Kárpáti Igaz Szó, 1995. október-december (76. évfolyam, 108-143. szám)

1995-10-03 / 108. szám

Hol van Ukrajna helye Európában? Ukrajna vezetése egyelőre szi­lárdan kitart a függetlenség meg­szerzésekor kimondott külpolitikai alapelv, a tömbön kívüliség mel­lett. Ez az elv meg is felel annak, amit Brüsszeltől Moszkváig szinte nap mint nap hallani vezető poli­tikusok szájából: semmiféle új de­markációs vonalat nem szabad húzni a hidegháborúból kijutott Európában. A kontinens új érdek­övezetekre osztása azonban megkezdődött, s lehet, hogy a mindössze négy éve önállóvá vált ukrán államnak már a közel­jövőben döntenie kell hovatar­tozásáról, ha nem akarja, hogy mások döntsenek helyette. Mind ez idáig egyetlen felelős ukrán politikus sem mondta ki azt, hogy Ukrajna a NATO tagja kíván lenni. A kijevi vezetés magatartása a határozott igen és nem között volt valahol félúton. Amióta azon­ban Borisz Jelcin orosz elnök néhány hete megengedhetetlen­nek nevezte a NATO keleti kiterjesztését, több vezető ukrán politikus mérlegelte a sajtóban az észak-atlanti szövetséggel való együttműködés esélyeit. A katonai tömbön kívüliségre vonatkozó külpolitikai alapelv a szuverenitásról szóló nyilatkozat­ban szerepel. Az erre az elvre való hivatkozás mindeddig segített az ukrán vezetésnek abban, hogy sú­lyos összeütközés nélkül kivonja magát a FÁK több politikai ter­mészetű kezdeményezéséből. Moszkva azonban a közelmúltban értésre adta, hogy saját érdek­szférájának tekinti a volt Szovjet­unió területét, amivel szemben Kijev már nem harcolhat a töm­bön kívüliség elvével. A katonai szövetségeken kívül maradás nemsokára korlátokat je­lenthet Kijev számára. Ez a kül­politikai irányvonal ugyanis Ukraj­na számára az ütközőállammá válás veszélyét rejti magában. A Proszpekt című kijevi hetilap cikkírója úgy fogalmaz, hogy az 52 milliós állam nagyon könnyen a lengéscsillapító szerepére juthat két katonai tömb között. Az ukrán vezetés tisztában van vele, hogy ezt a lehetőséget el kell kerülnie. Ám ha a tömbön kívüliség az üt­közőállammá válás távlatát rejti magában, akkor Kijevnek nem marad más választása, döntenie kell: melyik csoport mellett kötelezi el magát. Ukrajnának eddig sikerült sem­leges kívülállóként léteznie, és a rendkívül súlyos gazdasági ne­hézségek ellenére önállónak ma­radnia az utóbbi időben nyílttá vált orosz birodalmi gépezettel szemben. A kijevi vezetésnek úgy sikerült megtartania a tömbön kívüliséghez való ragaszkodást, hogy időközben szorosabbra von­ta kapcsolatait az Észak-atlanti Szerződés Szervezetével. Hennagyij Udovenko külügymi­niszter két hete Brüsszelben aláír­ta az Ukrajna és a NATO közötti egyéni partnerségi programot, amely a Békepartnerségen messze túlmutató együttműködést irányoz elő. A Proszpekt című hetilap érté­kelése szerint a tömbön kívüliség ütközőállami zsákutcájából há­rom kiút létezik, melyek közül az egyik a NATO-hoz történő kö­zeledés, majd csatlakozás. Az ukrán vezetés úgy dönthet, hogy kinyilvánítja belépési szándékát, különösen, ha a decemberi orosz­­országi választások a nacionalista erők győzelmét hozzák. A tag­ságra azonban változatlan felté­telek mellett aligha kerül sor a következő néhány évben, a had­sereg átalakítása ugyanis óriási beruházásokat igényelne. Csak abban az esetben válhat Ukrajna idő előtt taggá, ha magára az észak-atlanti szövetségre hirtelen nagy fenyegetést jelentene az oroszországi hadigépezet. A második elvi lehetőség a puf­­ferállamiság elkerülésére az az út, amelyen Belarusz halad. Ez a választás a jelenlegi politikai vezetés pálfordulásával érne fel, hiszen az Oroszországgal való szoros politikai szövetséget, az önálló külpolitika feladását hozná. Nem lenne kizárt egy katonai szövetség létrehozása a volt szov­jet tagköztársaságok között. Egyál­talán nem­ lehetetlen azonban, hogy Kijev ebbe az irányba lép, különösen akkor nem, ha a baloldali erők kerülnek hatalom­ra. A mai vezetésben viszont még több az ellenzője, mint a pártoló­ja a Moszkvához való közeledés­nek. Végül elvben létezik egy har­madik út is, a Balti-tengertől a Fekete-tengerig terjedő szövetség megalakítása. Ez nem légből ka­pott gondolat, Udovenko külügy­miniszter nemegyszer tett rá uta­lást. A szövetségből Minszk kie­sett Alekszandr­­Lukasenko bel­larusz elnök Moszkva iránti lán­goló szerelme miatt. Közös egyet­értés alapján azonban tagja lehet­ne Lengyelország, Magyarország és Románia. Smarov védelmi­ miniszter szerint a közeljövőben a három közül egyik sem léphet be a NATO táborába, ami össze­forraszthatja a négy »köztes« ál­lamot. Kijevben dolgozó nyugati dip­lomáciai megfigyelők szerint a három út közül jelen pillanatban egyik sem ígérkezik járhatónak az ukrán vezetés számára. Marad te­hát a tömbön kívüli és tömbök közötti lavírozás — legalábbis egyelőre. A szerb-bosnyák együttélés esélyei Lehetséges, hogy a boszniai szerbek egy napon úgy élnek majd együtt a muzulmánokkal, mint a franciák a németekkel — nyilat­kozta Ratko Mladic tábornok a boszniai szerb erők parancsnoka az észak-boszniai Banja Lukában az AFP újságírójának Az együtt­élésért azonban nagyszámú ál­dozattal fizetünk mindkét oldalon — fejtette ki a tábornok. Az inter­júról az AFP adott előzetes is­mertetést. "Mindenesetre a jövőben olyan feltételeket kell teremteni, hogy a szerbek és a muzulmánok képe­sek legyenek egymás mellett élni és jószomszédi kapcsolatokat fenntartani.« Ugyanakkor azonban rámutatott, hogy úgy véli, »ma nincs olyan szerb férfi, asszony vagy gyerek, aki kész lenne egy házban, de akárcsak egy utcában élni a muzulmánokkal.« A szerb állásokat ért NATO- csapásokról szólva azzal vádolta a katonai szervezetet, hogy a konf­liktus egyik oldalán szereplők ol­dalára állt. Soha egyetlen szerb katona sem fenyegette a NATO egyetlen tagországát sem akik most minket bombáznak. »Ez a háború számos sérülést okozott nekünk, de mindezek közül a legjelentősebb talán az, amelyeket a Mirage-gépek ejtet­tek, mert azokat egy olyan ország nevében követték el, amelytől nem vártuk volna, hogy így cselek­szik — tette hozzá a tábornok Franciaországra célozva. »Ezeket a gépeket azoknak az apáknak a gyermekei vezették, akik ebben az évszázadban ugyanazon »gonosz« ellen, ugyanazokért az elvekért, a békéért és a szabadságért har­coltak, mint mi« — mondotta. Meglepő eredmények a lettországi választásokon A hét végén rendezett lettországi par­lamenti választásokon az eddig kor­mányzó liberális Lett Út elnevezésű pártszövetség súlyos vereséget szenve­dett, és a harmadik helyre szorult a balközép Demokrata Párt és egy újon­nan alakult szélsőjobboldali párt mögött. Ez a kép rajzolódott ki a sza­vazatok többségének összeszámlálása után a Központi Választási Bizottság hétfő reggeli rigai hivatalos bejelentése szerint — jelentette a Reuter. Már csak a külföldön élő lettektől beérkező szavazatok összeszámlálása maradt hátra, de politikai elemzők nem számítanak arra, hogy ezek jelentősen módosítanák a kialakult eredményt. Az elszármazott lettek rendszerint a főbb nacionalista pártokra adják szavaza­taikat, mint amilyen a Lett Nemzeti Konzervatív Párt (LNNK), amely eddig a voksok 6,17 százalékát szerezte meg. A kereken egymillió háromszázezer választásra jogosult állampolgár 70 százaléka, mintegy 940 ezer választó jelent meg az urnáknál. A több mint 600 ezer főnyi orosz lakosság több­sége nem rendelkezik lett állam­polgárságga­l, ezért nem is vehetett részt a választásokon. Az ötszázalékos választási küszöböt összesen kilenc párt és pártszövetség lépte át. 15,34 százalékkal első helyen végzett a balközép »Saimnieks« (Mester) Demokrata Párt, őt szorosan követi 15,06 százalékkal a Népi Mozgalom Lettországért elnevezésű ultrakonzer­vatív formáció, melyet Joachim Sie­gerist német nemzetiségű politikus ala­pított nemrég, aki nem beszél lettül. A párt sikere valóságos sokkot idézett elő a lett politikai életben. A párt erősen oroszellenes és antikommunista irány­vonalán kívül egyéb elképzelései ed­dig homályban maradtak. Az eredmények meghazudtolták az előrejelzéseket, melyek két jobbközép pártnak, a Lett Parasztszövetségnek (6,14 százalék) és az LNVK-nak adták a legnagyobb esélyt, hogy szövetség­ben a száztagú parlament (Saeima) mandátumainak többségét meg­szerezhetik, és kormányt alakíthatnak Ugyancsak jól szerepelt egy szélső­­jobboldali nacionalista párt, a Haza és Szabadság Szövetség, mely a szavaza­tok 11,62 százalékát szerezte meg. A baloldali pártok közül a Lett Szocialis­ta Párt (5,65 százalék), a Lett Egység­párt (volt kommunisták — 7,28) és a Harmóniát Lettországnak (5,61) jutott be a parlamentbe. Jelenleg teljesen nyitott kérdés, mely pártok alakíthatnak kormányt a válasz­tások után Lettországban. A választá­sok előtt azonban valamennyi párt egyetértett abban, hogy a siegerista párttal egyik sem hajlandó koalícióra lépni. Külügyminiszteri találkozó Luxembourgban A leendő boszniai gazdasági újjáé­­rtési alap, valamint az EU-orosz­apcsolatok alakulásának kérdése is napirendre kerül az Európai Unió kül­ügyminisztereinek hétfőn reggel kez­dődött, nyári szünet óta első hivatalos találkozóján. A luxembourgi tanácsülés — híven tükrözve a féléves spanyol EU-elnök­­ség »földközi-tengeri prioritásait« — jelentős részt az Uniónak a mediter­rán térséggel összefüggő politikáját tekinti át, így szóba kerül a Marok­kóval, Algériával, Egyiptommal, Izrael­lel, Jordániával és Libanonnal formá­lódó gazdasági és politikai együtt­működés, és jelentést hallgatnak meg a novemberben esedékes első EU- mediterrán külügyminiszteri konferen­cia előkészületeiről is. Brüsszeli diplomáciai források jelez­ték ugyanakkor, hogy a miniszterek a déli órákban találkoznak majd Carl Bildttel, az EU délszláv megbízottjával is, aki tájékoztatja őket a boszniai hely­zet állásáról, illetve részben ennek fényében a tanácsülés megvitatja a leendő délszláv gazdasági újjáépítési alapról készült bizottsági javaslatot. Ugyancsak délszláv vonatkozású témaként a Tizenötök megvizsgálják Macedónia hivatalos EU-szintű elis­merésének lehetőségét. Eddig ezt Görögország vétója akadályozta, de Brüsszelben bíznak benne, hogy a hónap elején New Yorkban aláírt görög—macedón megállapodás után már nem lesz akadálya. Az EU-külkapcsolatokat érintő téma még az Unió és Oroszország vi­szonyának értékelése: ez lesz az első alkalom, hogy Javier Solana, a minisz­teri tanács soros elnöke hivatalosan is beszámolhat kollégáinak a múlt hónapban Moszkvában tartott EL orosz csúcstalálkozó főbb ere­ményeiről. Egy másik, felettébb kényes dosszié az EU-török vámunióról tavasszal aláírt szerződés ügye: az Európai Par­lament kitartóan olyan jelzéseket küld Brüsszelbe, hogy ha nem következik be látványos változás Ankara belpoli­tikájában, akkor a strasbourgi testület meg fogja vétózni a külügyminiszteri tanács által oly fontosnak ítélt megállapodást. A kárpátaljai megyei állami közigazgatás 565. SZ. RENDELKEZÉSE a kárpátaljai lakosság jogi oktatásának programjáról A megyében a jogi oktatás továbbfej­lesztése, az állampolgároknak a tör­vények és a jog iránti tisztelet szel­lemében történő nevelése, jogi kultúrá­juk emelése, a törvények előírásainak maradéktalan betartása és hozzáértő alkalmazása céljából, valamint az Ukrán Miniszteri Kabinetnek »Az ukrajnai lakosság jogi oktatásának programjáról« 1995. május 29-én ho­zott 366. sz. határozatához igazodva: 1. Jóvá kell hagyni a kárpátaljai la­kosság jogi oktatásának programját az 1. sz. mellékletnek meg­felelően. 2. Jóvá kell hagyni a lakosság jogi oktatásával foglalkozó megyei tanács összetételét és a jogi oktatással foglal­kozó megyei, városi, járási, hivatalközi koordinációs és módszertani tanács­ról szóló szabályzatot a 2. és a 3. sz. mellékletnek megfelelően. 3. Kötelezni kell a járási állami közi­gazgatásokat, a Munkácsi és Ungvári Városi Végrehajtó Bizottságot, hogy az érdekelt szervezetekkel, intézmé­nyekkel közösen 1995. október 1-ig dolgozzák ki azokat a konkrét intéz­kedéseket, amelyek a megye lakossá­ga jogi oktatásával kapcsolatos prog­ram gyakorlati megvalósítására irányul, biztosítani kell e program végre­hajtásának és finanszírozásának meg­szervezését. 4. Az állami közigazgatás helyi szer­vei, a helyi tanácsok végrehajtó bi­zottságai, a vállalatok, intézmények és szervezetek tevékenységének koor­dinálását, valamint a lakosság jogi ok­tatásának módszertani biztosítását a kárpátaljai jogi főosztály gyakorolja. 5. Javasolni kell a megyei, járási, városi tömegtájékoztatási eszközök­nek, hogy széleskörűen világítsák meg a lakosság jogi oktatási programjának lényegét és megvalósításának menetét, mutassanak rá, a programnak milyen jelentősége van a jogállam kiépí­tésében. 6. Érvénytelennek kell tekinteni a népképviselők megyei tanácsa végre­hajtó bizottságának 1991. február 10- én hozott 44. sz. határozatát »A kár­pátaljai általános jogi oktatási program jóváhagyásáról és az általános jogi oktatással foglalkozó hivatalközi, me­gyei koordinációs és módszertani tanács összetételéről.«­­ A jelen rendelkezés végre­hajtásának ellenőrzése Volodimir Pri­­hogykóra, a megyei állami közi­gazgatás helyettes elnökére hárul. Szerhij Usztics, a megyei közigazgatás elnöke A­ jogi oktatás programjáról A megyei állami közigazgatás a me­gye lakosságának jogi oktatásáról ki­dolgozott programja kimondja, a jogállam létrejöttének egyik igen fon­tos előfeltétele az állampolgárok ma­gas általános, politikai és jogi kultúrá­ja, a szólás- és sajtószabadság, a sza­bad véleménynyilvánítás és bírálat, ter­mészetesen a törvények előírásainak maradéktalan betartása, illetve a jogi ismeretek hasznosítása. A lakosság jogi felvilágosítása, illetve oktatása lehetővé teszi az állam és a jog alapismereteinek elsajátítását. A piaci viszonyok térhódítása, a tulaj­donforma-váltás időszakában, amikor a megye kiegészítő hatáskörökkel ren­delkezik a gazdasági és jogi kérdések eldöntését illetően, az állampolgárok jogi ismereteinek bővítését fogja szol­gálni a privatizációra, a vállalkozásra, a munka- és egyéb jogok védelmére vonatkozó legfontosabb törvények is­mertetése, magyarázata. A program megvalósításának célja a törvények, a személyi jogok iránti tisztelet kialakítása mind a felnőttek, mind a gyerekek körében és a leg­szükségesebb jogi ismeretek meg­szerzése. Ezt biztosítja az oktató-nevelő intézmények megyénkben kialakított hálózata, többek között az Ungvári Állami Egyetem jogi kara, továbbá a líceumok, kollégiumok és a tömeg­tájékoztatási eszközök. Ez utóbbiakat is be kell vonni ebbe a tevékenységbe úgy, hogy rendszeresen tájékoztassa­nak Ukrajna törvényeiről, és egyéb nor­matív jogszabályairól, a törvényhozó, végrehajtó és bírósági hatalmi szervek munkájáról, valamint a jogrend hely­zetéről, a törvénysértések elleni harc­ról. A jogi oktatás megszervezésébez tevékenyen részt vesznek a megyei jog főosztály, a megyei, járási állami közi­gazgatások, a városi végrehajtó bi­zottságok, az ungvári egyetem és más tanintézmények, illetve szervezetek, vállalatok. Az ismeretek terjesztésében jogá­szok vesznek részt, akik ellátogatnak a vállalatokhoz, a kollektív gazdaságok­­ba, intézményekbe, szervezetekbe. Jogoktatással a tanintézményekben, az oktató-nevelő intézményekben nem­csak a tanórákon, hanem iskolán kívüli időben is foglalkozni kell. A jogi oktatás koordinálásával és módszertani biztosításával kapcsola­tos kérdések megoldása céljából me­gyei, járási, városi hivatalközi koordi­nációs és módszertani tanácsokat hoznak létre.

Next