Kis Ujság, 1949. október (3. évfolyam, 228-253. szám)

1949-10-07 / 233. szám

el hetedik Ragen éráról érára fokozódik a tervkölcsönjegyzés lendülete Hatalmas lelkesedéssel folyik or­szágszerte a tervkölcsön jegyzése. A jó munkából alaposan kiveszik részü­ket városokban és falvakban egyaránt a népnevelők. Dunapentele község­ben Herkovics Gyula 24 óra alatt 46.000 forint jegyzést ért el. Szolno­kon Magyar Jolán egy nap alatt 35­ 000 forintos, Kórodi Józsefné pe­dig 14 dolgozó parasztnál tett láto­gatás eredményeként 10.000 forintos külcsönjegyzést gyűjtött. Egyre fokozódó iramban folyik a járások, községek és falvak versenye. A soproni járás községeinek verse­nyében Nemeskér tört az élre. Egyet­len önálló keresettel rendelkező fel­nőtt dolgozó nincs ebben a község­ben, aki ne jegyzett volna tervköl­­csönt. Itt is igen jó eredménnyel dolgoztak a népnevelők. Tóth Ernő népnevelő például 24 családot láto­gatott végig és 17.000 forint tervköl­­csönt jegyeztetett. Zemplén vármegyében Bodrogke­­resztúr jár az élen. Sárospatakon Bány­ácski János 12 gyermekes malmi munkás 800 forintot jegyzett Fodor Lajos sátoraljaújhelyi gépész, akinek 400 forint a fizetése, 1000 fo­rintot jegyzett. Két újgazda Kör­mendi István Ricsén és Mocsárdi Ber­tálán Erdőbényén 500, illetve 700 fo­rintos jegyzéssel járult hozzá az öt­éves tervkölcsön sikeréhez. Lelkes hangulatban folyik a járá­sok versenye. Első helyen az eszter­gomi járás áll 5.700.000 forintos ered­ménnyel. Második a bácsalmási, har­madik ózdi járás. A magyar munkásosztály élenjár a tervkölcsön nagy sikerével aratott győzelemben is. Ezt a legkiemelke­dőbben mutatják talán vidéki üze­meink eredményei. A Diósgyőri Vas­gyár jegyzése 7.900.000 forint, az Ózdi Vasgyárban jegyzett összeg meghaladja a 3.700.000 forintot. A Győri Vagongyár dolgozói 3 300.000 fo­rintot, a pécskörnyéki MESZN­ART bányák dolgozói 2.300 000 forintot, a Salgótarjáni Acél- és Szénbányák dolgozói 3.460.000 forintot, a sajó­­melléki bányamunkások 2.400.000 forintot, a tatabányai szénbányászok pedig 2.900.000 forintot jegyeztek. A tervkölcsönt jegyzés hatalmas sikere igazolja, hogy a falu népe is megértette az Ötéves Tervkölcsön fontosságát. A vármegyék versenyé­ben Zala megye került az élre, mert a falvak dolgozóinak jegyzése ebben a megyében emelkedett a legmaga­sabbra. Zala mögött a sorrend a kö­vetkező: Hajdú, Zemplén, Bácsbod­­rog, Szalmár és Nógrád vármegye. A magyar ifjúság, elsősorban a nagyüzemek ifjúmunkásai alaposan kiveszik részüket a tervköl­­csönjegyzésből. Keserű József iparos­­tanuló, akinek heti fizetése 65 forint, 1200 forintot ajánlott fel. Keserű Jó­zsefnek a népi demokrácia tette lehe­tővé, hogy régi vágya megvalósuljon. A dolgozók gimnáziumába jár és most áll érettségi előtt. — Sohasem tudom eléggé meghá­lálni — mondotta — azt a sok jót, amit velem­tett a népi demokrácia. Nagy gyárakban, üzemekben az iparostanulók egymással versenyeznek a kölcsön­­jegyzésben. Az Emag-gyárban Potyák Sándor vezet a versenyben, aki 1000 forintot jegyzett. Az Egyesült Izzóban a SzIT-ifjak virágcsokorral ajándé­kozták meg azokat a munkásokat, akik a kölcsönjegyzés élén állottak s kedves ajándékokkal köszönték meg nekik, hogy kölcsönjegyzésükkel segí­tik az ötéves terv megvalósítását. A Shell-gyár fiatal dolgozói 4900 fo­rintot jegyeztek. Két éve gyűjtötte már a forintokat, filléreket két Szajna-utcai kisdiák, hogy kerékpárt vegyen. Összegyűjtött pénzükön most tervkölcsönt jegyeztek és kijelentet­ték, hogy az ötéves terv során ké­szülő egymillió kerékpárból jut majd nekik is. A külföldi ifjúság részéről is igen nagy ragaszkodás és érdeklődés mutatkozik ötéves terv­­kölcsönünk felé. Azok az argentínai, brazíliai, paraguayi és bolíviai ifjú­sági kiküldöttek, akik a DIVSz kon­gresszusa óta Budapesten tartózkod­nak, levelet intéztek Non Györgyhöz, a MINSz elnökéhez és közölték, hogy részt akarnak venni szerény hozzá­járulásukkal a magyar ifjúság köl­csön jegyzésében. A tervkölcsönjegyzés országszerte egyre fokozódó lendületben folyik. A néphadsereg katonái eddig 17,100.900, az államvédelmi ha­tóság beosztottjai 7,624.000 és a rendőrség tagjai 9,260.000 forint értékű tervkölcsönt jegyeztek. A MÁV dolgozói 27,590.009, a pos­tások pedig 7.644.000 forintot ajánlottak fel a tervkölcsönre. A minisztériumok dolgozói sem maradtak le a tervkölcsön jegy­zéséből. A nehéz- és könnyűipari minisztériumban jegyzett köl­csönösszeg meghalad­ja a 2,337.000 forintot. A belügyminisztérium dolgozói 604.150, a pénzügymi­nisztérium pedig 1.682.000 forin­tot jegyzett. Az orvosok és más egészségügyi dolgozók is résztvesznek a tervköl­­csönjegyzésben. Allberger Róza deb­receni ápolónő, akinek 400 forint a fizetése, 1600 forintot jegyzett. Resell Béla paksi orvos 10.000 forintot, Fábián Ármin szekszárdi OTI orvos 5000 forintot jegyzett és versenyre hívta ki a körzeti OTI orvosokat. A dolgozó parasztság körében is igen lelkes hangulatban folyik a tervkölcsön-jegyzés. A ka­posvári járásban lévő Őrei község minden dolgozója jegyzett tervköl­­csönt. Ugyanígy Kapocsszent­jakab és Gadács község parasztjai is kivé­tel nélkül csatlakoztak a kölcsön­­jegyzéshez. Somóvásárhely községben a plébános 2000 forintot jegyzett. A kaposvári cukorgyár 50 mun­kásai néhány nap előtti jegyzésüket újabb felajánlással egészítették ki. Résztvesznek a kölcsön jegyzésben a községek és falvak kiskereskedői is A pacsai kiskereskedők mozgalmat indítottak a pótjegyzésre és eredeti jegyzéseiket sok esetben 50 százalék­kal túl­jegyezték. Ugyanígy másod­szor jegyeztek kölcsönt a berettyó­újfalui kiskereskedők is. Pápa 106 kiskereskedője 126.000 forintot jegy­zett. Hetedik napja tart az országban a tervkölcsön jegy­zése s a lakosság nagy része már ele­get tett hazafias kötelességének, de a tervkölcsönjegyzési verseny mére­tei és lendülete most is szinte óráról órára fokozódik. A kiesi’ nép ellenzi a támadó háborút és tám­­tja a világi békét­ ­A Kínai Béke­védelmi Konferencia fe­hívása a világ do­gozóihoz A Kínai Békevédelmi Konferencia elhívást intézett a világ dolgozóihoz A kiáltvány többek között megálla­pítja, hogy a kínai nép ellenzi a tá­madó háborút és támogatja a világ­békét, majd így folytatja: „Hiszünk abban, hogy az új háború veszélyét biztosan le lehet győzni.“ A kiáltvány hangsúlyozza, hogy az 1949-es nem­zetközi helyzet nagymértékben kü­lönbözik az 1939-­ vagy az 1914-es évi helyzettől, mert ma­­ a Szovjetúnió­ vezette demokrati­kus tábor páratlanul erős ha­talma már régen felülmúlja az imperialista táborét. A kínai nép együtt halad hatalmas szövetségesével, a nagy Szovjetunió­val, valamint az új demokráciákkal és valamennyi ország népével, hogy harcoljon minden nemzet független­ségének és szuverenitásának meg­védéséért és a tartós világbékéért. A kiáltvány felhívja a világ dolgozóit, hogy szánjanak szembe az angol­amerikai imperializmussal, am­ely­ új támadó háborút akar, szánjanak szembe az amerikaiak s angolok által feltámasztott japán fasizmussal, amely újra el akarja özönleni Kínát. Végül­­ követeli, hogy Kínai Népköztársaság ús részvételével haladéktalanul kezdjék meg a Japánnal kötendő békeszerző­dés kidolgozását. MACLOVIA Mexikói film egy gyönyörű indiánlány életéről és szerelméről Rendezte: EMILIO FERNANDEZ Operatőr: GABRIEL FIGUEROA Főszereplők: MARIA FELIX, PEDRO,ARMENDARIZ »cu i&flTi * Az imperialisták veresége Dó­cosi Mátyás nagy beszédéből a dolgozó magyar nép világosan láthatta a Rajk-per összes tanulságait és összefüggéseit. A magyar népi demokrácia abban a pillanatban ara­tott döntő győzelmet az imperializmus és kapitalizmus ügynökei és hadállá­sai ellen, mikor a nyugati társadalmi és politikai rendszerek a legveszélye­sebb és legkellemetlenebb válságok­­kal küzdenek. A nyugati imperialista és kapitalista országok politikai és gazdasági válságai nem valamely külső behatás eredményei, hanem mindez az ottani állapotok természe­téből következik. Az összehasonlítás­kor érezzük, hogy a mi politikai, tár­sadalmi és gazdasági rendszerünk, amely a milliók igaz ügyének öntu­datával biztosan és határozottan verte vissza az imperializmus és a kizsák­mányoló, gyarmatosító politika min­den nyílt vagy tekervényes támadá­sát, önmaga lényegében, természeté­ben hordozza eleve a fölényt és a győzelem minden lehetőségét A marshallizált országok társadalmi és gazdasági rendszere, e rendszernek szűk és önző osztályjellege és klikk­­szerűsége már eleve nyilvánvalóvá teszi, hogy a milliók ügyének igazsá­gosságát megvalósító népi demokrá­cia erősebb, biztosabb és természete­­­­sebb rendszer, mint a bomlás és rot­hadás felé hanyatló kapitalista tár­sadalom. Rákosi Mátyás beszédének egyik különösen fontos része volt a Rajk­­per diplomáciai és külpolitikai hát­terének ismertetése. Szükség volt erre a hatalmas távlatokkal megrajzolt külpolitikai képre, mert a magyar tár­sadalom az elmúlt rendszerben nem szokhatott hozzá, hogy nemzetközi összefüggésekben láthassa a dolgokat és történéseket, a társadalmi és gaz­dasági erőviszonyok szétbonthatatlan kapcsolatait. Rákosi Mátyás most megtanította a magyar dolgozókat arra, hogy saját biztonságuk és hatal­muk, életük és munkájuk érdekében külpolitikailag is gondolkozzanak. Az 1944 előtti rendszerekben a diplomácia, a külpolitika, a külpolitikai gondolko­zás és módszer egy szűk réteg, az osztályuralmi társadalom kiváltsága volt, ahogy nyugaton kiváltsága ma is, — a Rajk-per külpolitikai háttere is arra tanít, hogy a nyugati tőkés és imperialista hatalmak a titkos diplo­mácia sötét eszközeivel indulnak a kevesek, a kizsákmányolok, a gazda­gok veszett ügyének védelmében ro­hamra, intrikára, árulásra, gyilko­lásra, kémkedésre a népi demokrá­ciák rendszerei ellen. A magyar népi demokrácia, akárcsak a többi népi demokráciák a maguk társadalmi alkatával sértik az önzők és kevesek, a kizsákmányolok és kiváltságosak érdekeit; tehát azok mindent meg­tesznek, hogy titkos diplomáciájuk­kal bomlaszák azt a társadalmi rend­szert, amely a maga egyetemes em­beriességével, a milliókra épített biz­tonságával eleve példát mutat az ő szűkkörű osztályállamukban a Marshall-segély következményei köze­pette sínylődő és küzdő dolgozóik­nak, munkásaiknak, parasztjaiknak. Ennek a nyugateurópai és amerikai *~i tőkés és támadó osztályuralom­nak voltak eszközei, barbár roham­csapatai, láncos kutyái Titóék, laká­jai és kémei a fradista Rajkék, a titkos diplomáciához, annak gonosz módszereikhez mindenben méltó szán­dékaikkal és eszközeikkel. A Rajk­per tehát világosan bebizonyította a magyar dolgozóknak azt, amit a ma­ga érdekében olyan sikeresen soká el­titkolt az 1944 előtti magyar osztály­uralom a dolgozó nép előtt: a ma­gyar dolgozók élete és ügye egyálta­lában nem szűk, határaink között el­szigetelten élő probléma, hanem igen­is eleven és szerves része az európai kapcsolatoknak, sőt a világ osztha­tatlan összefüggéseinek. Ahogy a fa­sizmus 1944 előtti helyzete visszatük­röződött minden rémületével a ma­gyar társadalomban, ahogy a nyugati kapitalizmus minden önzése, majd válsága ott vibrált a Bethlen-korszak gazdaságpolitikájában és társadalmi alkatában, úgy él tovább magyar le­­hetőségek között az európai dolgozók egyetemes ügye, a világon végbemenő óriási emberi és társadalmi átalaku­lás a mi mostani haladásunkban, gaz­dasági demokráciánk milliókra gon­doló és épülő teljességében. A Szovjetuniónak, a népi demokrá­ciáknak az emberi igazságot megvaló­sító társadalmai tehát eleven kifeje­zői a Világ nagy társadalmi és gaz­dasági átalakulásának, annak az óriási igazságos forradalomnak, amely annyira idegesíti és méltó bánatra készteti a kapitalista államok urait. A kapitalizmus természetéhez tarto­zik, hogy a válságok kiéleződésének pillanataiban lemond a régi liberális és szabadversenyes polgári módsze­rekről a „jogállam" képzelt és hideg tákolmányáról és bérgyilkosokat, zsoldosokat, fasiszta hordákat foga­dott — már 1920 óta, mint az olasz, né­met, spanyol példa mutatjal —a dol­gozó milliók jogai és élete ellen szol­gálatába. Ilyen zsoldosok, Mussolini és Hitler fekete és barna hordáinak utódai Titóék is, akik a népi demo­krácia és a Szovjetunió keleteurópai diadalai közepette már nem követhet­tek más eljárást megbízóik utasítá­sára, mint az alakoskodás, árulás, kémkedés, rombolás alattomos mód­szereit. A Szovjetunió és a népi de­mokráciák most természetesen fel­mentve érzik magukat mindama köte­lezettségek alól, amelyeket Jugoszlá­viával akkor kötöttek, amikor ez az összefüggés Titóék és a kapitalisták között még nem volt nyilvánvaló, ami­­kor a jugoszláv nép hősi harcait el­áruló és e harcok nemes eredményeit lealjasító Titóék még nem leplezték le nyíltan kapcsolatukat a kapitalista hóditási fen­ekkel. A Szovjetúnió és a népi demokráciák tehát megszakítot­tak formailag is minden barátsági szerződést azzal a Jugoszláviával, ahol a gyilkos rendszer ma époly vagy még idegenebb a népmillióktól, mint a kapitalista, a fasiszta osztály­­államokban volt. Az a tény, hogy a Szovjetúnió és a ** népi demokráciák az egykor a jugoszláv néppel kötött baráti kap­csolatokat az áruló és gyilkos fasisz­ta, trockista és titoista rendszer miatt kénytelenek voltak szükségszerűen és határozottan, végleg felbontani, meg­mutatja a Rajk-per nagy nemzetközi jelentőségét. Ez a tény megmutatja azt is, hogy a népi demokráciák újabb győzelmet arattak a gyarma­tosító és tőkés politika behatolásai, rombolási­­kísérletein, kiküszöbölték soraikból maguk közül a romlasztás és repesztés lehetőségét. A kapita­lista és imperialista diplomácia, tud­juk jól, illúzióknak engedte át ma­gát, míg a népi demokráciák mindig a valóság talaján álltak: ez a való­ság az embermilliók végtelen töme­gének igazságos és jogos ügye volt, szemben az osztályuralom egyre szű­külő nyugati bázisával. Rákosi Má­tyás nagy beszédéből nyomon követ­hetjük a kapitalista államoknak ezt a belső válságát. Truman elnök nyíl­tan beismerte a hidegháborús és zsa­roló imperialista kétkedés csődjét, mikor bánatosan és mélabúval arról kényszerült beszélni, hogy a Szovjet­uniónak is birtokában van az atom­­titok.,, Holott e titok igenis nyílt ti­tok volt már 1917 óta, amikor Molo­tov nyíltan közölte, hogy e „titok" egyáltalában nem titok... É­pp ilyen romantikus és ábrán­­dos volt az imperialisták gazda­sági politikája a dollár megváltó ha­talmába vetett hitével, mindenféle legendákkal a Mars­hall-segélyről: most annál keserűbb a kiábrándulás, hogy a font és a dollár között egy­szerre megszakadt a barátságos vi­szony, a dollárimperializmus kegyet­len és nyílt európai hódítása a leg­nagyobb gazdasági válságba sodorta a nyugati államokat, a font le­értékelése magával rántotta az egész nyugati blokkot, éppen azok­ban az órákban, mikor a strass­­burgi gyülekezet titkos diplomáciai találkahelyén (ahogy Zászlavszkij, a Pravda főszerkesztője nevezte Churchill szószátyár tákolmányát) a Szovjetúnió és a népi demokráciák elleni alattomoskodás újabb torz módszereit beszélték meg ideges kap­kodással. A nyugati valuták válsága itt azt jelenti gyakorlatilag, hogy a kizsákmányolás, az ottani munka­­viszonyok és bérrögzítés közepette a munkás, kisparaszt és kisember most már 30 százalékkal drágábban él, mint eddig... Tehát mindennél vilá­gosabb, hogy belső tehetetlenségük­ben a kapitalista államok frontja be­lülről van összeomlásban és éppen elég teendő akad saját portájukon. A népi demokráciák nyugodtan nézik ezt a fejlődést, hiszen gazdasági éle­tük és munkarendszerük eleve nem ismeri a válság bizonytalanságait. Ugyanekkor a kapitalizmus természe­téről folyó válságok sorozata arra ösztökéli egyre jobban a nyugati dolgozókat, hogy mind erőteljebben, mint zártabban küzdjenek jogaikért és igazságukért azzal az államhata­lommal és társadalommal szemben, amely minden jogával és minden el­titkolt gazdagságával egyedül csakis a kizsákmányolok és erőszakosak zárkózott magántulajdona. Ir­e még nagyobb vereség érte a kapitalista és kizsákmányoló hatalmasságokat elbizakodottságuk­ban Kína területén. A kínai nép elemi erővel rázta le magáról a reá­nehezedő keserves nyugati és kapi­talista igát. Ez a döntő stratégiai vál­tozás, ahogy Mao-Ce-Tung vezetésé­vel a kínai nép a népköztársasági és szocialista fejlődés útjára lépett, egy­ben az évszázados zárkózottságban élő merev régi kínai társadalom ha­talmas méretű korszerű átalakulását és megváltozását is jelenti. A Szovjet­­unió, amely a milliók szabadságának és életjogainak teljességét értékeli mindig a népek életében, méltán is­merte el azt a kínai népköztársasá­got, amely valóban a 450 milliós kínai nép, tehát a földkerekség egy óriási területének önálló és szabad életre, öntudatra ébredését jelentette. A silány és hitvány Kuomintang­­rendszer, mely az amerikai kapitalis­ták alázatos bérence volt és kizsák­mányoló, önző klikkuralma érdeké­ben boldogan tűrte a százötvenéves európai és amerikai gyarmati privilé­giumokat, területi mentességeket népe területén, nem képviselheti többé Kínát a világ ama része előtt, amely a külpolitikában és diplomáciában is megvalósítja a szabadság, a népjogok és az igazság elveit. A kínai vereség azt is jelenti, hogy az angolszász és nyugati gazdaság elvesztett egy óriási nyersanyagforrást, egy óriási kiviteli lehetőséget és felvevőterületet — mindennek feltétlenül vissza kell tükröződnie igen rövid időn belül az amerikai és nyugati gazdasági élet válságainak újabb megrázkódtatásai­ban. Ilyen vereségek, amelyek logikusan következnek a talaját vesztett kapita­lista és imperialista rendszer lényéből és természetéből, öt éve, a második világháború óta nem érték meg az imperialistákat. Az egész világpolitika perspektívája megváltozott, a nyugati kapitalizmus alapja még jobban meg­rendült, távlata és hatóköre még job­ban összeszűkült. A haditechnika, a diplomácia területén szerzett veresé­geket a kínai vereség, mely napnál világosabban mutatja az ébredő és öntudatos milliók­­ győzelmét, még jobban megfelézte. A Szovjetúnió és a népi demokráciák győzelme viszont politikai és gazdasági rendszerük belső természetének következménye volt. És a kapitalista és imperialista nyugati hatalmak vereségei, amelyek leleplezik rendszerük és társadalmuk összes hibáit, egyben jól mutatják a béketábor, a Szovjetúnió és a népi demokráciák erőfölényét, belső biz­tonságát és természetes, megdönthe­tetlen életerejét. ­H MEGJELENT POLITIKA A FÜGGETLEN KISGAZDAPÁRT POLITIKAI HETILAPJA Szerkesztőbizottság: BOGNÁR JÓZSEF KATONA JENŐ OLTVÁNYI IMRE ORTUTAY GYULA ÁRA FORINT .■'p­gwr OMNIA LLOYD Egy igaz tudós erejének forrása a néppel való egybeforrottság Főszereplők: Nikolai Cserkaszov OLEG ZSAKOV DOMASEVA VIHAROS ALKONYAT (Péntek, október 7) 3

Next