Kisalföld, 1984. április (40. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-01 / 78. szám
Mennek külföldre is Szezonkezdet előtt a vállalati üdülők A Rábatext szobákat bérel — Gyerekek a Balatonnál és Csehszlovákiában — Jó konyha és meleg víz Az áprilisi tavaszban megélénkültek az üdülőhelyek, megkezdődött a szezon — technikai — előkészítése. A szűkre szabott szakszervezeti üdülési lehetőségeket a vállalatok saját erőből igyekeznek növelni. Az egyik saját — korábban épített — üdülőjével, a másik fizetővendég-szolgálati szobák igénybe vételével. Körbe a Balatonnál elkezdődött a munka, rendezik a környéket a Graboplast balatonaligat, a Rába-gyár balatonszemesi, a Lenfonó és Szövőipari Vállalat győri gyárának balatonalmádi, a Rekard Győri Mezőgép Vállalat csopaki üdülőjében és a többi üdülőhelyen. A vállalatot az üdültetések változatos formáit alakították ki — anyagi lehetőségeikhez mérten — az elmúlt években. Miután új üdülők építését rendelet tiltja, más utakat keresnek. Elterjedt a külföldi csereüdültetés, amikoris férőhelyet biztosítanak szocialista országokbéli társvállalatok dolgozóinak, ahol cserébe magyar dolgozóknak és családtagjaiknak nyújtanak külhoni üdülési, pihenési lehetőséget. A gyereküdültetést is sok vállalat oldja meg saját üdülőjében, vagy — mint például a textilesek egy része — ágazati szakszervezeti kempingüdülőben. A vállalati üdültetésekről részletesebben két textilpari vállalatnál érdeklődtünk. A Rábatext Győri Textilipari Vállalat Balatonalmádiban bérel fizetővendég-szobákat dolgozói részére a főidényben. Turnusonként 40— 50 dolgozó üdültetésére nyílik lehetőség ezzel amódszerrel. A beutaltak 10 napot tölthetnek a „magyar tenger” partján. Az idén több mint 450 Rábatext-dolgozó utazhat a Balatonhoz. A szerződések megkötése mostanában történik, s a tavalyihoz képest 30—40 dolgozóval többet akarnak üdültetni. A vállalat Bakonyban lévő turistaháza is pihenés, üdülés színhelye, mégpedig egész évben. Egyszerre harmincnégyen férnek el az épületben. Vannak, akik egy-egy hétig vannak a túrázásra, sportolásra, kirándulásra alkalmas vidéken, mások a hétvégét töltik ott szívesen. Mindenesetre összesen évente félezren is megfordulnak a festői Bakonyban található szociális létesítményben. A balatoni üdülés iránti igény nagy, ezért a Textilipari Dolgozók Szakszervezetének Boglárlellén működő kempingüdülőjébe is kaphatnak beutalót a Rábatext dolgozói. Az idén csaknem százan tölthetnek egy-két hetet a boglárlellei kempingben. Ugyanott a vállalati dolgozók gyerekei közül 40-et üdültetnek általában. Az idén a változatosság kedvéért a textiles szakszervezet Tahitótfalun működő gyermeküdülőjébe kértek férőhelyeket a gyerekeknek. Tavaly már utazhatott 24 gyermek Csehszlovákiába, s ugyanennyien mehetnek az idén is a Rábatext által szervezett csereüdültetés keretében. A gyerekek két hetet tölthetnek a szomszédos országban.+~ Kedvezőbb helyzetben van a lenfonó- és Szövőipari Vállalat győri gyára, miután rendelkezik egy üdülővel Balatonalmádiban. Egyszerre 33—40 embert tudnak elhelyezni benne. A főszezon kezdete előtt a vállalat volt dolgozói, a nyugdíjasok kapnak egyhetes beutalót A főszezonban tíznapos turnusokban üdülhetnek a gyár dolgozói a Balatonnál. Egy alkalommal az üdülő a gyerekeké: negyvenen utazhatnak Balatonalmádiba, ahol gondoskodnak a felügyeletükről, szórakoztatásukról, foglalkoztatásukról is. Tavaly a gyár mintegy 300 dolgozója vdil a magyar tenger partján, az idén ugyanennyien utaznak. A Lenfonó a Német Demokratikus Köztársaságba és Csehszlovákiába szervez csereüdülést ami ugyancsak vonzó lehetőség a dolgozóknak. A balatonalmádi üdülőt rendre dicsérik elsősorban a jó konyhájáért no meg a kényelemért is. Minden szobában hideg-meleg víz van, közel a strand. -4- ■+■ A vállalatok maximum a SZOT-üdültetésével azonos térítési díjat kérnek a dolgozóiktól. A győri cégek zöme a Balatonnál üdültet így például — a felsoroltakon kívül — igen szép üdülővel rendelkezik Révfülöpön az Építőipari Szállítási Vállalat, s azt a győri üzemegység működteti. A Győr megyei Állami Építőipari Vállalat Csopakon létesített nagy és impozáns vállalati üdülőt, az Észak-dunántúli MÉH Nyersanyaghasznosító Vállalat szintén Csopakon üdültet, hogy csak néhányat említsünk. N. Magyar Tibor n bizalmi szava HOSSZÚ ÉVEK ÓTA meglehetős rendszerességgel részt veszek egy tröszti jellegű nagyvállalatunk bizalmi testületének hivatalos tanácskozásain, ahol a jogosítványok szerint a legkülönbözőbb témákat vitatják meg a hosszú ideje elmaradt üdülőépítéstől a vezérigazgató munkájának véleményezéséig. Forgatókönyvi pontossággal zajlik minden, az előadói beszédek politikusak, kiegyensúlyozottak. A szóbeli előterjesztések vázlatai is gondos munkák, magyarul és közérthetően fogalmaztak, sőt szerkesztették majd minden esetben, örömmel tapasztaltam azt is, hogy a gazdasági vezetők egyre jobban fórumnak tekintik e tanácskozásokat és „szigorúan bizalmas” nyíltsággal fogalmaznak helyi és országos ügyekben egyaránt. Amikor gyors tudósításban beszámolok a rendezvényről mégsem részletezem a sokakat érdeklő, bizalmas témákat. Éppen akkor lennék torz tükröt mutató, ha szó szerint közölném az elhangzottakat. Azt a látszatot kelteném ugyanis, hogy e fórumon a gazdasági vezetés és a bizalmiak között valódi érdekegyeztetés zajlik, igazi politikai vita, a munkahelyi demokrácia elvi és gyakorlati megvalósulása. A vita helyett szerényen hozzászólásokat írok, mert a tíz-tizenöt felszólaló közül csak ketten hárman vitaképeset, a többiek előre leírt, mindenkit dicsérő szövege udvarias érdektelenségbe fullad. Nem azért feszengek egy idő után, mert a főbizalmi nem járt szónokképzőbe, hanem azért, mert így a gazdasági vezetők közül sokan azt vélhetik, hogy minden a legnagyobb rendben van, a többség hallgatása feltétlen beleegyezés. Az ilyen látszatdemokrácia veszélyes, mert a döntésben passzívan részt vevők csak egy kézfelnyújtás erejéig azonosulnak saját jogerőre emelkedett döntésükkel, s a végrehajtás során, saját egyéni vagy csoportérdekeikszerint cselekednek, s ez végül mindenkinek káros. . A vállalat gazdasági eredményeit ismerve évek óta , nem sülnek ki balul ezek a vita nélkül meghozott döntések, tehát valahol máshol zajlik az érdekegyeztetés. Csak ott nincsenek bizalmiak.. Márpedig a tömegkapcsolatok erősítése, a cselekvési egység megszilárdítása, a társadalmi gazdasági folyamatok mélyebb összefüggéseinek megértetésére, a dolgozó tömegek tudatformálása nem képzelhető el a bizalmiak, szocialista brigádvezetők, vállalati gazdasági munkaközösségvezetők aktív részvétele nélkül. Egyoldalú érveléssel elfogadtatni lehet döntéseket, meggyőződéssé tenni azonban aligha. Ugyanis lehet akármilyen hatásos egy szakszervezeti oktatási rendszer, ha a gyárban az üzemi fórumok csak vannak, de érdemben nincs hatásuk, akkor a nevelés csupán szemináriumi foglalkozásnak tekinthető. A BIZALMI SZAVA, akkor eredményes, ha a fórumon úgy hangzik el, ahogy dolgozótársaival megbeszélte. A szakszervezeti mozgalom a párt cselekvő támogatásával egyre nagyobb erőfeszítéseket tesz e politikai tudatormálás sikere érdekében. Horváth Sándor 1984. április 1., vasárnap Sopron tranzitforgalmát könnyíti Új határátkelő épül Kópházán Osztrák és magyar építőkkel • Őszre elkészül Jóllehet Sopronban sem bánkódik senki amiatt, hogy a város határátkelő állomásán évről-évre szüntelenül növekszik a forgalom, a gond, hogy a város úthálózata egyre kevésbé képes átereszteni a gépkocsik ezreit, mégiscsak orvoslást kívánt. Tavaly ősszel új határátkelő építése kezdődött a város tőszomszédságában, Kópházán, s a létesítmény várhatóan jelentősen tehermentesíti a túlzsúfolt soproni határkaput, s a város úthálózatát. Az új határátkelő építéséhez nem utolsó sorban az a hitelkeret teremtette meg az anyagi feltételeket, amelyet a szomszédos Ausztria nyújtott hazánk idegenforgalmi létesítményeinek intenzív fejlesztéséhez. Az osztrák sajtó „sógorkölcsönnek” keresztelte el a mintegy 300 millió dollár nagyságrendű hitelösszeget. Ebből a keretből épültek egyebek között az új budapesti szállodák, de jelentős összegeik jutottak a hitelből Sopron idegenforgalmi beruházásaira is. Osztrák részvétellel épült a Hotel Sopron, s újult meg a Hotel Lövér is. S ugyanebből a pénzügyi forrásból épül meg a kópházi új határátkelő is. Jóllehet a beruházás menetrendjét rögzítő jegyzőkönyvet is csak a múlt év végén írták alá, a Kópházán keresztülhaladó autósok már láthatják a leendő létesítmény körvonalait. A kivitelezési munkálatokon osztrák és magyar építők osztoznak. Az átkelőállomás épületeit az osztrák Bella cég építi, az összes többi munka kivitelezésére a Győri Közúti Építő Vállalat kapott — versenytárgyalás nyomán — megbízást. — Lényegében két külön feladatunk van — magyarázta Kotek József főépítésvezető. — Fővállalkozóként építjük meg mintegy 90 millió forint értékben a Bő-ös főútvonalat az új átkelő állomással összekapcsoló új utat. Ezzel párhuzamosan pedig mint alvállalkozó, az átkelőállomás kivitelezésében is részt veszünk. Mi végezzük el az úgynevezett földmunkákat, a mélyépítési munkákat, a csatorna- és vezetéképítési munkákat, illetve a térburkoló munkálatokat — együttesen mintegy 11 millió Schilling értékben. Amint az építők elmondták, a beruházás számukra nem a legkedvezőbb időben indult, hisz már a tél beálltával kezdhettek a munkához, s ez a tény az átlagosnál több erőfeszítést és anyagi ráfordítást igényelt. A határidő azonban — hangsúlyozták — „szent és sérthetetlen”. Idén őszig, egészen pontosan október 31-ig mindennel el kell készülniük. Jóllehet ,,igazi” utat még csak az építésvezetők térképén talál a helyszínen szemlélődő, a munka intenzitását azonban rövid nézelődés után is megsejti. Óriási teherautók rohannak szüntelen, földdel színültig megrakva,s tucatnyi erőgép simítja, döngöli a felvánt rendbe a leendő utat. Egy szántóföld helyén, nem kevesebb, mint 1700 méter hosszon kell kiépíteni az új útpályát, amelynek egyebek között egy vasúti sínen is át kell ívelnie. Az áthidalás pontján 13 méter magasan vezet az út. A jelentős feltöltéshez több százezer köbméter föld kell. Némileg szerencsésnek mondható körülmény, ho ez a töltőanyagért az útépítőknek nem kell messzire menni. Néhány száz méterrel odább, a leendő határállomás forgalmi épületénél ugyanis viszont éppen eltávolítani kell a földet az építkezés érdekében. — összesen 150 ezer köbméter földet kell eltávolítanunk — mondja Gyuga Ottó művezető —, ezt használhatóik fel az új bekötőút építéséhez. Amíg a magyar építők a földet faragják, hordják. A már szabaddá tett területen az osztrák Bella rég emberei teszik a dolgukat. Egyelőre ugyan csak az épület alapokat betonozzák, ám a szürke betoncsíkok, akár egy tekintélyes méretű térképen, már láthatóvá teszik az új állatmálomást. A mintegy 400 mátpr hosszú fovadóárifitét tetőtere alat többről is, balról is 80 A sávon sorakozhatnak majd ez autósok. Egyidőben 16 fülkénél fogedhetják ez utasokat az út 1-3- vélkezelők. A kamionok áthaladását külön létesítmények segítik. Az osztrák és magyar énítők együttműködése Hegyeshalomban, az új átkelőnél, s a soproni szállók építésénél eredményesnek bizonyult — vélhetően nem lesz másként Kópházán sem. Pethő Lajos Negyedszázados jubileum Kollégiumi találkozó A középfokú diákotthonok kollégiummá válásának negyedszázados jubileuma alkalmából kollégiumi konferencia színhelye volt tegnap a győri 400. számú Ipari Szakmunkásképző intézet. Jelen volt Tóth László, a megyei pártbizottság osztályvezetője és Nagy Imre, a KISZ Győr-Sopron megyei Bizottságának első titkára. A megye kollégiumaiból érkezett pedagógusok és diákok emlékező, számvető és értékelő konferenciáját dr. Kiss Imre, a megyei tanács művelődési osztályának vezetője nyitotta meg. — Múlt év decemberében született az az országos felhívás — mondta többek között —, amely a jubileum méltó megünneplésére toborozta a kollégiumok lakóit. A felhívás célja, hogy a megemlékezések járuljanak hozzá a kollégiumokban folyó munka áttekintéséshez, értékeléséhez, a diákéletet pedig tegyék színesebbé a jubileumi programok. A kibontalkozott mozgalomhoz tanárok és diákok egyaránt csatlakoztak, rendezvényeikre meghívták a volt tanárokat, volt diákokat is. Dr. Kiss Imre megnyitó beszédében történelmi áttekintést adott a kollégiumok fontosságáról, s utalt rá, hogy az ötvenes években kezdődött el az a máig tartó folyamat, mely szerint a kollégiumokat rangjához méltón, értékként jegyzik. A kollégiumok otthont, tanulási lehetőséget biztosítanak, s ez lesz a feladatuk a jövőben is. A szónok megnyitó beszédét személyes tapasztalataival ,,fűszerezte”, visszaemlékezvén az évtizedekkel ezelőtti kollégiumi körülményekre. A megnyitó szavak után azok a tanárok kaptak elismerő oklevelet, akik két évtizednél régebb óta végzik fáradhatatlanul a kollégiumi munkát. Ugyancsak jó munkájuk elismeréseként részesült miniszteri dicséretben Biczi Lászlóné, Juhász István, Gyűrű Károlyné és Tar János. Kiváló munkáért kitüntetéssel jutalmazták Túzok Kálmánt (az országos konferencián veszi át) és Sipócz Lászlónét. Az oklevelek és kitüntetések átadását követően a kollégisták életét bemutató, illetve a diákok munkáiból rendezett kiállítás megnyitására került sor, majd a konferencia résztvevői két szekcióban folytatták munkájukat. A kollégista diákok szekciójában vitafórumot tartottak Gelencsér György szakfelügyelő vezetésével a diákönkormányzat fejlesztésének és lehetőségeinek feladatairól. A pedagógusok szekciójában szó volt a korszerű nevelőmunka feladatairól, a huszonöt esztendő kollégiumi krónikáiról, végezetül pedig a diákfórum tapasztalatairól. A szekcióülések után megválasztották, az országos konferencia tanár- és diákküldötteit. A megyei konferencia délután a kollégiumok jubileumi műsorainak bemutatásával zárult. H. V. —i 3