Kisalföld, 1962. április (7. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-01 / 77. szám

10*38. április 1., vasárnap KISALFÖLD V­illanyfénynél is dolgoznak az előregyártott épületelemek győri telepén A téten négy hét fagysza­badságot kaptak a Győr-Sop­­ron megyei Építőipari Válla­lat épületelemeket előregyár­tó üzemének dolgozói. Eny­hült az idő, és teljes kapaci­tással dolgozik az előregyár­tó telep. A szakmunkások a szabad ég alatt készítik az épületelemeket A kapu kö­zelében daru mozog, vas­markai hatalmas épülettöm­böket emelnek. A közelben hajlított ívelésű betonoszlo­pok emelkednek a magasba. Bővítik a telepet. Az építő munkások megkezdték az új keverőgép üzembe helyezé­sét Eddig egyetlen keverő­gép dolgozott a telepen és naponta, két műszakban 170 —180 középblokkot gyártott. Az új keverőgépet április közepén üzemeltetik. Megkétszereződik a középblokk gyártása a győri telepen. A keverő­gép mellett négy munkás úgynevezett kőszivacsokat készít. Ketten a téglákat ado­gatják, a harmadik munkás a helyére illeszti a téglákat, a negyedik vakolókanállal önti formába az épületele­met Ezt az épületelemet a Győri Textilipari Vállalat megrendelésére gyártják. Az egymás mellett elhe­lyezett medencéket lebeto­nozták és letakarták, a me­dencékbe gőzt eresztettek, s a gőz felfelé szivárog a me­dencékből. Crovato Valentin művezető a panelok és fö­­trémalemek gyártását irá­nyítja. Sok érdekes megrendelést kapott 1962-ben az épület­elemeket gyártó üzem. A Célgépgyár nagy csarnokát előregyártott elemekből épí­tik fel. Valamennyi elemet, épülettömböt a győri telep készíti. Az előkészületeket befejezték, hamarosan meg­kezdődik a gyártás, négy hét múlva pedig az üzem szállítja már a tömböket a Célgépgyárba. A Célgépgyárnak 88 be­tonoszlopot, 66 keretgeren­dát, csaknem 500 fedőlapot, 210 tetőhéj elemet, és 210 afc­­­afekiosztó épületelemet gyár­tanak. A győri Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyárban hőke­zelő és orvosi rendelő épül, a két létesítmény oszlopait az előregyártó üzemben ké­szítik. A gyártás határideje május 31. Addig 520 oszlo­pot és 1200 betonlapot ké­szít a vállalat. A győri lakóházak építé­séhez is az előregyártó telep­ről szállítják az épületeleme­ket. A középblokkokat, fö­démeket és panelokat a Mártírok úti telepről kapja a Zrínyi utcai és a Kígyó utcai építkezés. A telep a megye többi városát is ellát­ja előregyártott épületele­mekkel, a soproni és a mo­sonmagyaróvári építkezése­ket is. Nemcsak a megye, hanem az ország sok városa is küld megrendelést Győrbe. A megrendelők kö­zött található Almásfüzitő, Veszprém, Szolnok, Szentes, Baja stb. Az előregyártó telep egyik érdekes részlege a műkő­üzem. A munkások itt he­tente egy lépcsőház előre­gyártott elemeit készítik. Szép kivitelezésűek a sárga színű lépcsők. A címzett: Mosonmagyaróvár, lakóház­építkezés. A szürke lépcső­elemeket a napokban a győri Zrínyi utcai építkezésekhez gyártják. Szépek a műkő­üzemben készülő műkőablak­keretek, melyeket az OTP rendelt. Obolány Henrik, üzemvezető a kőfaragó mun­kájához hasonlítja a műkő­üzem dolgozóinak tevékeny­ségét Szép munka a győri városháza hiányzó tornyának megformázása Nyolc műkőelemet már el­­k­er­esztelt a városházán, ket­tőt most készítenek az üzem­ben. Az egyik nyolctanter­­mes soproni iskola húsz, fél­gömb alakú műkő-virágágyat rendelt. Általában egy műszakban termel a győri épületeleme­ket előregyártó telep. Az üzem vezetői felkészültek a két-, illetve három műszak bevezetésére. A megrende­lésektől függően az idén már éjszakánként villanyfénynél is dolgoznak a telep munká­sai. A győri előregyártó telep vezetőinek egyetlen gondjai, hogy az ígéretek ellenére sem kapnak két napja kohó­salakot. Emiatt a blokküze­met le kellett állítani. A te­lep munkásai remélik, hogy hamarosan megérkezik Győrbe a kohósalak-szállít­mány. —h— Műszaki­fejle­sztés a győri Mezőgazdasági Gépjavító Vállalatnál A győri Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat feladata, munkája, a mezőgazdaság gépesítésével párhuzamosan egyre nagyobb és több. Min­dig több alkatrésszel, kis­géppel kell ellátni a mező­­gazdaságot, és kutatni: hol, milyen talajon, milyen fel­építésű kisgépek végezhet­nek gazdaságosabb munkát. A vállalat ismeri a felada­tokat, s a műszaki fejlesz­tést is ezeknek a feladatok­nak rendeli alá. Zsúfoltság — épül az új szerelőcsarnok A vállalat négy motortí­pus javításával foglalkozik, melyeket a Dunántúl állami gazdaságai, gépállomásai szállítanak be felújításra, javításra. Ebben az évben háromezer motor javítását végzik el, az ötéves terv végére ez a szám megnégy­szereződik. Tehát műszaki fejlesztésre kell gondolni. A jelenlegi zsúfoltság miatt azonban műszaki fejlesztést csak úgy lehet megvalósí­tani, ha új épületeket, üzemrészeket kap a vállalat. Új motorszerelőcsarnokra van szükség. A csarnok épí­tése kétezer négyzetméter területen tavaly megkezdő­dött. Az építkezés és a csar­nok gépekkel való felszere­lése az idén augusztusban fejeződik be. A csarnok fel­épülése azt eredményezi, hogy nemcsak többet, ha­nem jobbat is tud adni a vállalat. A négymillió forintos be­ruházással épülő csarnok­ban, ha megkezdődhet a munka, a vállalat dolgozói tíz-tizenkétezer motort tud­nak évente megjavítani, és az elavult alkatrészek fel­újítására is lehetőség nyílik. A javítás eddig szakaszos volt, az új csarnokban sza­lagrendszerű javítást vezet­nek be. Ne feledkezzenek meg a vállalatnál a gépgyártó üzemrész műszaki fejleszté­séről sem. Itt készülnek ex­portra a baromfi- és kon­zervipari gépek. A gépgyár­tó üzemben még ebben az évben egymillió forintot for­dítanak új gépek beszerzé­sére. Terv­e a megvalósulása ötszörös termelést hoz A vállalat az új csarnok fel­épülése után sem tudja tel­jesen az igényeket kielégíte­ni. Ugyanis az ország mező­­gazdasági üzemeinek szer­számgépeit is itt újítják fel. Ezenkívül sok pótalkatrészt is gyárt a vállalat, s a szer­számgépek szaporodásával, a pótalkatrészgyártás növeke­désével ismét zsúfolttá vál­nak az üzemrészek, tehát még új épületekre van szük­ség, hogy a kellő műszaki fejlesztést meg tudják való­sítani. Jelenleg 70—80 szerszám­gépet (eszterga-, maró-, fú­rógép) újít fel évente a vál­lalat. Ezenkívül évente 10 millió forint értékű pótalkat­részt gyártanak az üzem dolgozói. Az ötéves terv vé­gére ezek a számok megsok­szorozódnak. A vállalat vezetősége már tavaly foglalkozott egy üzem építésének tervével, mely­ben pótalkatrészt gyártaná­nak, szerszámgépeket javíta­nának és kisgépek kísérlete­zésével foglalkoznának, de tavaly erre nem volt lehe­tőség. Az idén már jóvá­hagyták a vállalat további fejlesztésének tervét, a ter­vek elkészítésén a Győri Tervező Vállalat már dolgo­zik. Az új üzem 35 millió fo­rintos beruházással épül, s építését jövőre kezdik meg, az ötéves terv végére fejezik be. A gépi berendezésekre az építkezési költségeken kí­vül 16 millió forintot fordí­tanak, ötszörösére emelkedik a vállalat termelése, ha a ter­vek megvalósulnak. A szer­számgépekből háromszázat tud megjavítani évente majd a vállalat, s évente 100—150 millió forint értékű pótalkat­rész készül. Vak Imre A felszabadulási ünnepségek Sopronban Április 3-án este 7 órakor a Petőfi Színházban ünnepi nagygyűlés lesz. Rada Antal főiskolai hallgató szavalata után megnyitót mond Er­dély Sándor, a városi tanács vb. elnöke. Az ünnepi be­szédet Fördős László, az MSZMP városi végrehajtó bizottságának tagja mondja. Szünet után a kultúrműsor keretében a Liszt Ferenc Szimfonikus Zenekar, a sop­roni Pedagógus Kórus és az Erdőmérnöki Főiskola tánc­­csoportja szerepe. Április 4-én délelőtt fél 10 órakor a városi pártbizott­ság épülete elől indul a me­net a szovjet hősi emlék­műhöz. Itt az ünnepség 10 órakor kezdődik. Ünnepi be­szédet mond Mészáros Gyula, a városi tanács végrehajtó bizottságának titkára. Az Internacionálé hangjai mel­let leteszik az emlékezés ko­szorúit az emlékműre, majd a fegyveres alakulatok dísz­­felvonulása zárja az ünnep­séget MEGJEGYZÉS S­zokatlan, furcsa eset történt a napokban. Egy férfi, aki őszülő hajáról ítélve sok tavaszt megért már, halkan kopo­gott a szerkesztőség ajtaján. Köszönése még halkabb volt. Beszédét, hogy megértse az ember, erősen figyelnie kel­lett Valahogy így mondta: — Csak arra kérem, na­gyon kérem, ne írjon meg engem. Ha találkozik a bí­róságon a nevemmel, hány­jon szemet felette. Tudja... a közvélemény ... Nagyon sokan ismernek engem. Kel­lemetlen lenne számomra. Meg különben is, egész piti ügy. Nem az én kedvemért kérem. Van egy lányom. Egyetemista. Szégyenkeznie kellene miattam. Jeles tanuló — suttogja, és lesve arcki­fejezésemet, nagyon várta a bíztató választ. Amint kilépett a szobá­ból, mintha magával vitte volna ezt az ügyet is. Elfe­lejtettem. De ahogy teltek az órák, a napok, egyre gyak­rabban jutott eszembe. A megye járásbíróságain na­ponta legalább ötven ítélet születik. Ezeknek az ítéletek­nek csak nagyon kis hánya­dát közöljük. Nem kutatunk, nem keresünk X vagy Y neve után, csupán az ügyet nézzük. Hogyan, és milyen összeggel károsította meg valamelyik vádlott akár a magán-, akár a társadalmi tulajdont. A „piti ügy” tulajdonosán kívül a legritkább eset az, hogy valamelyik bírósági ügy vádlottja felkeresi a szerkesztőséget, és ezt kéri: ne írjon meg. Kellemetlen volna. S ami a leg­lényege­sebb, bármilyen kicsi ügyük volt is a bíróságon, semmi­képpen sem nevezik azt piti ügynek, mert úgy látszik, erkölcsileg még nem olyan léhák, mint a „piti ügy" fő­szereplője. Lehet, hogy a bűnügyek vádlottjai valamennyien szí­vesen bejönnének, és arra kérnék a szerkesztőséget, hogy nevük és ügyük felett hányjunk szemet, de nem jönnek. Nem jönnek, mert nem mernek, mert érzik, hogy ehhez a kéréshez nincs erkölcsi alapjuk. S ez már eredmény. A „piti ügy” főszereplője még nem jutott el idáig. Amikor kérését indokolta, nem azt mondta, hogy szé­gyelli magát azért, mert be­csületben megőszült, de most megbotlott, megérdemelte azt, amit kapott. Nem. Ellen­kezőleg! Félévi börtönbünte­tését, ami nem kevés, még jogász szemmel sem, egysze­rűen piti, érdektelen, sem­mitmondó ügynek vette. Bűnei miatt nem érzett szé­gyent önmaga előtt. Egyet­len egy tény lebegett a sze­me előtt: a közvélemény. Mit mondanak majd az em­berek?! Azok az embereit, akik előtt szentnek mutatta magát, akiket meggyőzött arról, hogy senki sem tudja nálánál jobban az etika sza­bályait. Igen. Ez az ember csak a külsőségeket nézte. Piti ügynek nevezte azokat a lopásokat, amelyeket elkö­­vetett, piti ügynek azt, hogy meglopta azokat az embere­ket, akik megbíztak benne, elvette tőlük azt, amit két kezük munkájával kerestek­, s megkárosította a társa­dalmi tulajdont is. Minden másként történhe­tett volna, ha ez az ember még akkor, a kezdet kezde­tén igazán embernek érezte volna magát, s becsületes múltját többre becsülve, mint a jelen helyzeti adott­ságait, nem a kapzsiság, ha­nem az egyszerűség, a be­csületesség irányította volna. „Érett” gondolkodásával sem tudott az olcsó pénzszerzési vágynak ellen­állni, de most, amikor bajba került, azonnal tudta, hol kell menedéket keresni. Ha a bíróság el is ítélte, legalább az utolsó szalmaszál megmaradt. Ta­lán sikerül eltitkolni a nyil­vánosság, a közvélemény előtt, amit elkövetett. S most, amikor már késő, most döbben rá arra, hogy egyet­­emista lányának szégyenkez­nie kell apja miatt. Nem csodálkozom. A do­log valóban szégyenletes. Kissné Sinculár Anna Megkezdődött az üdülés a Fekete-tenger partján N­em parasztok lesznek, akik otthon maradtak a faluban Tsz-ben dolgozó fiatalok tanácskozása győrött Nagyon tanulságos annak a tanácskozásnak a tapaszta­lata, amelyet a győri járási pártbizottság és KISZ-bizott­­ság rendezett szombaton, a járás szövetkezeteiben rend­szeresen dolgozó lányok és fiúk részére. A megbeszélé­sen részt vett minden tsz-ből 2—3 fiatal küldött, azonkí­vül néhány községből a párt­­titkár, a tsz-elnöke vagy a tanácselnök is. Szó volt ezen az értekez­leten a bedolgozó családta­gok anyagi helyzetéről, mű­veltségéről, tanulási lehető­ségeiről, a tsz-ben rájuk vá­ró tennivalókról és általában a falusi ifjúság jövőjéről. Vannak már a győri já­rásban olyan szövetkezetek, amelyekben a fiatalok átlag­­keresete jóval több, mint az üzembe járóké. Különösen a győrújfalui, a péri, a mező­­örs-mindszentpusztai és a győrszemerei szövetkezetben kerestek jól a szorgalmas fiatalemberek és a lányok is. Hamis az a nézet, amely szerint a tsz-ben dolgozó fia­talok szellemileg elmarad­nak a városban dolgozóktól és tanulni sem tudnának. Gáncs Kálmán, a járási pártbizottság mezőgazdasági osztályvezetője elmondotta, hogy sok községben megnéz­ték az iskolaigazgatókkal, milyen eredménnyel végez­ték az általános iskolát azok, akik hűek maradtak a föld­höz. Van közöttük néhány kitűnő rendű és sok jó­­ren­dű. Továbbtanulásról is szá­mot lehet adni. A mezőgaz­dasági technikumot levelező tagozaton végzi sok péri fia­tal és más községekben is vannak ilyenek. Sokan hozzászóltak ehhez a témához az értekezleten és a jövő megalapozásának leg­fontosabb eszközét láttá­k a szakmai továbbképzésben. Tóth József, a megyei KISZ- bizottság tagja így fejezte ki a tanulás feltétlen szükséges­ségét: „Nem parasztok lesz­tek, és nem is mezőgazda­sági segédmunkások, hanem szakmunkások. Azt mondhat­játok majd, hogy szakember vagyok, értek valamihez és tudom, hogyan lehet leg­eredményesebben dolgozni.” A járási pártbizottság már tavaly kérte a tsz-ek veze­tőit, hogy segítsék azokat a fiatalokat, még anyagi ked­vezményekkel is, akik tanul­ni akarnak olyan szándék­kal, hogy a szövetkezetben dolgoznak azután is. Panaszkodtak néhány szö­vetkezet ifjú küldöttei, hogy nem kapták meg a tsz-től az ígért jutalmat, például kuko­ricát, pedig teljesítették a vállalásukat. Az értekezlet elnöksége javasolta: az átla­gosnál több előleget kell ad­ni a szorgalmas, fiatal be­dolgozóknak, és a megígért prémiumot vagy jutalm­at minden körülmények között meg kell nekik adni. Persze kettőn áll a vásár, s fiatalok úgy dolgozzanak, hogy panasz ne legyen rá­juk, sőt ők legyenek az él­csapat, lehessen rájuk szá­mítani bármikor. (SZ) Ötezer tojás, gondozott legeld, 3000 literes fejési átlag Az elmúlt években túltel­jesítette a sertés- és szarvas­­marha hizlalási tervét a lé­­bényi Búzakalász Tsz. Ta­karmánygondja nincs a szö­vetkezetnek. A kiváló minő­ségű természetes rétek mel­lett a szántó 15 százalékán évelő pillangóst, lucernát, lóherét, termeszt. Kora ta­vasszal már megkezdte a szövetkezet a rétek és legelők karbantartását. A még fa­gyos legelőre kiszórták a ta­gok a műtrágyát, holdanként 100 kiló kénsavas­ ammóniát. Jelenleg egyengetik a va­kondtúrásokat, tisztogatják, fogasolják a legelőt. Az idén csőkutas öntözéssel próbál­kozik a szövetkezet, 200 holdon, az előkészületeket már megkezdte. Ez elősegíti a tsz tervének megvalósulá­sát, vagyis azt, hogy az idén a jó takarmányozás eredményeként 3000 liter tejet fejjenek a gondozók egy-egy tehéntől. A szarvas­­marhák egyedi takarmányo­zását és az itatásos borjú­nevelést is szeretné meg­valósítani a szövetkezet. Szívesen foglalkoznak a szövetkezetben a juhtenyész­téssel. Az olcsó , takarmány és a jó legelő jövedelme­zővé teszi a tenyésztést. A szövetkezet 340 anyajuhot és 500 növendékbárányt nevel. A legjövedelmezőbb azon­ban a baromfitenyésztés. Néhány hét múlva már a piacra kerül 4000 rántani­­való csibe, és rendszeresen értékesít tojást a szövetke­zet. Az 550 tojótól február­ban 5 ezer 874 tojást adott 3

Next