Kisalföld, 1977. augusztus (33. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-02 / 180. szám
A „kis lépések” politikája után James Carter amerikai elnök a Time magazin vasárnapi számában megjelent interjújában a közel-keleti rendezés ezévi kilátásait mérlegelve úgy nyilatkozott, hogy hajlandó lenne a palesztin vezetőkkel való közvetlen tárgyalásokat fontolóra venni, ha azok elismernék Izraelnek az állami léthez való jogát. Hozzáfűzte azt is, hogy másfelől szeretné, ha Menahem Begin izraeli kormányfő hozzájárulna palesztin vezetők részvételéhez a genfi konferencián. Egy kérdésre válaszolva az elnök elismerte, hogy az izraeli kormányfővel a közelmúltban tartott washingtoni megbeszélésein ezt a kérdést,így nem vetette fel, mert Begin csak a „menekültekről” volt hajlandó tárgyalni. Interjújában az elnök nagy nyomatékkal szólt arról, hogy a közel-keleti vezetőkkel folytatott magánbeszélgetései során minden fél részéről nagyfokú rugalmasságot és békeóhajt tapasztalt, s ez véleménye szerint megalapozott reményt nyújt arra, hogy az idei év —, a várakozásoknak megfelelően — pozitív eredményeket hozhat a közelkeleti rendezésben. Ugyanakkor hangoztatta, hogy ha sikerül felújítani a genfi békekonferenciát, az nem lesz sem könnyű, sem rövid, de alkalmat fog teremteni az arab és izraeli vezetőknek, hogy a tárgyalások során megértsék és egymáshoz közelítsék álláspontjukat. Az elnök leszögezte, hogy ellenzi a közel-keleti kérdés megoldására az előző kormány által kidolgozott úgynevezett „kis lépések” politikáját. Az interjú további részében az elnök az Egyesült Államok külpolitikáját érintő kérdésekben foglalt állást. A többi között kijelentette, hogy ha Cyrus Vance amerikai és Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter szeptemberi találkozóján nem jut megállapodásra a Salt-témában, akkor valószínűleg mindkét fél hozzá fog járulni a jelenlegi megállapodás érvényességének kiterjesztéséhez. A továbbiakban bejelentette, hogy ő és Leonyid Brezsnyev szovjet államfő nem ragaszkodik egy kora szeptemberi találkozóhoz, de — fűzte hozzá — „remélem, hogy nem sokkal később lehetőségünk lesz a találkozásra”. Végezetül országa és a Kínai Népköztársaság kapcsolatairól szólva azt a véleményt hangoztatta, hogy az Egyesült Államok már jövőre dipomáciai elismerésben részesítheti a Kínai Népköztársaságot. 2 - KIÍRIPÖID Helsinki jegyében A két évvel ezelőtt, augusztus 1-én Helsinkiben befejeződött európai biztonsági és együttműködési értekezlet évfordulójáról emlékezett meg a moszkvai Pravda hétfői vezércikke. Az SZKP KB lapja megállapítja: „Fennállásának hat évtizede alatt a szovjet állam külpolitikájának fő célja a béke és a biztonság, országunk és a földkerekség számára történő biztosítása volt és marad. A lenini békepolitika megvalósításakor sikerült eltávolodni a nukleáris háború veszélyétől, a béke megbízhatóbbá vált. Az enyhülési folyamat, a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élését szabályozó elvek, az átfogó egyenjogú együttműködés tartósan a nemzetközi élet részévé vált. Ehhez nem kis mértékben járult hozzá a két évvel ezelőtt befejeződött európai biztonsági és együtt- működési értekezlet sikere. Egészében javult a helyzet a kontinensen az elmúlt két év alatt. Bizonyos haladás történt az európai államok közötti politikai, gazdasági, kulturális és egyéb kapcsolatok fejlődésében. Jó példával jár elől a záródokumentum ajánlásainak következetes megvalósításában a Szovjetunió. Meggyőző bizonyítéka ennek az államközi kapcsolatok Helsinkiben elfogadott tíz alapelvének az új szovjet alkotmány tervezetébe történt felvétele, le nagy jelentőségűek voltak az európai enyhülés megszilárdítására és elmélyítésére, konkrét anyagi tartalommal történő megtöltésére a legutóbbi legfelső szintű szovjet— francia tárgyalások. Az enyhülés ellenségei, a helsinki megállapodás elérésének kerékkötői ma különös igyekezettel próbálják megakadályozni azok megvalósítását. Az „emberi jogok” és a valamiféle „szovjet fenyegetés” ürügyén csapott hűhóhoz hasonló rágalomkampányokat szerveznek a Szovjetunió és a többi szocialista ország ellen, szándékosan meghamisítják a záródokumentum tételeit, egyeseket előtérbe tolnak közülük, másokat agyonhallgatnak. A béke érdekei energikus erőfeszítéseket követelnek az európai politikai légkör további megjavítása érdekében. A Szovjetunió és a többi szocialista ország a politikai enyhülést jelentősen előremozdító, azt katonai enyhüléssel kiegészítő számos kezdeményezést tett. Nincs felelősségteljesebb feladat ma a fegyverkezési hajsza beszüntetésénél a leszerelésre való áttérésnél — hangoztatja a Pravda. Alkotmánytervezet A Spanyol Kommunista Párt előtervezetet dolgozott ki az ország új alkotmánya számára. A tervezetet megvitatásra a cortes illetékes bizottsága elé terjesztik. A vasárnap nyilvánosságra hozott tervezet az ország állami szervezetét a parlamentáris demokrácia szabályai szerint képzeli el, a nép választott képviselőinek felelős kormánnyal. Megtartanák a törvényhozás jelenlegi kétkamarás rendszerét, és ezen belül a képviselőház az öszszes állampolgárt, a szenátus pedig a nemzetiségeket és a tartományokat képviselné, amelyek széles körű autonómiát kapnának. Az SKP véleménye szerint az új alkotmány elfogadása után fel kellene oszlatni a most megválasztott parlamentet, és az új alkotmány előírásainak megfelelő új corteán kell választani. ÜNNEPI GYŰLÉS PEKINGBEN. Pejingben ünnepi gyűlést tartottak a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg megalakulásának 50. évfordulója alkalmából. A rendezvényen katonai egyenruhában jelentek meg a legfelsőbb kínai vezetés tagjai. Jobbról balra: A rehabilitált Teng Hsziao-ping a KKP KB alelnöke, miniszterelnök-helyettes, vezérkari főnök, Hua Kuofeng, a KKP KB elnöke, miniszterelnök, Je Csien-jing, honvédelmi miniszter, a KKP KB alelnöke. Belgrádi tanácskozás Az európai biztonsági és együttműködési konferencia résztvevőinek belgrádi találkozóját előkészítő tanácskozás hétfőn 8. hetébe lépett. Harminchárom európai és két észak-amerikai ország diplomatái plenáris ülésen és munkacsoportokban tekintik át az őszre tervezett konferenciával kapcsolatos még megoldatlan kérdéseket. Mint a konferencia-központban közölték, a szocialista országok képviselői felszólalásaikban hangsúlyozták: az előkészület folyamán valamennyi résztvevőnek fel kell adnia előzetes feltételekhez való ragaszkodását, hogy a biztonság és a kölcsönös előnyöket nyújtó együttműködés érdekében végre megoldást találjanak minden kérdésre. A Pentagon megrendelései A gazdasági prioritások tanácsa elnevezésű amerikai kutatószervezet felmérést készített a Pentagon megrendeléseiről, legjelentősebb üzleti partnereiről. Eszerint az amerikai hadügyminisztérium csupán az elmúlt pénzügyi évben 42 milliárd dollár értékben kötött szerződéseket száz legnagyobb fegyverszállítójával. A legnagyobb, 2,5 milliárd dolláros megrendelést a Mac Donniel-Douglas társaság kapta, s ezzel megelőzte a korrupciós ügyleteivel hírhedtté vált Lockheed-et. A felmérés kimutatja, a Pentagon az utóbbi években fokozta a külföldre irányuló fegyverszállításokat, az új fegyverek és fegyverrendszerek megteremtésével, s az új üzemanyagok és robbanóanyagok kifejlesztésével kapcsolatos megrendeléseit. A gazdasági prioritások tanácsa aggodalmát fejezi ki a hadiipari komplexum befolyásának növekedése miatt. A közélet hívei Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára megkezdte rendes évi szabadságát. ♦ ♦ ♦ Svájc nemzeti ünnepe alkalmából Losoncfi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban fejezte ki jókívánságait Kurt Fuglernek, a Svájci Államszövetség elnökének. * + + Mu Mui-min, a Kínai Népköztársaság budapesti nagykövetségének katonai és légügyi attaséja hétfőn este a nagykövetségen fogadást adott a kínai népi felszabadító hadsereg alapításának 50. évfordulója alkalmából. A fogadáson megjelent Tóth Tibor vezérőrnagy, vezérkari főnökhelyettes, a Magyar Néphadsereg több tábornoka és tisztje, a külügyminisztérium képviselői, ott volt a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja, katonai és légügyi attasék. Szalai Sándor akadémikust, a nemzetközi összehasonlító társadalomkutatás terén szerzett tudományos eredményei elismeréséül tagjává választotta a New York-i székhelyű művészeti és tudományos világakadémia. 4 148 617 h 4 155 954 f 5 084 141 f 5 086 366 c 5 095 053 e 5 143 672 e 5 145 231 h 5 167 296 g 5 170 288 m 5 206 403 g 5 227 835 i 5 232 086 k 5 232 489 j 5 259 226 i 5 265 292 j 5 269 694 e 5 289 087 i 5 298 682 f 5 337 814 i 5 338 844 j 5 361 534 g 5 363 450 h 5 386 947 j 5 404 106 i 5 410 884 j 5 415 047 e 5 424 505 h 5 431 258 e 5 431 564 j 5 433 085 j 5 439 018 g 5 446 791 h 5 507 341 h 5 509 713 g 5 515 791 g 5 544 692 i 5 546 656 i 5 547 861 j 5 553 428 i 5 568 802 e 5 573 481 i 5 575 100 i 5 586 094 e 5 588 124 g 5 588 487 i 5 610 405 i 5 638 521 i 5 656 175 i 5 669 384 e 5 681 647 h GYORSLISTA az 1977. augusztus 1-én megtartott lottó jutalomsorsolásról, melyen a 26. heti szelvények vettek részt. A gyorslistában az alábbi rövidítéseket használtuk: a Zsiguli személygépkocsira utalvány b Trabant személygépkocsira utalvány c 50 000 Ft-os ötlet utalvány d 15 poo Ft-os otthon lakberendezési utalvány e 16 000 Ft-os vásárlási utalvány f 9 000 Ft-os „ki mit választ” utalvány g 7 ooo Ft-os „tetőtől-talpig” utalvány h 5 ooo Ft-os vásárlási utalvány i 4 ooo Ft-os „konyhafelsz.” utalvány j 3 ooo Ft-os „textil’’ utalvány k színes tv 1 20 000 Ft-os zenesarok utalvány m 1oooo Ft értékhatárig televízió vásárolható n 9 loo Ft értékhatárig televízió vásárolható p 6 Ooo Ft értékhatárig hűtőgép vásárolható p 5 000 Ft értékhatárig háztartási felszerelés vásárolható r 4 000 Ft értékhatárig háztartási felszerelés vásárolható s 2 500 Ft értékhatárig táskarádió vásárolható. A nyertes szelvényeket 1977. augusztus 20-ig kell a Totó- Lottó kirendeltségek, az OTP-fiókok, vagy a posta útján a Sportfogadási és Lottóigazgatóság (1875. Budapest V., Münnich Ferenc u. 15.) eljuttatni. A gyorslista közvetlenül a sorsolás után készült, az esetleges hibákért felelősséget nem vállalunk. 64 994 799 e 64 998 479 g 65 030 758 e 65 040 721 e 65 075 598 f 65 075 787 g 65 077 440 h 65 078 593 g 65 090 437 j 65 091 539 n 65 095 009 g 65 103 350 e 65 115 968 n 65 127 704 h 65 138 539 c 65 142 960 e 65 148 409 i 65 149 658 f 65 154 643 i 65 158 696 e 65 166 065 g 65 177 995 e 65 180 777 g 65 182 864 e 65 202 774 g 65 204 173 1 65 209 161 g 65 247 126 e 65 249 426 O 65 264 891 c 65 272 386 e 65 281 820 i 65 313 984 i 65 320 898 e 65 330 508 j 65 433 159 f 65 435 199 f 65 448 976 n 65 454 717 c 65 458 0?3 f 65 472 402 o 65 473 671 j 65 474 743 d 65 480 526 c 65 482 758 j 65 485 242 h 65 488 136 s 65 489 912 h 65 493 128 e 65 498 646 h 5 691 938 m 5 976 788 r 64 857 868 j 5 699 911 c 5 988 580 g 64 864 062 f 5 732 731 j 44 603 179 e 64 870 726 j 5 757 039 j 44 615 324 d 64 899 494 h 5 764 708 s 44 620 481 h 64 903 440 h f 790 101 f 55 364 248 i 64 905 313 h 5 810 312 g 55 381 751 g 64 912 419 g 5 829 270 b 55 598 168 g 64 913 023 e 5 850 165 h 55 608 021 j 64 916 095 g 5 894 399 J 55 612 917 s 64 949 597 g 5 898 112 i 64 766 040 e 64 965 602 h 5 910 497 h 64 776 949 f «4 970 756 h 5 921 581 j 64 778 232 h 64 971 075 j 5 928 492 n 64 798 419 c 64 985 395 h 5 9'1 316 * 64 851 478 f 64 991 617 e 5 9*2 246 g 64 854 608 i 64 992 478 e Közlemény a KGST mezőgazdasági állandó bizottságának 46. üléséről A KGST mezőgazdasági állandó bizottsága 46. ülését 1977. július 26—28. között tartotta Moszkvában. Az ülésen részt vett Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság és a Szovjetunió küldöttsége. Az ülésen részt vettek Jugoszlávia, megfigyelőként pedig a Vietnami Szocialista Köztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság képviselői. A bizottság meghallgatta „A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója és a KGST tagállamok baráti együttműködése a mezek gazdaság fejlődésében” című beszámolót. A beszámolóban és a delegációvezetők felszólalásaiban aláhúzták a Nagy Október el nem múló jelentőségét, amely új korszakot nyitott az emberiség történetében, a világ szociális átalakulásának korszakában. A bizottság ülésén megállapították, hogy a lenini kooperációs terv alapvető tételeinek a szocialista országok által való alkotó alkalmazása és a Szovjetunió tapasztalatai felhasználása valamennyi ország konkrét viszonya figyelembe vételével lehetővé tette, hogy történelmileg rövid idő alatt megvalósuljon a mezőgazdaság fejlődésében a forradalmi változás, a szocialista termelési viszonyok győzelmének biztosítása a falun. A bizottság megvizsgálta a Vietnami Szocialista Köztársaság javaslatát a KGST tagállamokkal való együttműködésről a mezőgazdaság terén. A bizottság ülésén megvitatták a KGST-tagállamok és Jugoszlávia közötti kölcsönös szállításokra kijelölt gyümölcs- és bogyós növények iránti minőségi és növényegészségügyi követelményeket, az országok együttműködését a szabványosításban és a mezőgazdaság gépesítésében. Jóváhagyták az állattenyésztő komplexumok hatékony védekezési rendszerét a veszélyes állatbetegségek behurcolása ellen, valamint a sertés és baromfivész megelőzésére irányuló intézkedést. Jóváhagyták „A mezőgazdasági technika javító- és karbantartó berendezéseinek sokoldalú gyártásszakosításáról és kooperációjáról” szóló egyezménytervezetet is. Dzsallud nyilatkozata az egyiptomi agresszióról A Líbia ellen másfél héttel ezelőtt végrehajtott agresszióban az egyiptomi fél oldalán részt vett az Egyesült Államok is — közölte hétfőn Tripoliban Abdusszalam Dzsallud, alíbiai legfelsőbb népi kongresszus legfelsőbb titkárságának tagja. A líbiai vezető politikus újságírók előtt kijelentette: bizonyítékok vannak arra, hogy az Egyesült Államok közvetett és közvetlen módon is szerepet vállalt az egyiptomi támadásban. Dzsallád emlékeztetett arra, hogy az agresziót közvetlenül megelőző időszakban Líbia fölött négy amerikai, pilóta nélküli felderítő repülőgépet lőttek le. Mint mondotta, a repülőgépek roncsait bárki megtekintheti. Dzsallud közlése szerint a harcok kirobbanása után az Egyesült Államok úgy döntött, hogy fegyvereket szállít Egyiptomnak, „mivel Egyiptom ereje nem volt elegendő a Líbia elleni agresszióhoz”. A líbiai vezető arra is emlékeztetett, hogy az egyiptomi légierő lerombolta a líbiai Tobruk légibázisát, jóllehet Líbia egyetlenegyiptomi katonai támaszpont ellen sem intézett támadást. „Nincs szándékunkban agressziót elkövetni senki ellen, sem közvetve, sem közvetlenül nem lázítunk senki ellen, mert hitünk szerint a forradalom belülről fog jönni” — hangoztatta Dzsallud. A tervezett egyiptomi—líbiai politikai és katonai találkozóról szólva a líbiai vezető megállapította, hogy a politikai eszmecsere tervét Szadat egyiptomi elnök elvetette, az egyiptomi hadifoglyok kicserélésével kapcsolatban pedig idézte Moamer Kadhafi líbiai államfő kijelentését, ami szerint Líbia kész visszaengedni hazájukba az egyiptomi foglyokat, az ilyenkor szokásos összes formalitások mellőzésével. >1977. augusztus 2., kedd