Kelet-Magyarország, 1971. január (28. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-17 / 14. szám
Vasárnapi melléklet 1946 - HÍD A DUNÁN ! Budapest nem lehet hi- Idák nélkül, így jajdult fel a költő, Illyés Gyula, az Iszonyat napjaiban: „A legszomorúbb látvány /ez volt: s a betörött/ gerincű néma hidak / a két város között,/ ahogy feküdtek sorban /mint leölt állatok/ a bűnben és mocsárban / ők, az ártatlanok.” Óriási mészárszéknek nevezte a napokat, amikor a fasiszta düh sorra megsemmisítette a budapesti hidakat. 8 ünnep lett 1946 tele. január tizennyolcadika Ekkor nyitották meg ünnepélyes keretek között a forgalom számára Budapest felszabadulás utáni első állandó Duna-hídját, a Kossuth-hidat. Huszonöt évvel ezelőtt A felszabadult magyar nép hősi krónikájának szép fejezete az, amelyik a hídépítésekről ad számot. Különösen a budapesti hidak újraszületéséről. A jubileum megkívánja a történelmi visszapillantást: bizonyára lesz majd vállalkozó aki megírja a pesti hidak regényét is, mert a hidak történelme valamiféleképpen Budapest történelme A Gellérthegy lábánál igen jelentős átkelési hely alakult egykoron. Másos okirat emlékezik meg a pesti révről, a Portus Pestről 1148 évi keltezéssel. De már korábban is voltak e tájékon ideiglenes, partokat kötő építményekig..."A Budát és Pestet összekötő állandó híd gondolatával Zsigmond király uralkodása idején találkozunk." Egy errejárt francia lovag, bizonyos Bertrandon de la Broquiére úr útifeljegyzéseiben olvashatjuk, hogy a király tornyot építtet a pesti parton, szemben a várral és ez a torony az állandó híd pesti hídfője lesz. Az építmény már hat lándzsányi magas volt. Maradványai még a XIX. század elején is láthatók voltak — de a híd akkor nem épült meg. Hosszú századokig csak hajóhidak kötötték össze a két partot. Az eszme Széchenyi István gondolatában érett meg neki köszönhetjük a lén-híd felépítését. Az építkezés előmunkálatai 1839-ben kezdődtek Clark Thierney William angol mérnök tervei alapján A hidat 1849. november 20-án nyitották meg ünnepélyes keretek közöttt. Már az építés során sok viszontagságot kellett megérnie sokszor került veszélybe. A szabadságharc idején többször akarták levegőbe röpíteni félig kész szerkezeteit az osztrákok. A hidak legújabbkori történelmének szintén hősi nyitánya van. 1945 tavaszától 1946 januárjáig a szovjet hadsereg által épített ideiglenes híd jelentett egyetlen összeköttetési lehetőséget a partok között. Január 18: Kossuth-híd. 1946. augusztus 20: Szabadság-híd. 1947. november 16: Margit-híd 1949. november 20: Lánchíd. 1964. november 20. Erzsébet-híd. A hősi munkával megépített Kossuth-híd 1955-ig szolgálta a közúti járművek forgalmát, később csak gyalogosforgalmat engedélyeztek rajta és 1960-ban lebontották. A Kossuth-híd már nem áll De emlékezünk rá. Új hídjaink büszkén feszülő íveiben tovább él és ahányszor rágondolunk, emléke felszabadult népünkalkotó erejét idézi. A felrobbantott Duna-hidak, előtérben az Erzsébet-híd — 1945. A kivilágított Erzsébet-híd — 1971. (MTI fotók)