Pintér Jenő szerk.: Irodalomtörténet, 1926. 15. évfolyam
Műelemzés - Szira Béla: Széll Kálmánné Vörösmarty Ilona: Emlékeim Deák Ferenc politikai és magánéletéből 258. p. - hl.: Nagy Sándor: Jókai 258–259. p.
szeretetéről találunk néhány érdekességet. Jókairól igen alapos okfejtéssel megállapítja, hogy könyv nélkül tudta a zsoltárokat, amit nemcsak a számos találó idézet, hanem az idézett szövegeknek az eredetitől való eltérése is bizonyít. A zsoltárok összeforrottak a nagy író lelkével. A dicséretek közül is több olyat idéz, melyeket a gyülekezetek Jókai korában is énekeltek, de nyomtatásban nem voltak hozzáférhetők. Nem mellőzi annak a hatásnak a fejtegetését sem, melyet a református gyászénekek gyakoroltak Jókai Mórra. Madách és Jókai közt igen kevés érintkezési pontot talál s azok sem fontosak egyikük megítélésében sem. Gondos anyaggyűjtés nyomán ír Jókainak a népdalok iránti szeretetéről. Madách értekezése első részében főképen Pintér Jenőnek megállapításaival való polémia után igen sikerült fejtegetésekkel egészíti ki az eddigi Madách-tanulmányokat. Gulyás József erősen protestáns. Hitvallása — ha nem mutat is túlzó felekezeti elfogultságot — elvitathatatlanul meglátszik nézőszögén. Értékes munkásságának sok hasznát fogja még látni irodalomtörténetünk. (H. B.) Széll Kálmánné Vörösmarty Ilona: Emlékeim Deák Ferenc politikai és magánéletéből. Budapest, év n. 1521. Pallas-kiadás. Nem napló, ahhoz túl hézagos, inkább csak évek szerint haladó későbbi összefoglalása mindazoknak a megfigyeléseknek és beszélgetéseknek, melyeket a nagy költő leánya, családjuknak Deák Ferenchez való bensőséges viszonyáról és a maga életéről érdemesnek tartott papírra vetni. A politika, melynek levegőjében élt és halt Deák, nem volt elkerülhető. Ezért az 1854. évtől Deák haláláig terjedő följegyzések, ha nem is eredeti adatok és szempontok szerint, bőven foglalkoznak a kiegyezési vita részleteivel. Egyben találó élességgel festik meg a nagy ember körül bolygó írók és kisebb politikusok asszonyi szemmel is nézett arcképeit. Számunkra bizalmas emlékeinek második része a becsesebb, Új adatokat Deák életére inkább ott nyerünk, ahol költőivé, rajongóvá melegszik a szava, amikor szüleinek és Deáknak barátságára, összelátogatásaikra és a hű barát szerető gyámkodására tér ki. Megtudjuk — s ez kiegészíti Deák jellemképét —, hogy a haza tekintélyes bölcse családi körben gyermekszerető, víg kedélyű és jószívű ember, aki tiszteli az otthon szentségét, érti a nevelést és ismeri a baráti ígéret komoly kötelességét. Nemcsak mindennapos látogatójuk, hanem gyámolítja is őket: az özvegyet tanáccsal látja el, Bélát szigorúsággal emberesíti, Ilonát pedig, akit férjhezmenetele után is szeret maga mellett tudni, gyöngédséggel kapcsolja magához. Élvezetes és megható kölcsönös figyelmük és áldozatrakész tapintatosságuk nemes versenyét végigkísérni. A könyv megírása, meglehetősen gyakori szerkezeti szokatlansága mellett, a 80-as évek régies stílusára emlékeztet. Kiegészíti Brisits Frigyes névjegyzéke. Nem ártott volna azonban, ha a korrajz mélyítése kedvéért egy-két lapalji jegyzet kísérte volna az egyes szereplőknek Deák életébe való beékelődését. (Szira Béla.) Nagy Sándor: Jókai. Jubileumi kiadás az író születésének századik évfordulója alkalmából. 1925. 112 l. Nagy Sándor tanulmánya az erőszakkal elszakított, de a nemzeti közösséget elevenen érző magyarságnak készült, hogy messze hallhatóan hirdesse Jókai Mór dicsőségével nemzetünk elpusztíthatatlan értékeit. Első fejezete