Hitel, 2005. július-december (18. évfolyam, 7-12. szám)
2005 / 8. szám - Rashwan Mohamed: A kisbaba megerőszakolása és a kollektív felelősség; Magyarországon diszkriminálják a magyarokat, avagy a kisebbségi érzés tünetei
KÉRDEZ AZ IDŐ R ASH VAN MOHAMED A kisbaba megerőszakolása és a kollektív felelősség .Az iszonyaton, az érzelmi megrázkódtatáson és a közvélemény felháborodásán túl szükségesnek tartjuk, hogy hosszan elemezzünk egy olyan esetet, amely első hallásra szimplának tűnik. Különösen azért, mert a média, beleértve a kereskedelmit és a közszolgálatit, úgy közölte az esetet, mint puszta hírt, furcsa és megdöbbentő hírt, amely a híradó végén, a sport és az időjárás-jelentés előtt kap helyet. Ráadásul a hír azt hangsúlyozza, hogy milyen büntetés vár a perverz apára, akinek priusza volt az ilyen fajta bűncselekményben. A tálalásból arra a fontos tényre lehet következtetni, hogy a média igyekszik az apára hárítani a teljes felelősséget, hangsúlyozva, hogy a perverz bűncselekmény anynyira furcsa, hogy ritka esetnek lehet tekinteni. Ebben őszintén szólva nem vagyunk teljesen biztosak, vagy ahogy mondani szokás, az egyik eset kitudódása következtetni enged arra, hogy a hasonló, fel nem derített esetek száma jóval több. A TRAGÉDIÁK ÉS A TÁRSADALOM KÉPMUTATÁSA A dolog pikantériája az, hogy az eset a március 15-ei ünnepek után történt, ahol az ünneplők országszerte hosszú áriákat szónokoltak a magyar nemzetről és az egyszerű emberek bátorságáról, összetartozásáról. A szónoklatok közben jön egy magyar ember, aki itt született, itt nőtt fel, itt kapott mindent, lelki és szellemi nevelést, és elköveti ezt a borzalmat. A média általában hűen tükrözi a társadalom képmutatását, és mivel ez a társadalom ilyen esetekben igyekszik elhárítani magáról a felelősséget, a média megpróbálja hangsúlyozni az egyén szerepét anélkül, hogy egy árva szót említene a kollektív bűnről. Ez a fajta szimpla magyarázás véleményünk szerint a következő okok miatt történik: 1. A kollektív felelősség hangsúlyozása fényt derít olyan társadalmi traumákra, amelyek bonyolultabbá és kellemetlenebbé teszik az egész esetet, és ez távol áll a mai szórakoztató, izgalmas és felszínes szolgáltatást nyújtó médiától. Csak semmi bonyodalom, semmi társadalmi vagy lelki traumák feszegetése. Távol áll tőle a kedves néző, hallgató vagy olvasó jókedvének és tavaszi optimizmusának megzavarása. Csak semmi pánik, semmi szomorúság, hiszen minden rendben van, hiszen a Valóság show sikeresen folytatódik, Madonna a születésnapját ünnepli, a leszbikusok nagyon szeretik egymást, és Michael Jackson isten bizony ártatlan. Akkor A szerző 1987 óta hazánkban élő, egyiptomi származású filozófus. 2005. AUGUSZTUS [47 ]