Iskolakultúra, 1997/1 (7. évfolyam, 1-7. szám)
1997 / 1. szám - SATÖBBI - Satöbbi
Satöbbi Gyermektáboroztatásról Zánkán A Zánkai Gyermek és Ifjúsági Centrum Kht. 1997. február 28. és március 2. között Táboroztatók Országos Konferenciája címmel országos konferenciát szervez a diákok táborozását szervező pedagógusok, a gyermeküdültetésben és utaztatásban résztvevő alapítványok, egyesületek vezetői, a gyermek és ifjúsági szervezetek képviselői ill. a diákturizmusban érdekelt turisztikai cégek számára. Az idén harmadik alkalommal megrendezésre kerülő tanácskozás - melynek fővédnökei Katona Béla az OIB elnöke és Koncz István címzetes államtitkár, a GYIÉT titkára - a diákturizmus helyzetének elemzésével, fejlesztésével, a gyermektáboroztatás kedvezményrendszerével, támogatási és marketing lehetőségeivel, a diáküdültetésben érdekeltek közötti együttműködéssel és koordinációval kíván foglalkozni. A konferenciával párhuzamosan zajló börze lehetőséget biztosít az utazási irodák, szálláshelyek, tourinform irodák, művelődési központok szolgáltatásainak, aktuális üdülési és táborozási ajánlatainak a megismerésére is. A konferenciáról bővebb tájékoztatás a 87/468-077-es ill. a 87/468-440-es telefonszámon kérhető. Hon- és népismeret, néphagyomány az oktató-, nevelőmunkában „Hon- és népismeret, néphagyomány az oktató-, nevelőmunkában” címmel országos tanácskozást tartottak a Budapesti Tanítóképző Főiskolán. A gyakorló pedagógusok, az etnográfus és közművelődési szakemberek által tartott előadások, melyek száma meghaladta a hetvenet, továbbá a közös vitafórumok mind a népismeret iskola oktatásának szükségességét, társadalmi jelentőségét juttatták kifejezésre. A két napon át tartó konferencia - amelyen közel háromszázan vettek részt -, több szekcióban foglalkozott az óvodai, az általános és középiskolai, az iskolán kívüli, az óvó-, tanító-, tanárképző főiskolai, az egyetemi hon- és népismereti, néprajzi oktatás lehetőségeivel, feladataival, eddigi eredményeivel. A konferencia aktualitását az is adta, hogy a Nemzeti Alaptantervben kiemelt feladatként szerepel a hon- és népismeret, továbbá mind határozottabban fogalmazódik meg a társadalmi igény a közösségi hagyományok felelevenítésére, iskolai keretek közötti elsajátítására. A Nemzeti Alaptanterv - építve az óvodai nevelés országos irányelveire, a magyarországi közoktatás tíz évfolyamára állapítja meg a nevelő- és oktatómunka minden hazai iskola számára előírt követelményeit. Alap a tantervek, a tantárgyi programok, a tankönyvek és más taneszközök, valamint az alapműveltségi vizsgakövetelmények kidolgozásához. A tartalmakat és követelményeket műveltségi területek és részterületek keretében fogalmazza meg, lehetőséget adva az iskoláknak arra, hogy tantárgyaikat önállóan alakítsák ki, válasszák meg és csoportosítsák. A hon- és népismerettel, néprajzzal kapcsolatos ismereteknek, tevékenységeknek meg kell jelenniük a különböző tantárgyakba építve, ugyanakkor lehetőség van arra, hogy önálló tantárgyként is oktassák. Tehát a lehetőség adott: taníthatunk hon- és népismeretet, néprajzot, igen ám, de hogyan? Hiszen néprajzi ismereteket mindezidáig intézményesen, állami feladatként a pedagógiai főiskolákon nem oktattak, az egyetemeken nem volt tanárképes szak a néprajz. Ennek ellenére nagyon sok pedagógus tanított ilyen jellegű ismereteket. Szép számmal akadt lelkes kezdeményezés, szakmailag is jó oktatás, de sajnos sok volt a dilettantizmus is. Ezekből a következő feladatok adódnak: KÖZOKTATÁSBAN: - segítséget kell adni valamennyi oktatási intézménynek ahhoz, hogy a pedagógiai programba, helyi tantervébe, megfelelő mennyiségben tudjon néprajzi ismereteket beépíteni, különös tekintettel a helyi hagyományok, a helytörténet beépítésére, felhasználására. 122