Képmás, 2007 (8. évfolyam, 1-12. szám)

2007-07-01 / 7. szám

SZÖVEG: ILLÉS SAROLTÁ ra írt, és amelyben a szerző egy 18 éves lánynak állít emléket, akit egy részeg sofőr halálra gázolt. A tragédia és a megtisztulás érzékel­tetésére használja a fuvola modern hangzáseffektusait. - Hogyan lehet újítani egy klasszi­kus hangszer megszólaltatásán? - A hangszer akusztikájának alapos megismerésével és persze kreatív hozzáállással fel lehet fedezni újabb hangrezgéseket, vagy bevonni az eszköztárba olyan elemeket, ame­lyeket korábban hibáknak fogtak fel. A fuvola esetében ilyennek számított régen az is, ha egyszer­re több hang szólalt meg ezen az egyszólamúnak tartott hangszeren. Ezekből a „hibákból” dolgoztam ki a kettősfogás-táblázatomat, amely­nek előfeltétele volt néhány előttem járó fuvolaművész, de első­sorban Matuz István elméleti tevékenysé­ge, kutatómunkája és kísérletei.­­ Mi köze van a fuvolázásnak Sztanyiszlavszkijhoz, a 20. század színházformáló zsenijéhez, akit a honlapján olvasható ars poeticá­jában is említ? - Középiskolás koromban fel­keltette az érdeklődésemet a ke­leti filozófia, a keleti vallások. Olvastam jógáról, buddhizmusról, taoizmusról. Ennek kapcsán talál­koztam Vekerdy Tamás pszicho­lógusnak a japán no színházról szóló, A színészi hatás eszközei Zeami mester művei alapján cí­mű könyvével, amelyben sok szó esett Sztanyiszlavszkijról. Később elolvastam A színész munkája című könyvét. Rájöttem, hogy sok hasonlóság van a színész és a zenész előadó-művészete között. Mindkettő az átélés technikájával és a hatáskeltéssel dolgozik. De amíg a színész egy színdarabban általában csak egy karaktert for­mál meg, addig a zenésznek egész szereposztást kell megelevenítenie, uralnia egy zeneművön belül. Ez egyelőre feltáratlan, ingoványos terület, de éppen ezért izgalmas. Az ember a tanítás során rátalál olyan dolgokra, amelyek már nem a hangszerről és konkrétan a ze­néről szólnak, hanem inkább a személyiségfejlesztésről. • KONCERT• KODÁLY ÉVFORDULÓ FESZTIVÁL • HAGYOMÁNYOK ÉS MŰVÉSZET KÖNYV•­ ­ AJÁNLÓ 2007-ben ünnepeljük a XX. századi magyar zenetörténet és a nemzetközi zeneoktatás egyik legnagyobb alakja, Kodály Zoltán szü­letésének 125. évfordulóját. Ez alkalomból idén több helyszínen is hallhatóak Kodály művei. A XVI. BudaFest nyári zenei fesztivál a Szent István Bazilika előtti téren csütörtök esténként várja a hallgatóságot, ezenkívül a Kecskeméti Művészeti Fesztiválon, Jákon és Gödöllőn is élvezhetjük Kodály gyönyörű muzsikáját. A teljes program megtalálható a www.kodaly125.hu internetes címen. Az északi régió kiemelkedő eseményén kéz­műves programok, színi előadások, koncer­tek, kiállítások, gyerek és felnőtt programok egyaránt megtalálhatók a kínálatban. A 11 napos rendezvény során 12 településen több mint 100 programból válogathatnak az érdeklődők. VII. Gömör-Tornai Fesztivál 2007. július 19- 29. Részletek a www.gomortornaifesztival.hu­ oldalon MIRTSE ZSUZSA: LOVAGKOR Az irodalomban, művé­szetben nem példa nél­küli, hogy a férfi elemzi, bírálja, esetleg egyene­sen kifigurázza a nőt, a fordítottjához azonban nem szoktunk hozzá, márpedig itt éppen ez történik: az író(nő) görbe tükröt tart korunk „anti­­lovagjai" elé. A szellemesen megírt könyv igazi játéktér: játszik a nyelvvel, játszik a helyzetekkel, amelyekbe napjaink során belekeveredünk - egyedül az érzelmekkel tilos itt játszani. Minden oldalon fordul a ka­leidoszkóp, mindig máshogy rendeződnek az üvegcserepek - így rajzolódik ki az a 153 írásjáték, amelyből a kötet felépül. Mirtse Zsuzsa a férfi tünetegyüttesét láttatja a nő szemével, Jankovics Marcell a nő lelki anató­miai térképét rajzolja meg­­ tussal. Mirtse Zsuzsa: Lovagkor - Jankovics Marcell tusrajzaival illusztrálva Méry Ratio Kiadó, Bp, 2007,2690 Ft képmás 13­7

Next