Honismeret, 1994 (22. évfolyam)

1994 / 4. szám - KRÓNIKA - Tanyai honismereti-műemlékvédő szakkör született (Dr. Szamosújvári Sándor)

ter asszony mondott köszöntőt, majd Kotora Rózsa szavalta el Batta György Egy mondat a szeretetről című költeményét. A koszorúzási ünnepség a Szózat hangjaival ért véget. A művelődési házban Zsélyi Aladár és a repülés történetét bemutató kamarakiállí­tás fogadta a belépőt. Gáspár János, a budapesti Közlekedési Múzeum képviseleté­ben nyitotta meg a fotókiállítást. Az emléknap zárórendezvénye az emlékülés volt. A Palóc Társaság elnöke a beve­zetőben arra figyelmeztette a megjelenteket, hogy „a Bussa központjában levő kőda­rab a falu magyar múltjának egy intő darabja. Elkerülhetetlen, hogy ezentúl ne essék szó az aviatika kiemelkedő képviselőjéről az alapiskola szlovák és magyar tagozatán, ... hogy az itt élő emberek időnként számot ne vessenek cselekedeteikkel..." Winkler László oki. gépészmérnök-repülőtörténész ismertette előadásában Zsélyi Aladár pályafutását. Csanádi Norbert repülőőrnagy a magyar polgári repülés fejlődésképét rajzolta meg, Tobak Tibor repülőezredes, a Magyar Veterán Repülők Egyesülete elnöke pedig a katonai repülés feladatairól szólt a hallgatósághoz. A Csemadok Bussai Alapszervezetének folklórcsoportja Vasárnap délután című tarka műsorával örvendeztette meg a résztvevőket, melyek között az eddig említetteken kívül üdvözölhettük a Magyar Repülőszövetség­ és a losonci aeroklub küldöttségét is. Zsélyi Aladár bussai szülőházának egy részét megkímélte az enyészet. A telek mai tulajdonosa új házának építésekor nem bontotta le teljesen az öreg épületet. Megle­hetősen romlott állapotban található a templom szomszédságában. Talán megment­hető a teljes pusztulástól! E reményt erősítendő hozták létre a patrióta bassaiak a Zsélyi Aladár Alapítványt kifejezetten a szülőház megmentése, felújítása és repüléstör­téneti múzeum létesítése céljából. Hadd álljon itt az alapítvány számlaszáma: V Ú B Vel'ky KftrS, 334145-402/0200. A Palóc Társaság az emléknap alkalmából kiadott népszerűsítő füzetében olvasha­tó felhívással zárom beszámolómat: Cselekedjünk együtt magyarságunkért! Z. Urbán Aladár Tanyai honismereti-műemlékvédő szakkör született A Debrecen melletti Dombos tanyán egy középkori romegyüttes feltárása adta az ötletet, hogy honismereti-műemlékvédő szakkört alakítsanak. 1986-ban múzeumi szakemberek a középkori templomfalak mellett megtalálták a kriptát, a templom bordás boltozatainak és ablakainak faragott kőelemeit. A helyreállítás 1992-1993-ban történt, amelynek tervét egy fiatal építészmérnök, Rácz Zoltán készítette. A restaurá­láshoz szükséges pénzt a debreceni önkormányzat a környezetvédelmi és műemléki alapból adta. A lelkes fiatal mérnöknek - aki maga is a honismeret-helytörténet híve -sikerült a templomot és környékét természetvédelmi oltalom alá helyeztetnie. A romterület parkosítása 1993 őszén készült el. Az építési szakaszok felismerhetőségének kedvéért különbözőek a falmagasságok és eltérő színűek a padlóburkolatok. Mivel azonban mindez nem teszi áttekinthetővé a falakat, kis kilátótornyot építettek az eredeti torony helyén, innen jobb rálátás nyílik a romterületre. A helyreállítás nem kizárólag egy restaurált műemléket kíván bemu­tatni, hanem emléket szeretne állítani egy csaknem ezeréves folyamatnak. A romegyüttes négy építési szakaszával tartalmazza a középkori falusi templomépítészet történetét. 83

Next