Kassai Ujság, 1920. október-december (82. évfolyam, 224-296. szám)
1920-10-22 / 242. szám
HwmialkwataMllL évfolyam, *l* az. lgi$ppi&fiAatWi ® 198»ggi^^ :jfcwe>rf»®*«»aii ®« miNhMMM nMInjU ./Uaawta» apiiwwaB« *S*fc» ^ SlMtotMi «iWm* «raiy te*® 4* TidAkmi ST»-®»» *»»« ißxz:Jei*t&mim}. am»iiatotvm*i ^oR-o^raiwaBBwod äTHSMIXÄ® iSmKBSastöi ©J». Köf fiS II-LÄS félévi»«» 20 korona* aegyttd<iv»o 4%v> k«woaeu^ $$ Ma(|**««*»fe: M®*» »Bi«r®»®&*<M*£ a^mc «Mri. ®e »«'S- Sa®;««®.«-* t® tewiHtto.» «,«y®» »«Aas (Sm e® «IW». FORUM (Az Esti Újságot és a Kassai Hírlapot) betiltották. A tegnapi naptól kezdve már nem jelenhetnek meg. A betiltás váratlanul érte a magyar lapokat, mert éppen a napokban jelentették ki Kassa városában időző Micsukka miniszter és Cerny miniszterelnök, hogy egyáltalában nincsen szándékukban magyar lapokat betiltani, csak azokat fogják megrendszabályozni, amelyek állandóan izigáznak és nem akarnak a mostani keretekbe belenyugodni. Ez a kijelentés az összes magyar lapok szerkesztőségeit megnyugtatta, mert egyetlen lapnak sincs szándékában az izgatás és ha nem izgat, nem lázadozik , és nem lázít, inpliciteben foglaltatik ebben a negatívumban az a pozitívum is, hogy a mai keretek és határok közé mindegyikünk beleilleszkedik és e határok között igyekszik politikai elveit diadalra juttatni. De hogyan is izgathatnánk ? Hogyan is izgathatott az »Esti Újság« és »Kassai Hírlap« laptársunk, amikor a világ legvigyrázóbb cenzorja ügyel reánk? A nden sorunkat latra veszi. Megméri. Ahol egy súlyos szó, egy erősebb jelző, egy gyanusabb kitétel van, azt azonnal, í kezetlenül és irgalmatlanul kihúzza. Nincsen szám, amely az ő kezének nyomát magán ne viselné, amelynek fehér foljai, kihúzott sorai elhoz cenzorunk nem alszik, ne árulnák, sőt ellenkezőleg, nagyon is éber. Túlontúl éber. Annyira éber, hogy a politika berkein túl is tilosra állítja be a szemafort, s itt a cenzúra 5 sort törölt.) Bírálatainkra erős szór dinót teszünk. Pedig ehhez nem várunk hozzászokva. Hiszen a háború legvéresebb évében is legazembereztük a miniszterelnököt. Már t i, az a magyar lap, amelyiknek ízlésével ez összefért. Mi még egy le í sújtó jelzőt sem merünk leírni. Nem a miniszterelnökről, hanem még a légióista bakáról sem, áki pedig egy urinöt pofozott fel, mert az utcán magyarul mert beszélni. S ha mégis, mégis nem tudunk ellenállani a bennünk ágaskodó kuruckodásnak és egy gyengédet kanyar ratunk egy nekünk nem "tetsző dolog " alá, a cenzúra holtbizonyosan kitöri ezt a kanyarítást, sőt legtöbbször magát az egész cikket is eltünteti. Mert a mi cenzorunk annyira lelkiismeretes, pedáns és körültekintő, hogy cikkeinket visszatartja magánál, mert addig nem engedi leközölni, amíg maga személyesen meg nem győződik, utána nem jár annak, hogy a megírt dolog igaz-e. S miután a megtámadott vagy leleplezésre kiszermelt áldozatok szemében és szájában mindig mi vagyunk a hazugok, ezért a legértékesebb és legszenzációsabb" cikkeinket örökre, a feltámadás leghívebb reménye nélkül eltemeti a mi cenzorunk. Ezt a műhelytitkot azért kellett a nagyközönség elé vinnünk, hogy mindentki meggyőződjék arról, hogy mi nem lá jzitunk, nem is lázizhatunk, mert erre sem módunk, sem alkalmunk nincs. Sem a még élő »Kassai Újság«-nak, sem a betiltott »Esti Ujság«-nak és »Kassai Hirlap«-nak sem. Egyiknek sem. Ha valamelyikünk lázítani akarna, sem tehetné, mert a cenzúra ugyancsak szorosra megköti a kezünket. A legnagyobb baj azonban az, hogy a különféle kormány, politikai, gazdasági, kulturális körök’ a legkisebb bíráló hangot sem hajlandók eltűrni és elviselni. Azonnal felszisszennek, idegesek, és érzékenységükben rémeket látnak. Aki pedig a nagy nyilvánosság előtt megjelent, aki magára öltötte a »toga praetextát«, annak el kell arra készülve lennie, hogy a nyilvános bírálat a legélesebben figyeli és ítéli meg tetteit. Í A tisztességes lap, mint a nyilvánosság orgánuma, csak arra ügyel, hogy a megtámadottnak becsületében kárt ne tegyen és tárgyilagos kritikája a felismert igazságnak szolgálatában álljon. Tekintettel hát arra, hogy éppen cenzúrának szigorúsága miatt nem lányíthatunk, magánbecsületet nem hatunk, szóval sem tárgyi, sem támadszemélyi kellemetlenséget nem okozhatunk semminek és senkinek, ezért betiltás okául egyéb körülményt nem tudunk elképzelni, mint rémlátásokat, amelyek túlzásba vitt érzékenykedésből származnak. Politikát pedig rámlátásokra alapítani nem szabad. Tagadhatatlan ugyanis, hogy az »erős kéz« azért sújtott le két laptársunkra, mert politikailag meg akarták őket rendszabályozni, anélkül, hogy erre bármilyen okot szolgáltattak volna is, ama rémlátásokon kívül, amelyeket a hangosabb kritika szült. Az ilyen politikáinak azonban nem sok sikert jósolunk. (Itt a cenzúra 5 sort törölt.) A reakció forradalomnak egyengeti az útját, a vörös terror a reakciónak ad életet, a sovinizmus pedig megerősíti a nemzetiségeket nemzeti érzelmükben, Dacossá, elszánttá és kibékíthetetlenné teszi őket. Márpedig bármilyen erős valamelyik kormány, annyira erős nem , lehet, hogy minden ember mellé, akd 1 nem tartozik az uralkodó nemzetiséghez, egy csendőrt vagy katonát állítson, hogy ellenőrizhesse a nem cseh anyanyelvű polgár gondolat- és érzésvilágát. Szelídséggel, enyheséggel, a lelkeknek meghódításával, a szíveknek megbékéltetésével többre lehet menni, mint megfélemlítéssel és letiprással. Ezért mi a magunk részéről kérjük, hogy az »Esti Ujság«-nak és a »Kassai Hirlap«-nak megjelenési jogát adják vissza, éppen az országnak és lakóinak nyugalma érdekében! Jugoszláviának ki kell ürítenie Karinthiát (CTK) Belgrádi. A francia és angol kormány képviselői közölték a jugoszláv kormánnyal a legfelsőbb tanács elhatározását, mely szerint a jugoszláv katonaságnak ki kell üríteni a karinthiai népszavazási területet. Vesnic miniszterelnök válasza szerint a jugoszláv katonaság a karinthiai területet azért szállotta meg, hogy ott rendet teremtsen. Mihelyt a népszavazási bizottság ezen terület igazgatását átveszi és a jugoszláv kormány garanciát kap, hogy a karinthiai szlovének meg lesznek védve, a jugoszláv katonaság azonnal kiüríti ezt a területet. (CTK) Belgrád: A jugoszláv sajtóiroda megcáfolja dr. Renner nyilatkozatát, mintha Trumbits miniszter azt sürgönyözte volna, hogy a jugoszláv katonaságot az övből elszálítják. A belgrádi kormány ragaszkodik az AJ területi népszavazáshoz. Ez pedig a békekonferencia és a népszavazási bizottság ügykörébe esik, a cieni kormánynak nincs joga az ügybe beleavatkozni. (CTK) Belgrád: A Slovenska Karad jelenti, hogy a jugoszláv hivatalnokok lassanként elhagyogatják Karinthiát, hogy az AJ év közigazgatását a népszavazási bizottságnak engedjék át. Ezeknek távozása után a hadsereg és csendőrség is elvonul. A népszavazási bizottság azonban köteles gondoskodni a rend fentartásáról és a szláv lakoságnak a németek támadásaival szemben való védelméről. Az osztrák választások jelentősége Az új bécsi képviselőtestület (CTK) Wien. A wieni polgármester a választási ügyek referenseivel statisztikát dolgoztatott ki arra nézve, hogy a nemzetgyűlési választások eredménye milyen változást létesítene a wieni községi választások megejtésénél. E szerint a szociáldemokrata pártnak a jelenlegi 100 helyett 92 mandátuma volna. A kér. szoc. mandátumainak száma 53 ról 56 ra emelkednék. A nagynémet néppárt 10 mandátumot kapna kettő helyett. A községi munkapártra 4 mandátum jutna, holott most képviselet nélkül áll. A zsidó nemzeti pártnak 6 helyett 1 mandátum jutna. A csehszlovákok 6 helyett két mandátumot nyernének A demokrata és nemzeti demokrata párt, melyeknek jelenleg 1—1 mandátumuk van, képviselet nélkül maradnának. ban megváltozik s a köztársasági elnök keresztényszocialista lesz Ámbár, ott a szociáldemokrácia elég erős arra, hogy a monarchista veszélynek ellenálljon, mégis számolni kell azzal, hogy a megkezdett jó viszony veszélybe kerülhet és az osztrák politika új irányítóinak meg kell mutatniok, hogy nem akarják magukat Budapestnek alárendelni s a köztársaság ellenségeinek sorába lépni. (CTK) Prága. A Ceskoslovenska Republika vezércikkben foglalkozik az osztrák parlamenti választások jelentőségével. A cikk szerint Seitz és Renner őszinte republikánusok, akik tudatára jöttek annak, hogy a Habsburg monarchia megújításának Ceskoslovenskó a legnagyobb akadálya s ezért közeledni törekedtek a köztársasághoz. A vasárnapi választások következtében a politikai helyzet Ausztria ais»ia&ags»ai«tiii!iiii8!«íiMe*a«K!a £ jSiiSHg3S«aiHa««f89iS»R*8S& Tőzsde*DevizaB p Prága, deviza központ Október 21. Bankjegyek Zürichi valutapiac Budapesti valutapiac Októberf1O. Amsterdam 26* 350 Milano . . . 318— Berlin . . . 119 25 Pária . . . 54160 Bukarest . . 145— London . . 289 — Szófia . . . 102 75 Balcs . . . 20'25 Zürich . . . 113 .50 Pétervár . 1*8 — Belgrád . . 247— New-York . 83 15 Stockholm . 1668'SO Brüsszel . . 575 50 Október 21. Remén . 140‘— Márk» . . . .119 2* Norvég . . 1159-50 Bolgár ... 5 9’ Svéd . . . 16*4-50 Svájc . . . 1*29 50 Francia . . f.38‘ 0 Dán. . . . 1164 50 Amerikai 82-25 81'25 OUee . . . 315'—Lengyel 26‘10 Angol 88!'— 286- - Oastrák béljegnett 8025 Magyar bélyagwtt 2175 Október 23. / Berlin ... 917 New York 634* — Bézs ... 215 London . . 2176 Prága ... 760 Pária . . . 4090 Milano ... 2398 Budapest . . 165 Varsó . . .•— Lei . . . 700'— Dolár . . 396 — Márk* . . . 550' — Lira . . . 1565'— Font . . . 1345 — Rubel . . . 347'— Frank . . . 2780'- Sokol . . . 467* - Bécs 99— I Péntek 193BÜ Október 22 I Kisgazdapárti népgyülések Abaujban és Sárosban (A Kassai Újság eperjesi tudósítójától.) F. hó 8-án közönségének Nyugat Sárosmegye gazdarészvételével népgyülést rendezett a szlovák nemzeti és kisgazdapárt. A népgyülést Szopkó György nyársardói kisgazda, nemzetgyűlési képviselő nyitotta meg, aki bevezető beszédében tömörülésre szólította fel a gazdákat, majd sürgette a szabadkereskedelem megvalósítását. Követelte a földreformhivatal működésének gyorsítását — különösen az irányban, hogy a kisgazdák megfelelő mennyiségű földet kapjanak. A népgyülés másik szónoka dr. Hodzsa Milán volt. A szocialisták és agráristák kormányzása közötti gazdasági és politikai különbségeket fejtegette. Rámutatott arra a körülményre, hogy a szocialista lepel alatt nemzetietlen és destruktiv elemek kerültek a felszínre. A népgyülés nagy lelkesedéssel fogadta szavait. Ugyanezen a napon tartottak népgyülést az abaujmegyei Jancsó párttitkár beszélt.Csákyban is, aho msastssKsmm mmmtfmuaemmm&mmiaaMiUMKmmmMmmmKBm Az ügyvédi kar a járásbírósági incidensről A kassai ügyvédi kamara egyik tekintélyes tagja a Kassai Újságban közölt, hétfői jáásbírósági incidensről úgy nyilatkozott, hgy az ügyvédi karnak nincs oka állást foglalni az ismeretes ügyben, mert a sérelem tulajdonképen a bíróságot érte, magát az ügyvédet a magyar ven beadott keresetért felelősségre nyelnem vonta senki. Amennyiben azonban a járásbíróságot ért sérelem illetékes helyről nem reparáltatnék, úgy esetleg az ügyvédi kar is kénytelen volna megtenni a megfelelő lépéseket, hogy hasonló esetek meg ne ismétlődhessenek. A törvényszéki elnöknek tegnapi objektív nyilatkozata után remélhetjük, hogy az ügyvédi kar állásfoglalására nem is lesz szükség. A hadi kölcsönök végleges rendezése A kötvénytulajdonosok anyagi helyzetének figyelembevételével. A „Lidové Noviny“ prágai tudósítója a következőket jelenti: „Arról értesülök, hogy a pénzügyminiszter törvényjavaslatot fog beterjeszteni, mely véglegesen megoldja a 4. államkölcsönnel kapcsolatban elintézettlenül maradt hadikölcsönök kérdését. Csekély vagyonú személyek, kiknek az államkölcsön jegyzésre készpénzük nincsen, 3 százalékos örök járadékot kapnak. Kedvezőbb helyzetben levők, kiknek bevételeik és fizetési pótlékaik ilyformán tehát részt vehetnének a vannak, kölcsönjegyzésnél, viszont a vagyonleadás alá nem esnek, kiemeltetnek a 2. § hatálya alól és 2 százalékos járadékban részesednek. Alapítványok, amennyiben korporative, nem részesülnek törvényes védelemben, 4 százalékos értékpapírt kapnak arra való tekintettel, hogy annak idején vagyonkezelőségük végezte a jegyzést, még nincs is jelenleg semmi olyan biztos jövedelmük, hogy az új jegyzésben résztvehetnének, továbbá arra való tekintettel is, hogy általános érdekű célokat szolgálnak. Az összes többi kölcsönök, melyek a 4. államkölcsön hatálya alá esnek, megsemmisittetnek és kivétetnek a forgalomból. Evvel a hadikölcsönök kérdése végre teljesen el lesz inézve.“