Pintér Jenő szerk.: Irodalomtörténet, 1926. 15. évfolyam
Műelemzés - H. B.: Heger Flóris: A keletiesség Vörösmarty költészetében 259. p.
Jókai rövidrefogott életrajzáról szól, a következők költői világát, hőseit és meséit tárgyalják, míg az utolsó három fejezet Jókai értékét állapítja meg. A tanulmány eredményeit tekintve, új megállapításokat természetszerűleg nem tartalmaz. Célja nem is ez volt, hanem Jókai népszerűsítése a trianoni határokon túl. Ebből a szempontból pompásan megállja helyét. (hl.) Heger Flóris: A keletiesség Vörösmarty költészetében. Debrecen, 1926. 22. 1. A szerző arra vet világot: mit jelent az a többször elhangzott megállapítás, hogy van valami keleties vonás Vörösmarty Mihály költészetében. Ennek kutatásában rávilágít irodalmunknak a kelettel való régebbi érintkezéseire, a legendákra, Balassa Bálintra, a keleti tárgyú mesék és novelláskönyvek fordításaira, az ezeknél sokkal fontosabb Szigeti veszedelemre s Csokonainak arra a szép költeményére, melyben Hafiznak állít emléket. Kutatja a Vörösmarty költészetében található keletiesség okait s ezt megtalálja a kor romantikus szellemében, Horváth István hatásában, a korabeli fordításokban és Vörösmarty ábrándos álmodozó természetében és keletrajongásában. Jobbára ismert, de írásban egybe nem foglalt példák ügyes füzére a kis tanulmány, mely egy részletkérdés megvilágításával határozott nyeresége irodalomtörténetünknek. (H. B.)