Kis Ujság, 1920. január (33. évfolyam, 1-27. szám)
1920-01-14 / 12. szám
XXXIll. évfolyam. 12. s ^ ^920. Szerda, január 11. cr 4 | Arxizm, \ 40||||ér Az áruuzsora ellen. Néhány nappal ezelőtt emlékeztünk meg ehelyütt a kormánynak arról az igen helyes és okos szándékáról, hogy a kereskedelmet, illetőleg az áruforgalmat, főleg az élelmiszerek terén, mentől szabadabbá óhajtja tenni s rendszabályokról gondolkodik, amelyek biztosítanák a közönséget arról, hogy e szabadsággal semmiféle visszaélés ne történhessék. Akkor mi azt hangoztattuk, hogy ezt a szabadságot igenis meg kell teremteni a tisztességes kereskedelem számára, ami elsősorban azt jelenti, hogy a tisztességtelen kereskedelem, az áruuzsora és a zugüzérkedés elpusztítandó. Úgy értesülünk most, hogy a kormány ugyanerre az álláspontra helyezkedett s a megfelelő szabályozás létesítését a közélelmezési minisztériumra bízta. Ez a hatóság a kereskedelmi kamarák útján adatokat szerzett a nagyobb behozatali cégek megbízhatóságáról s azoknak, akikről a beszerzett tájékoztatás kielégítő és megnyugtató, megadja az úgynevezett legnagyobb támogatást. Ezenkívül is megmarad azonban a minisztériumnak az a joga, hogy az árakat szabályozza s az elosztást ellenőrizze. Megalapították a szindikátusok központi hivatalát, amely naponta ülést tart s intézi elsősorban a helyes elosztást. Lebonyolítja például a románokkal legutóbb kötött élelmezési megállapodást, amelynek értelmében már eddig közel tízezer tonna gabona, sok hagyma és tojás érkezett be s jutott a közönség közé olcsó árakon. Minden garancia megvan arra, hogy a szindikátus működése folytán a tisztességes kereskedelem lassanként elnyomja és kiszorítja helyéből az árdrágítást és a láncüzéreket. Fölemlítendő, hogy a szindikátus működésére a minisztériumon kívül a fővárosi tanács is befolyást gyakorol. A már beérkezett gabonaszállitmányon kívül legutóbb mintegy három kocsirakomány burgonya is érkezett Budapestnek s ezentúl rendszeresen indítják hozzánk a megszállott területekről a román élelmiszervonatokat. A hatóságok egyébként számítanak arra, hogy a románok rövidesen elvonulnak s a fölszabadult területek készleteinek élelmezésünk számára való biztosítása iránt máris, történtek intézkedések. Éhenhalni tehát nem fogunk ! A Számuely-bűn per főtárgyalásáról. A hét végén kapjuk meg a békeszerződést» Román nyilatkozat a magyarországi megszállásról. — Választási harcok. — A kisgazdák és keresztény pártok között kiéleződött a helyzet. Sopron megye Magyarország mellett. Békeküldöttségünk igazolása. Páriából a következő félhivatalos jelentés érkezett. A felhatalmazások igazolására kiküldött bizottság hétfőn Jules Cambon elnöklésével a külügyminisztérium palotájában ülést tartott. Megvizsgálta a magyar békemegbízottak felhatalmazásait és azokat rendben találta. A magyar békeszerződés átnyújtásának időpontját a legfelsőbb tanács valószínűen mai ülésén fogja megállapítani. Nem hiszik, hogy a békeszerződés átnyújtása e hét vége előtt megtörténnék, minthogy még több kisebb kérdés vár elintézésre. Románia válasza az antant ultimátumára. Bukaresti jelentés szerint arra az ultimátumra, amelyet/ az aptánt Romániának küldött,/a bukaresti kormány most válaszolt. ‘ Ebben közli, hogy a román kormány megfogadta a legfőbb tanácsnak,azt , az utasítását, hogy a Magyarorsa... ragaszkodik azokhoz a határokhoz, amelyeket neki szerződésben biztosítottak. Csapatait, mihelyt a technikai feltételek azt „megengedik, visszarendeli túl a tiszai vonalon,1gen rekvirált anyagot a román hadsereg ne vigye magával és megfelelt annak a rendelkezésnek is, hogy Budapesten, Szolnokon, illetve Csongrádon bizottságokat kell alakítani az elszállított anyagok leltározására. A román kormány kész megvizsgálni és megtorolni a román katonai hatóságok részéről elkövetett visszaéléseket, de ellenzi azt, hogy a vizsgálatot idegen tisztek vezessék. Hivatkozik arra az érdemére, hogy a magyar bolsevizmust letörte. Magyarországon helyreállította a rendet és a bolsevikok rablásától megmentette Magyarországot. A román kormány határozottan kijelenti, hogy a legfőbb tanács által kijelölt országhatárokkal szemben Románia teljes egészében azonban csak akkor, ha erre a magyarországi helyzet elegendő biztosítékot nyújt. A választási harcok most verik a legtajtékosabb hullámokat. Az ellentétek nemcsak a keresztény blokk és a liberális pártok között, hanem a blokk keretein kívül a kisgazda- és keresztény pártok között is annyira kiéleződtek, hogy a kerületek egész tömegében harcol a két párt egymás ellen. A kisgazdapárt ellen több helyen azzal izgatnak, hogy szemére vetik a nagyatádi Szabó Istvánnal történt egyesülést, amire Rubinele miniszter halasi beszédében a többek között így felejt meg: — Friedrich István így féléve még szabadkőműves volt, de belátta ennek helytelenségét, megtért és mi megbocsátottunk neki. Miért ne bocsátottunk volna meg hát Nagyatádinak, aki az első felvilágosító szóra mellénk állott ? Mi befogadtuk őt, de kidobtuk a zsidait. Csánytelek község választói gyűlést tartottak, amelyen állást foglaltak Huszár Károly miniszterelnök személye és politikája mellett. A gyűlés tiltakozott az ellen, hogy a latifundiumok volt vezetői kisgazdapárti vezetőknek tolják föl magukat, hogy majd annak idején ismét régi gazdáikat szolgálják.