Kis Ujság, 1929. augusztus (42. évfolyam, 172-196. szám)

1929-08-01 / 172. szám

1929 augusztus 1 Ki a csehekkel a Felvidékről! — ez volt a tót néppárt jelszava Izgalmas vallomások a Tuka-pör pozsonyi tárgyalásán A Tuka-pör szerdai tárgyalásán nagy érdeklődés mellett a másod­rendű vádlott, Snacky szerkesztő kihallgatását kezdte meg Tere­­bessy tanácselnök. Snacky kijelen­tette, hogy nem érzi magát bűnös­nek. Célja az volt, hogy a lót ön­­kormányzat érdekében a lót nép­pártot új alapokon megszervezze. A Rodobranának­­ nem volt tagja. Az önkormányzat megvalósítására irányuló mozgalmat a szlovák nép­párt egyes személyei pénzelték, erre a célra ő összesen 70.000 cseh koronát kapott. Hogy Bécsben kém­irodájuk lett volna, az kitalált mese. Igaz, hogy irt egy röpiratot arról, hogyan lehetne a Rodobranát ka­tonai módra kiképezni, ezt azon­ban csak azért tette, hogy az ifjú­ság örömét lelje a Rodobrana nevű tornaegyletben azzal, hogy ott katonásdit játszhat. A FELVIDÉKI NÉPBOLONDITÁS Szünet után a harmadik vádlottnak, Mach Sándornak kihallgatását kezdik meg. Kijelenti, hogy sohasem állítot­ták olyan igaztalanul a bíróság elé, mint most. A vádirat rosszindulatú beállítása csak onnan van, hogy tény­leg írt cikkeket a csehek ellen, de a vádirat elhallgatja, hogy hány cikket irt a magyar uralom ellen. Ő tótme­gyeri származású. Azon a vidéken nagy volt az elkeseredés, hiszen azt hitték, hogy a szlovák nép felszabadul. A Szlovák cím­ű lap szerkesztősége később Trencsénbe küldte, hogy ott szervezze meg a Rodobranát. Ezután történt, hogy Mahacsek képviselő­­megalapította a szlovák keresztény földmívesszövetséget, amelynek ő a tit­kára lett. Ennek a szövetségnek az élén állott Tomanek és Juriga, akiket okos, tapasztalt embereknek tartott. Később azzal gyanúsították, hogy To­manek működését ki akarta kémlelni a magyarok számára, ő erősen ön­­kormányza­ti érzelmű volt, de ezt is Tomanektől tanulta. — A Rodobranyban — folytatja Mach — Tomanek és Juriga voltak a leghevesebbek és többször mondták is, hogy miért Tuka a vezér, miért nem ők a vezérek? Tuka volt mindig a villámhárító. "Tuka volt a legmérsé­keltebb, legtürelmesebb. Hogy nem működtem Magyarország javára, mu­tatja, hogy éppen Juriga lapjának voltam a felelős szerkesztője. A cse­hek ellen Juriga uszított a legjobban. Ilyeneket mondott: »Aki a csehekkel a Felvidékről! Zsákba a cseheket és a zsákokat a Dunába/« Ekkor lépett be a szlovák néppárt a kormányba és a vezérek egyszerűen megváltoztatták hangjukat. — A mi politikánk az volt, hogy ugrattuk az ellenségeinket és a detek­­tiveket. Mindenféle tréfás rémhírt terjesztettünk magunkról, csakhogy féljenek tőlünk és tekintélyünk le­gyen a hatóságok előtt. A leventékkel semmiféle kapcsolatban nem állottam. Amikor az elégedetlen szlovákok pa­naszkodni jöttek hozzánk, hogy milyen igazságtalanságokat állnak ki a ható­ságok részéről, megnyugtatásuk vé­gett fekete könyvet csináltunk. Ebbe írtuk azoknak a nevét, akikre panasz­kodtak, hogy majd elmozdíttassuk őket állásukból. Fehér könyvünk is volt, ebbe a jó szlovákok nevét je­gyeztük fel, hogy majd ezeket tesszük az elmozdítottak helyébe. alatti munkáról, titkos szervezkedésről és egyéb maszlagokról beszéltek, de mindezt azért, hogy az elégedetlen népet megnyugtassák. Az elnök most levelet mutat föl, amely szerint Urich katonatiszt Maciinak különféle katonai dolgokat adott tudomására. Maci kijelenti: ezt az anyagot arra használta föl, hogy cikkeket írjon belőlük a Szlovák című lapba. Az elnök végül áttér a tanúkihallga­tásokra. Schularcz Albert csendőr­hadnagy teszi meg elsőnek vallomását. Elmondja, hogy egy alkalommal fel­kereste őt Siető csendőrkapitány és közölte vele, hogy egy magasrangú tót politikustól megbízása van külön tót csendőrség szervezésére. Seh­war­­ezot is meg akarta nyerni a külön tót csendőrség céljának.Tukát nem is­merte személyesen, de arról tud, hogy Tuka családja magyar és egymás kö­zött mindig magyarul beszélnek. TUKA CSALÁDJA MINDIG MAGYARUL BESZÉL Mach a földalatti szervezetekről nem tud semmit. Tény, hogy föld­ . • . I - V. Yi f-IV.­'» V­ODIAHO KIS ÚJSÁG i,A magyar időkben jobban ment a sorunk!“ 1– mondja Hlinka András Hlinka András, a tót néppárt ve­zére kedden néhány órát töltött Po­zsonyban. Ott tartózkodása nem volt közvetlen kapcsolatban a Tuka-perrel, mert Hlinkát a bíróság csak egy hét múlva fogja kihallgatni. Hlinka új­ságírók előtt igen érdekes nyilatko­zatot tett a tótok élet-halálküzdel­­méről a csehekkel szemben és kifej­tette azt is, milyennek látja a ma­gyarok és tótok viszonyát. — A magyar néppel való viszonyunk megítélésénél egyről nem szabad és nem lehet megfeledkeznünk — mon­dotta Tuka. — Ez a magyarokkal való ezeréves kapcsolatunk. Ezer éven keresztül együtt éltünk, egymás test­vérei voltunk. Ebben az ezeréves kapcsolatban azonban a magyaroké volt a felsőbbség. Ma a miénk. A mi törekvésünk az, hogy a magyarok a Felvidéken teljes mértékben megkap­ják azokat a jogokat, amelyek őket megilletik. Negyven méteres lángnyelv csapott fel a szikra nyomán... Szemtanú elbeszélése az alsósziléziai borzalmas bányzakatasztrófiáról Arról a borzalmas robbanásról, amely az alsósziléziai friedenshoffeni bányatelepen hétfőn éjszaka történt, egy szemtanú a következő részleteket mondotta el. Valamivel hét óra előtt egy őr be­ment a bányába és lámpáján észre­vette, hogy valami nincsen rendben. Azonnal felszólította a munkásokat, hogy hagyják el helyeiket. A munkások összecsomagolták szerszámaikat, az egyik vájár azonban, aki fúrógéppel készítette elő az elektromos robban­táshoz szükséges fúrást, nyilvánvalóan nem hallotta a felszólítást. Fúrás közben a gép kőhöz ért, amelynek keménysége következtében szikra pattant ki. "A szikra nyomán 40 méter hosszú lángnyelv csapott fel, amely a közelben levőket azonnal el­égette. A robbanás ereje elsodorta azokat az oszlopokat, amelyek az akna boltozatát tartották. A kőtörmelék 00 méter távolságban repült szerteszét és a robbanás ereje az embereket is kö­rülbelül ilyen távolságra dobálta. A szénkocsikat szintén elsodorta a rob­banás ereje. Amikor az első mentő­osztag a szerencsétlenség színhelyére érkezett, borzalmas pusztulás képe tárult eléje. Az áldozatok a felismerhe­­tetlenségig eltorzítva a kőtömegek közé voltak ékelődzve. Egy waldenburgi lap a baleset oká­ról a következőket jelenti: A bányában évek óta égő réteg volt, amelyet fallal zárta k el. Mint hire jár, az egyik fal hirtelen megrepedt és az így kicsapó láng meggyújtotta a tárnában levő gázokat, amelyek borzalmas erővel robbantak fel. Különösen tragikus az egyik szeren­­csétlenül járt munkás esete. A déli csoporttal, amely a szerencsétlenség színhelyére ment, egy idősebb bányász is a föld alá ment, aki e műszak el­­végzése után nyugalomba vonult volna és így utolsó útja alkalmával érte utól a bányászhalál. A hátramaradottak ínségének enyhí­­tésére alapot létesítenek. Hivatalos fel­hívást bocsátottak ki az alaphoz való hozzájárulás érdekében. Az elmúlt na­pon kiszenvedetekkel 27-re emelkedett az áldozatok száma. Utálta a pápa a­tikánt Megírta a Kis Újság, hogy XI. Piusz pápa a múlt hét csütörtökjén óriási ünnepség közben elhagyta a Vatikánt.­ Képünkön jól látható a drága baldachin, mely alatt a pápa maga előtt vitte a szentséget. 3 Ha feljön Pestre, keresse fel Hatschek Béla utóda HATSCHEK HUGÓ emberi mű­szem készítőt VII., Kap­kás­ utca 4., ahol könnyen mozgatható és természetes emberi és élőállati MIJSZEPLET kaphat. Vidékre minta után is készül. — Megfelelő iskolákkal máris ren­delkeznek. Az a meggyőződésem, hogy mi, lótok és magyarok békésen meg fogunk férni egymás mellett. — A magyar és a lót nép a millibart is jól megfért egymással. Az ellenté­tek nem is a két nép között merültek fel, hanem a nép és az uralkodó osz­tályok között.­­Annyiban közös volt mind a két nép sorsa, hogy joga egyiknek sem volt. A titkos választást például sem a magyarok, sem a tótok nem ismerték. — Ha párhuzamot vonunk a tótok jelenlegi helyzete és ama idők kö­zött, — mondotta Hlinka — amidőn még Magyarországhoz tartoztunk, ki kell jelentenem, hogy kulturális szem­pontból most van jobb dolgunk, de gazdasági szempontból a magyar idők­ben ment jobban a sorunk. Ála vannak iskoláink, amelyek a régi időkben nem voltak, de a népnek alig van be­tevő fatalja, míg a mattban megvolt a maga kenyere. Talán ezzel az egy­szerű megállapítással lehetne legjob­ban jellemezni a helyzetet. Milyen lesz az első budapesti felhőkarcoló? Megírta a Kis Újság, hogy az Or­szágos Társadalombiztosító Intézet Budapesten a Fiumei-út és Dologház­­utca sarkán új székházat épít. Az új székház 18 emeletes lesz, így megépül Magyarországon az első felhőkarcoló. Nemcsak Magyarországon lesz ez az első felhőkarcoló, hanem egész Euró­pában is. Ilyen magas épület ugyanis egész Európában sincs még. Madridban az újságíró egyesület palotája, amely Európa legmagasabb épülete, 15 eme­letes. Magát a Társadalombiztosító új székházát 7 emeletesre építik, csak a középen emelkedő torony, amelybe majd az irattár kerül, lesz 18 emeletes,­­18 méter magas. A torony ablakai acél­ és üvegbetonból készülnek. Ez a leg­tökéletesebb tűzbiztos anyag. Az abla­kokat nem lehet kinyitni, a fény azon­ban tökéletesen átszűrődik rajtuk, a szellőztetés mesterségesen történik. Mivel a toronyban rendkívül fontos iratokat fognak elhelyezni: életbizto­sítási és öregségi kötvényeket, amelye­ket esetleg száz évnél tovább is meg kell őrizni, tűzbiztonsági szempontból a legapróbb részletekre is figyelem­mel lesznek az építkezésnél. Az egyes emeleteket elszigetelik egymástól, és abban az esetben, ha valamelyik eme­leten mégis tűz ütne ki, automatikusan működő készülékek fojtják el a tüzet Az építkezés körülbelül tizenkét hó­napig tart, ötven iparág kap munkát és egymillió munkaóra alatt fejezik be az építkezést, amelynél mintegy négy­száz ember fog dolgozni. A 33 év óta a világot uraló eredeti angol The Champ­on kerékpárokat havi 20 pengős részletre, kerékpáralkatrésze­ket, lánc, pedál, nyergeket nagybani gyári árban, külső gummi 6.50 P, belső 3.10 pengőtől Láng Jakab és Fia, kerékpár­­nagykereskedők, Budapest, VIII. József-körut 41 Árjegyzés 1000 seppst i­ngyen.

Next