Kecskemét és Vidéke, 1890. március-december (2. évfolyam, 10-52. szám)
1890-03-06 / 10. szám
—’ -------------—- 2 KECSKEMÉT és VIDÉKE. 10. szám. szervezetét, egységes eljárást tenne lehetővé, mi a biz- ; nagy áldozatnak midőn évi 200 frt kiadással 20,000 tositásnak elengedhetlen alapföltétele. —30,000 frt tőkeérték megmentéséről van szó. A biztosításnak mindennemű alakja a kölcsönös A biztosító társulat aránylag mérsékelt díjtételért védekezés eszméjéből indult ki, vagyis a társadalom a biztosításnál nagy összegek megtérítésére vállalkofagjai sorompóba léptek, hogy egymást minden esze- Az ezt illető magyarázatot abban leljük, hogy az tőség bekövetkezésére támogassák, tudván azt, hogy elemi csapások általában olyan természetűek, hogy ma neked, holnap nekem. Ezen elv érvényesülésén már egyszerre sok embert fenyegetnek ugyan, de aránylag kár lett a középkori községek ereje, jóléte, a kor köz keveset sújtanak. Sok ember járulván a biztosításhoz vetelményeinek megfelelő határokon belől. Ez az elv biztositási dij szirtén egy-egy ember keveset fizet. A volt a kölcsönös biztosítás azon eredeti alakjának a társulat a beszedett dijakból megtéríti a károkat, femeg teremtője, amidőn a község tagjai kölcsönösen hezi a kezelési költségeket, a részvénytőke kamatát , hozzájárultak lakostársuk leégett házának fölépítése- némi jövedelme is van, melyet méltán megérdemelhet, s eként az elemi csapás által lesújtott károsul- Miután mérsékeltek a díjtételek, a kártérítés tekintet, talpra állították. tétében nem lenne szabad túlozni s a károsultnak meg De a pénzgazdaság megteremtésével,, midőn az kell elégedni a valóságos, a tényleges kár kiegyenliegyéni érdek tágabb tért nyert, midőn a középkori télével. De viszont a társulatoknak is kötelessége a testületek és ezeek megszűntek; a kölcsönös segélye valódi károk kifizetése, azaz a fél kártalanítása. Nem azős imént jelzett alakja elveszte jelentőségét s helyét árt ha ezt a körülményt egy kissé bővebben is felvit, részvénybiztositás foglalta el. Az átmeneti időben jogosítjuk. A jégverés eshetőségének minden termelő még azon intézkedés is indokolt és jogosult volt, mely ki van téve, tehát valamennyi károsodhatik. Azt előre az állami kényszer biztosításban jutott kifejezésre, de senki sem tudhatja, hogy a károsodástól egy vagy más ma midőn a részvénybiztosítás oly kiterjedt körű, úton megmenekszik. A valóságban azonban a rendes nem volna indokolt, nem lenne kívánatos, hogy a körülményeket tekintve 1000 biztosító fél közül a magánvállalkozás körét az állam kevesbítse. jégverés folytán károsodik 10—15 gazda és pediglen A részvénybiztosítás módot és alkalmat nyújt, a hol az egyik, hol a másik vidéken. Mivel a kárhely gazdának arra, hogy az elemi csapások esélyei ellen folyton változik, nem tudja senki, ha nem következik-e biztosítván, leszállítsa azon koczkázatot, melyet az ét be reá is a csapás. Az 1000 tél által befizetett dijfenyegető eleim csapással szemben visel s ennek tér- összegből téríttetik meg a többi egyén kára. hét jövedelme csekély részéből fedezhesse, mig ha nem így árván a dolog, bátran kimondhatjuk, hogy biztosit : az eshető kárral vagyona szenved tetemes s a biztosítás nemzetgazdasági haszna abban áll, hogy csorbát. I is sok emberre elosztott kárt a díjtételben minden Hogy e tétel mily mérvben felel meg a gyakorj ember kömben megfizethet.., lát: élet alaptételének, lássuk egy példában: Valaki- s de a mondottakból az is következik, hogy minél nek 10.000 irtot érő épületei; 15.000 irtot tevő ingó- s nagyobb a biztosított érték, annál nagyobb a fizeság, és termény értéke van s ezen értéket elemi csaptendő díjtétel, ellenben csökkenti azt a biztosíték nagy pások ellen nem biztosítja. Ha az épület s egyéb in- j száma, mert a kárösszeg több emberre oszlik el s a gaság leég, ha a terményt elveri a jég, vagyona sem- s társulatnak nagyobb bevételei vannak, misült meg, melyre pótléka nincs. Rendkívül takaró- Amik itt mondattak, föltétlenül csak azon elemi kus életmóddal s utána látó gonddal a csapást 100 csapások által okozott, károkra vonatkoznak, melyek esetben 10 egyén 30 év leforgása alatt kiheverheti; az emberi akarattól függetlenek. Biztosítás esetén de 90 esetben a kárvallott, elszegényedik, tönkre megy, azonban némelyek szán-szándékkal is követnek el kárt. Biztosítván ezen értékei, biztosítási díjtételben össze- hogy ezáltal jövedelemhez jussanak. Állításunk melvissza fizet 200 irtot évenként. E 200 frtnyi dijat tett, szól azon jelenség, hogy a termelési irányok vált,védelméből fedezheti minden esztendőben, anélkülozásával sokkal több a tűzesetek száma mint rendehogy megérezné s teljes nyugodtsággal néz a csapás gen. E tételt nagyobb biztositó társulatok statisztikai deltőkeértéke nem fog megcsorbulni, mert a 200 eredményei kézzel foghatólag igazolják. De bizonyítékaízért a biztosító társulat magára vállalta azon kosz-állításunk mellett az is, hogy akadnak, akik a jégkázatot, melyet azelőtt a gazda viselt, ellen biztosított gabnaneműjöket ostorral leverik vagy igaz, hogy a 200 frt biztosítási költség már se- egyébként arra törekednek, hogy annak a jégkárhoz lentékeny összege nehéz azt, kiadni, azonban ama hasonló kinézést kölcsönözzenek. Az ilyen bűnös visszabiztosítókkal szemben, melyet a kártérítés esete nyújt, élések következtében előidézett káreseteket teljesen nem szabad ettől idegenkedni. Nekünk nemzeti saját- meggátolni nem lehet, bár a biztosítás szervezetében jogaink mellett még nagyon bő terünk van a takaró- erre a legkörültekintőbb elővigyázattal ügyelnek,kosság fokozására s minden eszközzel azon kelljen- A részvény-biztosítás egyes ágazatai között, legyünk, hogy érvényre is juttassuk. — Nem tekinthető fiatalabb a jégkarok eseteire alkalmazott biztositás_