Kis Újság, 1999. január-június (2. évfolyam, 1-25. szám)

1999-02-12 / 6. szám

Minisztériumi agrártámogatás (4. o.) • OLVASÓTEREM w Tudnivalók a regisztrációról (9. o.) Uniós pénzek elosztása Boros Imre tárca nélküli mi­niszter személyében kisgazda politikus koordinálja a Phare­­programok magyarországi megvalósítását, melynek je­lentősége az Uniós csatlakozás miatt napjainkban megnőtt. Az ezredforduló a Phare­­programok jellegében is újabb fordulópontot hozhat. A Magyar Köztársaság és az EU Bizottság 1990. szeptem­berében kötötte meg azt a ke­retmegállapodást, mely szabá­lyozza a támogatás odaítélésé­vel kapcsolatos kérdéseket, va­lamint felhasználásának jogi, pénzügyi, adminisztratív prob­lémáit, a fogadó ország jogo­sultságait és kötelezettségeit. A programmal kapcsolatos szakmai és adminisztratív fel­adatokat a kedvezményezett ország látja el, a fogadó kor­mány teljes szakmai és anyagi felelősséggel tartozik a támo­gatás megfelelő felhasználásá­ért. A közvetlen személyi fe­lelősséget, a Phare-program koordinációját Boros Imre tárca nélküli miniszter szemé­lyesen viseli, az általa fel­ügyelt Modernizációs és Se­gélykoordinációs Titkárság látja el az ezzel kapcsolatos konkrét feladatokat. A „segély” fogalmán nem hiteleket és visszatérítendő jut­tatásokat kell érteni, hanem csak, és kizárólag vissza nem térítendő juttatásokat. A Phare­­program keretében Magyaror­szág 1990. és 1998. között mintegy 800 millió ECU vissza nem térítendő támoga­tásban részesült, mely elsősor­ban a privatizáció és az ezzel összefüggésben létrejövő vál­lalati szerkezet-átalakítás tá­mogatásaként, szakértői segít­ség, illetve beruházások pénz­ügyi konstrukciói révén jött létre. (Folytatás a 4. oldalon) Postabankos hotel-história Szekeres Imre felesége tartozik? Molnár Gábor és felesége fiatal vendéglátós szakemberek, akik egy ifjúsági szálloda megnyitá­sáért sóvárogtak. Mivel ismer­ték Szekeres Imrét - aki akkor az MSZP frakcióvezetője volt - meg a feleségét, Vásárhelyi Ka­talint, nekik is elmesélték mi­csoda üzletet álmodtak meg, de nincsen 100 vagy 200 milliójuk. Hamarosan megegyeztek, hogy Molnárék adják a tudásukat, Szekeresék szerzik a pénzt. Az a cég, amelyik szerepet játszott Horn Gyula villaépítésében is­­ volt a vásárló, és összesen 290 millió forint hitelt kapott a Postabanktól. Az épületet 100 millióért vették meg, a felújítás pedig 190 millióba került. - Ami Molnáréknak nem si­került, az Szekeresékkel együtt olajozottan működött? - Igen - mondja a férj. - Mi hiába kértünk, nem kaptunk hi­telt, de Szekereséknek ez nem okozott gondot. - Megindult a szálloda jöttek a vendégek és rövidesen vilá­gossá vált, hogy az üzlet bevált. Önök mégis utcára kerültek. - Ez a nem tiszta szerződés­nek köszönhető. Először olyan bérleti szerződést írtunk alá, amely 2004. december 31-ig szólt. A megállapodás szerint a tevékenység kilencedik évében a tulajdonjogot is megvásárol­hattuk volna. Velünk 1997-ben mégis aláírattak egy újabb rövid távú szerződést, amely csak arra az esztendőre vonatkozott. Mi­után ebbe belementünk, azt mondták, hogy érvénytelenné vált a hét évre szóló bérleti szerződés... Utcára kerültünk a VII. kerületi jegyző határozata alapján 1998. február 2-án. - Amikor Csipkerózsika ál­mukból eszméltek és rájöttek, hogy szálloda és üzlet van, de Önöket kitették belőle, mit csi­náltak? - Megpróbáltunk a nyilvános­sághoz fordulni, de ez borzasztó nehezen ment, mert a média sem mert a mi ügyünkkel fog­lalkozni - emlékezik vissza Molnár Gábor. - Féltek a retor­ziótól. Például a Magyar Na­rancs meg akarta írni, de Princz Gábor behívatta a főszerkesztő helyettesét és közölte, ha meg­jelenik, kirúgja a szerkesztősé­get. A napilapok is hallgattak. - Ki intézte el a hallgatást? - Ebben a politikai nyomás­ban Szekeres Imre keze volt benne. - Eközben bírósághoz for­dultak? - Igen. Jelenleg több per van folyamatban, valamennyiben felperesek vagyunk, mert úgy érezzük, igazunk van. A legfon­tosabb a szerződéses viszony visszaállítása és a birtokvédelmi per, amelyet január 19-én első fokon megnyertünk. Ennek alapján elvileg visszahelyezett bennünket a bíróság a szállo­dába. Az ítélet kimondja, hogy 30 napon belül felpereseket vissza kell helyezni az 1998 feb­ruárjában felvett leltárnak meg­felelő körülmények közé. (Folytatás 3. oldalon) Anyavédelmi program Hazánkban a legnagyobb arányú a csecsemőgyilkosság Magyarország szégyenkezve és értetlenül veszi tudomásul a tényt, hogy az élveszületettek arányához mérten Európában minálunk a legmagasabb a csecsemőgyilkosságok száma - hangzott el azon a buda­pesti tanácskozáson, amelyen neves európai szakemberek részvételével az ez évben sorra kerülő Európai Népese­dési Konferencia előkészítő munkálatait végezték. A konferenciának a kontinensen tapasztalható nagyarányú népes­ségcsökkenés adja szomorú ak­tualitását, illetve az az önmagá­nak látszólag ellentmondó hely­zet, hogy a nyugati demokráci­ákban a születések száma annak ellenére csökken, hogy a jólét egyre nő, s egyre több szociális juttatás is támogatja a családo­kat. A konferencia témájához csak lazán kapcsolódó jelen­ségről - a csecsemőgyilkossá­gokról - lapunk az előkészítő munkálatokon résztvevő Erdődi Edina szociálpszichológust, A családi élet devianciái című, múlt évben megjelent tanul­mánykötet szerzőjét kérdezte. - Fokozatosan kezdjük elve­szíteni negatív értelemben vett első helyezésünket az öngyilkos­ságok gyakoriságát illetően, ám máris egy újkeletű morbidság­­ban „jeleskedünk". Mi a jelen­ség magyarázata, s minek tulaj­donítható egyre nyomasztóbb gyakorisága ? -A csecsemőgyilkosság nem újkeletű jelenség, talán nem túl­zók, ha azt mondom, hogy egyidős az emberiség történeté­vel. A görög mitológia lapjain számos ilyen esetről olvasha­tunk. Itt istenek és félistenek gyilkolták meg, falták fel gyer­mekeiket. A jelenség tehát nem újkeletű, ám aggódva figyeljük, hogy előfordulása egyre gyako­ribb. Korábban, például a két háború között, jobbára megesett fiatal lányok követték el e szé­gyenletes és egyben gyalázatos tettet a megaláztatástól, a meg­szégyenítéstől való félelmük­ben. De ők is csak végletes megoldásként választották ezt, annál gyakoribb volt, hogy a vi­lágra hozott kisbabát a templom bejáratához, a paplak elé, vagy valamelyik irgalmas rend ajta­jához helyezték, oda, ahol biz­tosak lehettek afelől, hogy meg­találják és ápolják nemkívánt gyermeküket. (Folytatás a 2. oldalon) Nógrád támogatást vár Palócföldön járt Bernáth Varga Balázs, az FKGP főtitkára A kormánypárti polgármeste­rek közül sokan úgy látják, hogy a fejlesztési pályázataik sorra elutasításra­ kerülnek, így van ez a munkanélküli­séggel küzdő Balassagyarmat esetében is, ahol veszélybe került a több településsel kö­zösen tervezett víz és csatorna hálózat bővítés és a kommu­nális szemétlerakó telep meg­építése. Ha ez így megy, elve­szíthetjük a szavazók bizal­mát, magyarázta sok gonddal küszködő városa helyzetét Ju­hász Péter polgármester Ber­náth Varga Balázsnak, akit hi­vatalában fogadott. A Kis­gazdapárt főtitkárát a balassa­gyarmati szervezet hívta meg, hogy a helyszínen tájékozód­jon a város dolgairól és talál­kozhasson a párt tagjaival. A városházi­­ beszélgetésen jelen volt Betz József, a párt megyei elnöke, aki Nógrád me­gye közgyűlésének alelnöke­­­­ként tevékenykedik, és ott volt látogatást kezdeményező Osztrolóczky Mihály városi el­nök, a testület tagja is a helyi szervezet vezetőinek kíséreté­ben. Juhász Péter polgármester a város számos problémáját em­lítve szólt arról, hogy a vár­ható, közel négyszázmilliós működési hiány miatt átadólis­tára került kilenc intézmény, köztük középiskolák, a zeneis­kola és a szociális otthon is. Miért nem talál a kormány erre jobb megoldást, mikor a me­gye pénztárcája is üres? Az emberek azt látják, hogy a pénz az egyik zsebből a má­sikba kerül. Hogy van az, hogy a város nem kap erre pénzt, a megye pedig igen? A Balassa­gyarmaton és környékén élők aggódnak, hogy tradícióval rendelkező intézmények szűn­hetnek így meg. Ha február végén a testület a város bevé­teleinek ismeretében a közép­iskolák átadása mellett dönt, lehet, hogy végzetes hibát kö­vet el, vélekedett Juhász Péter polgármester. A város más dolgairól szólva elmondta, hogy a volt megyeszékhely helyzete siralmas. (Folytatás a 3. oldalon) Tollas Tibor Attila Jött utak, idők végtelen ködéből, Hol őse törte be a Nagy-Falat. S a Jang-cse-kiang iszapos ölétől Indult a had, hol milliókra fény dőlt A homokba fúlt városok alatt. Mozdult egyet s az Uralon átlépett, Egyre Nyugatra, túl az Alpokon. A fehér ködből már Toscana kéklett, Olajfák lombja sátort vert a fénynek S a fénybe szökkent mind a hét halom. Az Örök-Róma kapuját kitárta , és Európa térdre kényszerült. Máglyás falvaknak korma hullt a tájra, S a bukó napnak bíborszínű gyásza Fölött nyergében, mint a végzet ük­. Lovas szobrát a vén idő bevéste, S bronzba öntötte ki az alkonyat. A völgybe dobbant Ázsiának népe, Kürtök r­ogtak, s tűzcsóvák elébe Megkongatták a harangokat. ...S fehér palástban jött felé a csendben - Lándzsa-erdők közt magányos kereszt - A kor küszöbén úgy állottak ketten, Egymásnak feszülőn Erő és Szellem, Múlt és jövendő kapuja felett. Ki évezredek távlatából nézett, Átlátott percnyi győzelmek falán. És látta Rómát boldog vőlegénynek, Ki holnap a vad Hunnia elé megy, S keresztet hord a mongol lány: anyám. Mert vandálok és gótok elpusztultak, De élsz te Róma, s benned élek én. Fia az örök jövőnek és múltnak, Latin apámnak, s anyámnak a hunnak, Itt Európa pannon-szögletén.­­__________________________I___________________________/ Mind közelebb a NATO-hoz A NATO és az amerikai légierő vezetői, szakemberei különle­ges ünnepségsorozatra érkeztek e hét elején Közép-Kelet-Euró­­pába. Február 8-án Magyaror­szág, két nap múlva Románia, pénteken Lengyelország hon­védsége vehette hivatalosan is birtokba a minden szempontból korszerű, NATO-kompatíbilis hadműveleti központokat. A jövő hét elején Csehországban kezd működni az angol név rö­vidítéséből ASOC-nak nevezett rendszer. A történelmi szempontból is jelentős magyarországi ünne­pélyes átadásért részt vett a Honvédelmi Minisztérium ve­zetése, élén Szabó János mi­niszterrel, a Magyar Honvéd­ség vezérkara, Peter Francis Tufo, az USA Budapesten akk­reditált rendkívüli és meghatal­mazott nagykövete, valamint amerikai és NATO katonai ve­zetők. Éppen öt esztendeje, hogy Varsóban Bill Clinton, az USA eln­öke, a visegrádi országok csúcstalálkozóján a “Partnerség a békéért” program részeként, négy országra kiterjedő közös regionális légtér-ellenőrzési és -szuverenitási rendszer kialakí­tására tett javaslatot. A kezde­ményezés célja a közép-és ke­let európai országok regionális légtér-felhasználási és -gazdál­kodási rendszereinek korszerű­sítése volt. Olyan polgári és ka­tonai szerkezet megteremtése, amely a lehető legnagyobb mértékben biztosítja az eszkö­zök közös használatát, lehetővé teszi a térségen belüli hatékony együttműködést. A kapcsolat­­rendszer kialakításával kíván­ták megteremteni a kölcsönös bizalom erősítését, segíteni akarták egy nyugati típusú lég­térgazdálkodás kialakítását, a NATO integrált légvédelmével csereszabatos rendszer kialakí­tását. Az 1994-es kezdeménye­zés egyenes következménye a február 8-i ünnepélyes átadás. - Ez az első olyan nap, ame­lyen valódi eseményre kerül sor a NATO-csatlakozás területén - mondta a magyar miniszter. - A csatlakozástól már csak kar­nyújtásnyira vagyunk, hiszen az e heti országgyűlésen terjesztik elő a washingtoni szerződés el­fogadását. Az okmányok letétbe helyezésével az ország teljes jogú tagja lesz a NATO-nak. (Folytatás a 3. oldalon)

Next