Kárpáti Igaz Szó, 1995. október-december (76. évfolyam, 108-143. szám)
1995-10-03 / 108. szám
Hol van Ukrajna helye Európában? Ukrajna vezetése egyelőre szilárdan kitart a függetlenség megszerzésekor kimondott külpolitikai alapelv, a tömbön kívüliség mellett. Ez az elv meg is felel annak, amit Brüsszeltől Moszkváig szinte nap mint nap hallani vezető politikusok szájából: semmiféle új demarkációs vonalat nem szabad húzni a hidegháborúból kijutott Európában. A kontinens új érdekövezetekre osztása azonban megkezdődött, s lehet, hogy a mindössze négy éve önállóvá vált ukrán államnak már a közeljövőben döntenie kell hovatartozásáról, ha nem akarja, hogy mások döntsenek helyette. Mind ez idáig egyetlen felelős ukrán politikus sem mondta ki azt, hogy Ukrajna a NATO tagja kíván lenni. A kijevi vezetés magatartása a határozott igen és nem között volt valahol félúton. Amióta azonban Borisz Jelcin orosz elnök néhány hete megengedhetetlennek nevezte a NATO keleti kiterjesztését, több vezető ukrán politikus mérlegelte a sajtóban az észak-atlanti szövetséggel való együttműködés esélyeit. A katonai tömbön kívüliségre vonatkozó külpolitikai alapelv a szuverenitásról szóló nyilatkozatban szerepel. Az erre az elvre való hivatkozás mindeddig segített az ukrán vezetésnek abban, hogy súlyos összeütközés nélkül kivonja magát a FÁK több politikai természetű kezdeményezéséből. Moszkva azonban a közelmúltban értésre adta, hogy saját érdekszférájának tekinti a volt Szovjetunió területét, amivel szemben Kijev már nem harcolhat a tömbön kívüliség elvével. A katonai szövetségeken kívül maradás nemsokára korlátokat jelenthet Kijev számára. Ez a külpolitikai irányvonal ugyanis Ukrajna számára az ütközőállammá válás veszélyét rejti magában. A Proszpekt című kijevi hetilap cikkírója úgy fogalmaz, hogy az 52 milliós állam nagyon könnyen a lengéscsillapító szerepére juthat két katonai tömb között. Az ukrán vezetés tisztában van vele, hogy ezt a lehetőséget el kell kerülnie. Ám ha a tömbön kívüliség az ütközőállammá válás távlatát rejti magában, akkor Kijevnek nem marad más választása, döntenie kell: melyik csoport mellett kötelezi el magát. Ukrajnának eddig sikerült semleges kívülállóként léteznie, és a rendkívül súlyos gazdasági nehézségek ellenére önállónak maradnia az utóbbi időben nyílttá vált orosz birodalmi gépezettel szemben. A kijevi vezetésnek úgy sikerült megtartania a tömbön kívüliséghez való ragaszkodást, hogy időközben szorosabbra vonta kapcsolatait az Észak-atlanti Szerződés Szervezetével. Hennagyij Udovenko külügyminiszter két hete Brüsszelben aláírta az Ukrajna és a NATO közötti egyéni partnerségi programot, amely a Békepartnerségen messze túlmutató együttműködést irányoz elő. A Proszpekt című hetilap értékelése szerint a tömbön kívüliség ütközőállami zsákutcájából három kiút létezik, melyek közül az egyik a NATO-hoz történő közeledés, majd csatlakozás. Az ukrán vezetés úgy dönthet, hogy kinyilvánítja belépési szándékát, különösen, ha a decemberi oroszországi választások a nacionalista erők győzelmét hozzák. A tagságra azonban változatlan feltételek mellett aligha kerül sor a következő néhány évben, a hadsereg átalakítása ugyanis óriási beruházásokat igényelne. Csak abban az esetben válhat Ukrajna idő előtt taggá, ha magára az észak-atlanti szövetségre hirtelen nagy fenyegetést jelentene az oroszországi hadigépezet. A második elvi lehetőség a pufferállamiság elkerülésére az az út, amelyen Belarusz halad. Ez a választás a jelenlegi politikai vezetés pálfordulásával érne fel, hiszen az Oroszországgal való szoros politikai szövetséget, az önálló külpolitika feladását hozná. Nem lenne kizárt egy katonai szövetség létrehozása a volt szovjet tagköztársaságok között. Egyáltalán nem lehetetlen azonban, hogy Kijev ebbe az irányba lép, különösen akkor nem, ha a baloldali erők kerülnek hatalomra. A mai vezetésben viszont még több az ellenzője, mint a pártolója a Moszkvához való közeledésnek. Végül elvben létezik egy harmadik út is, a Balti-tengertől a Fekete-tengerig terjedő szövetség megalakítása. Ez nem légből kapott gondolat, Udovenko külügyminiszter nemegyszer tett rá utalást. A szövetségből Minszk kiesett AlekszandrLukasenko bellarusz elnök Moszkva iránti lángoló szerelme miatt. Közös egyetértés alapján azonban tagja lehetne Lengyelország, Magyarország és Románia. Smarov védelmi miniszter szerint a közeljövőben a három közül egyik sem léphet be a NATO táborába, ami összeforraszthatja a négy »köztes« államot. Kijevben dolgozó nyugati diplomáciai megfigyelők szerint a három út közül jelen pillanatban egyik sem ígérkezik járhatónak az ukrán vezetés számára. Marad tehát a tömbön kívüli és tömbök közötti lavírozás — legalábbis egyelőre. A szerb-bosnyák együttélés esélyei Lehetséges, hogy a boszniai szerbek egy napon úgy élnek majd együtt a muzulmánokkal, mint a franciák a németekkel — nyilatkozta Ratko Mladic tábornok a boszniai szerb erők parancsnoka az észak-boszniai Banja Lukában az AFP újságírójának Az együttélésért azonban nagyszámú áldozattal fizetünk mindkét oldalon — fejtette ki a tábornok. Az interjúról az AFP adott előzetes ismertetést. "Mindenesetre a jövőben olyan feltételeket kell teremteni, hogy a szerbek és a muzulmánok képesek legyenek egymás mellett élni és jószomszédi kapcsolatokat fenntartani.« Ugyanakkor azonban rámutatott, hogy úgy véli, »ma nincs olyan szerb férfi, asszony vagy gyerek, aki kész lenne egy házban, de akárcsak egy utcában élni a muzulmánokkal.« A szerb állásokat ért NATO- csapásokról szólva azzal vádolta a katonai szervezetet, hogy a konfliktus egyik oldalán szereplők oldalára állt. Soha egyetlen szerb katona sem fenyegette a NATO egyetlen tagországát sem akik most minket bombáznak. »Ez a háború számos sérülést okozott nekünk, de mindezek közül a legjelentősebb talán az, amelyeket a Mirage-gépek ejtettek, mert azokat egy olyan ország nevében követték el, amelytől nem vártuk volna, hogy így cselekszik — tette hozzá a tábornok Franciaországra célozva. »Ezeket a gépeket azoknak az apáknak a gyermekei vezették, akik ebben az évszázadban ugyanazon »gonosz« ellen, ugyanazokért az elvekért, a békéért és a szabadságért harcoltak, mint mi« — mondotta. Meglepő eredmények a lettországi választásokon A hét végén rendezett lettországi parlamenti választásokon az eddig kormányzó liberális Lett Út elnevezésű pártszövetség súlyos vereséget szenvedett, és a harmadik helyre szorult a balközép Demokrata Párt és egy újonnan alakult szélsőjobboldali párt mögött. Ez a kép rajzolódott ki a szavazatok többségének összeszámlálása után a Központi Választási Bizottság hétfő reggeli rigai hivatalos bejelentése szerint — jelentette a Reuter. Már csak a külföldön élő lettektől beérkező szavazatok összeszámlálása maradt hátra, de politikai elemzők nem számítanak arra, hogy ezek jelentősen módosítanák a kialakult eredményt. Az elszármazott lettek rendszerint a főbb nacionalista pártokra adják szavazataikat, mint amilyen a Lett Nemzeti Konzervatív Párt (LNNK), amely eddig a voksok 6,17 százalékát szerezte meg. A kereken egymillió háromszázezer választásra jogosult állampolgár 70 százaléka, mintegy 940 ezer választó jelent meg az urnáknál. A több mint 600 ezer főnyi orosz lakosság többsége nem rendelkezik lett állampolgársággal, ezért nem is vehetett részt a választásokon. Az ötszázalékos választási küszöböt összesen kilenc párt és pártszövetség lépte át. 15,34 százalékkal első helyen végzett a balközép »Saimnieks« (Mester) Demokrata Párt, őt szorosan követi 15,06 százalékkal a Népi Mozgalom Lettországért elnevezésű ultrakonzervatív formáció, melyet Joachim Siegerist német nemzetiségű politikus alapított nemrég, aki nem beszél lettül. A párt sikere valóságos sokkot idézett elő a lett politikai életben. A párt erősen oroszellenes és antikommunista irányvonalán kívül egyéb elképzelései eddig homályban maradtak. Az eredmények meghazudtolták az előrejelzéseket, melyek két jobbközép pártnak, a Lett Parasztszövetségnek (6,14 százalék) és az LNVK-nak adták a legnagyobb esélyt, hogy szövetségben a száztagú parlament (Saeima) mandátumainak többségét megszerezhetik, és kormányt alakíthatnak Ugyancsak jól szerepelt egy szélsőjobboldali nacionalista párt, a Haza és Szabadság Szövetség, mely a szavazatok 11,62 százalékát szerezte meg. A baloldali pártok közül a Lett Szocialista Párt (5,65 százalék), a Lett Egységpárt (volt kommunisták — 7,28) és a Harmóniát Lettországnak (5,61) jutott be a parlamentbe. Jelenleg teljesen nyitott kérdés, mely pártok alakíthatnak kormányt a választások után Lettországban. A választások előtt azonban valamennyi párt egyetértett abban, hogy a siegerista párttal egyik sem hajlandó koalícióra lépni. Külügyminiszteri találkozó Luxembourgban A leendő boszniai gazdasági újjáértési alap, valamint az EU-oroszapcsolatok alakulásának kérdése is napirendre kerül az Európai Unió külügyminisztereinek hétfőn reggel kezdődött, nyári szünet óta első hivatalos találkozóján. A luxembourgi tanácsülés — híven tükrözve a féléves spanyol EU-elnökség »földközi-tengeri prioritásait« — jelentős részt az Uniónak a mediterrán térséggel összefüggő politikáját tekinti át, így szóba kerül a Marokkóval, Algériával, Egyiptommal, Izraellel, Jordániával és Libanonnal formálódó gazdasági és politikai együttműködés, és jelentést hallgatnak meg a novemberben esedékes első EU- mediterrán külügyminiszteri konferencia előkészületeiről is. Brüsszeli diplomáciai források jelezték ugyanakkor, hogy a miniszterek a déli órákban találkoznak majd Carl Bildttel, az EU délszláv megbízottjával is, aki tájékoztatja őket a boszniai helyzet állásáról, illetve részben ennek fényében a tanácsülés megvitatja a leendő délszláv gazdasági újjáépítési alapról készült bizottsági javaslatot. Ugyancsak délszláv vonatkozású témaként a Tizenötök megvizsgálják Macedónia hivatalos EU-szintű elismerésének lehetőségét. Eddig ezt Görögország vétója akadályozta, de Brüsszelben bíznak benne, hogy a hónap elején New Yorkban aláírt görög—macedón megállapodás után már nem lesz akadálya. Az EU-külkapcsolatokat érintő téma még az Unió és Oroszország viszonyának értékelése: ez lesz az első alkalom, hogy Javier Solana, a miniszteri tanács soros elnöke hivatalosan is beszámolhat kollégáinak a múlt hónapban Moszkvában tartott EL orosz csúcstalálkozó főbb ereményeiről. Egy másik, felettébb kényes dosszié az EU-török vámunióról tavasszal aláírt szerződés ügye: az Európai Parlament kitartóan olyan jelzéseket küld Brüsszelbe, hogy ha nem következik be látványos változás Ankara belpolitikájában, akkor a strasbourgi testület meg fogja vétózni a külügyminiszteri tanács által oly fontosnak ítélt megállapodást. A kárpátaljai megyei állami közigazgatás 565. SZ. RENDELKEZÉSE a kárpátaljai lakosság jogi oktatásának programjáról A megyében a jogi oktatás továbbfejlesztése, az állampolgároknak a törvények és a jog iránti tisztelet szellemében történő nevelése, jogi kultúrájuk emelése, a törvények előírásainak maradéktalan betartása és hozzáértő alkalmazása céljából, valamint az Ukrán Miniszteri Kabinetnek »Az ukrajnai lakosság jogi oktatásának programjáról« 1995. május 29-én hozott 366. sz. határozatához igazodva: 1. Jóvá kell hagyni a kárpátaljai lakosság jogi oktatásának programját az 1. sz. mellékletnek megfelelően. 2. Jóvá kell hagyni a lakosság jogi oktatásával foglalkozó megyei tanács összetételét és a jogi oktatással foglalkozó megyei, városi, járási, hivatalközi koordinációs és módszertani tanácsról szóló szabályzatot a 2. és a 3. sz. mellékletnek megfelelően. 3. Kötelezni kell a járási állami közigazgatásokat, a Munkácsi és Ungvári Városi Végrehajtó Bizottságot, hogy az érdekelt szervezetekkel, intézményekkel közösen 1995. október 1-ig dolgozzák ki azokat a konkrét intézkedéseket, amelyek a megye lakossága jogi oktatásával kapcsolatos program gyakorlati megvalósítására irányul, biztosítani kell e program végrehajtásának és finanszírozásának megszervezését. 4. Az állami közigazgatás helyi szervei, a helyi tanácsok végrehajtó bizottságai, a vállalatok, intézmények és szervezetek tevékenységének koordinálását, valamint a lakosság jogi oktatásának módszertani biztosítását a kárpátaljai jogi főosztály gyakorolja. 5. Javasolni kell a megyei, járási, városi tömegtájékoztatási eszközöknek, hogy széleskörűen világítsák meg a lakosság jogi oktatási programjának lényegét és megvalósításának menetét, mutassanak rá, a programnak milyen jelentősége van a jogállam kiépítésében. 6. Érvénytelennek kell tekinteni a népképviselők megyei tanácsa végrehajtó bizottságának 1991. február 10- én hozott 44. sz. határozatát »A kárpátaljai általános jogi oktatási program jóváhagyásáról és az általános jogi oktatással foglalkozó hivatalközi, megyei koordinációs és módszertani tanács összetételéről.« A jelen rendelkezés végrehajtásának ellenőrzése Volodimir Prihogykóra, a megyei állami közigazgatás helyettes elnökére hárul. Szerhij Usztics, a megyei közigazgatás elnöke A jogi oktatás programjáról A megyei állami közigazgatás a megye lakosságának jogi oktatásáról kidolgozott programja kimondja, a jogállam létrejöttének egyik igen fontos előfeltétele az állampolgárok magas általános, politikai és jogi kultúrája, a szólás- és sajtószabadság, a szabad véleménynyilvánítás és bírálat, természetesen a törvények előírásainak maradéktalan betartása, illetve a jogi ismeretek hasznosítása. A lakosság jogi felvilágosítása, illetve oktatása lehetővé teszi az állam és a jog alapismereteinek elsajátítását. A piaci viszonyok térhódítása, a tulajdonforma-váltás időszakában, amikor a megye kiegészítő hatáskörökkel rendelkezik a gazdasági és jogi kérdések eldöntését illetően, az állampolgárok jogi ismereteinek bővítését fogja szolgálni a privatizációra, a vállalkozásra, a munka- és egyéb jogok védelmére vonatkozó legfontosabb törvények ismertetése, magyarázata. A program megvalósításának célja a törvények, a személyi jogok iránti tisztelet kialakítása mind a felnőttek, mind a gyerekek körében és a legszükségesebb jogi ismeretek megszerzése. Ezt biztosítja az oktató-nevelő intézmények megyénkben kialakított hálózata, többek között az Ungvári Állami Egyetem jogi kara, továbbá a líceumok, kollégiumok és a tömegtájékoztatási eszközök. Ez utóbbiakat is be kell vonni ebbe a tevékenységbe úgy, hogy rendszeresen tájékoztassanak Ukrajna törvényeiről, és egyéb normatív jogszabályairól, a törvényhozó, végrehajtó és bírósági hatalmi szervek munkájáról, valamint a jogrend helyzetéről, a törvénysértések elleni harcról. A jogi oktatás megszervezésébez tevékenyen részt vesznek a megyei jog főosztály, a megyei, járási állami közigazgatások, a városi végrehajtó bizottságok, az ungvári egyetem és más tanintézmények, illetve szervezetek, vállalatok. Az ismeretek terjesztésében jogászok vesznek részt, akik ellátogatnak a vállalatokhoz, a kollektív gazdaságokba, intézményekbe, szervezetekbe. Jogoktatással a tanintézményekben, az oktató-nevelő intézményekben nemcsak a tanórákon, hanem iskolán kívüli időben is foglalkozni kell. A jogi oktatás koordinálásával és módszertani biztosításával kapcsolatos kérdések megoldása céljából megyei, járási, városi hivatalközi koordinációs és módszertani tanácsokat hoznak létre.