Ipargazdaság, 1996 (48. évfolyam, 3-12. szám)

1996-03-01 / 3-4. szám

Technológia-előrejelzés, versenyképességünk javítására hatást. Másrészt azok a termelési ágak kapnak álla­mi segítséget, amelyekben magas az állandó költ­ségek aránya, s már csak ezért is nehézkesen, ké­sedelmesen alkalmazkodnak a piaci változások­hoz. Ilyenek például a bányászat, a hajógyártás, az acélipar. Technológia-előrejelzés/tervezés A hosszabb (10-20 éves) távú előrejelzés és ter­vezés az említettek mellett azért is került a nem­zetközi érdeklődés homlokterébe, mivel megvál­toztak a kutatás és technológiafejlesztés belső és külső feltételei. Ami a belső feltételeket illeti: a K+F tevékenység magasabb technikai színvonalon tör­ténik, nagyobb mértékben használnak modern, költséges berendezéseket, az áttörést hozó fejlesz­tési eredményeket már többnyire csak nagyobb egységek, csoportok vagy intézetek szintjén lehet elérni, és valószínű a tudomány és technológia „belső fejlődése" is gyorsult. A kutatás-fejlesztés külső feltételeit illetően új kihívásoknak, társadalmi elvárásoknak kell megfelelni. Erős az igény arra, hogy aki a fejlesztésre a pénzt adja, az értéket is akar a pénzéért kapni. A korábbinál nagyobb mér­tékben igényel a közvélemény betekintést a kuta­tási és technológiai fejlesztési folyamatokba, min­denekelőtt azok társadalmi és környezeti hatásait vizsgálva (erre szolgálnak az ún. technológia-ha­­táselemző /technology assessment/ vizsgálatok, a­­melyek ma már állami szinten intézményesen foly­nak a fejlett ipari országokban). A versenyképesen fejleszthető stratégiai­ kulcs­­technológiák kiválasztására, az ezt megalapozó, helyzetfelmérő, „átvilágító" értékelésre a fejlett pi­acgazdálkodó országokban különböző, tudomá­nyos igényű módszereket és eljárásokat fejlesztet­tek ki. E módszerek az országok sajátosságaitól, tra­dícióitól stb. függően többé-kevésbé eltérőek, ám számos közös vonásuk is van. A stratégiai­ kulcstechnológiák vizsgálatára, ki­választására kialakított módszerek elnevezése is különböző. A leggyakoribb a technology foresight,­ amit (jobb híján) technológia-előrejelzésnek fordí­tunk, tudván azt, hogy ez messze nem fedi a mö­göttes tartalmat. Az előrejelző vizsgálatokat - általában - prog­ramszerűen, kormányszinten szervezik, és időről­­időre megismétlik. Tehát nemcsak egyszeri akci­óról, hanem rendszeresen visszatérő nagyszabású, fontos feladatról, új szemléletmódról és kultúráról van szó. Fontos kiemelni, hogy a technológia-elő­rejelzés nem azonos az egyszerű prognózissal vagy a jövőkutatással. Az első különbség az, hogy a technológia-előrejelzés folyamat, amelynek a kuta­­tással-fejlesztéssel foglalkozó szakértőkkel folyta­tott párbeszéd is fontos része. Másodszor, míg a hagyományos prognózis gyakran a „fekete doboz" módszert követi: bizonyos, a jelenre vonatkozó adatok, trendek alapján feltételezéseket (extrapolá­ciókat) fogalmaz meg a jövőre vonatkozóan, addig a technológia-előrejelzés arra törekszik, hogy job­ban megértse a jövőbeni fejlődést és azokat az e­­rőket, amelyek azokat alakítják. Harmadszor, a TFP abból a meggyőződésből indul ki, hogy a tech­nológiák jövőbeni fejlődése különböző pályákat követhet. Az, hogy melyiket követi majd, attól (is) függ, hogy itt és most milyen döntéseket hozunk. A technológia-előrejelzés célja éppen az, hogy fel­tárja az alternatív technológiafejlesztési lehető­ségeket és ezek közül segítse kiválasztani azokat, melyek a versenyképességet javítják. Tudvalevő az is, hogy e módszerek, vizsgálatok a technológiapolitikának, a nemzeti fejlesztési stra­tégia kialakításának csupán egyik (bár igen fontos) eszköze, eleme. A gazdaságpolitikai döntéshozók­nak e nélkülözhetetlen háttértudás mellett termé­szetesen más fontos gazdaság- és társadalompoli­tikai, környezetvédelmi stb. kérdést is mérlegel­niük kell a döntésük során. Az első hazai Technológia Előrejelzési Program A dinamikusan fejlődő gazdaságokban a növe­kedés fontos feltétele az innováció, a technológiák versenyképes fejlesztése. Mivel a magyar gazda­ság nyitott gazdaság, mindig is központi kérdés volt, hogy versenyképes-e. A kormány Modernizá­ciós Programja és Műszaki Fejlesztési Koncepciója egyaránt hangsúlyozza, hogy az innováció a gaz­daság erőforrásaként a versenyképesség fejleszté­sének fontos eszközeként kezelendő. A moderni­zációs program sikeres végrehajtása, megalapozá­sa megkívánja a reálszféra folyamatainak, az al­kalmazott technológiák versenyképességének ala­pos ismeretét, a nemzetközi technológiafejlődési trendek vizsgálatát és mindezek alapján a fenn­tartható fejlődést megalapozó fejlesztési lehető­ségek, stratégiai technológiák kiválasztását. Ehhez nyújt alapvető - de nem kizárólagos - segítséget a technológia-előrejelzési tevékenység, melynek (el­ső hazai) programja végrehajtását az OMFB 1996 januárjában megkezdte. E nagyszabású vállalko­zástól csak alapos, körültekintő előkészítés és szer­vezés alapján várható siker. Ennek okán a munka két ütemben kerül lebonyolításra: I. ütem: Nemzetközi tapasztalatok alapján a prog­ram szervezési, módszertani szakmai előkészítése. 3 E mellett találkozhatunk még „strategic technologies", „core technologies", „key technologies", „emerging tech­nologies", „technological priorities", „advanced technologies", „Delphoi-plan" elnevezésekkel is. Indiában pl. a most folyó vizsgálatot „technology vision 2020"-nak nevezik.­­ A Technology Foresight Program elnevezés alapján a TFP rövidítést is használjuk.

Next