Jelenkor, 1836. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)

1836-11-19 / 93. szám

93. szám. 1836. JELENKOR. Pest, szombat november 19. Foglalat: Magyarország (kinevezések; gazdasági egyesület; Mezőberény és Petrovacz hálónyilatkozása; pesti vásár; Lázár Auguzt­a­; m­. tud. társ). Spa­nyolország (cortesmegny­itáskori i­nnes­élyes megjelente Krisztinának; titkos cortesgy­ülés. Hadi hírek: Almádén bevétele; a madridiak ingerlettsége; a cortes - gyűlés rendszabályai; Rodil fogadása 's a’ t.) Anglia (az angol követ fogadtatása Pétervárban; O’Loghlea; Spring Rice ’sat) F­rancziaor­szág (Thiers; a’ strassburgi eset ném­elly körülményei; mi­­ly bíróság itélje Bonaparte II. Lajost?) Törökország (konstantinápolyi bid-fölavatás; austriai h­adi­­sajka Bujukderénél; Mehm­ed Ali; orosz vesztegintézet) Németország. Schweiz. Gabonaár. Pénzkelet. Dunavizállás. MAGYARORSZÁG. Ó cs. kir. fölsége, a’ kir. ügyigazgatóság eddigi első ügyé­szét Steinbach Ferenczet, az országos pol. ’s kegy. alapítványi ügyek igazgatójává méltóztatott nevezni, ki e’ minőségben m. h. etikán tette le hitét a’ m. kir. Helytartó-tanács előtt. Ő cs. kir. fölsége, Lyuboevich Márk őrnagyot, Czettin várparancsnokát, és Szerdahelyi Ferenczet, a’ győri püspökségi urad. fölügyelőjét a magyar nemességgel méltóztatott diszesiteni, és pedig az elsőt díjfizetés nélkül. Ugyan a föls. oct. 30k án az erdélyi nagy fejdelemség udv. kanczellariájához bocsátott határozatánál fogva b. Bruckenthal fő­­ispáni helyettest, Fogaras vidéke főkapitányává nevezte ki. A’ m. kir. kamra, a’ varasdi só-és 30czadnál megürült 30czados és só-árnokságra az ottani ellenőrt Juretich Vinczét, helyébe pedig a’ debreczeni 30czad ellenőrét Borovics Jánost, továbbá pancsovai 30czadossá és sóárnokká ottani ellenőr Baba Sándort; zsuppanyói 30czadossá és sótisztté Eisenthal Ferencz zimonyi 30czadhivatali segédet; végre az eszéki sómázsáló hivatalra a’ tokaji sótisztség pajtnőrét Theodory Tódort, ennek helyébe pedig Tóth Jánost a’ d. Miguel gyalog sorezrednél szolgált kadet-őrmestert nevezé ki. A’ Gazdasági egyesület választottsága i. e. nov. 14én a* n. Casinoban ülést tartott. Ennek a’ múlt közgyűlés által kitű­zött tanácskozási fő tárgya az Egyesület’ ideigleni titoknokának megválasztatása volt, kire az Egyesület’ levelezésin, ’s egyéb kö­réhez tartozó foglalatoságin kívül a’ Gazdasági Tudósítá­sok’ szerkesztése is bízva leszen. Miután az Egyesület e’rész­beni intézkedései ’s a’ concursusra rendelt határnap iránt a’ t. kö­zönséget hírlapok által értesité, a’ beküldött 6. rendbeli folya­modások érkeztük’ napja szerint felolvastattak ; ’s ennyi jeles fo­lyamodó közül Gazdasági Egyesület ideigleni titoknokának szó­többséggel Kacskovics Lajos hites ügyvéd és táblabiró választa­tott, ki mint a’ Svisdedovó intézeteket terjesztő Egyesület’ titok­­noka az egyesületek’ valójába avatva, ’s azok munkálkodásban résztvéve a’ Haza előtt e’ tekintetben már érdemeket is szer­zett. — Határozatba ment továbbad, hogy azon eredeti magyar gazdasági értekezések, mellyek az Egyesületnek „Tudósítások” czíme alatt indítandó ’s időhöz nem mért kötetekben kiadandó folyó­iratába előleges biztossági megvizsgálás után elvállaltatnak, közeledő 1837 ik évben nyomtatott ivenként 20 , a’ fordításé pedig 10. pengő forint díjjal fognak megtiszteltetni. Ennek foly­tában táblabiró t. Bercsényi Pál úr, mint választottsági tag azon hálás köszönettel vett ajánlást tévé, hogy a’ folyóirat’ nyomta­tásának elősegítéséül előleg 500­ pengő ftat kölcsönzend kamat­­követelés nélkül egy évre. Meg lévén így a’ Gazdasági Egyesü­let* munkálkodásai indítva, annak örök megalapításául m. gr. An­­drásy György ur 1500. pengő ftot., t. Appel Károly ur pedig 240 pengő ftot. kötelezett , melly dicső példának követésére minden rendű egyes hazafi és testület szives kérelemmel é s olly jelen­téssel serkentetik, hogy az ezennel megnyitott iveken az alulirt­­nál, Andrásy György gróf, Appel Károly, Csapó Dániel ’s Czin­­dery László választottsági tagoknál, ’s az Egyesület titoknoká­­nál mindenkor aláírhatni. Itt az idő, hogy azon alkalmat, melly újabb úrbéri törvényinkből eredeti, a’ józan gazdálkodás gyara­pítására ’s virágoztatására annyival buzgóbban használjuk, minél távolabb vagyunk még a’ mivelt gazdálkodás ama’ pontjától, ho­vá mostohább éghajlatú nemzetek ’s népek egyesületek által min­ket megelőzve már régóta eljutottak. Végzetül a’ t. képviselők tisztelettel kéretnek, hogy a’ kezeiknél levő ivekre újabban alá­irt Részesek’ neveit a’ részvény-beszedés eszközölhetése végett, melly körűl teendő fáradozásik köszönettel fognak vétetni, az Egyesület’ ideigleni titoknokának minél előbb megküldeni ne sajnálják. Költ Pesten nov. tökén 1836. Gr. Károlyi Lajos, elnök. Mező-Berényből (Békés megye) nov. 12én. Hazánk kü­lön részein kelt tudósításokbul olvasók a’ mostoha időjárás ked­vetlen szüleményeit, de vidékünkről sem írhatunk kellem­esbeket, mert többféle súlyos csapás látogata meg bennünket is. A’ csak most változni kezdő tartós rekkenő szárazság miatt ugyan is, min­dennemű termésünk, képzelhetlenül silány volt, barmaink a’ ki­sült legelőnek egész nyáron többnyire kopár földjét haraphaták , ’s mivel réteinken egy kaszavágást sem tehetünk, a’ takarmány’ hallatlan szűkénél fogva— adózóink, elerőtlenült marháik tartása miatt, m­ellyeket boldogabb vidékekre hajtaniok vagy módjukban nem álla, vagy a’ környékünkön ez idén már másod ízben hara­­pozó marhadöglyl óvakodás miatt akadályoztattak,­s nagy aggo­dalomban vagynak. Ezekhez járult az is, hogy a’ veszélyes görcs­mirigy vidékünk több helyein kiütvén , a’ közelebbi aug. és sept. hónapokban helységünkben is, a’ múltkorinál majd félelmeseb­ben dühöngött, elannyira, hogy hat hét alatt 240en levének áldo­zativá. Elfogult hálaérzéssel jelenti ki ez alkalommal Mező-Be­­rény közönsége, földesurasága, b. Wenckheim Béla ur iránt tar­tozó buzgó háláját; kinek is tudomására jutván alattvalóinak a­ vész által lett hirtelen meglepetésükből származott rémültségök, azonnal közöttük személyesen megjelent, a’ m­egfélem­lett elöljá­rókat példás biztatásival felbátoritá, ’s olly részvéttel viseltetett, hogy arról, miképen ügyefogyottabb ’s a’ nyavalya által meglepett alattvalóji szükségükhöz képest naponként ingyen elegendő hús és borral láttassanak el — azonnal rendelkezett. Ezeken kívül pedig még, valamint a’ múltkor több százra menő úgy a’ most nagy mennyiségben kiszolgáltatott orvosszereknek is, tökéletes kifizet­­tetésöket megígérni kegyes volt.— A’ Mindenható áldása kisérje ’s terjessze nagybecsű életét hosszas időkre !! — Nem lehet nyilványosan ömlesztendő hálaérzetre nem buzdulni, jobbágyit számtalan jótéteteménnyel halmozó olly föl­des-asszonyság iránt, ki tetteiben magát édes­anyának bizonyítja. Illy nagylelkűleg tünteti ki magát am. korompai Brunszwik Mária ő exoja, ki nem csak évenként osztat minden vallási különbségté­tel nélkül az elhagyatott özvegyek és árvák közt bőséges alamizs­nát, hanem jobbágyinak egyéb szenvedésiben is gyám - részt vészén ; ki a’ legközelebb múlt györcsmirigy veszélyes időszakában nem csak minden helységeiben külön orvosokat tartott saját költ­ségin , hanem a’ szükséges gyógyszerekről ’s betegek illő ápo­lásáról is kegyes vala gondoskodni; ki minden előforduló esetben, még a’ községek nyilványos épületeinek fölállitásiban ’s tataro­zásban is segedelmező, ’s ingyen nyújt épület-szereket a’ munka minél könnyebb eszközölhetésére; sőt kiterjeszti figyelmét a’ méhészet előmozdítására is, évenként kitenni szokot tetemes ju­talmak által. Mind ez ’s egyéb kegyességei által megindulva, Petrovacz közönsége a’ legforróbb köszönet szavaiban nyilványitja a excja iránt öröklő háláját. E’ héten végre jutott leopoldi vásárunk ellen sok oldalú a’ panasz; mert ha lent, kendert, gubacsot, olajat, bort, szalonnát, zsírt, dohányt, viaszt, fagygyút, főzeléket ’s kerti zöldséget ki­veszünk, mellyek jó kelettel dicsekhettek , a’ többi czikkely di­vata igen igen léha ’s csökkent vala ; csakhogy az imént em­lítettek becsét is jobbadán ’s úgyszólván egyenesen a’ mindezen terményre vagy készítményre mostohán hatott időjárás emelé, mivel azok kevésb mennyiségben állíttathatván elő, kisebb men­nyiségben is juthattak kereskedésbe. Mi a’ gyapjút illeti, kevés külföldi lévén e’vásáron, az itten volt csekély számú vevő csupán turkált, válogatott a’ raktárokban, ’s vetélkedők hiányában csak csökkent árokra kívánt hajlani, ’s boldogult is néhány ott, hol a’ szigorúan zaklató szükség bitang áron harácsolásra inalá a’ gyap­­ju-tulajdonost. A’ satnya barom satnya áru volt takarmány szű­ke ’s telelési félelem miatt, a’ gőböly (sőre) ’s igazán vágószékre való azonban borsos; mi miatt t. Pest vmegye is kedd (nov. 1 őke) óta folyvást tartott gyűlésében a’ marhahús fontját általá­­nyosan az egész megyére egy váltó krral följebb emelé. (Budapes­ten t. i. 14re,’s ehez m­érséklőleg egyebütt is egy v. krral többre.) A’ sovány sertésnek úgyszólván semmi becse , a’ hizott elég drá­ga volt, a’ makk, kukoricza ’s árpa idei semmi v. silány termése miatt. A’ gacsiba, kicsigázott ló senkinek sem kellett, mert a’ fiatal jó vérü és szembeötlő is süllyedt kellő árában. A’növendék szarvas marhát sem szedték úgy, még a’ takarmánnyal megáldott vidé­kekre is, most, mint máskor, minek természetesen a’ több he­lyen dúló ’s országszerte tétovázó marhadöglüs tartózkodás fő oka. A’ sáros ’s nehéz út is nagy befolyású volt e’ vásár gyérségére, mi sok vevőt hon marasztott, de legtöbbet a’ pénz-hi­ány, mel­­lyet az élet fő szükségeire nézve, főkép közép Magyarorszá­gon, olly igen áldástalan ’s meddő esztendő is tetemesen segíte öregbíteni. Gyér népü vásár tehát nem szülhete számos és szapora ve­vőt a’ kézmüs czikkekre is, ’s innen után útfélen a’ kiskereske­­dési ’s kézműves osztályrészérül is a’bokros panasz, hogy ámbár a hidegülő évszakasz, télre kelve, majd mindenkitől téli köntöst s gúnyát kíván, e’ vásáron azonban, máskorihoz képest, hason­­lithatlanul kevesebb szükség kivánt pótlékot, nem mintha szük­ség kevesebb volna, hanem váltószer a’ szükségpótlásra. — A’ termékek folyó árát 1. mai Értesítőnkben. s Árpád gőzhajó mint irtuk gr. Széchenyi Istvánnal e. f. hónap 13ikán indult Pestről, 40 perczczel későbben mint Nádor, és ezt, melly szinte ment a’ mint csak lehetett, már Visegrád

Next