Kisalföld, 1970. február (15. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-14 / 38. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1970. FEBRUÁR 14., SZOMBAT -* XXVI. ÉVFOLYAM, 38. SZÁM ARA: 80 Híter Kéz kezet fogott , soproni lankák fölütt Járom a soproni dombokat. A lankákon hóval mosdatott szőlőkarók, betonoszlopok, s közöttük, tövükben bakház alatt szunnyadnak meg a szőlőtőkék rügyei. A föld pirkad már, a hajszálnyi repedéseken átlopja magát a gyér meleg. Éled a föld. Friss a levegő, friss a napfény, és új nekibuzdulásról hallok a dombok ösvényein, a parcellák sarkain. Fertőrákos határában ha kérdem, kié a szőlő, azt mondják, hogy a Dózsáé, ha továbbmegyek, vissza Sopron felé, a Soproni Állami Gazdaság útjain, egy-egy hegyoldalra szintén azt mondják, ez is a Dózsáé. Dűlő, dűlő után, nem számolom, hányadik, de nagy már, és szerteágazó a birtok, a közös, a Dózsa földje. ★ Úgy kezdődött, hogy a Dózsához szegődött évekkel ezelőtt a Petőfi Termelőszövetkezet, majd a Kossuth. És tavaly ősszel eggyé olvadt a soproni Dózsa, a soproni Haladás és a fertőrákosi termelőszövetkezet. A nagy közös tovább viseli a Dózsa nevet, hiszen a névadó mag becsületére válik az egész közösségnek. A gazdaság most már 3356 holdas, szétszabdalt területen, és ebből 300 holdat foglal el a szőlő, majdnem egytizedét a földnek, és több mint egytizedét a gondnak. Mert a földet szántani, vetni évente lehet, aratni is lehet, de a szőlőt sok évtizedre telepítik, s ha nem táplálják, kevesebb évente szüretkor a tőkében a fürt. Nem hánytorgat ugyan itt senki semmit a másik szemére, hiszen közös megállapodás, közös egyezség volt az egyesülés: az erősebb fogadta a gyengébbet, a gyengébb ragaszkodott az erősebbhez, de mégis, a föld íze árulkodik a voltról, és meghatározza, mit kell itt tenni, hogy a borvidéken maradjon a kiharcolt rang, és dús szőlőfürtöktől legyen terhes minden tőke. Nem felrovásul, de a tervek magyarázataként hallom: a Dózsában tavaly 62 mázsa szőlő termett holdanként, a Haladásban 56, a fertőrákosi termelőszövetkezetben 30 mázsa. Egyazon talaj és időjárási viszonyok között. A szőlő itt meghatározó tényező a tagok keresetét illetően. Mert a Dózsában 25 000, a Haladásban 17 916, a fertőrákosi gazdaságban 16 730 forint volt tavaly egy tag évi átlagjövedelme. Látható: három különböző erősségű gazdaság fogott kezet a soproni dombokon, de még keményebb kézfogásra van szükség, hogy ne károsodjék egyik gyengébbségéből sem az erősebb. És mert a szőlő ad itt leginkább kenyeret, erre fordítanak legtöbb gondot az egyesült termelőszövetkezetek földjein. Érvelnek: az idén a soproni Dózsa (tehát már az egyesült termelőszövetkezet) 37600 000 forintos árbevételt tervez, és ebből az árbevételből 8 500 000 forintot ad a szőlő. Pásztázza a napfény a lankákat, pirkad a föld, és új tervektől fogan itt idén a hegy. Erősíteni kell a fertőrákosi részen és a volt Haladás dombjain a talajt, pótolni kell az erőt, amit elszívtak a tőkék. Megrendelték a műtrágyát, van istállótrágya is és gép, kézi erő, hogy viszszakapja a föld, amit megérdemel. Látom: egyik-egyik dűlőben foghíjasok a szőlősorok. Kísérőm már kész is a válaszra. Pótolják, mondja, az oltványok készen várják a telepítést. Már felmérték: 27 000 tövet kell pótolni, ennyi oltvány veszett ki az új telepítésű dűlőkben. Aztán a gépekre terelődik a szó. Van. Négy UE—28-as állandóan a szőlőben dolgozik majd: végzi a talajmunkát, permetet, műtrágyát szór. A gazdaságban a munkaerőnek mintegy 40 százalékát köti le a szőlő. A szétszórt területennyolc, egymástól messze dűlőben) jól kell szervezni a kézi erőt is. Gondoltak erre: munkacsoportokat alakítottak, brigádokat, akik állandóan egyazon dűlőben dolgoznak majd. A pincék jó állapotban vannak, a hordók is. Csak a piros szőlőt adja el szüretkor a termelőszövetkezet, a fehéret, mintegy 3000 mázsát saját üzemében érleli borrá. Az idén 300 000 forintot költenek a feldolgozó üzem gépesítésére. ★ Domb ölelkezik a dombbal, a gondolat, a terv a tervvel. A kéz kezet fogott a lankák fölött már, egyik ember sem hánytorgatja a másik szemére a volt gazdaság gyengeségét. A tervek arról szólnak, hogy tartani akarja a gazdaság a rangot, amit kivívott az erősebb közösség évek munkájával. Pék Imre Vági mozaik A vági fiatalok már nem is hiszik, hogy az ígéretből egyszer valóság lesz. Pedig szívesen ásták az alapok helyét. Mikor? Csaknem három évvel ezelőtt. Aztán bizakodással nézték a szép házat Ott tervezték a búcsúzást 1968-ban az óévtől Az idő gyorsan múlik, főként azoknak, akiket szorít a határidő! De lassan azoknak, akik várnak az eszpresszó-vendéglő megnyitására. Sok határidőt mondtak az építők: búcsúra, november 7-re, november 30-ra és végül tavaly szilveszterre ígérték. Késtek. A szanyi áfész elnöke, Luka Jenő szerint nem rajtuk, hanem az építőkön múlott és a sok alvállalkozón a késés. Hátráltatta a munkát az is, hogy a decemberi próbafűtéskor a szerelővállalat dolgozói elfelejtették leengedni a vizet, és az megfagyott a radiátorokban. A pultok szállításával a Budapesti Műárugyár késett A műszaki átadás február 9-én volt. Hátravan még a berendezés és a villany bekötése. Talán március első napjaiban végre birtokukba vehetik a vágiak a szép létesítményt. örültek a vági iskola pedagógusai és tanulói, hogy háromszázezer forintot költenek iskolájuk bővítésére, szépítésére. Szertárt, új ablakokat, mellékhelyiségeket és vizet kapnak. Tavaly augusztusban, amikor a tervrajzokat először az asztalra terítették a szakemberek, hitték az ígéretet: rövid idő alatt elkészül. Nem így történt, azaz csak a falak készültek el október végére. Decemberben jöttek a szanyikisz asztalosai, és elhelyezték az ablakkereteket. Azóta semmi történt. Várják a vízvezeték-szerelőt is és azt, hogy befejezzék végre az iskola felújítását! A Hazafias Népfront titkára, Nagy Imre tájékoztatott terveikről: készülnek Vágón a felszabadulás negyedévszázados jubileumára. Szeretnék díszfával, virággal szépíteni a falut. A felső tagozati tanulók is készülődnek. „Április 4. ünnepén” címmel verses összeállítást, éneket adnak elő a felszabadulási ünnepen. Harmonikán mozgalmi és népdalokat tanul Viktor Bálint, és szólóéneket Gasztonyi Mária. Az iskola arany okleveles tánccsoportja a „Legényverbunk”-kal szerepel. Az ünnepi műsort egy helyi balladával is gazdagítják. A monda szerint Mátyás király járt Vágón, és beleszeretett Póki Eszter parasztlányba. Erről és következményeiről szól a ballada, amelyet Békássy Helén írt. A terv: bábjelenetre átdolgozni és színre vinni. Az iskola pedagógusai közül Koloszár István a betanítását, Horváth Vilma a ruhák elkészítését vállalta. A játékot az úttörők bábcsoportja mutatja be H. J. Bedolgoznak az iparba Huszonnégy termelőszövetkezeti asszony kezdte meg a hét elején a tanulást Gyomorén a Richacs Finomposztógyár szakembereinek irányításával. A gyár és a gyomoréi tsz vezetői megállapodást kötöttek arra, hogy a falusi aszszonyok, lányok bedolgozókként noppolást végeznek a Richards-szöveteken. Két hét betanulási idő után a bedolgozó nők majd a lakásukon végzik a szövet tisztítást. Munkájukkal a közös jövedelmét gyarapítják. A tartalomból: A Győri Ingatlankezelő Vállalat munkájáról Kismamáknak az óvodákról FIÚK OVERAILBAN Mit mond neked, felelőség? EGY IDEIG még rejtély marad, miként jött rá egy nyírségi fiatalember a győri Gárdonyi utcai Ipari Szakközépiskola létezésére. Anynyi bizonyos, hogy az iskolába Nyíracsádról küldték az 1970/71. tanévre az első jelentkezést. Alig hihető pedig, hogy a szabolcsi általános iskolás gyerek hallott volna a Gárdonyi utcai iskola újdonságairól. Miközben az oktatás szakemberei nálunk is csakúgy, mint máshol Európában a nevelés, az életre készítés hagyományos és új útjairól vitatkoznak, a '»■'’■őri intézményben szép csendesen egy egészen új dolgot vezettek be. Hogy mi benne az újdonság? Nem lehetne a szenzáció fokmérőjével mérni. A győri intézményben a lehető legegyszerűbb módon a hétköznapi élet gyakorlatát, a mindenféle gazdagság forrását, az értéket adó munkát vitték be az oktatási formák közé. Tizenhat—tizenhét éves fiúk dolgoznak az iskola tanműhelyeiben. A látvány nem nagyüzemi; nincsenek a termekben futószalagok, csigasorok; a fiúk egymás kezébe adogatják a munkadarabokat. Tevékenységük nem hasonlítható a begyakorlott kezű, normára dolgozó munkásokéhoz. AZ OVERALLOS fiúk éppen egy autó kormányművén dolgoznak. Reszelnek, csiszolnak, esztergálnak. Mozdulataik inkább simogatók, a szobrászok aprólékosságára emlékeztetők, mint a vasasok tempójára. Valójában tanulnak ezek a gyerekek, de autók mellső és hátsó futóművein, sebességváltóin. A munkásruhás tanulók tudják, hogy munkáik nem raktári polcokra kerülnek, hanem felhasználják őket, beépítik a járművekbe. Olyan módon tanulnak, hogy közben meg kell ismerkedniük az igazi, a felelősséggel járó munkával. Meg kell szokniuk a felelősségvállalás próbára tevő érzését. AMIT CSINÁLNAK, még sok felnőtt kezén átmegy, mégsem játék, gyakorlati munkát végeznek. Fontos a gyerekek dolga, és ennek az izgalma tükröződik arcukon. Tanuló munkások, munkás tanulók ők, a jövő okosan, jól képzett mesterei. A győri Gárdonyi utcai Ipari Szakközépiskolában érnek munkássá és felnőtté. Ez az út, amit most az intézményben próbálnak, még új. Kevés, a tapasztalat eredményéről, de az intézet tanárai, oktatói sok jót várnak tőle. — Villamos, általános gépész és autószerelő szakmára képezzük ki a gyerekeket — mondja Nagy János Csaba igazgató. — A nyáron az NDK-beli Ruhla autóvillamossági gyárban jártak a fiaim. Beosztották őket a szalag mellé, s a felnőttekkel versengve dolgoztak. Amióta felelősséggel, dolgozva tanulnak tanulóink, a gyerekes csínyeket lassanként elhagyogatják. Az elméletileg eddig jól felkészített tanulók, amikor kikerültek az életbe, újra csak kezdőkként álltak a gépek mellé. A gyakorlathoz kellett igazítaniuk a nálunk tanultakat. Most az ismeretek mellé még kapnak valamit intézményünkben: a munka ismeretét és tiszteletét. Mentes Lajos nemrég került az iskola tanműhelyébe gyakorlati vezetőnek, tele ötlettel, elgondolással. A mesterség megbecsülésére, rendre, fegyelemre szoktatja a tanulókat. Szeretik a fiúk, mert mer vállalni tanulóira a Célgépgyártól, az AKÖV-től és a Vagongyártól felnőtteknek is becsületére váló munkákat. A fiúk a bizalomért bizalommal és odaadással válaszolnak. ÚJDONSÁGRÓL beszéltem? Ezek azok; a Gárdonyi utcai szakközépiskolában oly módon tanulnak a gyerekek, hogy a felnőttek számítanak munkájukra. Hasznos maguknak is és másoknak is a tanulásuk. Közben segítenek a győri üzemeknek, és mindezeknek viszonzásaként anyagokat, géneket kapnak a még alaposabb képzésükhöz. (Ferenczi) Himod zárt és tervezett is Hogyan lesz erős a gyengéből? öreg a himodisz. A 334 tagból több mint 150 nyugdíjas. Két éve 35-en érték el a nyugdíjkorhatárt. A fiatalság még akkor szökött el, amikor alig jutott valami rész a közös kalapból. De három éve tagfelvételét kérte három fiatal. Két éve huszonkilencen jötte vissza Himodra, tavaly pedig tizenketten. Jelenleg szakmunkásképző iskolán heten tanulnak a szövetkezetből. Mi történt Himodon, a megye egyik gyenge gazdaságában, illetve így igaz, volt gyenge gazdaságában ? Rossz földön jó termés Tavaly száraz, szeszélyes idő tette próbára a 300 parasztot a cseri földön (szántójuknak több mint a fele cseri talaj). Háromévi átlagban a búza holdankénti termése 10,6 mázsa, a rozsé 7 mázsa, a zabé 14 mázsa, a kukoricáé 21 mázsa, a cukorrépáé 178 mázsa. Elfogadható eredmény ez ilyen rossz határban! A vetésszerkezet kialakításánál arra törekedett a szövetkezet, hogy a gyengébb minőségű földeket, ahol a termésből még az önköltség sem térül meg, füvesítsék, és a tagoknak munkát adjanak, állandó munkát. Sikerült. Tavasszal, nyáron tennivalót ad a határ, télen a fakitermelés, szerszámnyél-készítés. Az asszonyok pedig a kertészetben találnak munkát. A szarvasmarha-létszám az 1966. évi 382-ről 361-re csökkent. De két éve tbcmentesítette az állományt a szövetkezet, és 120 vemhes üszőt vásárolt. A sertéslétszám nőtt, tavaly év végén 503-at számláltak. A szálas- és tömegtakarmányból van elegendő, abraktakarmányt 12 vagonnal kellett még vásárolni, mert ebből nem terem eleget a cseh föld. Fizetőképesen, hitel nélkül Ami a legfontosabb: tavaly előleget tudott fizetni a szövetkezet a tagoknak, közepes hosszúlejáratú hitelre sem volt szükség. A folyamatos munkalehetőség, a rendszeres bevételi forrás a kisegítő üzemekből megnövelte a tagok bizalmát a termelőszövetkezet iránt. A számottevően gyarapodó gépparkot — ha a mezőgazdaság nem adott munkát — bérfuvarozással hasznosították. Csak fuvarozásból a himodisz tavalyi bevétele több mint 2 millió forint volt. Szerszámnyél-készítésből, ami az idősebb fúrni-faragni szerető tagoknak (Folytatás a 3. oldalon.) SÍ-SZÁLLÓ, MAGYAR TERV ALAPJÁN. Magyar építőművész tervei szerint épül Európa egyik legnagyobb sí-szállója. Az NDK-beli Oberwiesenthalban (Érchelyséti) 1000 méter magasságban épülő, a környező épületekhez és hegyi jelleghez igazodó 500 ágyas szálló tervezését az Általános Épülettervező Vállalat építőművésze, Dúl Dezső készítette különleges építészeti megoldásokkal. Képünkön: a 70 méter magas, 20 emeletes síszálló makettje. (MTI fotó : Balassa Ferenc (elv.)