Hajtatás, Korai Termesztés 31. (2000)
2000 / 1. szám - Kristóf Lászlóné: Zöldségtermesztés fejlesztésének tárcaszintű programja
ZÖLDSÉGTERMESZTÉS FEJLESZTÉSÉNEK TÁRCASZINTŰ PROGRAMJA Kristóf Lászlóné PhD Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet Közreműködtek: Dr. Balázs Sándor MTA tagja Dr. Nagy József kandidátus, egyetemi docens Dr. Terbe István kandidátus, egyetemi docens Dr. Zatykó Ferenc kandidátus, egyetemi docens Farkasné Márton Katalin miniszteri tanácsadó Dr. Bitsánszky János Magyar Kertészeti Tanács Dr. Mártonffy Béla Magyar Zöldség-Gyümölcs Terméktanács Adatszolgáltatással és konzultációval közreműködtek: MTA Kertészeti Bizottság Zöldségtermesztési Albizottság FVM Megyei Hivatalok főkertészet Agrárgazdasági Kutató Intézet Magyar Kertészeti Tanács Magyar Zöldség-, Gyümölcs Terméktanács l.A zöldségtermesztés helye és szerepe a magyar élelmiszergazdaságban A zöldségtermesztés a hazai kertészet meghatározó jelentőségű ágazata, amelynek termelési szerkezetváltó és piaci alkalmazkodó képessége legkedvezőbb a kertészeti ágazatok közül. A nemzetgazdaságon belül perspektivikus jövője van gazdasági, - a vidéki lakosság felemelkedése és megtartása révén- társadalmi, szociális szempontból egyaránt. Magyarország zöldségtermesztése a középeurópai térségben igen jó pozícióban van ami kedvező természeti adottságainak (éghajlat, talaj) előnyös földrajzi elhelyezkedésének (centrális hely, a nagy felvevő piacok közelsége) és nem utolsósorban a hagyományokra is épülő szakismeretnek köszönhető. Mindezek mellett az EU csatlakozás a zöldségtermesztésnek - akárcsak a kertészetnek - más agrárágazatokhoz képest lényegesen kedvezőbb lehetőségeket kínál az agrárium kitörési pontja lehet. Ez köszönhető az 1997. január 1-jével bevezetett és hosszú évekre kiszámítható feltételeket meghatározó EU 2200/96 piacszabályozási rendszernek, melynek értelmében a zöldségfélék korlátozás nélkül termelhetők és forgalmazhatók. Kizárólag a szigorú minőségi követelményeknek kell eleget tenni és az árversenyben helytállni. Az AKII szerint a zöldségfélék versenyképessége az egyéb agrártermékekhez képest jó. A csatlakozás ugyanakkor rendkívüli veszélyeket is rejt. Egész Európában - így Magyarországon is - a zöldség-gyümölcs kereskedelem alapvető változásban van kiépülnek és rohamosan terjeszkednek az áruházláncok. Jelenleg a hazai kereskedelem 30-35 %-a az élelmiszerláncokon keresztül bonyolódik és néhány éven belül el fogja érni a 60 %-ot. A kereskedelem globalizálódott, amit a közös európai piac tovább erősít. Amennyiben a magyar zöldségtermelés az élelmiszerláncok igényeit messzemenően nem tudja kielégíteni ezek a láncok szükségletüket külföldről fogják beszerezni az áruk szabad áramlásának lehetőségét kihasználva. Ezzel a hazai termékek kiszorulnak saját belső piacainkról, ami pedig a termelés bővítése helyett annak jelentős visszaszorulását eredményezheti magával vonva