Kecskemét és Vidéke, 1890. március-december (2. évfolyam, 10-52. szám)
1890-03-06 / 10. szám
IX. évfoldra,m. IX. sz._________________________ISZecsisendét, 1990. márcz. 6. közművelődési heti közlöny. MEGJELEN MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. Kiadóhivatal: IV. tized, varju-uteza 235. sz. Minden pénzbeli küldemény ide czimezendő. Előfizetési ár: Egész évre 6 írt — kr. Félévre . . 3 frt 1 kr. Negyedévre 1 frt 50 kr. Egyes szám ára 12 kr. Előfizethetni bármely postahivatalnál. Felelős szerkesztő és kiadó - tulajdonos : HAGY ÍME.I Hirdetések és nyilt- s téri közlemények jutárnyos árakon számíttatnak. * Bélyeg díj 30 kr. I minden beiktatás után. Szerkesztőség, IV. tized, varjú-utr.za 235. szám. Ide küldendő minden írásbeli közlemény. Kéziratok nem adatnak vissza. u- Tiztositásról általában-A társadalmi életben oda törekszünk, hogy annak tényezői szerves összhangban működjenek s ez által a polgárok anyagi jóléte biztosíttassék. Az anyagi jólét alapja a vagyon. A vagyon értékenyészetnek van kitéve. A nemzetgazdaságnak egyik legjelentékenyebb feladatát az képezte, hogy a vagyon értékenyészetét a lehető legkisebb mértékekre szállítsa. Erre nézve bizonyos alkotások megvalósítására törekedett. Ezért létesítettek lassankint egymásután a takarékpénztárak s a biztosítási intézetek kölönböző alakjai. A takarékpénztárak s a velük rokon czélú alkotások, mint a minők az önsegélyző egyesületek, a postatakarékpénztárak, mind azt czélozzák, hogy a különböző néposztályok takarékossági hajlama ápoltatván : egyes tagjaik a betegség, a munkaszünet és másnemű sorscsapások eseteire, valamint elaggottoruk alkalmával, magukon némi tekintetben segíthessenek. A biztosítás egész általánosságában hasonló czélt követ, csakhogy ez némely esetben mint p. o. az életbiztosításnál, egy bizonyos ideig megnehezíti a megtakarított és betett összegek fölött való rendelkezést, míg a takaréktári betűét folyton rendelkezéseibe áll a betevőnek. Az életbiztosításnál a biztosított összeg akkor fizettetik ki, ha az előre megállapított biztosítási időtartam lejárt. Az elemi csapások eseteire alkalmazott biztosításnál a biztosítók kölcsönösen egymás kárát térítik meg s erre szolgál tulajdonképen a befizetett biztosítási díj. Ezt az összeget a biztosító fél nem kapja vissza többé, mert ez azon alapot szolgáltatja, melyből a károk fedezetet nyernek. Az elemi csapások eseteire alkalmazott biztosítás szövetséget képez, melyben a tagok, a biztosító felek, azért álltak össze, hogy egymás kárát kifizessék , s e kifizetésért a díjtétellel kezeskednek. A biztosító társulatok eszközük az ily bonyolódott ügylet kezelését, vezetését s általában szervezését. Azon alkotások között, amelyek az elemi csapások által okozott érzékenyészet nagyságát a lehető legkisebb mértékre szállítják, amelyek a támadható nyomor meggátlását czélozzák, a biztosítás játszik legnevezetesebb szerepet, ez lévén annak egyedüli rendeltetése és hivatala Az elemi csapások által okozott érzékenyészet és kár még mindig óriási összegekre rúg. Tetemes a veszteség, mely az állampolgárok vagyonát ez alakban esztendőről- esztendőre apasztja. Tűz, jégverés és az elemi csapások számos más alakja sújtja a gazdát s nem ritkán koldusbotra juttatja, s az emberbaráti könyörület jótékonyságára utalja. De ha bármilyen nagy mérvben jelentkezik is ez a jótékonyság, a más szerencsétlenségén való könyörület; ha mindjárt erejét meghaladó áldozatokat, hoz is a társadalom, nincs teljesen segítve a nyomorúságon. Ha valahol, a biztosítás terén érvényesül ez a mondás: “ Segíts magadon s az Isten is úgy segít.“ Jelen értekezésünk a biztosítás egy neme, a jégkár ellen való biztosításról szól, s megírására azon tudat ösztönzött, hogy ezen ügyet aránylag még kevesen ismerik, vagy legalább a helyes eljárási alapról nincs kellő fogalmuk. Már pedig a mit nem ismerünk azon nem kapunk, azt meg nem szeretjük; mig ha a dolog lényegébe jobban behatolunk s részleteivel meggismerkedünk, ha tudjuk, hogy méltányos alapon mi és miért követelhetünk, a jégkárbiztosítás intézményét lehetetlen meg nem kedvelnünk. Ezért szeretnék különösen a gazdaközönség kezébe olyan vezérfonalat, adni, mely a tudomány és gyakorlat alapelveire támaszkodva , figyelembe véve a biztosító társultok