Kisalföld, 1970. július (15. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-10 / 160. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1970. JÚLIUS 10., PÉNTEK * XXVI. ÉVFOLYAM, 160. SZÁM Ellenőrző szolgáltatás Sokszor kerül szóba manapság a termelőszövetkezetekben, a tsz-szövetségeknél, a járási tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályain a közös gazdaságok ellenőrzése. Nem hiábavalóan beszélgetnek tsz-vezetők, tagok, a mezőgazdasággal foglalkozó szakemberek erről a fontos feladatról, hiszen a jó módszerekkel végzett ellenőrző munka serkenti a gazdálkodást, formálja a vezetőség, a tagság tulajdonosi szemléletét. A gazdasági irányítás reformja előtt a termelőszövetkezetekben létrehozott ellenőrző bizottságok mellett hatósági szervek — például a járási tanácsok mezőgazdasági, pénzügyi osztályai — látták el a tsz-ek pénzügyi gazdálkodásának és termeléseinek ellenőrzését. Az önállóság növekedésével, a tsztörvény megjelenése után a tulajdonosra hárult az ellenőrzés feladata. A tsz-tagságnak a tulajdonosi jogokból fakadó kötelessége a tulajdonosi szemléletű belső ellenőrző munka. Amíg azonban az önálló, vállalatszerű gazdálkodás körülményei között szinte máról holnapra önmagára talált majdnem minden termelőszövetkezet az önálló tervezésiben, a termelésfejlesztésiben, a vetésszerkezet kialakításában, piackutatásban — hogy csak néhány példát említsek —, a belső ellenőrzés viszont sok helyen még csak gyerekcipőben halad. A bizottságok tagjai lelkiismeretes, szorgalmas emberek. Munkájukkal, a közös vagyon iránti megbecsülésükkel érdemelték meg a tagság bizalmát. A belső ellenőrzés azonban a gazdaságok rohamos fejlődésével annyira bonyolult, szerteágazó munkává vált, hogy az ellenőrző bizottságok szakemberek nélkül alig tudják ellátni feladatukat, és ezért többségük tevékenysége csupán a közvetlenül, a napi munka során tapasztalt hiányosságok szóvátételére korlátozódik. Csak a pénzügyileg képzett szakember láthat bele a pénzügyi gazdálkodás lapjaiba például, vagy a raktári könyvelés aktáiban is csak az olvashat világosan, aki értője annak a tevékenységnek. Nem az ellenőrző bizottságok lebecsüléséről van szó.Szükség van rájuk, nagy szükség ezután is. De mellettük létre szükséges hozni szakemberekből álló revizori csoportokat, amelyek nem sértik a tulajdonos jogait, de ellenőrző tevékenységükkel segítik a termelőszövetkezetek gazdálkodását. Arról van szó, hogy a tsz-szövetségek hoznának létre a szövetség mellett működő, képzett szakemberekből álló revizori ágazatot, mely a szövetségek tagszövetkezeteiben a közös gazdaságok kérésére adott esetekben elvégezné az ellenőrző munkát. A revizori ágazat szolgáltató tevékenységet látna el, s ez a tevékenység a termelőszövetkezetek önvédelmi érdekét képviselné. A megye két tsz-szövetsége már tanácskozott — a termelőszövetkezetek kérésére — a gazdaságok ellenőrzésének módozatairól. Végleges megoldás még nem alakult ki. Máris bizonyos azonban, hogy a megyében dolgozó két tsz-szövetség hivatásához híven olyan ellenőrző ágazatot kíván létrehozni, amely nem sérti a termelőszövetkezetek önállóságát, megfelel a tulajdonosi, belső ellenőrzés nor■Étml-P. I. ARA: 80 fillér Győrött mondják: Országos érdeket szolgálunk Most látom értelmét, hogy egy eddig mellőzött, papírkosárba dobott kérdést leírjak. Egy hónapja így fogalmaztam meg: a lelkiismeretesen figyelő kívülállók előtt már bebizonyosodott, hogy a Magyar Vagon- és Gépgyár milliárdokért létesített motorüzeme képes korszerűen és korszerű termékeket készíteni. Ennek ellenére nem kell-e egy szép napon arra döbbennünk, hogy népgazdaságunknak olyan üzeme is van, amelyikből nem tudja kivenni a pénzét? Nem kényes kérdés Most már van értelme a fejtegetésnek, hiszen lapunk is közölte a dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszternek feltett kérdést: „A győri motorüzemet évi 13 500 motor készítésére tervezték, az idén viszont csupán 3500 motort gyárt. Nincs lekötve a motorgyár úgy, ahogy azt az üzemben szeretnék.” A kényes kérdés már egyáltalán nem az, mert közben (éppen a miniszterrel folytatott beszélgetéskor) nyilvánosságra hoztuk, hogy a Magyar Vagon- és Gépgyár vezetői tervet készítettek, amely szerint a motorüzemet teljesen leterhelnén, ha a Vagongyár átmenetileg meghonosítaná a 150 lóerős motorok gyártását. Dr. Horgos Gyula úgy nyilatkozott, hogy két héten belül döntenek az MVG ajánlatáról, az előbbi kérdés azonban már most megválaszolható. A világviszonylatban is a legkorszerűbbek közé tartozó győri motorgyárból kivehető a pénz. Akármár két év múlva. Ez most elmondható, mielőtt még a központi szervek befejezték volna a minden részletre kiterjedő felmérést. A minisztérium rendkívül nagy figyelmet szentelt az MVG javaslatának, és nem árt nyomatékkal közölni: megérdemli a tanulmány ezt a figyelmet, túlzás nélkül elmondható, hogy a Magyar Vagon- és Gépgyár vezetői látják az országos érdekeket, népgazdasági fontosságú az, amire törekednek. A döntés előtt írunk erről a fontos dologról, a magunk véleményére támaszkodunk. És most következzenek a részletek! Nincs leterhelve a motorüzem, ez tény. A minisztérium nem tervezte erre az esztendőre, sőt jövőre és még azutánra sem a gyártósorok teljes leterhelését, a jelenleginél azonban sokkal több motor gyártását írta elő. Miért készítenek mégis az MVG-ben az idén 3500 motort? Magyarázatát már közöltük: az IKARUS fejlesztése elmaradt a tervezettől. Ebből a magyarázatból a Vagongyár vezetői, ha úgy tetszik, „megélhetnének”, az üzem nem felelős a tervezettnél mérsékeltebb gyártásért. Párhuzamos termelés A Vagongyár vezetői azonban ennek ellenére sajátjuknak érzik a motorgyár gondját. Rendkívül tiszteletreméltó a gyárnak az a törekvése (és ez a legutóbbi a sorrendben már a sokadik) amikor az üzem maga jelentkezik ajánlatával a központi szerveknél. A megoldás rendkívül kézenfekvő: a motorüzemben a 185—230 lóerős motorok mellett készítenének kisebb teljesítményű, 150 lóerős motorokat is. A legelső feltételnek a gyár meg tud felelni: a jelenlegi gyártósorokon készíthetők 150 lóerős motorok is. Csupán néhány kiegészítő gyártósort kellene az üzemnek beszereznie. Ezután annak a megválaszolásán van a sor, hogy szükség van-e a 150 lóerős Diesel-motorokra? A válasz: igen. Az IKARUS ugyanis a többi között kis befogadó képességű autóbuszok gyártását is tervezi. Az öthengeres motorok megfelelnének erre a célra. Ezenkívül a 150 lóerős motorokat csereegységként beépíthetnék a külföldről beszerzett gépkocsikba. Ipari körökben ismert tény, hogy a RÁBA— MAN motorok korszerűségükkel messze felülmúlják a Csepel-motorokat. A Csepel Autógyár éppen arra törekszik, hogy korszerűsítse motorüzemét. A megoldás kulcsa Győrben van: az MVG terve a csepeli programot segítené. Alig néhány hete foglalkozik a Vagongyár nagyszabású tervével, s máris a példák sokasága bizonyítja, óriási kerete lenne a 150 vagy esetleg a cseremotorként használt nagyobb teljesítményű győri motoroknak. A két motortípust párhuzamosan gyárthatnák egymás mellett. Az MVG terve egyébként beleillik az irányító szervek elképzelésbe is. Fokozatosan arra törekszik a KGM, hogy olyan motorokat gyártsunk, amelyek a legkevésbé szenynyezik a levegőt. Kézenfekvő, hogy a füstokádó, kormozó motorokat a világon talán a legjobb üzemanyaghasznosítású tulajdonságokkal rendelkező RÁBA—MAN motorokkal cseréljék ki. (Folytatás a 3. oldalon.) NÉZZÉTEK AZ UNOKÁMAT! (Bya felv.) Itmíg kinőttük a lódent Táborozik Heti rádió- és tv-műsor Fertfidi képeslap BÍBORBÓL. BUZÁRA GYÖNYÖRŰ az ember öröme ilyenkor július füzében, ha karja feszüléséhez érik őszi, tavaszi fáradsága. Hét kombájn zümmög Pinnye határában, és szürkéssárga port táncoltat a szél a bíborrendek felett. Behintik vele az útszéli szederfákat, és lila-fehér gyümölcsük mézédesen dagadva hullik alá. Csíp a bíbor, kegyetlenebb az árpánál, és porzik a bíbor, nem csiklandani, hanem szúrni búvik meg verejtéktől tágult pórusú bőrödön. A kombájnosok csak mennek, vörös masináik csak falnak a drága bíborból, jaj, de boldog vele az ember! Izgultak érte. Hantos Imre motoroz erre, a szövetkezet főállattenyésztője, s fáradt , örömmel figyeli a rendek múlását. Egy egész napos eső így érte a bíbort. Pedig ennek nagyon meg kell száradnia. Őszi árpa is van renden 260 holdnyi, várja, hogy szedjék. De előbb a bíbort! Hát rá mind a hét kombájnt. Száll a por. És csíp a bíbor. Két nap alatt leeszik ezek a vörös masinák az ötven holdat. KÉT RENDET kell összerakni, hogy a kombájn kiadásán falni tudjon belőle. Az asszonyok, azok a szorgalmas pinnyes asszonyok, hajnali négykor már fordították a rendeket, s a felkelő nap érett ölelésükbe botlott. Nagyon szeretik a bíbort. Sok pénzt hoz, ideg kövér lesz utána a búza. Hogy mégis mennyit hoz? Mázsája 1600 forint, s itt holdanként négy-négy mázsát ürítenek a gépek. Munka az van vele. Ennek is egy részét kézzel kellett kaszálni, kaptak is egy kis bort a kaszások, hogy jobban menjen... Csíp a bíbor, felmar a pora. De kell a bíbor. S egy hét múlva a búzákra sóhajt a két gép ... Hantos mondja: „Nálunk az a szokás járja, hogy ingyen esznek az aratók, amíg aratnak. Éppen ma nyit a konyha, ma hozzák ki az első ebédet.”. AZ IRODA KÖRÜL van a konyha, bent Peresztegen. Kedves arcú asszony a nagy hőségben szortyogó-hortyogó fazekak között, „ma nagyon meleg lesz” nekigyűrközéssel hajlik a tálra, amiben borsosan duzzad a májgombócnak való. És még mit főz? Pörköltet a májgombócleves mellé, meg rizsát. A második fogáshoz savanyút készít. És mondja, hogy kérdezni se kell, mert érezni, jólesik kibeszélni magát: — A szemhordók bejönnek, itt terítek nekik, a kombájnosoknak meg éthordókban kiviszik az ebédet. Főzelék is van, persze hússal, mert az elnök utasítása, hogy csak jót nekik. Tészta nincs. Azon nem lehet aratni. Csak sült tészta vasárnap, ha vasárnap is aratnak. Tizenkét kombájnosnak lehet sütni süteményt. Vacsorát is kapnak, általában hideget, ma ugyan savanyú tüdő lesz vacsorára, zsemlegombóccal. Aztán ott van lehűtve a sör vacsora utánra. — Azelőtt becsomagoltuk nekik a vacsorát is, s kivittük az ebéddel. Az elnök nem engedi, kényes erre. Ha tíz órakor jönnek is be, meg kell várni és teríteni, tányéron adni a hideget is. Én különben takarítónő vagyok a tszben, de amikor kezdődik a nagy munka, reggel hétre végzek az irodák takarításával, és már itt vagyok a konyhában. Hogy szeretik-e a főztömet? Meg kell fűszerezni ilyen erős munkához. A kombájnos-feleségek mondják: emberüknek már csak a tsz-ben főznek jól? Akkor, azt hiszem, ízlik, amit készítek. A HÉT KOMBÁJN s mellette a tizenkét-tizenöt ember learat mindent, végigarat egy forró nyarat, hát érthető példás becsülésük. De ne csak Peresztegen!... gszm TIT elnökségi ülés Csornán Az igények szerint, az irányelvek szellemében Tegnap délelőtt tartotta évadzáró,előkészítő elnökségi ülését a TIT csornai járása szervezete. Dr. Vizler Ernő elnöki megnyitója után Szalai Miklós járási titkár számolt be a szervezet második félévi céljairól és a jövő évadban kötendő szerződések előkészítéséről. Utalt arra a megnyugtató tényre, hogy a januári elnökségi ülésen elfogadott határozat — a helyi igények fokozottabb figyelemmel kísérése mellett kevesebb, színvonalasabb előadást tartani — találkozott az országos elnökség elképzeléseivel. A központi irányelveknek felel meg az a leirat is, melyben kéri az elnökség a községi szakigazgatási szervek képviselőit: mérjék fel, milyen ismeretterjesztő formákat, s mely tudományágakból igényelnek a községek, téma- és előadásszám-javaslattal együtt. A jelentések nagyrészt már vissza is érkeztek, 60 százalékban az elképzeléseknek megfelelően. Legtöbb községben (38) havi egy komplex előadást kértek, 14 községben pedig 78 előadást különféle tudományágakból. Mezőgazdasági járás lévén zömmel (41 község) agrártémákat jelöltek meg, ezt követi (30 község) az egészségügyi, majd a pedagógiai, politikai, művészeti, közgazdasági témák következnek, hiányzik viszont a biológia és földrajz iránti érdeklődés. Az egyes tudományágakon belüli témamegjelölések követik a járás mezőgazdasági térképét: gyümölcstermesztés, állattenyésztés, növénytermesztés stb., a műszaki témák is mezőgazdasági, illetve háztartási gépekkel kacsolatosak. , (Folytatás a 2. oldalon.) Asszony az íróasztalnál Tekintete nyílt, kézfogása erős. Sima vonalú, sötét ruhát visel. Iratok az asztalán, amíg beszélgetünk, sokszor cseng a telefonja, gyakran bekopognak az irodájába a babótiak felvilágosításért. Tanácsot ad, intézkedik Vadas Imréné. Babót Község Tanácsának megbízott vbtitkára. A tanácsi munkában gyakorlott, 20 éve csinálja — A községben 1438 ember él. Nagy családnak érzem a falut, lakói öröme és bánata egy az enyémmel — mondja. — A község szociális gondozottjai közül például Főző Lajosné sorsa nyufigilanít a legjobban. A társtalansága a fájdalmas Mi itt a munkában észre sem vesszük, hogy peregnek a napok, ő meg nincs kihez szóljon már. Ha Főző néni panaszait hallom, a magam öregségére is gondolok. — Családja van? — A kislányom 13, a nagymama 77 éves. Nemrég lett özvegy, ők ketten otthon vannak. A férjem agronómus, Kapuváron dolgozik. Amíg itt a hivatalban a község gondja elfoglal, egyegy percre eszembi villán nincs-e valami baj otthon. Háztartás, család, tanácsi rtrunka között osztódik meg az időm. Amíg fiatal az ember, bírja is ... — A férfiaknak könnyebb? Elgondolkodik, késik a válasszal: — Igen, mert tudják: az asszony minden munkája mellett férjének is, a gyereknek is gondját viseli. — Szabadságon mikor volt? — Már nem is tudom. — Mikor pihen? — Egyelőre szó sem lehet róla. A Dózsa utcában a község lakói építik a temető felé vezető utat. Reggel már jöttek a kavicsért. Megállapodtunk az ÉDÁSZ-szal, hogy felállítják a villanyoszlopokat. A község villanyszerelői pedig társadalmi munkában szerelik a világítást a temető körül. Babót dolgozóinak étkeztetését is meg kell oldani. Van egy vendéglő, de ott nincs kifőzés. Délben én is sietek haza főzni valamit, vagy melegítem az ételt, gyorsan elfut az idő. Otthon az jár a fejemben, mit kell még elintézni a tanácson. — Sok százezer aszszony is ezt teszi ■ ■. — Úgy van, és ettől élet az élet. De ha lehet, tegyük észszerűen beosztottá, széppé. Ez is egyik asszonyi feladat. Közéletben, családban egyaránt. (köny)