Jelenkor, 1841. január-december (10. évfolyam, 1-104. szám)

1841-10-23 / 85. szám

Magyarország és Erdély. Budapesti napló (Papuraság) A’helvét hitüekf. évi egyetemes gyűlésén Vay Miklós b. a’ tiszántúli egyházkerület főgondnoka ’s követe küldéji nevében téve azon indítványt­ osztatnék meg az elnökség világi ’s egyházi sze­mélyek közt. Az indítvány heves vitára szolgáltatott alkalmat; ’s a’köztiszteletü Fáy és Nyáry mellett egyebek is erősen vitaták, hogy az elnökség megosztása papuraságra nyujthautat,mi ellenkezik a’ Protestantismus szellemivel.Nem czél­­ja e’ soroknak mutogatni, vájjon papuraságot — min én az egyházi dolgok kény ’s kedv szerinti igazgatását értem, miután szoros értelemben helyzetünknél fog­yást ama’nevezetet nem is vehetjük — nem gyakorolhat-e világi elnök is, ’s elnökség, egyházi törvény szerint illet-e lelkészt; és lelkész - elnök gyako­rolhatnak papurasági befolyást, miután az elnök csak a’ rendet tartja fel ’s a’ többség véleményit mondja ki, vagy ellenkezőleg mostani tökéletlen képviseleti rendszerünk mellett, midőn nincs határzat, hogy mellyik egyházkerület hány követet küldhet, ’s egyeseknek szintúgy szavok van mint egyházkerületi köve­teknek—nem adhatna-é egyedül a’ papság világi elnöklet alatt is irányt a’ dol­gok folyamának, szabad legyen azonban a’ ref. papság állását kis vázlatban ide szoritnom. Nyíltan szólok, czélzás nélkül ’s higgadt kebellel, szavaimnak csak tisztátalan lélek adhat ferde irányt. Azt hiszik némellyek, hogy a’ reformatio ki­vette lelkészink kezébül a’ hatalmat ’s világiak urasága és pór kedély alá nyom­ta őket. Az utóbbit én is hiszem. Paczkázgat a’ ref. pór papján, mert kenyeret ad neki; világi uraink ellenőrködés helyett háttérbe szob­ták az egyházszolgá­kat , igazgatás és kormány dolgában főszerepet játszók. Tekintsünk a’ helvét hitüekegypár egyetemes gyűlésökre viszsza. Mig világi uraink nyomos vitat­kozással tárgyalják a’ szőnyegre hozott tárgyakat, szivet és lelket ható beszé­dükkel fájdalom-vagy örömkönnyüket csalnak, körülményekhez képest, a’ hallgatók szemébül , a’ lelkészek szótlan csendben vesztegelnek, legföljebb küldőik utasítását hagyadozzák vagy olvassák el. Tavaly a’ ref. főiskola, jelen­leg az unió érdekes ügyében mellyik lelkésznek szája szólott szív teljességiből velők oszlásáig hatólag? mellyiknek ajkáról folyt mézkint beszéd , é s közülök kinek nyelve vala gyors iró tollához hasonlatos? Fájdalom! a’ felelet csak busi­­tó , mit ágostai testvérink ellenében még inkább fájlalhatunk; mert közülök mégis csak hallánk lelkészeket férfias bátorsággal nyilatkozni. Nincsen ugyan a’ ref. papság általjában véve a’ tudományosság és miveltség azon pontján, hol egyházszolgának állnia kellene; ’s ez oka, hogy mint múlt évi conventen egy derék világi ülnök mondá, ujjal ki lehet őket mutatni, azonban kivétel mégis van, ’s hogy az emlitettem némaság tudatlanság következménye volna, állitni soha nem fogom ; de azt nyíltan kimondom, hogy elnyomatás okozata. Szenvedőleg van a’ ref. lelkész a’ világiak és pór ellenében, és mi örülünk, hogy a’ szegény nem tudja fejét fölemelni; pedig csalódunk. Minden helyzet, minden viszonyla­gos felsőség, ha általjában véve semmivel ugyanazonos is, hatalmat igényel, azt mutogatni igyekszik is; e’ mellett igaz marad mindig, hogy hatás hatást szül, ha körön kívül nem, belül mindenesetre. Nem uralkodik ugyan a’ ref. papság világiakon, nem pórnépen, de saját felein, ’s annál veszélyesebben. Minél ösz­­szébb szorítjuk az erőt, annál hatósabb az, minél keskenyebb a’ viz medre, a’ folyam annál sebesebb , ’s a’ lőcsőbe vert por kis lyukon szokott meggyűlni. A’ közpap tanítókon, az esperes egyházvidéke lelkészein és iskolatanitóin tölti kénye ’s kedve szerint szenvedély­ét ’s igy feljebb , viszszaélve azon pa­rányi helyzettel, mire gyakran csak öregség iránti figyelem csigázta fel. Szegénység és uralkodni-akarás ellentét ugyan; de hiszen ezért nemcsak pénzzel, hanem cselszövényekkel, vagy szeretet ’s néha két szinüség, ottan álszelidség leplében burkolva is létesíthetni. Tekintsük a’ dolgot gyakorlatilag. Ki látta valaha hogy esperes vagy superintended fija, veje vagy atyafija ’s kedvencz­ embere silány helyen rész fizetés mellett tengődött volna? nem lehet-e minden esperes stb. lyányát úgy tekinteni, mint kinek hozománya bizonyosan jó papságbul álland ? példájára amaz esperesnek, ki egyházvidéke gyűlésit ime szavakkal nyitotta meg „fiamat a***i ekklézsia prédikátorának híz­­ta meg, én ebben megnyugszom. Yometa’ ***i ekklézsia hasonlókép prédiká­torának hitta, én nem ellenzem.“ Nem papuraság-é ez ? a’ szabadhivás jogát gördíthetné itt ugyan valaki ellenem; de erre difficile est satyram nonscribere ! Jegyzőt is szabadon választ sok helyen a’ nép, azonban nem volt-é arra is már eset, hogy egy némellyik csupán nőtlenségének köszönhető megválasztatását. Van ugyan kivétel, de kevés, ’s ezek parányi számához annyival nagyobb tisz­telettel viseltethetni. Legyen ennyi elég egy testület beléletébül, melly nagyobb részint még annyira iszonyodik nyilványosságtól; ’s biztassuk magunkat azon jó reménnyel, hogy a’ref. lelkész-helyzet reformját kivíni, mire olly nagy szük­ség van, a’megjelenendő egyházi folyóiratnak jutand dicsőségül. Addig is tisz­telt pályatársak vastürelmet, szilárdságot az uj ’s épen azért szokatlan pályá­hoz ! ’s ha az óság megrögzött emberei örök tűzre kárhoztatandnak titeket, hogy porlepte öltönyeiket megszellőztettétek, nagy mesteretek példája lelkesítsen, ki nem engedé , hogy a’templomok pénzverők’stb. műhelye legyen.—Széchenyi István gr. „Kelet népe“ adik kiadásban jelent meg, ára 2 fr. 40 kr. pengő. — Kuthy Lajos rokontartalmú munkája novemberi vásárra fog megjelenni.—E’ na­pokban jelent meg a’ Színműtár 2­5dik füzete „Nemes és polgár“, vagy „A’ se­lyemárus“ vigj. 5 felv., Seribe után ford. Dobrosy, ára 40 kr. pp. Nemzeti szín­padunkon a’ „Pohár viz“ jeles szerzőjének e’ politikai vigjátéka legnagyobb tet­széssel ismételtjeit. — Nemzeti színpadunkon f. hó 15ikén „Gemma di Vergy“ dalj. 2 felv. adalék; feikán e’színpadon először „Dávid“ eredeti dráma 5 felv. Szigligetitől; 17ikén „Ludas Matyi“ bohózat 3 felv. Balogtul; 1­dikán „Belizár“ dalj. 3 felv.; 19ikén először „Hernani“ dráma 5 felv.; Hugo Victor után ford. F.; 20ikán „Angyal és daemon“ vigj. 3 felv.; 2 ikén másodszor „Dávid“ ere­deti dráma 5 felv. Szigligetitől, bed. — Turóczból: Az oct. 5ikus köv. napjain tartott közgyűlést,évnegyedes létére szokás szerint a’ m. jun. közgyűlés jegyzőkönyve felolvasásával ’s időközt tarta­tott kisgyülések jegyzőkönyvei hitelesítésével kezdettük,melly utóbbiak végzései ámbár megmaradtak, egy végzésnek mindazáltal felolvasása, melly azon htanács intézvénye következtében hozatott, miszerint a’ n.m. h.tanácshoz ezentúl intézen­dő feliratok hiv. mellékletei m­agy. szerkezeteknek rendeltetnek, azon indítvány­tételre szolgált alkalmul, mennyire kívánatos hogy a’ hivatalos jelentések jöven­dőre csupán magyarúl adassanak be, némellyek támogató okai egyenesen azt mondván ki, hogy miután a’jegyzői hivatal politikai tárgyú jegyzőkönyvnek ma­gyar nyelven vitelére szorittatott, az osztoztató igazság nyomán más hivatalokat is hasonlón erre szorítani szabadságban áll. Ez indítványt J.J. tb. elvében támo­gatván, egyedül azon tekintetbül, hogy miután múlt évben az e’ tárgybani vég­zés hozásakor,bár a’ jegyzőkönyvbe nem iktatók, amaz engesztelő egyezés tör­tént,miszerint a’ legközelebb tartandó tisztválasztásig diák nyelvű jelentések be­adása engedtessék meg, ezen egyezést szentül megtartatni óhajtja, azonban a­­jánlólag kívánja a’ hazafiság érdekéből,hogy bár néhány magyar jelentés már ed­dig előfordult is, azok sűrűbbek legyenek. Történt ezután még több sőt hevesb nyilatkozás, mellyekre leginkább R. F. szab­ó az indítvánnyal elvben ellenkező beszédre szolgált alkalmul, de mind e’ mellett J. J. módosító indítványa túlnyomó pártoltatásra talált. Érintve lévén ez alkalommal a’ tisztválasztás ’s a’ magyar nyelv szent ügye, báró P. G. tb. a’ KKésRRt arra figyelmeztetvén,hogy 1818 óta, kivévén az 1838 ki első alispán megválasztása után félbenszakasztottat, csak egyszerű, m. 1832 ben tartatott tisztválasztás, mivel bár nem hivatalos utón de közhirbül ’s a’ lapokbul m. Révay György b. urnak valós, főispáni hivatalra kine­­veztetetése már köztudomású, az annak üdvözlésére kinevezendő küldöttségnek utasításul azt óhajtja meghagyatni, hogy a mélt. magyar szónoklat mellett üd­­vözöltetvén, egyszersmind a’RK és RR nevében arra keressék meg, miszerint fő­­ispáni székfoglalását tisztválasztás-tartással egybekapcsolni méltóztassék,melly óhajtás néhány pártoló, ’s néhány módosítást kívánó nyilatkozás után, végzéssé jön. Ezek a’ szokott gyűlési tárgyak fölvételét megelőzvén, következtek a’ kis és közgyűlési érdekes­ végzések és tárgyaltatások: 1. Minap közlött Turcsek-féle sérelem tárgyában a’ megye kívánatéhoz képest újra tagadó válasz érkezvén . Fels, nevében’s a’Körmöcz város mint Turcsek helységek földesura ellen a’hátra­­levő országos költségek megvételére törvényes úton indított per folyamatját, addig mig a’ fenforgó hatósági kérdés kir.rendelet által nem döntetik el,megszün­tetni parancsolván, a’ mennyire ezen ismétlő kir. parancs által a’ törvénykezés rendes folyama megakasztatnék, az sérelmül jegyeztetett föl, egyébiránt a felérintett turcseki sérelem minél előbbi megszüntetése eszközléséül ő felsége azt eldöntő, kegyelmes rendelet-kiadásra újra megkéretni határoztatok. 2) A kisdedóvó és gazdasági egyesületek igen becses felszólításai csak annyiban találtak viszhangra , mennyire azok tartalma elnök alispán által röviden elő­­adatván, az egész tárgy’s a’ gyűlések eszközlése járásbeli bírákra bízatott, pe­dig tisztelet becsület ezen tisztviselőknek, de hogy azok más számos ’s bokros foglalatosságaik mellett,ezekben is olly buzgón eljárjanak,mint azt talán a’ tárgy fontossága megkívánja, azt tőlük követelni nem lehet. Az üdvös ügy tekinteté­­bül tehát két észrevételem talán nem lesz fölösleg, t. i. a) hogy hasonértelmü fel­szólítások ne legyenek olly hoszszak, hanem a’dolog veleje röviden adassék elő, mert a’ gyűlésnek, melly csak emberekbül áll, nem mindig van kedve értekezése­ket hallgatni;b) hogy a’tárgy inkább magányos utón hasonló intézetek iránt némi rokonszenvvel viseltető egyedeknek ajánltassék, kik ezután gyűlésben is pár­­tolandják az ügyet. 3) Szepesi káptalanbeli nagyprépost és püspöki helytartó a megyéhez intézett diák szerkezetű hivatalos levelének felolvasásakor azon ész­revétel tétetvén, hogy azt az uj törvény 4. § rendeletihez képest e’nyelven szer­kesztve nem fogadhatni el, miután annak tartalma többek által magányos érde­kűnek ’s mint illyen a’ hatósági tárgyaltatással öszsze nem egyeztethetőnek nyil­­ványittatott,a’levél az esedezőlevelek sorába foglaltatni’s az érintett szellemben hozott hátiratos végzéssel ellátva viszszaküldetni hagyatott meg a’jegyzői hiva­talnak. 4) Pozsonymegyének a’ nagy-szombati vaspálya érdemében tett felszó­lítása járásbeli szbb­ákhoz részvényesek gyűjtése végett utasittatott. 5) Két al­­szolgabirói hivatal felsőbb helyrül engedtetvén meg, miután ez leginkább a’ me­zei rendőrségi foglalatosságok miatt történt, most pedig a’tél beállásával azok nélkülözése tűrhető,a’RK és RR különben is tisztujitást rövid idő múlva reményi­­vén, azok megválasztását a’ rendes tisztujitásra halasztották. Nem lesz fölösleg itt megemlíteni,mikép ezen megye négy járásra lévén felosztva, igy csak két já­rásnak jut egy egy alszolgabiró,a’ többi kettő pedig eddigi állásában marad, ezért is magánykörökben arról olly nyilatkozások történtek ’s történnek, miszerint a’ 1841. FOGLALAT: Magyarország és Erdély; budapesti napló: papuraság, irodalomi újdonságok; Játékszini krónika, ’s a’t.; Krassómegye: tisztuji­­tási eredmény ,­’s a’t. ; Turóczmegye: intézkedések nemzeti nyelvünk ügyében, lisztválasztás tartatása sürgettetik, a’szepesi aprépost diák levele viszszautasittatik, ’sa’t.; a’ nagy-surányi angol-amerikai malmot fölgyujtották ; abaujmegyei hírek; zemplényi panaszok; vegyes házasság akadályozta­tása Böszörményben lakhatással együtt; breznóbányai tűzvész; ’sa’to Spanyolország (Madridban zendülési merény nyomatott el;’sa’to Anglia (Sy­denham 1. Canadában meghalt; ’sa’t.) Francziaország (az általán­os lefegyverzés még sem határoztatott el; ’sa’to Oroszország (a’ czár a­ lengyelor­szági kormányzó tanácsot eltörlötte, ’s a­tó külföldi elegyek­. —

Next