Jelenkor, 1840. január-december (9. évfolyam, 1-104. szám)
1840-11-25 / 95. szám
Pest, 1840. F . CHL ARAT . Magyarország és Erdély; budai jótékony nőegyesület ; Gazdasági - egyesület, Kisfaludy-társaság ; budapesti hangászegyesület; tamás-váraljai tűz ; szerencsétlenség pinczegőz által, Egerben; ipar- é s tőzsérügy; s a t.) Anglia (a’ királyné csakugyan viselős; 's a’ t.) Francziaország (a’ jogminister fölszólitása a’ rendkezelés ügyében ; lione és Saone folyam kártékony pusztításai; lapvélemények Palmerston legújabb nyilatkozatáról; a’ National törvényszék előtt; lapvélemények a’ kormány eddigi kamraszózati többségérül; békekilátások; elegy. ’s a’ t.) Törökország. Olaszország. Gabonaár. Pénzkelet. Dunavizállás.— Magyarország és Erdély. Budai jótékony nőegyesület. Fois. uraik, csász. és királynénk Anna Mária, ’s fois. özv. csász. ’s királyné Karolina Auguszta a’ budai singlék intézetében egy beteg-ágyat 1000 p. fttal alapítani kegyeskedének; továbbá röns. cs. kir. flig. Károly ugyan végre 1000 p. ftot küldeni méltóztatott ; báró Orczy Józsefné, született gr. Pejachevich Francziska egyesületi tag szinte egy ágyra 1000 p. ftot áldozni, nemkülönben gr. Beckers Józsefné , szül. gr. Rottkirchen Natália e. t. évenkint míg él 60 p.ftot megajánlani szíveskedének. Költ Pesten az 1840. nov. 19kén tartott ülésből. Külkey Henrik s. k. titoknok. A’ pestbudai hangászegyesület második műelőadása e’ f. Ydik zeneévben vasárnap nov. 29kén, délutáni 4 órakor lesz Pesten a’ városi nagy redutteremben. — Belépti jegyeiket a’ t. ez. egyesületi tagok által vehetik (de csak biztos itó lapjaik előmutatása mellett) f. hónap 27 és 28kán Pesten egyesületi pénztárnok Krausz E. L., Budán 3siletz Imre urnái; előadás napján azonban csupán az egyesületi izószobában. — (Kisfaludy-Társaság.) 1. A’ Kisfaludy - Társaság által 1840re kitűzött következő aestheticai kérdésre: ,,/WV különbség van a’ dráma és regény közt tárgy , mese, szerkezet, személyek, character kifejtés és helyzetekre nézve ts az utóbbiak változatossága, meglepő fordulatai, mennyires hol hasznéolhatók inkább ? mélig és mennyi helyet foglalhat, s miféle módosításokat szenved az elbeszélői elem a drámában s viszont a drámái az elbeszélőben , november 20aig, mint a’ beküldés határnapjáig, a pályamunka érkezett következő jelszavakkal: 1) Pictoribus atque Poetis quidlibet audendi semper fuit aequa potestas. 2) Libi quivis speret idem, sudet multum, frustraque laboret. 3) versenypályától az uj magyar se rettegjen vissza ’sa’t. II. A’Kisfaludy-Társaság által 1840re kitűzött következő költői feladásra : ,, Kívántatik egy a történetekből merített, vagy azokkal összeszőtt tárgynak beszély képen, szabadon alkotott vér salakbanr kidolgoztatása. 4’lgiai és didacticai elemnek is hely engedtetik, november 20- kaig, mint határnapig , 27 pályavers érkezett be következő jeligékkel: 1) Békehon. Árpádnak honját Salamonnal sok baj emészté (Vörösmarty). 2) 4’ király és cé por. Bár kicsi, charactert, embert ismertető e’ történet.3.) Pálfy Miklós Győrnél. Anna virumquecano. 4.) Csák és cé kirélyleány. Szerte nézett ’s nem lelé bánját a’ hazában (Kölcsey). 5.) Pontuszparti tir. Si tentemus te adloqui, an aegre laturus estat cohibere sermones quis valent ! (11-b ). 0) Dugovich Titus. A’ hazáért halni szép halál nekem (Garay). 7.) Imre és András. Zengi tetteket, a’ haza szebb idejét, a’régi csatákat (Vörösmarty). 8) Nagy Lajos. Oh szentek ! oh dicsők ! a’ nemes utókor ajkain dal kél fölöttetek (Bajza). 9) Nagy Lajos. Ó, ’s ki lehetne egyéb a’hármas béretek uránál (Vörösmarty). 10) Csata tornya. Vizsgáld és látandod, hogy csak születés és halál teszen gazdagot úgy mint szegényt történeti személylyé. (Gibbon után) 11) Amade falvi sírdomb. Siculicidium. 12) 4’ bajnok és neje Galambocz vltránál. Az egybeolvadt nemzet izmosodva nő. (Kisfaludy K.) 13) Emrekirály. Felduzzad dobogó keblem, visszanézek az őskorba. (Ossian) 14) Marius Carthago romjain. Miért térjen vissza szemem a’ bús korba, melly eltünő , mielőtt dal ömledeznék hirtelen kelő viharként? (Ossian) 15) 4’ honéddozat. Vérzettek és elhulltak ők de győzedelmesen, tettük sugára átragyog időn, enyészeten. (Bajza). 16) Gyulag.Omne túlit...17) Elemér és Jolánta. Örömnek könnyei folyjákel szememet, midőn virágozni látom nemzetemet. (Barcsai). 18) Mohácsi temetés. y.éivov .5’ égu'j Oaxijio. (Antigone). 19) Martinúzi. A’ férfiú , mikor fogadást fogadand az úrnak , avagy esküvéssel kötelezi a magát, meg ne szegje az ő beszédét (iMóz. IV. k. XXX. r.) 20) Imre kirély. Király a’legföbb tiszt, kit Hunnia hív kara tisztelve emel fel. (Gr. Teleki Ferencz). 21) Mátyás választása. Vox populi vox Dei. 22) Negyedik Béla. Élete ártatlan, keserűség tárgya halála (Péczely Ford.) 23) Salamon. Mindene tépve vagyon, tetemén nincs semmi királyi (Vörösmarty). 24) Mo hites. Hősvértől pirosult gyásztér! sóhajtva köszöntlek (Kisfaludy Káról). 25) Negyedik Béla. Jer Béla ! mondd meg, hány ezer hősöket öltek Sajónál Ázsia szörnyei? R. Gy. 26) Fibán. Most csak tükör ’s talány által látunk, de majd színről színre ? Sz. Pál Korinth 1. L. 13 r. 12 v. 27) Gisella első királynénkról. Mi volt jutalmad, jó hölgy, mindezért? (Vörösmarty). A’jeligés levélkék, a’jelenvolt tagok pecséteivel lepecsételtetve, a’ jegyzőnél őriztetnek, a’ pályázó munkák pedig, bírálat végett, az e’ végre választott tagoknak adattak ki. Az eredmény 1841.kifebr. 6ikán a’Kisfaludy-társaság közülésében fog közhirré tétetni. Pesten a’Kisfaludy-társaság üléséből nov. 22-én 1840. Tóth Lőrincz jegyz.6 s. k. A’ magyar gazdasági egyesület f. nov. 13. és Alikén választottsági üléseket, 15kén pedig , valamint folytatva 16án és 17én előleges határozat, 's a’ határnap közretétele következtében egyesületi elnök Károlyi György gr. előlülte alatt számos b r. tag jelenlétiben ( rendkívüli közgyűlést tartott, mellyeken köv. tárgyak fordultak elő: I. Az 1838dik év végén kihirdetett jutalomkérdés ügyében örömét fejezé ki a'bíráló bizottság honi gazdairóinknak a'közjólét iránt tanúsított részvétük felett, miután az érintett jutalomkérdés megfejtéséül tizenhatan léptek a’ pályára, ’s noha azt tökéletesen ’s kielégitőleg egyik sem fejté meg, azonban a’ beküldött pályairatok majd mindenikében lelt olly egyes helyeket, mellyek a’ közzetételt megérdemlenék, esannyira, hogy azoknak öszveségéből lehetne tán csak egy tökéletes egészet pártatlan dologismérőnek öszszealkotni. — Jelenté továbbá ugyanazon bizottság, hogy az érintett kérdés szellemét leginkább a’ 13dik és 16dik számú pályairatok közeliték meg, mellyeknek bírálatába bocsátkozván, miután a’pályakérdési hirdetvényekben közvetett föltételek világos tartalma ellenére a’13dik és illy jelmondaté: „Allgemeine Grundsätze können wir wohl durch die Erfahrung erwerben’s a tb pályairat szerzőjének neve a’bíráló bizottság tudomására jutott, az a’jutalomtul elesett, ’s a’ pályadijul kitűzött 100 arany ezüst emlék-serlegestül közmegegyezéssel a’ 16 dik számú és „Systema variandumis jelmondatu felelet szerzőjének ítéltetett, a’ munka kinyomatását a’ fogyatkozásoknak szerző általi kijavítása után ajánlván, egyszersmind a’ 11 dik számú pályairatot, mellynek jelmondata: ,,4« idő int minket's d te dicsérettel említvén. — Ennek következtében az érintett 16dik számú felelet jelmondatos névrejtő levélkéje felbontatván , kisült, hogy annak szerzője ,, Védgi Mihélyt, kinek az oda ítélt jutalom, a’ többiek szerzőinek pedig, vagy a’ titoknok tértetvényét előmutatandó megbizottaiknak pályairataik jeligéstül olly megjegyzéssel határoztatak kiadatni, hogy a’postán, vagy gyorsszekéren érkezettek csak egy hiteles személy vevenye (recepisse) mellett, a’ 1dik számú pedig egyedül a’tudomásra jutott szerzőnek hiteles tanú előtti megnevezése, ’s ennek folytában az átvevő előtt történendő felbontatása után adassék ki. II. Azon közgyűlési küldöttség, melly a’ szabályok átvizsgálása iránt bízatott meg , javaslatát előterjesztvén, ennek következtében az egyesület szabályai tetemes változást szenvedtek , mellyek annak idején egész terjedelműkben közrefognak létetni. III. Minthogy az egyesületi alelnököknek a’ szabályokban megállapított száma betöltve nem volt, azoknak teljesítéséül az egyesületi egyik alelnökség elvállalásáért közakarattal Andrássy György gr. gömörmegyei főisp. helytartó ur kéretett meg, ki is valódi értelmű honszereteténél fogva, mint minden honi közintézetnek egyik legbuzgóbb pártolója ’s legrarikább részvétű előmozdítója a’ bizodalomnak 's közakaratnak szerényen engedett. IV. Miután az egyesület munkálati körének tágultával annak dolgai is anynyira szaporodtak, hogy azoknak pontos végrehajtására az eddig foglalkozott egyesületi tisztviselők minden szorgalmuk és iparkodásuk mellett sem valának többé elegen, — az egyesület imént javított szabályiban négy előadói hivatalt alapított, kiknek feladásaik lesznek: egyes szakosztályokban a jegyzőkönyvet vinni, a’ titoknokot levelezéseiben ’s egyéb munkálatiban segíteni, az állatmutatást, terménykiállitást ’stb. elrendezni, fiók-egyesületek létesítésében ’s az alapítványok gyarapításában munkás részt venni ’s a’ t. Addig is pedig, mig az egyesület korlátolt pénzerejének öregbültével mind a négy előadó hivatal illő fizetés mellett betölthető leend , azoknak egyikére közakarattal Török János táblab. urat a’ rohonczi intézet volt oktatóját ’s az egyesület képviselő ’s választottsági tagját választá, ki valamint az egyesület ügyeinek elősegítésében buzgó törekvésű munkálati, jelesen több külföldi nagy érdekű és hasznos összeköttetés megszerzése által, úgy a’ gazdasági tudósításokban , rohonczi közleményekben , ’s egyebütt közrebocsátott értekezéseivel magának a gazdasági literaturában is jeles érdemeket szerzett, és a’ gazdasági tudományokban mind elméleti mind gyakorlati ismereteinek ’s ügyességének számos tanujeleit adá. V. Az egyesület budai szőlőiskolájának elrendezése ’s czélszerű intézése Öffner Józs. dr. tiszt. tagja (ki arra Schams Ferencz halála óta gondot viselni szives volt) és Török János egyes, előadó arra bízatott, a fő felügyelés továbbad is az illető szakosztály körébe tartozandván. VI. A Mezei Naptárt illetőleg örömmel értesült az egyesület, hogy annak jövő 1841dik esztendőre 15.000. példányban közrebocsátott kiadása rövid idő alatt mind elkelt, melly kedvező eredmény élénk tanú jele annak, hogy az eddigelé csupán aggszokásihoz ragaszkodva balitéletekben tespedett köznép már fogékony kezd lenni az okszerű gazdálkodás elveinek illő méltánylására. Ez örvendetes ismeret-vágynak kielégítéséül, ’s a’ hasznos gazdasági ismeretek minél gyorsabb terjesztéséül késznek nyilatkozott ugyan a’ gyülekezet a’ Mezei Naptárnak néhány ezer példánybani ujánta kinyomatására, azonban tekintvén az egyesület korlátolt pénzerejét, mellyet naponkint szaporodó feladásai annyifelé igénylenek, tekintvén továbbad az esztendő végének közelgését, mikor a’ közönség magát többnyire ellátja kalendáriommal, egyedül abban állapodott meg, hogy a’Mezei-Naptár 1842re ismét számosabb példányban adassék ki, mint