Kisalföld, 1977. március (33. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-01 / 50. szám
Évi 35 ezerrel több , 1974 óta évi átlagban körülbelül 35 ezerrel több gyermek született hazánkban mint a korábbi esztendőkben. A szaporulat azonban tavaly már némileg kevesebb volt, mivel csökkent a szülőkorban levő nők száma — állapította meg hétfői ülésén, a népesedéspolitikai határozatok eredményeit vizsgálva a SZOT Elnöksége. Jelentősen nőtt a gyermekneveléshez nyújtott pénzbeni társadalmi támogatás, fokozott megbecsülés övezi a terhes anyákat a munkahelyeken, nagyobb figyelmet fordítanak a gyermekgondozási szabadságon levő anyákra. A lakások elosztásánál, a hitelek odaítélésénél, előnyben részesülnek a nagycsaládosok. A kisgyermek ellátása sok tekintetben javult, de hiány is gyakran tapasztalható. Az iskolatej-akció kibővült, s bár az ipar és a kereskedelem több tejet is tudna szállítani, az ellátás iskolai megszervezésének nehézségei miatt az akcióban a tanulóknak még csak körülbelül 20 százaléka vesz részt. A csecsemő- és gyermekruházati cikkek választéka bővült ugyan, de itt is vannak hiányok. Gyakran hiánycikk a gyermekágy, a járóka, az etetőszék, sok még a panasz a gyermekcipők minőségére és egyes méretek hiányára is — állapította meg a SZOT Elnöksége. GÉPTÁRfLáS ÉS KORRÓZIÓVÉDELEM Tapasztalatok, kezdeményezések II gőzgyalu előnye Sokat beszéltünk idén télen a géptárolásról és a korrózió elleni védelemről, hozzá kell tenni, nem teljesen eredménytelenül. Lehet, jónéhányan még mindig kétségbe vonják mindezek szükségességét, a védelem eredménye ugyanis nehezen mérhető, s nem kerül bele a zárszámadási mérlegekbe. Legfeljebb csak becsülni lehet a megmentett értékek nagyságát. De ez is felesleges, hiszen az élettartam növelése a fő cél, és ez minőségi munkában, a kevesebb alkatrészcserében, a csökkenő állásidőben kamatozik majd. Mindezt azért kell előrebocsátani, mert a korrózió elleni védelem, valamint a géptárolás nem csupán kétkezi munka és parancsosztás kérdése, hanem bizonyos kiadásokat is jelenthet. Épp amiatt, hogy még nem eléggé elterjedt a megelőzés, számos próbálkozás született a megyében is. Az eddigi tapasztalatokból, kezdeményezésekből csokorba gyűjtöttünk néhányat, hogy esetleg ezzel is segítsük a jó megoldást, a járt utakat keresőket. Közben vitázni szeretnénk néhány helytelen véleménnyel is. Olyan termelőszövetkezetben hallottam, ahol fedett helyen tárolják a fontosabb berendezéseket, hogy kissé luxusnak, fényűzésnek tartják ezt, hiszen a gépeket amúgy is szabadtéri munkára tervezték. Mellesleg az említett termelőszövetkezetben üresen álltak a tárolásra alkalmas épületek. A gépek, főként a kombájnok téli elhelyezésére sokhelyütt felhasználják az időközben megürülő gabonaraktárakat. Fertőszentmiklóson tetszett az, hogy három NDK-kombájnnak üres pajtákat kerestek. Elismerem, a nagycenkihez hasonló, fedett, három oldalú gépszín kialakítását nem minden téesz engedheti meg magának, de csaknem minden faluban akadnak üresen álló, régi raktárak, magtárak, kihasználatlan istállók. Ezeket bűn lenne nem igénybe venni. Nem annyira pénz, hahanem hozzáállás kérdése, a fontosabb géprészek fóliával történő letakarása is. A megfelelő korrózió elleni védelemhez elő kell készíteni, meg kell tisztítani a gépet. Erre a célra megyénk több termelőszövetkezetében például Győr-Bácsán, Töltéstaván úgynevezett gőzgyalu beszerzését tervezik. Ezt a nagynyomású gőzzel, vízzel működő szerkezetet a gépek letisztításához lehet jól használni. A mostani hazai gyártmány a szakemberek szerint, jól bevált és elődjeivel szemben nagy előnye, hogy sikerült kiküszöbölni a nagy balesetveszélyt. Sok szó esett a különféle felületi és korrózió elleni védőanyagokról, amelyet a téeszek többségében nem tudtak beszerezni, méghozzá a címzett ÁFOR szerint azért, mert nem juttatták el időben a megrendeléseiket. Legtöbben a Korall típusú védőanyagokat használták, de az érdeklődőknek szívesen szolgál részletes listával az Élelmiszergazdálkodási Szolgáltató Vállalat. Ők emellett, szolgáltatásként, a gépek téli tárolásra való előkészítését, illetve az ehhez szükséges anyagok és gépek beszerzését is vállalják. Volt olyan hely, ahol gázolajjal próbálták megvédeni a fémrészeket, sajnos még az orsóolajjal történő védelem sem a legjobb, lévén, hogy kedvező hatását csak rövid ideig fejti ki. A korrózió elleni védőanyagok felvitele sem a legegyszerűbb, több helyen vásároltak megyénkben Wagner típusú szóróberendezéseket. Sok más olyan tapasztalat is lehet még, amelyet ebben az írásban nem érintettünk, szívesen vennénk, hogy azokból a téeszekből, ahol érdekes, követendő kezdeményezések válnak, értesítenének bennünket. Mert bár sikerült jelentősen előbbrelépni megyénkben a géptárolással és a korrózió elleni védelemmel, még mindig nem lehetünk elégedettek. Hosszú évek lemaradását kell most bepótolni néhány esztendő alatt. Németh Endre Lányok az asszonyok helyett — Mondja, nem fogja el a sárga irigység attól, hogy az egyik laboráns mindig délelőtt dolgozik, a másik viszont három műszakban? — Nem hát! Különben is a lányok vállalták, hogy így legyen. — Miért vállalták a megkülönböztetést? — Nézze, nekem is jól jön majd, ha férjhez megyek és apró gyerekeim lesznek, nem kell délutáni, éjszakai műszakban dolgoznom — mondja Németh Zsuzsanna a Gyümölcs- és Főzelékkonzervgyár mosonmagyaróvári üzemének laboratóriumában és türelmetlenül néz az újságíróra, aki korántsem tartja olyan magától értetődőnek ezt a sajátos munkarendet, mint az ott dolgozó lányok, asszonyok . . . Naponta két-háromszáz mérést, minőségi elemzést végeznek el a laboratórium Fáklya szocialista brigádjának a tagjai. Heten vannak: három asszony, három lány és a labor-MEO vezetője, Gémes József. Ő mondja. — Az ellenőrzés, az is, amit mi csinálunk, a vezetés eszköze. Igyekszünk megbízható, pontos információt szolgáltatni a beérkező mezőgazdasági termékekről; elvégezzük a gyártásközi ellenőrzést; végül minősítjük a termékeket. Az itt dolgozó nők nagyon ügyesek és lelkiismeretesek, szívesebben dolgozom velük, mint férfiakkal. Igaz, a létszámhiány, a sok szülési szabadság olykor alaposan fejtetőre állítja a munkarendet. Az 1971-ben alakult aranykoszorús brigád vezetőjével nem beszélhettünk: szülési szabadságon van. A gyermekgondozási segélyről nemrégiben visszatért Rézmann Józsefné helyettesíti. — Brigádunk két tagja technikus, kettő szakmunkás, ketten pedig laboránsképző szaktanfolyamot végeztek. Azt akarja tudni, mennyivel ér többet ez a szocialista brigáddá szerveződött kollektíva egy átlagos munkabrigádnál? Nagyon egyszerű Mi nem azért segítünk egymáson, mert muszáj. Én például gyermekgondozási segélyem idején végeztem a pesti laboránsképzőben. A gyereket nem hagyhattam itt, el sem vihettem magammal, mégis sikerült. A brigád úgy segített, hogy nekem is készítettek jegyzeteket, rendszeresen elmondták, átadták mindazt, amit tanultak. — Mióta dolgozik a Gyümölcs- és Főzelékkonzervgyárban? — 1968. óta. Előbb a vállalat központjában voltam, onnan jelentkeztem Mosonmagyaróvárra. Itt kaptunk lakást is a férjemmel. Az első házgyári épületbe költözhettünk be 1970. december 23- án. Szép karácsonyi ajándék volt! Németh Zsuzsának még nincsenek lakásgondjai. Az üzem szomszédságában él a szüleivel. 1973-ban lett szakmunkás. — Mennyi volt akkor a fizetése? — Ezerhatszáznyolcvan forintot kaptam. — Azóta elvégezte az élelmiszeripari szakközépiskolát. — És most? — Most 2300 forint a fizetésem, ehhez jön még a prémium. Éves prémiumfeladatot tűznek ki. Raktári meózás, a csomagolás ellenőrzése a munkám. Ha a kereskedelem nem reklamál, félévenként megkapom a mozgóbért — Ha reklamálnak? — Hát. . . akkor még jobban kell dolgozni... Szitás Károly, a szakszervezeti bizottság titkára: — Nagyon fontos dologra vállalkozott a Fáklya brigád Úgy segítenek a kismamák gondján, hogy vállalják helyettügy három műszakos munkabeosztás* Az amoiy-'itt mindig délelőtt dolgoznak A lányok természetesnek magától értetődőnek tartják ezt a vállalkozást. Bölcs előrelátással gondolkoznak: Indiák, hogy előbb-utóbb rájuk is sor kerll ők is ..állandó délelőttösök” lesznek . . . Magyar Tibor Gyártásközi ellenőrzés a laboratóriumban. Akik végzik: Rézmann Józsefné, Varga Zsuzsanna és Nádasi Ferencné. 1977. március 1., kedd Fiatal mezőgazdászokhoz ! Teljesítsük túl az V. ötéves terv célkitűzéseit a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére! A győri járási pártbizottság propaganda- és művelődési osztálya és a Győr-Sopron megyei Tanács győri járási hivatala művelődésügyi osztálya termelési tevékenységet segítő szándékkal pályázatot hirdet a járásban dolgozó fiatal szakemberek részére a termelés hatékonyságának fokozására, a mezőgazdasági nagyüzemek üzem- és munkaszervezésének javítására. A pályamunkában tudományos alapossággal saját üzemükre dolgozzanak ki üzem- és munkaszervezési feladatokat. 1. Olyan koncepciót dolgozzanak ki, amely az adott üzemben alkalmazható. Ezért a pályamunka akkor bírálható el, ha az adott gazdaság vezetősége is nyilatkozik az abban foglaltak bevezetéséről. 2. A munka- és üzemszervezés segítse a termelést, ezért a pályamunka tartalmazza: a) A mezőgazdasági termelés — 1977—1980-ig — biztonságos, nyereséges, hatékony növelését. b) A lehetőségeket figyelembe véve az optimális ágazati arányokat. A növény termelés szerkezeti változását, az állattenyésztésben a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztését, az ágazat gazdaságosságának növelését. c) Az anyagmozgatás célszerű módját. d) A gépek, gépi berendezések szakszerű tárolását, karbantartását, kihasználását. e) A takarékossági intézkedéseket. f) Az élő és holt munka hatékonyságának növelését. Minden gazdaságból egy pályázat adható be, amit elkészíthet egy vagy maximum háromtagú csoport. A pályamunka terjedelme — másféles sortávolsággal — nem lehet több 30 gépelt oldalnál. , A pályamunkák elbírálása szükségessé teszi a helyszíni ellenőrzést, ezért a gazdaság nevét és címét a beadványon fel kell tüntetni. A pályamunkák elbírálására a meghirdető szervektől független bíráló bizottságot kérünk fel. A pályamunkák a Győr-Sopron megyei Tanács Győri Járási Hivatala művelődésügyi osztályára (Győr, Szabadság tér 3.) küldhetők be. Beküldési határidő: 1977. augusztus 20. Eredményhirdetés: 1977. november 7. Első díj: 10 000 Ft Második díj: 8 000 Ft Harmadik díj: 6 000 Ft A pályamunkák elbírálásakor a kitűzött díj 50 százalékát kapják a pályázók. A második 50 százalékot — függetlenül, attól, hogy a pályamunka értékeléskor kapott-e helyezést —, amikor a pályamunkában leírtakat megvalósították. A pályázattal kapcsolatos kiadásokat a pályázatot meghirdető szervek fedezik. Győr-Sopron megyei Tanács VB győri járási hivatala művelődésügyi osztálya MSZMP győri járási Bizottsága propaganda és művelődési osztálya Vállalások az évfordulóra Az Észak-dunántúli, TÜZÉP Vállalat központja telepei részére versenyfelhívást adott ki a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére. A TÜZÉP I. számú, győri telepe konkrét feladatok végrehajtására tett felajánlásokkal csatlakozott a munkaversenyhez. A felajánlások teljesítésében kiemelt szerepet vállalt a telep Ságvári Endre és Hámán Kató szocialista brigádja. Növekvő export, nagyobb hazai választék Együtt a mezőgazdasággal A Győr-Sopron megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat dolgozói számára az elmúlt év minden bizonnyal az egyik legnehezebb esztendő volt. Több súlyos belső és külső gond nehezítette munkájukat. Pontos képet a vállalat tevékenységéről még nem adhatunk: az elmúlt év gazdasági mérlegét csak a napokban vonták meg, azon a műszaki konferencián, amelyre meghívták az „alapanyag”-előállítókat, a gazdaságok, a fogyasztási szövetkezetek és az irányító szervek képviselőit is. A vállalat összességében eredményesen zárta az elmúlt esztendőt, az ország húsipari vállalatai közötti rangsorban a hetedik helyen végzett. Teljes termelési értéküket a tervezett kétmilliárd-kétszázhuszonnyolcmillió forintra, azaz 113 százalékra teljesítették, négyszázkilencvenezer sertést és huszonnyolcezer marhát vágtak. Megkülönböztetett figyelmet fordítottak a bel- és külkereskedelmi kötelezettségeik teljesítésére. Az exporttervüket túlteljesítették, bacon sertésből, csontos marhából, lehúzott fél sertésből, élő marhából, juhból és dobozolt sonkából A tervezettnél a belföldi piacra is több került a vállalattól vörös húsáruból, valamint kolbászból. Néhány áruból viszont nem sikerült tervüket teljesíteni, így kevesebbet exportáltak lapockából, zsírból, bőrös és szalonnás félsertésből, valamint lóból. Belföldi kötelezettségeiket nem teljesítették töltelékáruból, valamint füstölt és főtt húsokból. Ennek ellensúlyozására több hússajtot, hurkát és étkezési szalonnát szállítottak a kereskedelemnek. A termelés, illetve a feldolgozás 1976. évi munkáját nehezítette, hogy a negyedik negyedévben majdnem másfélszer több sertést vágtak, mint az év első három hónapjában. Nem teljesült a vállalat beruházási terve, a 91 millió forintos építkezésből csak hetvenmillió forintnyi készült el. A vállalat 1977. évi terveit a mezőgazdaságra háruló rendkívül nagy feladatok határozzák meg. Meg kell teremteniük a munkák arányos elosztását, folytatják a rekonstrukciót. A januárban életbe lépett élelmiszertörvény minőségi követelményeit figyelembe véve javítani kívánják a technosiai fegyelmet, a minőségi ellenőrzést Idei exporttervük 2700 tonna dobozos sonka, 1350 tonna szeletelt bacon és 3000 tonna zsír. Két és fél ezer tonna marhahúst, 940 tonna karajt adnak el külföldre. Valamelyest csökken az élőállatexportjuk, összesen 1430 marha, ló és juh utazik a külföldi vágóhidakig. Jelentős mértékben nő a belföldi fogyasztásra juttatott, központi készletgazdálkodásba vont termékeik mennyisége. Tízezerkétszáz tonna helyett tizezrnyolcszáz tonna hús és töltelékáru kerül a Győr-Sopron megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalattól a vásárlóknak. Ugyancsak nő a hússajt és a hurkafélék gyártása, 2 és fél ezer tonnáról 2800 tonnára. A termelési és a műszaki fejlesztési terveken túl nagyok a vállalat termeléshez kapcsolódó munkavédelmi, szervezési és ellenőrzési feladatai is. Gyökeresen változtatni kívánnak a munkavédelem eddigi gyakorlatán, a vállalati ügyrend és ügyvitel helyzetén. Frösíteni kívánják a szakmai és a belső ellenőrzést, valamint a társadalmi futottok védelmét. Felhasználják ehhez a tájékoztatás, a változati információs rendszer tökéletesítését és nem utolsósorban az üzemi demokrácia fórumait. H. S. KIÍMről D — 3