Melléklet 2010

2010 / 1. szám - Glatz Ferenc: Magyarság, kisebbségpolitika és Európa

KÖZÖS DOLGAIM EZREDFORDULÓ • 2010­1 Ennyit csalódásunk okairól. Az 1989-1992 közötti évek elvárásaiban történt csalódásokról. Amennyit a kutatás tud erről, jelenleg, 2009-ben. És amelyeket tudomásul kell ven­ni. Ha felejteni nem is, de mai céljaink közül ki kell iktatni. És a jövő stratégiáját ezek szerint építeni. Új jelenségek Európában: a „nemzeti közösségek" átalakulása és a romakonfliktus Eltelt két évtized. A csalódások mellett arra is figyelni kell: a kisebbségi politika szempontjából milyen újabb tényezők je­lentek meg Európában, amelyekkel 1989-1992-ben nem szá­molhattunk. 1. A „nemzeti közösségek" átalakulása. Ha uniós honfi­társaink - legalábbis a hatalmi politikusok - leragadtak nem­zetfelfogásukban 1945-nél, mi ne tegyük ezt. A nemzet mint emberek érzelmi-értelmi közössége maga is változik. Ha nemzeti kisebbség-többség viszonyáról beszélünk, figyelni kell a holnap európai nemzeti közösségére. Változik az em­berek kötődése a szülőföldhöz - már csak azért is, mert az új ipari-technikai forradalom, a termelés mind globálisabb üte­me megváltoztatja, bővíti a gondolkodás- és mozgásrádiuszt. Változik az értékrend - változik a kötődés tárgya is: lakóhely­hez, szülőföldi közösségekhez.­­Míg - a kutatók jóslásával el­lentétben - megmarad az anyanyelvhez kötődés. Az optimis­ta jóslatok irreálisnak bizonyultak a több nyelven anyanyelvi szinten gondolkodni képes európai ember tömegeiről...) És a legfeltűnőbb az elmúlt 20 esztendő történelmében: mindin­kább változik az európai nemzetek „emberanyaga". Nyu­­gat-Európában az első generációs külföldön születettek ará­nya már 8-10%, egyes államokban 15-18%. És most gyorsul fel az unión belüli vándorlás és a beáramlás az Európán kívüli területekről.­­2030-ban a világ újszülötteinek 70%-a, 2050- ben 90%-a a ma nem fehér ember lakta kontinenseken fog születni. Jelentős részük megindul a hagyományos élelemter­melő és vízben gazdag térségekbe. A fehér emberek szállásterületeire. Mi a jövő? Még több vegyes házasság, ke­veredés. Együttélés.­ Angliában a pakisztániak, indiaiak, Franciaországban, Hollandiában az észak-afrikaiak, Német­országban a törökök, délszlávok immár „őshonosságra" pá­lyáznak. Súrlódás és kölcsönös igazodás. „Integráció", „asszi­miláció" - vitatkoznak a szakértők. 2006. január 26-án az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése egész napos vitát foly­tatott a „nemzet" értelmezéséről. (Kötelező olvasmányként kellene bevezetni minden tagállamban! Magyarországon, Ro­mániában, Szlovákiában is.) Új látószögbe kerül többség-ki­sebbség viszonya. (A szlovákiai MKP stratégiai programja már európai módon közelít ezekhez a kérdésekhez.) Újra kell gondolni a 19. századi alapelvekre épülő nem­zetpolitikákat? El kell felejteni generációnk sérelmi politizá­lását? A térség minden nemzetének? Inkább figyelni az új kor követelményeire. És az új kor kínálatára! Mert van „új kínálat" is a soknemzetiségű Európa építésére. És figyelni a legfiatalabbak elvárásaira. Akik azt állítják: a politikai és értelmiségi vezetők hibája is a térségben a kollektív békét­lenség továbbélése, nemzeti alapokon. Egy genetikailag ennyire kevert, felmenőiben is egymásba szervesült, kultú­rájában is kölcsönviszonyban élő, egymástól kinézetre meg­különböztethetetlen, szokásaiban igencsak egymásba ivó­dott népesség körében. 2. A romák Európában. „2008 a romák éve az Európai Unióban." Az Európai Unió vezetői most szembesültek az et­nikai kisebbségi konfliktusok új formájával. Az „őshonos" - azaz a határok átszabása révén keletkezett - kisebbségek épp azzal jelentenek konfliktust, hogy helyben maradtak és egyenjogúságot követelnek. Képzésben, anyanyelvhasználat­ban, az igazgatásban, a bíróság előtt. A „bevándorolt" kisebb­ség - évszázados tapasztalat - inkább integrálódik, mert konkrét munka­erőigény vonzza az adott helyre, első perctől igazodik környezetéhez, amely belátja szükségét: munkahe­lyen, szolgáltatásban. Most megjelent egy egészen másféle kisebbségi cso­port, akiket nem hívnak, de jönnek, nincs szerencsétlenek számára mun­kahely: a romák. 2008-tól - Románia 2007. évi csatlakozásával - milliós nagyságrendben jelent meg Nyu­­gat-Európában az alkalmi munkára jött, majd - alanyi jogon - segélyre számító roma népesség. Amely könnyen hagy otthon - keleten - (nyomor)lakást, (nyomor-)életkörül­­ményt. És akitől otthon nem követel­ték meg az integrációt, az igazo­

Next