi que je m’y mette! — S ebben a kormány által bizonyosan gyámoliltatni fogunk, különben megszűnnék kormány lenni; és abból, hogy a sajtónak egy idő óta szabadabb mozgás engedtetett, nagy csalódás lenne az ellenkezőt következtetni. Gróf Sztáray Albert:“ Pozsony, jan. 12. Nagyon csalatkoztak, kik azt hitték, hogy már kiteleltünk. Új év óta a hidegség folyvást 5—6 fok közt áll s néhány nap alatt annyi hó esett, mikop a környékbeli utak csaknem járhatlanok; ez oka, hogy a posták majd egy nappal elkésnek. A Duna jege nagyon zajlik s ha atszél keletkezik, azonnal állni fog. E rosz időjárás daczára azonban farsangunk már kezd élénkülni, mindenfelül vigalmi estélyek, bálok stb. mutatkoznak. — Schickl tanár úr zongoravirtuóz , kiről már két ízben emlékezünk, vasárnap adá hangversenyét a megyeház nagyobb teremében mérsékelt számú, de válogatott közönség előtt. Játékáról csak annyit mondhatunk, mikép minden várakozást felülmúlt. Mert ámbár ismeretes volt játéka a pozsonyi zenekedvelő közönség előtt, mégis magány estélyeknek zongorázásából nem lehete azon remekségre számolni, melly játékát bélyegzi, s melly őt az első művészek sorába helyezi. Schickh játékában nem látszik ismerni zenészeti korlátokat s a hallgató első pillanatban csaknem zavarba jő, mig a hangoknak végelhalása a fülekben a teljes harmóniát ismét helyrehozza. Schickh egyenesen Hummel iskolájából származik s ha hasonlítással akarnánk élni, a mostani romantikás zeneművészek közt nem lennénk, ki mellé sorozható lehetne. Szíves volt Erba-Odescalchi márquisnő is két dalt szokott remekségével előadni. Schickl valamint a márquisnő szűnni nem akaró tapsokkal üdvözöltettek, az elsőnek ismételni kelle a közönség zajos kívánságára két darabot, mindkettő saját szerzeménye. Különös bámulattal és tetszéssel fogadtatott a Fantasie Espagnole és az Impromfu. ^ Trencsin, jan. 5. Mult dec. 13—kai évnegyedes közgyűlésünk nevezetesb határozatait következőkbe foglalom: 1} A Szatmár megyei 12 pont megyénkben pártolásra talált, mert sok előtt ezekben rejlik nemzetünk felvirágoztathatásának arcánuma; ellenben Borsod levele a papi jószágok iránt tudomásul szolgál. 2} Kevés van már hazánkban, ki hazai nyelvünk szükségességét át nem látná, de még kevesebb ki a világos törvények rendelményeinek nem engedelmeskednék, s még is egy tisztviselő elég konok volt több határzatok ellenére latin szerkezetű jelentést intézni a megyéhez. E felett hoszabb vita támadt, mellynek következtében határzatta jön, hogy ha jövendőben valamelly tisztviselő a törvény ellenére illyesmit elkövetni elég merész lenne, deák jelentése önköltségein magyarra fordítassék. * 3} Megyénk egyik esküttje külföldre szóló több száz hamis útleveleket bocsátván ki, tiszti ügyészi fenyitő per határoztatott ellene indíttatni. 4. Nádor Ő Fenségének a börtönök elrendezése tárgyában irt levele felolvastatván, határoztatott, hogy addig is még, dolgozóház fog építtetni czélszerü rendelkezések tétessenek. ** Debreczen, jan. 2. Bihar megyének dec. 14-én kezdett és 23án végződött közgyűlése nevezetesb tárgyai s határzatai ezek:' 1} a főispányi helyettes elnöklete alatt az alispányok a múlt közgyűlés óta e megyében történtekről *) A Pesti Hírlap is közli e határzatot, s csillag alatt megjegyzi, mikép e pontra nézve tudósításai különböznek s egy másik levelezője szerint a latin jelentés mindaddig visszaadatni rendeltetett, míg honi nyelven szerkesztve nem adatik be. A’ szerit.