Homok, 1920. október (1. évfolyam, 39-65. szám)
1920-10-22 / 57. szám
Kecskemét, If) október 22. M***Wf€fii I. évfolyam. — 37-ik szám. Főmunkatárs: MÁRTON SÁNDOR Szerkesztőség és Kiadóhivatal, Széchenyi-tér 6. Telefonjaim 127. ügyes számára 1 Korona Politikai és közgazdasági napilap A Kecskeméti Kisgazda és Földműves Párt, a Gazdasági Egyesület és a Szőlősgazdák Egyesületének hivatalos közlönye Felelős szerkesztő: TAKÁCS LAJOS Előfizetési árak: Egész évre 240 Kor. — Félévre 120 Kor. Negyedévre 60 Kor. Egy hónapra 20 Kor. A keresztyén Ausztria (M.) Ellenségünk volt egy ezredéven át, kizsákmányolónk négyszáz éven keresztül, de az újabb félszázadban — a legjobb gazdasági piacunk, gabonánknak, zöldségünknek, borunknak és gyümölcsünknek legkészségesebb vásárlója és közvetítője nyugat felé. Kell hát, hogy érdekeljen bennünket és különösen gazdaközönségünket, amikor politikájában jelentős változás mutatkozik. Ausztriának természetes éléstára Magyarország. Hegyes földe és sűrű lakossága iparra és kereskedelemre utalja , folyói irányát követve, gazdasági hátterét tehát Magyarországban kell keresnie. Ezért iparkodott régebben politikailag leigázni, később gazdasági függésben tartani, legújabban pedig a nyugatmagyarországi vármegyéket bekebelezni. A háborús leszámolás Ausztriát is a nemzetközi szocializmus karjaiba kergette. A szociáldemokraták jutván többségre, szocialista kormánya alakult, amelyet kezdettől fogva a bécsi zsidók dirigáltak, később pedig a Magyarországból megfutott kommunista vezérek iparkodtak a bolsevizmus lejtőjére billenteni. Ezek rendezték a nyári bojkottot Magyarország gyümölcstermése ellen és éheztették a derék, sokat szenvedett német családokat h elvből és bosszúból. De most ugyancsak torkukra forrt a nyári huncutság, mert Ausztria keresztény németsége éppen a Magyarország elleni bosszú-bojkott miatt, ami számukra éhségsztrájkot jelentett, tömegesen csoportosult a keresztyén szocializmus zászlója alá, hogy megszabadulhassanak az Ausztriában is tehetetlennek bizonyult nemzetközi szocializmus nyűgétől. Magyarországra nézve nagy jelentősége van e pártfordulásnak. Tudvalévő, hogy a bécsi zsidó szocializmus volt eddig a legnagyobb intrikusa kifelé és befelé a keresztyén alapra visszahelyezkedett Magyarországnak. Ezeknek a méregkeverőknek most alighanem befellegzett, mert a győztes osztrák kereszténység a keresztyén magyarságnak békejobbot kíván nyújtani. Mi pedig elfogadjuk a békejobbot abban a tudatban, hogy gazdaságilag egymásra utalt két szomszéd ország vagyunk. Gazdasági érdekközösségünk gassák többé és a monarchia feltáalapján lehetünk még jó szomszédok madásáról ne álmodozzanak, mert kavagy akár szövetségesek is, csak tömben ismét éhségsztrájkkal leszünk Nyugatmagyarország kérdését ne hogy kénytelenek őket kiábrándítani. Városi közgyűlés. A város törvényhatósági bizottsága az. 1920 évi október hó 28 napján (csütörtökön) d. e. 9 órakor és folytatólag a városháza közgyűlési termében rendes havi közigyűlést tart a következő tárgysorozattal: Polgármesteri jelentés a közigazgatás szeptember havi állapotáról. Gróf Csáky Imre követségi tanácsos külügyminiszter kinevezése tárgyában a m. kir. miniszterelnök ur leirata. 45 darab uj kibocsájtásu Takarékpénztár Egyesületi részvény jegyzése tárgyában a városi tanács javaslata. Ettinger Lajos felebbezése a városi tanács 16270—920 sz. határozata ellen. Flóris Rudolf felebbezése a városi tanács 19960—1920 sz. határozata ellen. Csatai Ferencné javadalmi felvigyázó neje nyugdíjazása tárgyában tanácsi javaslat. Suba Györgyné rendőr neje ugyanaz. Özv. Csordás Józsefné átkaparó özvegye ugyanaz. A Kecskemét és környéki menekült tisztviselők szolnoki nyomása 9 hold föld haszonbérbe adása iránti kérelme tárgyában tanácsi jelentés. A Kecskeméti Vadásztársaság 4 hold föld használata iránti kérelme tárgyában tanácsi jelentés. A kohárszentlörinczi 80 h. 344 négyszögölet kitevő 19 részlet föld eladása tárgyában tanácsi jelentés. A javadalmi hivatal kibővítése folytán szükségessé vált építkezésekre póthitel engedélyezése tárgyában a városi tanács javaslata. A „Gyenes“féle ház vételárának fedezésére vonatkozólag a városi tanács javaslata. Tóth László telekterjedék vétele tárgyában a városi tanács javaslata. Rigó Lajos telekterjedék vétele tárgyában u. az. A Kecskeméti Keresztény Szocialista Szakszervezetek vezérlő bizottságának felebbezése a városi tanács 9883/920. számú határozata ellen. Dunszt és Pintér kecskeméti cég felebbezése a városi tanács 15039/920. számú határozata ellen. Szövetkezetek országos gyűlése, Budapest, okt. 21. Magyarországi szövetkezetek szövetsége több száz résztvevővel ma tartotta országos naggyűlését a Köztelek nagytermében. A kongreszszuson megjelent Rubinek Gyula kereskedelmi miniszter és a földmivelésügyi minisztérium képviseletében Májer János államtitkár. A kongresszus Bernát Istvánt választotta elnökének. Rubinek Gyula felszólalásában sikert kíván a kongresszusnak és kifejezést ad annak, hogy a kormány át van hatva szociális gondolkozástól és támogatni fogja a szövetkezeti eszmét, hasonló képen nyilatkozott Májer János is. Dömötör Lászlónak a Hangya igazgatójának előterjesztésére kimondja a kongresszus, hogy a szövetkezeti jog reformját jelenleg nem tartja időszerűnek, hanem azt a kereskedelmi törvény újjáalakításával egyidőben tartja megvalósítandónak. Az Ébredő Magyarok és a királykérdés. Az Ébredő Magyarok Egyesületének központi választmányi ülése a felvetődött királykérdésre vonatkozólaga a következőket hozza tagjainak tudomására: Az Ébredő Magyarok Egyesülete a keresztény Magyarország megteremtéséért és az ország területi integritásáért harcol. A királykérdéssel nem tartja időszerűnek foglalkozni, mert az ébredő magyarok hatalmas eszméje szemmélyi kérdésekben nem kapcsolható. A királykérdésben a kormányzó uró Főméltóságának 1920. október 17-én Székesfehérváron megnyilvánult állásfoglalására helyezkedik s a különböző helyekről történt nyilatkozatokkal szemben leszögezi ezen eddig is hirdetett elvi álláspontját, hogy az Ébredő Magyarok Egyesülete a független, magyar nemzeti királyság alapján áll s csak olyan királyt kíván a magyar trónon látni, aki az ébredő magyarság szellemében a keresztény Magyarország jövendőjét, biztosítja, csak Magyarországnak lesz nemzeti királya és visszaszerzi az ország régi határait. ] A nagybirtok védelme. A nemzetgyűlés egyesített bizottságai tegnap folytatták a földbirtokjavaslat tárgyalását. Gaál Gaszton szóvá tette a bizottság által már elfogadott 30. szakaszt és aggodalmát fejezte ki a nagybirtokosok érdekeit érintő rendelkezései miatt. Javasolta, hogy méltányos esetben meg kell védeni azokat a nagybirtokosokat, amelyekre nézve a törvény úgy rendelkezik, hogy teljesen ki lehet sajátítani. A bizottság határozatban kimondotta, hogy erre vonatkozóan direktívát ad a kodifikáló bizottságnak és a törvényjavaslat megszövegezésekor megokolt esetekben egyes birtokállományokat meg fog védelmezni a teljes kisajátítás alól. A 32. szakasznál kimondották, hogy nemcsak az illető község, hanem még a szomszédos község lakosai is igényt támaszthatnak házhelyre s ez igényüket figyelembe is kell venni. A magyar gazdák és földművesek lapja és védője a „HOMOK“ és az „új BARÁZDA“