Kis Ujság, 1920. szeptember (33. évfolyam, 207-231. szám)
1920-09-22 / 224. szám
Indemnitás és valuta. A nemzetgyűlés mai ülésén terjesztettgyrest pénzügyminisz- tuat-fífe Indemnitásról szóló törvényjavaslatot, amelyben a költségvetési fölhatalmazás hatályának a folyó naptári év végéig való meghosszabbítását kéri. A kérelem, mint maga a javaslat is, csak formai, amelynek más gyakorlati jelentősége nincs, mint áthidalni a költségvetési esztendők közötti határvonalat, de igenis van a javaslatnak egy nagyon jelentőséges és nagyon gyakorlati szakasza, amely megérdemli, hogy külön és részletesebben megbeszéljük. Ez a szakasz az ötödik, s benne a miniszter arra kér külön fölhatalmazást, hogy a minisztériumok összes külföldi pénzekre vonatkozó szükségletét ezentúl kizárólag a pénzügyminisztériumé fedezze. A kérelem indokolásig az, hogy a valuta leromlásának egyik fő oka eddig az volt, hogy az egyes minisztériumok különkülön vásárolták a külföldi értékeket s azok árait, egységes irányítás hijján, szinte versenyezve hajtották fel. Ez tényleg így van, de rá kell itt mutatnunk még egy nagyfontosságú és érthetlenül elhanyagolt körülményre. Tudnillik a minisztériumok közül azok, amelyek bárminő tekintetben intézkednek, vagy döntenek kiviteli ügyekben, első föltételül azt szabják elő, hogy a kivitt cikkek ellenértéke külföldi pénzben bocsáttassák rendelkezésére a jegybanknak, amely aztán ad érte magyar koronákat. Ezzel mesterségesen hajtjuk fel a valuták árfolyamát, mert hiszen fokozzuk a keresletet s mentől többre rúg a fejlődő és fokozódó magyar export, annál magasabbá csigázza a bevásárlásra előszabott dollárok és frankok viszonyszámait is. A korona pedig esik, sőt zuhan. Holott erre semmi ok és szükség nincs, mert hiszen csak tőlünk, illetőleg intézkedő hatóságainktól függ, hogy mindennek pont az ellenkezője következzék be. Tessék ezt kikötni föltételül, hogy akárki, bárhová exportál valamit, a vételárat ott az idegen piacon magyar koronákban legyen köteles bekövetelni. Ezzel kettős előnyt érünk el : emeljük a magunk pénzének értékét és csökkentjük az idegenét. XXX xxxxxxxxxxx xxxxxxxxxxx X X X X X X Összeültek az orosz és lengyel megbízottak Rigában. Közvetlen vasúti összeköttetés , /.. ....indul Romániával* 'iBSffbbsnemzetközi vasútügyi tárgyalások Budapesten. — A tanácskozások eredményei■ — Expressvonat Páris és Budapest között. — A balkáni forgalom Magyarországon át bonyolódik le Félhivatalosan jelentik, hogy Rubinér Gyula kereskedelmi miniszter Leverte Gaszton, a bécsi középeurópai forgalmi bizottság elnökének ama javaslatát, hogy közvetlen tárgyalások induljanak "meg Magyarország és a balkáni államok között a vasúti forgalom fölvétele ügyében, elfogadta és a tárgyalások folytatásával a m. kir. Vasúti és Hajózási, főfelügyelőséget bízta meg. nemzetközi tárgyalások Budapesten. Ezek a tárgyalások Horváth Károly helyettes államtitkár vezetése alatt szeptember 18., 19. és 20-ik napján tartottak meg. A tárgyalásokon résztvettek Gaszton Leverre és E. Popplin, a déli forgalmi bizottság elnöke és alelnöke, Lyon őrnagy, az angol vasúti misszió vezetője, Christodorescu vezér felügyelő és a román államvasutak, több képviselője, az osztrák közlekedésügyi államhivatal képviselői Jelinek dr. főtanácsos vezetésével, továbbá az érdekelt magyar minisztériumok és a Máv képviselői. Az új vasúti összeköttetések. Ezeken a tárgyalásokon a tervbevett , csatlakozó és átmenő vonatok menetrendjét, díjszabását, mozdony- és kocsiszükségletét, az útlevél- és vámvizsgálat helyeit és módozatait, továbbá a levél- és részben a csomagposta szállításának feltételeit állapították meg. A letárgyalt vasúti összeköttetések a következők lennének: Budapestről Nagyváradon és Kolozsváron át egy közvetlen háló-, egy- és műgasfestménű kocsi járatása Bukarestig és fordított irányban mindennap. Budapest — Szeged — Temesvár — Orsova — Bukarest közt és vissza naponta két I. és II. osztályú személykocsi közlekednék és végül Budapest—Arad—Brassón át két I. és II. osztályú személykocsi. Expressvonat Páris és Budapest között. A párisi, illetve esztendei expressz és luxus vonatok csak Wietóg közlekedvén, azok folytatására egy közvetlen vonat indulna Budapest— Arad—Brassón át Bukarestbe és fordított irányban. Ez utóbbi vonatok már november, esetleg december elsején megindulnának, Paks— Bécs—Budapest— Arad—Bukarest között. Az egész utat ötvenegy óra alatttennék mg, két-három órás pihenőkkel a nagyvárosokban. Az útlvél- és határvizsgálatokat ez utóbbi luxusvonatnál magán a vonaton, a többi vonatoknál pedig a határon hajtják végre. A Máv kocsiszükséglete. Természetes, hogy a teljesen ki-, fosztott Máv, mindezeket a tervezett közvetlen vonatokat és kocsi-, hát csak akkor tudja bevezetni, illetve kiállítani, ha a forgalomhoz szükséges mozdonyokat és kocsikat a románok visszaadják, nemkülönben ha a szükséges szenet és más üzemi anyagokat a románok rendelkezésre bocsátják. Ezek tekintetében tehát előbb még a magyar és román kormányoknak, illetve vasutaknak megegyezésre kell jutniok s csak azután lesznek a letárgyalt vonatok, illetve összeköttettek befejzethetők. " WVWWVWWWMMMMM Magyarország helye a balkáni szövetségben* Take' Jonescu Magyarországot is be akarja kapcsolni a kisántánba. — A francia diplomácia támogatja ezt. — A brüsszeli pénzügyi konferencia. — Ausztria Németországhoz akar csatlakozni. Bécsből jelentik, hogy francia kormánykörökből nyert értesülés szerint Franciaország nem titkolja, hogy Benes a kisántantra vonatkozó lépéseit saját szakállára kezdeményezte s ehhez a francia diplomácia nem járul hozzá. Bukarestben a francia diplomácia már elért annyit, hogy Románia nem köt szövetséget Csehországgal és most Take Ionescuval együtt azon munkálkodik, hogy kibővítsék a szövetséget és belevonják Lengyelországot, Görögországot, Ausztriát és Magyarországot is. így azután a Magyarország ellen irányuló szövetség Magyarországgal való szövetséggé válnék, ami beleilleszkednek Franciaország bolsevistaellenes és oroszellenes politikájába. Párisból jelentik, hogy Románia jegyzéket intézett a legfelsőbb tanácshoz, melyben tiltakozik az ellen, hogy csak egy százalékot kapjon a német kártalanítási összegből és nagy emberanyagi és pénzügyi veszteségeire hivatkozik. Párisból jelentik, hogy a brüszszeli pénzügyi konferencián 29 állam képviselői fognak összegyűlni. Az egyes kiküldöttek csak egy negyedórát kélelhetnek és a tárgyalások