Félegyházi Hirlap - Félegyházi Hiradó, 1922 (40. évfolyam, 1-54. szám)

1922-01-15 / 3. szám

XL - XXVIII. évfolyam. Kiskunfélegyháza, 1922. január 15. 3. szám. FÉLEGYHÁZI HÍRADÓ a kiskunfélegyházi Keresztény Nemzeti Egyesülés pártjának hivatalos lapja. Felelős szerkesztő: Dr. SAL­LAY JÁNOS. Politikai hetilap. Lapunk előfizetési ára: Egy évre . K. Fél évre K. Haza jön Petőfi! Dr.­ Porst Kálmán, főgimn. igazgató. Hetvennégy évi távollét után haza jön a költők fejedelme, Petőfi Sándor. Hazajön a szép Kiskunságba, ahol bölcsője ringott s ahonnan el­indult ama rögös dicső pályán, mely a halhatatlansághoz vezet. A test ott marad továbbra is a fejéregyházi csatasikon a többi hőssel, kik halá­lukkal pecsételték meg önzetlen hon­szerelmüket, de a lélek, az azt meg­testesítő s egy eszményt képviselő szobor hazajön Fejéregyházáról Fél­­egyházára, hogy itt álljon állandó Mementonak. Haza jön a költő. Igen, haza jön a költő s szétnéz szülőföldjén, vajon meg van-e azon légkör, melyből Ő táplálkozott, melyből ideáljait és esz­ményképeit merítette? Meg van-e az önzetlen, a munkás hazaszeretet, meg van-e a nemes áldozatkészség, meg van-e a nemzeti összetartás, meg van-e az emberekben a kölcsönös szeretet és megbecsülés, meg van-e a tekintélyek tisztelete, meg van-e az eszményekért való tiszta lelkese­dés és a köz felvirágoztatásáért való önzetlen munkálkodás? Haza jön a költő! Igen, haza jön a költő s számon fogja kérni tő­lünk, mint gazdálkodtunk azzal a szellemi kinccsel, melyet Ő nekünk örökségül hagyott. Számon fogja kérni, mit valósítottunk meg azokból az eszményekből, melyeket Ő, mint nemzetének nagy apostola hirdetett és amelyekért ifjú életét is fölál­dozd. Haza jön a költő! Szálljunk hát magunkba s legyünk méltók fogadá­sára. Szűnjék meg a hétköznapi „ve­­sződség“ s várjuk örömmel és egyet­értésben a nagy napot, a dicső ün­nepet, nehogy az a kard, a költő kezében, lángostorrá váljék s meg­­korbácsolja vele az eszményeitől el­tért kései unokákat! * * * A helybeli Petőfi Daloskor már az el­múlt évben elhatározta, hogy Petőfi Sán­dor születésének száz éves évfordulóját, mely 1923-ban lean, országos ünnepség ke­retében megünnepli s Petőfi emlékét a mos­tani viszonyokhoz mérten megörökíti. E végből dr. Porst Kálmán, a Daloskor el­nöke indítványt tett, hogy az 1921. évi költségvetésbe a Petőfi szobor alap gyara­pítására állítson be a képviselőtestület 20,000 koronát , egyúttal sürgette azt is, hogy az 1899-ben alakított Petőfi szobor­bizottságot, melynek tagjai nagyrészben el­haltak már, újítsák­­ , illetve szervezzék újra. Az 1922. évi k­ötségvetés tárgyaló bizottság ülésén újra előhozta a szobor ügyét s indítványára a bizottság a szobor­alap gyarapítására ez évre 40.000 koronát javasol beállítani a költségvetésbe. A költ­ségvetés bizottsági tárgyalásai alatt volt városunkban a Lavotta ünnepély, melynek előkészítője Markó Miklós hírlapíró az ün­nepély előtt meglátogatta Porst elnököt, aki fölvetette előtte azt az eszmét, nem lehetne-e a fejéregyh­ázai síkról elhozott Petőfi szobrot, Köllő Miklós székely szob­rász gyönyörű művét Félegyházán elhe­lyezni? Ugyanekkor megkérte dr. Porst Markót, tegyen lépéseket a Petőfi Társaság tagjainál, első­sorban is Pekár Gyula el­nök, kultuszminiszteri államtitkárnál, hogy bocsássák át a szobrot ideiglenesen Fél­egyházának, mely várost a költő maga is szülőföldjének mondott mindig. E tárgyalások december hó 8-án és 9-én voltak. Markó hírlapíró az ünnepély alkalmával többeknek említette a dr. Porst elnöktől fölvetett eszmét s mindenki csak helyeselte s kérte Markót a lépések meg­tételére. Markó Pestre menve, meg is kezdte puhatolózásait az illetékes köröknél s biztató választ kart­a tőlük, december 23-án express levélben tudatta dr. Horváth Zoltán ügyvéddel az átadás feltételeit, mely levél alapján dr. Holló polgármester decem­ber 23-án d. u. 5 órára összehívta a Pe­tőfi szobor­bizottság még meglevő tagjait és dr. Porst dalosköri elnököt és bemutatta a Markó Miklós levelét s határozathoza­talra kérte a bizottságot. A bizottság azt határozta, hogy megkeresi Vass kultusz­­minisztert és Pekár államtitkár elnököt, hogy kész a feltételeket teljesíteni s az ügyet közgyűlés elé terjeszti s kérni fogja a közgyűlés hozzájárulását. A két felterjesztés december 25-én el is ment. Ugyanakkor dr. Sallay János nem­zetgyűlési képviselő is írt Pekár államtit­kárnak magánlevelet, melyben kérte őt, hogy Félegyházának juttassák a szobrot. A képviselőtestület december 27-én foglalkozott a szobor ügyével s dr. Porst indítványára egyhangú lelkesedéssel elha­tározta, hogy minden anyagi áldozatra kész anyagi erejéhez mérten, hogy a szobrot megkaphassa s ugyanakkor újjáalakította a szobor­bizottságot is. Ezen előzmények után lelkes emberek a sajtó terére léptek, mint Markó Miklós, Spolárits Lajos, Kneffel Béla, dr. Porst, Dongó Orbán, Madarassy László dr. síkra szállottak Félegyháza igazáért és jogáért s Félegyházának követelték a szobrot. A Petőfi Társaság január 8-án tartott zárt ülésében tárgyalta Félegyháza kérel­mét. E napon jelent meg a Budapesti Hír­lapban dr. Porst cikke is, mely a költői léleknek Félegyházán való születés jogán kívánta átadni a szobrot Félegyházának. A Társaság hosszas és beható eszme­csere után a következő határozatot hozta: 2. szám. Elnök bemutatja Kiskőrös és Félegyháza beadványait, hirlapközleményeit, propaganda munkálatait a segesvári Petőfi­­szobornak részükre való juttatása iránt. El­nök közli az ez iránt a kultuszminisztérium­ban tett lépéseket és felhívja a gyűlést, hogy ezen ügyben formálja meg a Társa­ság véleményét. Hosszú, beható tárgyalás után a társaság túlnyomó nagy többségé­nek véleménye a következőkben domboro­dott ki: A Társaság a megmentett seges­vári ércszobrot ezidő szerint a nemzet köz­­kincsének tartja, melynek őrzéséről és ide­iglenes elhelyezéséről a kormány tiszte gondoskodni s a kormány erre illetékes mi­nisztériuma, a kultuszminisztérium. A Tár­saság véleménye szerint a szobrot végle­gesen a kultuszminiszter sem adhatja sen­kinek sem át, hanem csak arról lehet szó, hogy azt vagy saját őrizetében megtartja, vagy megőrzés végett valamely erre érde­mes városnak hasonló elhelyezéssel áten­gedi, olyan városnak, mely ezen tisztséget kéri, a szobor elhelyezésének anyagi költ­ségeit viselni képes s az őrizetbevételt a majdani visszabocsátás kötelezettségével vállalja. Ilyen városokat tekinthetők Kis­kőrös, ahol a költő született; Félegyháza, ahol növekedett és ahol örökszép költemé­nyeinek benyomásait nyerte s amelyet köl­tői érzéssel második szülőföldjének vallott („ez a város születésem helyet­), vagy Szalk­­szentmárton, ahol a legszebb költeményei­nek ciklusát írta. Az adott esetben Kiskő­rös és Félegyháza jöhetnének szóba. A kérdést: a Társaság nem a városok nemes versengése szempontjából fogja fel, hanem a célszerűség és gyakorlatiasság szempont­jából s minthogy Kiskőrös ereklyeként őrzi nagy fia születésházát, azonkívül pedig — örök dicséretére legyen mondva — már 60 évvel ezelőtt felállította magának az első Petőfi-szobrot, ennek folytán a segesvári ércszobrot ezidő szerint — feltéve, hogy Félegyháza a fenti feltételeknek vállalására magát kötelezi — őrizetre a Társaság Fél­egyháza városának javasolja átengedni. A kivonat hiteléül: dr. Pekár s. k. elnök, Szávay s. k. főtitkár. A Gazdaifjak Népfőiskolájának megnyitása. Jeleztük lapunk múlt számában, hogy a Népfőiskola vasárnap, január 8-án dél­előtt 10 órakor fog megnyílni. Az ünnepé­­lyes megnyitás a megállapított programm szerint történt. A főgimnázium II. emeleti úgynevezett fizikai előadó termében folyt le az ünnepség. A kultuszminisztérium, il­letve a Szabadoktatási Tanács részéről Pályi Sándor főtitkár jelent meg. A városi tanácsot Dóczy Pál polgármester helyettes és Szabó István gazdasági tanácsnok kép­viselték. Jelen voltak még a Gazdasági Egyesület Kanizsai Nagy Imre elnök veze­tésével, a Kisgazdák Egyesülete Czeglédy Tivadar elnök vezetésével, az Ipartestület Farkas József elnök és Kiss Jenő alelnök vezetésével, a Petőfi Daloskor elnöksége Fantoly Gyula ügyv. elnök és Szalay Gyula alelnök vezetésével. Fél 11 órakor vonult be a teljesen megtelt terembe a Népfőiskola előadó tes­tülete. Dr. Porst Kálmán főgimnáziumi igazgató, a Népfőiskola igazgatója lendü­letes beszédben fejtegette a tudás és isme­ret jelentőségét és e nemzeti közművelődés fontosságát. Üdvözölte a miniszter úr kép­

Next