Gyümölcskertész, 1893 (3. évfolyam, 1-24. szám)
1893-01-25 / 2. szám
6. Felelet. Sárgás kötött agyagba, ha az mész tartalomban gazdag — egyik Ripária sem való, hanem a Solonis, Arramon-Rupestris és a Jacquez. Még legjobban fog a Ripariákból menni a Tomenteux. Sima venyigére ojtványt csinálni legjobb csak ott helyben s ápril vége felé. Az ily ojtványokat előbb iskolába kell rakni s a szépen megeredteket a jövő évben kell csak állandó helyre kiültetni. _ Ilyenekkel is lehet a filloxerát behurczolni s megbízható desinficiáló szert, mely az ojtványt is ne bántaná egyúttal — nem ismerünk. M. Vegyes közlemények. Erdélyrészi kertészeti egyesület — alakult Kolozsvárott, melynek fő feladata lesz az erdélyrészi kertészeti viszonyok fejlesztése és ápolása. Az egylet a kertészeten kívül a méhészet és baromfitenyésztéssel is fog foglalkozni. Az egyletnek alapító, rendesés pártoló tagjai vannak. Alapító tag egyszers mindenkorra 25 frtot; a rendes tag évenkint 2 frtot; a pártoló évenkint 50 krt fizet. Kolozsvár városa 1000 frt évi segélylyel támogatja az új egyletet. — Az egylet »Kertészgazdasági Lapok« czímmel havonkint megjelenő szakközlönyt is ad ki dr. Brassai Sámuel szerkesztése alatt, melynek évi előfizetési ára nem tagoknak 2 frt 40 kr.; tagok a lapot ingyen kapják. — Elénk figyelemmel fogjuk kisérni az új egylet működését s ahhoz előre kitartást és sikert kívánunk! Mármaros vármegye törvényhatósága az 1893. évre ismét 50 forintot szavazott meg a gyümölcstenyésztésben buzgóbb néptanítóknak jutalmazására. Uj állami fa- és szőlőiskola, Tihanyban. Az elpusztult Balatonmellék azon kérelemmel járult gróf Bethlen András földmívelésügyi m. kir. miniszterhez, miszerint a vidék újratelepítéséhez szükséges s ezen dolomitos talajra alkalmas gyümölcsnemek és amerikai szőlőfajok szaporítását egy állami telep felállítása által tenné mielőbb lehetővé. A miniszter személyesen is látván e vidék nyomorát, elhatározta a kérelem teljesítését s az orsz. gyümölcsészeti miniszt. biztost alkalmas telek kiszemelésére és a vidék viszonyainak tanulmányozására még az őszszel leküldötte. A kiküldött biztos, útjából visszaérkezvén a javaslatot s tervet beterjesztette, melynek értelmében a pannonhalmi főapátság tihanyi birtokából 22 cat. hold lett 12 évre bérbevéve s még e télen az élőmunkák meg fognak kezdetni. Az alakfák vásárlásának — eltekintve attól, hogy azok szállítás alkalmával igen sokat szenvednek — semmi értelme sincs, különösen, ha az drága pénzen történik, mert vagy ért az illető az alakfák miveléséhez, vagy nem ért. Ha az alakítás mesterségében nem jártas, akkor, ha a faiskolából a legszebben alakított fácskákat kapta is, azok további szakszerű metszésben nem fognak részesülni, csakhamar elvesztik alakjukat, s mint alakják többé nem szerepelnek. Ha pedig érti a faalakítást, azon esetben helyesebben cselekszik, ha egy éves törpe ajtásokat szerez, s ezekből maga csinál magának tetszés szerinti alakokat. Az alakot megadni mindig könnyebb, mint a kész alakját formájában helyes metszés által megtartani, s aki ezt érti, arról fel kell tételezni, hogy az előbbit, t. i. az alakot is meg fogja tudni adni. Állami faiskola Rudnón. A lapunk által is hozott 1893. évi kertészeti állami költségvetés értelmében a f. évben még a Kárpátok aljában — a szegény tótok közt is fel lévén egy faiskola állítandó — a földmívelésügyi minister felhívására a ministeri biztos a felvidéken utazást tett s az állami faiskola felállítását Rudnón Nyitramegye északi részében, Trencsén-Árva-Turócz- és Liptómegyék tőszomszédságában hozta javaslatba. E javaslatot gr. Bethlen minister már elfogadván, a faiskola felállításához, a szükséges munkák még a télen meg fognak kezdetni. A téli kemény időjárásnak a természetüknél fogva edzett és erőteljes Egészséges fák annyira ellent tudnak állani, hogy a fagyok által épen nem vagy csak keveset szenvednek. Ha a fák évenként szorgalmasan megkapultatnak, úgy, hogy gyom nincs körülöttük, ha a talaj sovány, megjavíttatik, s különösen, ha a hernyók által táplálkozási szerveiktől, t. i. leveleiktől megfosztani nem engedjük, az erős telek kevés, vagy semmi kárt nem tesznek fáinkban. A beregmegyei gazdasági egyesület beregszászi faiskolájában következő almás körtefajták szaporíttatnak: almák: téli arany parméne, kenézi piros, beregi sóvári (helyi fajták), Jonathan, Sikulai Parker peppin, Batul, Török Bálint, zöld kormos, sárga kormos, Casseli nagy remette. Körték : zöld Magdolna, júliusi esperes, Vilmos körte, Izambert, Angoulemi herczegnő, Zephirin Gregoire, Diel vajoncz, Clairgeau, egri körte, téli esperes, Hardempont vajoncz. Ezen fajták mindegyikéből éven kint több ezerre menő ajtóvessző kerül ki a tavaszi metszés alkalmából, melyeket az egyesület a megyében díjtalanul oszt szét. Az egyesületnek ezen dicséretre méltó működése annál nagyobb figyelmet érdemel, mert csak ily módon lehet valamely vidéken kevés gyümölcsfajtát nagyban elszaporítani. A mogyorónak három főfaja van, t. i. a Zelli, a Lambert és a közönséges. A megkülönböztetés a külső zöld burok szerint történik. A zelli mogyorónál a zöld burok sokkal kisebb, mint a mogyoró, úgy, hogy a mogyoró egészen kint ül. A Lambertnek zöld burka sokkal nagyobb, mint a mogyoró (szakállas), a közönségesnek a burka pedig a mogyorót éppen befedi. A muraszombati gazdasági egyesület m. évi nov. 30-án tartott ülésében, Kondor Ferencz r. tag következő indítványát terjeszti be: »Tekintettel ama körülményre, hogy járásunk gyümölcsészetének emelése, czéltudatos irányítása tekintetében nincsen biztos támpontunk sem a fajok, sem a talaj- és klimatikus viszonyokat illetőleg; a gazdakör kérje föl Molnár István orsz. miniszeri gyümölcsészeti biztost, hogy a tavaszszal szemlélje meg vidékünket a jelzett szempontokból, kinek véleménye s a helyi tapasztalatok alapján a gazdakör egy határozott irányú munkaprogrammot állapítson meg, hogy annak keretében megtehessünk mindent, a mi helyi viszonyaink között megtehető.« A tisztség megbiza-