Kisdednevelés, 1891 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1891-01-01 / 1. szám

•­ Egy fontos teendő saját érdekünkben. Hazánk összes kisdenevelőinek különös figyelmébe ajánlva. A Kisdednevelő Országos Egéylete, mely kiválólag az e téren működő szakértőkből és ügypártolókból alakult, 20­ éves fennállása alatt folyton egyik legfőbb feladatának tartotta a hazai kisdedóvásügy állásáról és az ügytársak helyzetéről a legbehatóbb tudomást szerezni, mert hiszen csak ennek alapján nyerhetett tiszta képet az ügy valódi állásáról, a­mire cél­jainak megvalósítására: a hazai kisdednevelési paedagógia tökéletesítése, a nevelői személyzet anyagi helyzetének javítása és érdekeinek esetleges megvédése szempontjából elkerülhetlen szüksége volt. Hogy a legutóbbi 20 év alatt a hazai kisdednevelés módszere nagyot haladt, azt mindenki elismeri, kinek alkalma volt figyelemmel kísérni az óvodákban két évtized előtt alkalmazott eljárást, a betűztetést, a sok ve­szélyt okozott szertornáztatást s a Németországból inportált egyoldalú Fröbel-féle módszert, annak számos túlzásaival és szemrontó foglalkozta­tásaival és az erre következett általános zűrzavart és kapkodást; s a­ki ezek után ma helyes paedagogiai érzékkel betekint egy mintaszerűen ve­zetett magyar kisdedóvó intézetbe, örömmel és büszkeséggel fogja be­ismerni, hogy a magyar kisdedóvás sok tekintetben magasabb, fejlettebb fokon áll, mint sok más külföldi kulturállamé. Hogy azonban kisdedne­velési módszerünk az előbbi zűrzavaros állapotokból kiemeltetett s helyébe egy önálló magyar kisdednevelési módszer kezd kifejlődni, abban kétség­kívül legtöbb érdeme van egyesületünknek, mely az általa fenntartott szaklap, az időnkint tartott felolvasások, gyakorlati foglalkozások, szak­értekezletek folytán, évtizedeken át úgyszólván egyedüli közege volt a kis­dednevelési szakirodalom ápolása s módszer tovább­fejlesztésének. De azért ne higyyük, hogy e tekintetben a tökély legmagasabb fokát már elértük. A hazai kisdednevelési szakirodalom a kisdednevelés 20-ik évfolya­mán s az országos kisdedóvó egyesület által kiadott néhány hézagpótló művön kívül alig mutathat föl figyelemre méltó alkotásokat úgy, hogy e téren egyesületünk elismerésére méltó törekvései dacára még nagyon sok megteremteni való van hátra. A valódi munka ideje még csak most kö­vetkezik. Hasonlókép sok és fontos teendő vár reánk a kisdednevelők tár­sadalmi helyzetének emelése, az intézetek belső viszonyainak szabályo­zása s a sors csapásai által látogatott ügytársak segélyezése tekinteté­ben is. Mindezekben a kellő siker, csak­ az egészséges alapokra fektetett egyesületi működéstől várható, mert az egyesek szava csak elhangzó

Next